Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

Amerikai beavatkozási politika HaderöcsőMenlési tárgyalások Éles nézeteltérés Éles nézeteltérés és politi­kus hangvétel jellemezte a közép-európai haderőesök- kentési tárgyalás csütörtöki bécsi fordulóját. Thomas Hammond kanadai nagykö­vet felszólalásában semmifé­le új nyugati javaslattal, vá­lasszal nem szolgált, hanem arra szorítkozott, hogy „mes­terséges határidők diktfilásá- val” valamint „burkolt fe­nyegetésekkel” vádolja a szocialista országokat. OPEC Nincs állásfoglalás Egységes álláspont elfoga­dása nélkül ért véget Lon­donban a kőolajexportáló or­szágok szervezete, az Opec úgynevezett stratégiai bizott­ságának ülése. Az Opec-eh belül egyre határozottabban körvonalazódnék a nézetkü­lönbségek, amelyek egyrészt a pénzbevételeiket haladék­talanul növelni akaró or­szágok, másrészt a viszony­lag kiegyensúlyozottabb gaz­dasági helyzetben levő tagok között állnak fenn. Á szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Lázár György, »Minisztertanács elnöke szólal fel a tanácskozáson. (Folytatás az 1. oldalról) rehaladás. A meglevő techni­kai eszközökkel, szaktudás­sal, a rendelkezésre álló anyag felhasználásával jobb minőségű, piacképesebb ter­mékeiket is elő tudnánk állí­taná. A Minisztertanács elnöke kitért a szakszervezeti érdek- védelem kérdésére is. Hely­telen lenne arra az álláspont­ra helyezkedni — mondotta, — hogy most, amikor az or- .szá g helyzete nehezebb, kor­látozni kellene az érdekvé­delme*. Ellenkezőleg, éppen most. a korábbiaknál is na­gyobb sízükség van arra, hogy mindenekelőtt a szak­szervezetek, de más érintett szervezetek is következete­sebben gyakorolják érdekvé­delmi funkcióikat. A továbbiakban arról szólt, hogy a közeljövőben a SZOT vezetőivel megvitatja a kor­mány az 1984. évi felkészülés tennivalóit. Jelenleg azonban az 1988-as év sikeres befeje­zése a legfontosabb. Az év eredményei nem egészen úgy alakultak, ahogyan terveztük, ennek okai ismertek. Még mindig munkával tölthető hetek vannak azonban előt­tünk, amikör sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy köfinyíteUk aZ 1984-fe való átmenetet. A jövő esz­tendő sem Ígérkezik kön­nyebbnek, mint az idei. Ezért mindent meg kell ten­nünk, hogy minél több erő­vel rendelkezzünk az 1984. évi fe'ad a tok végrehajtásá­hoz — mondotta a Miniszter- tanács elnöke. Közös közlemény dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság szövetség/ kancelláriának magyarországi látogatásáról Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására dr. Fréd Sitio- watz, az. Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárja 1983. november 15—17. kö­zött hivatalos látogatást tett Magyarországon. Dr. Ered Sinowatzck fo­gadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első .titkára és Losonczi Fái, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárja Budapes­ten megkoszorúzta a Ma­gyar hősök emlékművét, és részt vett a Ferihegyi repü­lőtér új forgalmi épületének a lapkő- letételén. Lázár György és dr. Fred Sinowatz szívélyes, nyílt légkörben beható vélemény- cserét folytatott a magyar— osztrák kapcsolatokról, va­lamint az időszerű nemzet­közi kérdésekről. A két kor­mányfő elégedetten állapí­totta meg, hogy egy sor kér­désben a véleményük kö­zelálló vagy azonos. Kiemelték a magyar—oszt­rák magas szintű találkozók és tárgyalások fontosságát, amelyek a jelenlegi, feszült nemzetközi helyzetbe« — túl a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésén — az etiyhülési fo­lyamat továbbvitelét, az európai béke é6 biztonság ügyét szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a két ország gyakorlatában meghonosodott magas szintű találkozók, amelyek példával szolgálnak a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok között lehetséges konstruktív párbeszédre, mindkét félnek hasznosak, és azokat a jövőben is rend­szeresen folytatják. Hangsú­lyozták, hogy a kapcsolato­kat bővíteni kell az élet 'mindén területén, és keresni kell az együttműködés még konkrétabb formáit. