Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
1 Gazdálkodás az ellenőrzés tükrében A cél: a segítségadás A múlt évben január elsejével szervezték át a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságát. A megyei igazgatóságok hatásköre úgy változott, hogy hozzájuk tartozik az összes vállalati rendiben gazdálkodó sízerv pénzügyi, gazdaság- ellenőrzése. Az új szervezet fő célként határozta meg, hogy nemcsali ellenőrzi, hanem a tendenciák feltárásával, gyors információszolgáltatással elsősorban segíti az irányítók munkáját Ahogy Dévényi Zoltán, a Balaton Fáséért igazgatója a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén legutóbb elmondta, tapasztalataik szerint; a megyei igazgatóságnak «került az eddig élteit, _ nem egészen két év alatt valóra váltani e célt. S erre különösen nagy szükség van napjainkban a bonyolult gazdálkodási körülmények között, amikor a gazdasági szabályozók is meglehetősen gyakran módosulnak. Milyen tapasztalatokat szerzett a megyei igazgatóság a vállalatoknál, a szövetkezeteknél az ellenőrzések során. Mind a mútt évi, mind az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdálkodók általában megfelelően alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez. A teljesítmények, az eredmények alátámasztják ezt A mezőgazdaság és az erdőgazdaság nélkül a megye vállalatainak és szövetkezeteinek bevétele tavaly 5,5 százalékkal, az. idei év első felében 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának bevételét. Azzal együtt, hogy tavaly is és az idén is fokozódott az exporttevékenység, az év első hat hónapjában sem a gépiparban, sem az élelmi- ‘ zeripairban nem érte el az előirányzottat. Az összetett okok közül csak utalásszerűén említjük, hogy tovább csökkentek a tőkés-exportárak, fizetésképtelenné vált a külföldi partner, vagon- és komténedhiány akadályozta az exportszállításokat. A gazdálkodók az év első felében — ugyancsak a mezőgazdaság nélkül — több mánt egymil- iiárd forint nyereséget értek el, s ez huszonnyolc százalékkal több mint az el ózó év hasonló időszakában volt. Természetesen mint minden átlag, ez is szélsőségeket takar. Például két nagyüzemünk, a húfákornfornát és a cukorgyár haromnegyedéves adatai jelentős veszteséget „jósolnák”, hasonló a helyzet a Tanép-nél, s lényegesen csökkent a Patyolat, az Ag- roker, a városgazdálkodási vállalat eredménye is. Figyelemre méltó — éo fontos tanulsággal szolgáló — tapasztalat, hogy a gazdálkodók között általában ott emefkedebt jelentősebben, az eredmény, ahol a termelés és értékesítés bővülése mellett javult a költséggazdálkodás. A gazdálkodók eredményessége között kialakult különbségek okainak elemzése fényt derített arra is, hogy az ipari ágazatban a termékszerkezetváltás még mindig lassú, azzal együtt, hogy e takántetiben elismerésre méltó törekvések is tapasztalhatók. Feltétlenül hasznosítható, a munkát segítő tanulságok ezek, s ahogy a végrehajtó bizottság is megállapította, cflyan információk, amelyek nélkülözhetetlenek az irányításban, segítséget adnak a feladatok eredményes elvégzéséihez. A gazdálkodás színvonalát nagymértékben befolyásolja egy-egy vállalatnál, szövetkezetnél a számviteli, közgazdasági munka minősége. Az ellenőrzések, a feltárt hiányosságok egyértelműen rá világítottak, hogy e tekintetben megyénkben sok még a tennivaló. Mert bár a hiányosságok egy része a szabályozók túl gyakori módosa tásáböl fakad, ezzel együtt felismerhető az is, hogy a gazdálkodók egy részénél nem megfelelő, a számvitel, közgazdasági fölkészültség. Ez ismételten a tennivalóra, a következetesebb képzés és továbbképzés megszervezésére irányítja a figyelmet, s ehhez szervesen hozzátartozás az e területen dolgozók érkötési és anyagi megbecsülésének növelése is. Az ellenőrzés nem öncélú. A tapasztalatok mindenképpen segítő szándékú tanulságul szolgálnák. ▼. M. Nagyobb a nyereségük Önállóbbak a szerződéses üzletek lomtártól jövedelemérdekeltség az Atád áruházban A Pagyatád és Vidéke Áiósz eddig 13 vendéglátóhelyet és két zöldség - gyümölcs boltot adott szerződésbe. Elnnél többet is meghirdettek, de nem akadt pályázó a feisőbogáti és a lászló- majori boltra a simongáti sörözőre, valamint a taranyi és a kutasi büfére. Dr. Tamás Árpád, azáfész főkönyvelője elmondta: a bérbe adott egységek idei árbevétele 36 millió forint, ez a szövetkezet összes árbevételének 7 százalékát teszi ki. Eddigi tapasztalatok, hogy a szerződéses üzemeltetés bevált: hatékonyan szolgálja a fogyasztok és a szövetkezetek érdekeit. Az üzletvezetők önállóan vásárolnak, eredményesen gazdálkodnak a munkaerővel és az eszközökkel. A korábbinál nagyobb a nyereségük. Különösen szembeötlő ez a két zöldségboltnál, amely korábban veszteséges volt. Az üzletek vezetői új beszerzési forrásokat kutattak fel, termelői kapcsolatokat alakítottak ki. A kedvező tapasztalatok mellett több helyen