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak beható meg­tárgyalása során a két kor­mányfő elégedetten állapí­totta meg, hogy a két ország együttműködése a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet ellenére is tovább fejlődött. Megerősítették szándéku­kat, hogy ezeket a jószom­szédi és baráti kapcsolatokat a jövőben is ápolni és mind­két ország hasznára fejlesz­teni fogják. Ehhez az eddig elért eredmények jó alapul szolgálnak. Megkülönböztetett figyel­met szenteltek a kormány­fők a magyar—osztrák gaz­dasági kapcsolatoknak, ame­lyék fejlődését — ideértve azt is, hogy a két ország vállalatai között ez idő sze­rint már 12Ö kooperációs megállapodás van érvény­ben, amelyek jelentősen hoz­zájárulnak az árucsere-for­galom stabilizálásához — po­zitívan Ítélték meg. Annak ellenére, hogy a nemzetközi gazdasági és bel­ső koíijukturális helyzettel összefüggésben az 1981. évi rekordforgalom után az áru­csere összértéke némileg csökkent, összhangban a magyar—osztrák árucsere- forgalmi és kooperációs ve­gyes bizottság harmadik ülésszakának eredményeivel megállapították, hogy még számos kedvező lehetőség van a két ország közötti gazdasági-műszaki együtt­működés és kereskedelem bővítésére. A két kormány­fő egyetértett abban, hogy a lehetőségek jobb kihaszná­lása érdekében további erő­feszítéseket kell tenniük mind az érintett hatóságok­nak, mind a vállalatuknak. A nemzetközi helyzet ér­tékelése soráh a két kof- mányiő aggodalommal álla­pította meg, hogy a feszült­ség tovább éleződött és nin­csenek jelei a fegyverkezési verseny mérséklődésének. Mindkét fél kifejezte aggo­dalmát, amiatt, hogy a fe­szültséggócok száma szertea világban nem csökkent, el­lenkezőleg, újabbak kelet­keztek; az enyhülés megtor­pant a világgazdasági hely­zetben tovább növekedtek a bizonytalansági tényezők és ezek megterhe’ik a kelet— nyugati gazdasági együtt­működést. A két fél egyetértett ab­ban, hogy az enyhülés min­den nép érdeke, s közös erő­feszítéssel kell útját állni a feszültség további növelésé­nek, tárgyalások útján kell keresni a kiutat a jelenlegi helyzetből. Kiemelt figyelmét fordít­va az európai helyzetre, Lá­zát* György és dr. Fred Si­nowatz rámutatott, hogy a hagyományos és nukleáris fegyverek felhalmozódása következtében veszély fe­nyegeti a kontinenst. Hang­súlyozták országaik őszinte készségét mindén olyan Cél­ravezető erőfeszítés, javaslat támogatására, amely a fegy­verkezési verseny megszün­tetésére, az államok közötti bizalom és együttműködés erősítésére, olyan megálla­podások elérésére irányul, amelyek az egyenlőség és valamennyi érintett állam biztonsági érdekeinek egyen­lő figyelembe vételé alapján hatékony leszerelési intézke­déseket biztosítanak. Ezzel összefüggésben a két fél kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy a stratégiai fegy­verzetek, valamint a közép­hatótávolságú nukleáris esz­közök korlátozásáról folyó genfi szovjet—amerikai tár­gyalások sikerrel fejeződje­nek be, és a már meglévő atomfegyver-készletek je­lentős csökkénléséhez vezes­senek. A két kormányfő megelé­gedéssel nyugtázta a madri­di találkozó sikeres befejezé­sét. A találkozó záródoku­mentuma hosszú idő óta az első jelentősebb kelet—nyu­gati megállapodás, amely összhatásában — ha erre minden fél törekszik — hoz­zájárulhat az európai lég­kör javulásához, támogathat­ja a Helsinki folyamat és a kelet—nyugati kapcsolatok továbbfejlesztését, valamint az enyhülési politika fenn­maradását. A madridi talál­kozó fontos eredménye a bizalom- és biztonságerösitő intézkedésekkel, valamint az európai leszereléssel foglal­kozó stockholmi konferencia összehívása, amely az euró­pai biztonsági folyamat új távlatait nyithatja meg. É kdnferencia összehívása azt bizonyítja, hogy megfelelő jóakarattal, kölcsönös erőfe­szítéssel, ésszerű kompro­misszumok figyelembe véte­lével a mai feszült nemzet­közi viszonyok között is le­het eredményeket elérni. A két kormányfő a meg­beszéléseket igen hasznosnak értékelte. Dr. Fred Sinowátz, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökét, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta A látogatás időpontját dip­lomáciai úton egyeztetik. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP A Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyára fölvesz férfi segéd munkád (1* év felett), karbantartó lakatos szakmunkást. Jelentkezni naponta a gyár telephelyén, Kaposvár, Jutái út. (S19Ö8) A Kaposvári Tejipari Váyalat Marcali Sajtüzeme azonnali belépéssel fölvesz villamos, vagy gépész üzemmérnöki végzettséggel rendelkező férfi munkaerőt műszaki vezetői munkakörbe. Jelentkezés: a vállalat műszaki főosztályvezetőjénél, Kaposvár. Zalka Máté u. 8. (235046) Reagan és a bunkósbot Az aprócska fűszersziget, Grenada elleni amerikai *n- tervenció — a The Washing­ton Post megfogalmazása szerint — minden bizonnyal csak bemelegítő főpróba volt az Egyesült Államok újabb katonai beavatkozásaihoz. Vajon melyik ország, a Rea- gan-adminisztrációnak nem tetsző politikát folytató kor­mány lesz a következő kisze­melt áldozat? Talán a nica- ragU3Í sandinista rendszer? Avagy a Camp Da v id - i kü­lönél ku vat szembehelyezkedő Szíria? Esetleg mindkettő? Mindenesetre szembetűnő, negyedik katonáját — több mint félmillió emberét — külföldén áUornásoZtatja. Ezenkívül állandóan a Csen­des-, az Állami- és az In­diai-óceánon repü’őgépanva- hajókkal megerősített öt ím- ■./ásmérö flottacsoport cirkál. Ezek a hadihajó-kötelékek ott vannak Kuba és Nicara­gua par: ja inak közelében, a Földközi-tengeren Líbia és Libanon területi vizein, a Perzsa (Árab)-öböl szomszéd­ságában. a Távol-Keleten, repülőgépekkel alig fél órá­nyi távolságra a Szovjetunió szibériai körzeteitől. hogy az Egyesült Államok köréi — a számukra an­nakidején kudarccal végző­dött vietnami háborii sokk­hatását, a dicstelen vissza­vonulás erkölcsi-katonai bé­nultságát kiheverve — most megint visszatértek a bun­kósbot-módszerhez, a leg- nyersebb erőszakhoz. Mi több: készek egyszerre akár többfromtos összeütközésekbe bocsátkozni az egymástól több ezer kilométer távolság­ra eső. létfontosságúnak ne­vezett térségekben. Ezekben a fegyveres akciókban a kü­lönleges feladatok megoldá­sára szánt gyorsreagálású csa­patok magvát képező tenge- részgy a tagság (s természete­sen a haditengerészeti légi­erői) játssze a főszerepet. így vpít Granadában és így van ez Libanonban is. Az is nyilvánvaló, hogy Li­banonban és Grenadában nem az amerikai nemzetbiz­tonság állítólagos veszélyez­tetéséről, a külföldön élő amerikai Mlempolgárok éle­tének védelméről, haném egészé« másról van Szó. En­nek alátámasztására elegen­dő emlékeztetni arra. hogy a második világháború utáni évtizedekben számtalan eset­ben éppen az Egyesült Álla­mok igyekezett a fegyverek erejével rákényszeríteni aka­ratát más népekre. Köz/vét- letn, vagy közvetett katonai beavatkozásainak felsorolá­sára több könyvoldal sem lenne elegendő, de azért a legjelentősebbek közül néhá­nyat megemlítünk: 1945— 1956 Fülöp-sz,igeiek, ] 046— 1949 Görögország, 1946—194!) Kína 194.9—1961 Burma, 1960 —1999 Puerto Rico. 1990— !95'í Korea. 1954 Guatemala, 1954—1973 Vietnam, 1958 Li­banon, I960—1962 Laosz, 1991 Kuba. 1962 ismét Guate­mala. 1964 Panama, 1965 Do­minika, 1970 Kambodzsa, 1975 Angola 1978 Zaire. 1979 Nicaragua 1980 Irán, 1980— 1982 Salvador. Az Egyesült Államok az egész tőkés világot behálózta katonai támaszpontjaival. Az amerikai hadsereg minden November 19-én 14.36 órakor EDDA­koncert lesz a Kaposvári Ipari Szakközépiskolában (Pázmány Péter u. 17.). Jegyek az iskola portáján kaphatók november 15-től, naponta 14-től 16 óráig. (78014) A régebbi és az újonnan keletkező válsággócokba« mindenütt ott vannak az amerikai légi- és haditenge­részeti egységek, sőt éppen jelenlétükkel és fokozódó ak­tivitásukkal magyarázható a robbanásveszélyes helyzetek kialakulása. A figyelmesebb szemlélőnek valószínűleg fel­tűnhetett az is, hogy á Vál­ságövezetek nagyjából egybe­esnek az Egyesült Államok világméretű felvonulásának fő irányaival és az egyesített operatív parancsnokságok földrajzi elhelyezkedésével. Ez nyilván nem a véletlen művé. "hiszen ezekben a tér­ségekben vannak az Egye­sült Államok létfontosságú­nak kikiáltott nyersanyagfor­rásai. így a helyi konfliktu­sokról aligha lehetne azt ál­lítani, hbgy spontán módon robbannak ki, sót ellenkező­leg: tudatosan előidézett ese­ményekről van szó. amelyek a Föld mind nagyobb felüle­tére terjednek ki, s egymás­sal is kölcsönhatásban áll­nak. ahogyan erről Reagan elnök a libanoni és a közép- amerikai események kapcsán beszélt. Az sem kerülheti él a figyelmünket, hogy Wa­shington a katonai érőszak alkalmazását — ahol csak lehet — nemzetközivé tenni, belevonja akcióiba csatlósait és szövetségeseit, lay például Libanonban Nagy-Britanniát, Franciaországot és Olászcr- szágot, Közép-Amerikába« pedig Guatemalát, Salvadort, Hoftdüfast, Dominikát. Ez azzal a veszéllyel fé­nyeget, hogy a Reagan-kor- mányzat mind több államot sodor bele katonai kalahdör- vá Halk ozásaiba, s megnövek­szik a lokális háböriik kiszé­lesedésének és kiszámíthatat­lanságának kockázata. A Kö­zel-Keleten, ahol a Pentagon egyik szóvivője szerint a többnemzetiségű haderőkben helyét foglaló amerikai kato­nák száma rövid idő alatt a tízezret is elérheti, miköz­ben soha nem tapasztalt mé­retű flottafelvonulásnak va­gyunk tanúi, Washington fe­lelőtlensége nemcsak közvet­len amerikai—szíriai kon­frontációhoz, hanem közve­tett módon szovjet—amerikai szembenálláshoz is vezethet. A középamerikai fejlemények — résiZlbén szándékosság, réfszben a véletlenek össze­játszása folytán — egy Kuba körüli ige« veszedelmes krízisbe torkol Ihatnak. A Vi­lágon. s magában az Egye­sült Államokban is, mind többen ismerik fel a Reagan- kormány politikájának ve­szélyeit, mi«d többen emelik fel szavukat A kalandőf. as emberiség létét kockáztató magatartás ellen. Reagan színészi múltját iáétö filmplakát. Akkor is csípőből lőtt, mint most, át kgyesúlt Aí.ainok elnökeként.

Next

/
Thumbnails
Contents