előfordult az is, hogy a rosszul értelmezett költség- és létszámtakarékosság miatt nem javult a kiszolgálás színvonala, kulturáltsága. Különösen érvényes ez a megállapítás az aládi Hangú lat presszóra. Sajnos az adminisztráció sem csökkent Igaz, hogy a korábbiba eltérő nyilvántartásokat, könyveléseket kell vezetni, de azok ugyancsak munkaigényesek. Januártól az Átad áruház- teán. az Ezüst kancsó étteremben és a Helyőrségi Művelődesi Otthon éttermében bevezetik a jövedelemérde- keltscgj rendszert. Az áruházban ettől a hatékonyság további növelését, a két étteremben pedig a veszteséges gazdálkodás megszűnését várják. Nagyfeszültségű villamos távvezeték Kaposvárra Négyszáz kilovoltos nagyfeszültségű távvezeték épül a Nyugat-Dunántúl térségében. Az új távvezeték a keszthelyi elosztóállomásról indul. Az egyik ága Kapós- varra, a másik Zalaeger- saegre vezet Az aceleleme- kest Dunaújvárosban gyártják, és a zalakamárd vasútállomásról juttatják ed a felhasználás helyére. A sok ezer lakóház, üzem és intézmény vi Ham osenergia-el látását javító új nagyfeszültségű távvezeték előreláthatóan 1988 elejére készül ei. Szolqálfatóház épül BogiárleJIén IS millió forintos költséggel. A kivitelező a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Az épületnek a nagyközség és az idegenforgalom szempontjából is fontos szerepe lesz jövőre; takarékpénztár, teiotoar-iroda és különféle üzletek lesznek benne. Naprakész tájékoztatás Keresettek a szakmunkások Ez év január elsejen alakult es a megyei tanács munkaügyi osztályának felügyeletével működik Kaposváron a Munkaerő Szolgálati Iroda. Az a feladata, hogy a munkát keresőknek tájékoztatást adjon az elhelyezkedési lehetőségekről, másrészt a munkáltatóknak is jelezzen, vagyis egyfajta közvetítő szerepet töltsön be. — Mennyire vált ismertté tevékenységük? — kérdeztük Kardos Imrénétől, az iroda vezetőjétől. — Megalakulásunk után valamennyi kaposvári és környékbeli üzemmel és intézménnyel felvettük a kapcsolatot, s kértük, tájékoztassanak a munkalehetőségekről. Most már ott tartunk, hogy a vállalatok rendszeresen megkeresnek bennünket ajánlataikkal. A hozzánk fordulókat naprakész információkkal várjuk. A lakosság körében is elterjedt ennek az új szolgáltatásnak a hire. E hónap közepéig 1282-en keresték föl irodánkat. — Kik és milyen igényekkel fordulnak az irodához? — Ez igen változó. Nyáron például sok diák kért ajánlatot tőlünk idénymunkára Az őszi hónapokban az építőiparban dolgozó alkalmi munkások keresnek új munkahelyeket. Sokan az általános iskola befejezése után szeretnének elhelyezkedni. A gyerekeket igyekszünk rábeszélni, hogy tanuljanak valamilyen szakmát. A lehetőségeidről részletesen tájékoztatjuk őket. — Ezek szerint pályaválasztási tanácsadással is foglalkoznak? — Ha nem is ez az elsődleges feladatunk, azért ez elől sem zárkózunk el, sőt örülünk, ha sikerül megfelelő szakiskolába irányítani a fiatalokat. Sokan közülük meg azt sem tudják, mit szeretnének csinálni. Ilyenkor egy hosszabb beszélgetés gyakran segít. — Melyik szakmák a legkeresettebbek ? — Elsősorban, lakatosokat, kőműveseket, hegesztőket, építőipari szerelőket keresnek a vállalatok, de az adminisztrációs munkakörben elhelyezkedni kivandt- nak sem kell sokat várniuk fi megfelelő állásra. A betanított és segédmunkásokkal egy kicsit nehezebb a helyzet de eddig még mindenkinek tudtunk valamilyen munkahelyet ajánlani. A nálunk jelentkezőket nyilvántartásba vesszük, és ha az első alkalommal nem sikerül megfelelő állást találni, akkor telefonon vagy levélben értesítjük őket. Több esetben táviratot küldtünk, hogy mielőbb fölkeres hessék az általunk ajánlott munkahelyet. Általában több a betöltetlen állás, mint ahányaa munkára jelentkeznek. — Csak az úgynevezett munkakönyvé-, állások iránt van érdeklődés? — Többnyire igen, de egyre nagyobb az. általunk humán szolgáltatásnak nevezett foglalkozások iránti érdeklődés. Ebbe a körbe tartozik például az idősek gondozása, a másodállás, a gyes melletti munkavállalás. Ezt a szolgáltató jelleget szeretnénk szélesíteni. N. Zs. Á faluért dolgoztam — Nem voltam idevalósi — így kezdi történetét Sipos Béla. — Budapesten születtem, ott végeztem a nyolc általánost Pesten már abban az időben nyolc osztály volt, míg vidéken csak a négy elemi. Édesapám Alexander- pusstára került cselédnek, Széchenyi gróf birtokára. A géplakatosinas-évek után hazajöttem, majd Kistarnócara nősültem. Somogytamóca grótt terület; puszta volt, ahd 48—5fl konvenciős cseléd élt a fel- szabadulás előtt. A mostani kastély környéke volt körbeépítve, ez egyben gyűrűként védte a gróf tulajdonát Én itt dolgoztam a felszabadulás után, Barcsom a Magyar—Szovjet Barátsági Társaságnak voltam a titkára. I960 január harmadikám lettem tagja a Magyar Dolgozók Pártjának. Leszerelés után a somogytarnócai gazdaságnál egy évig kombaj- nosként alkalmaztak. Majd 1963 szeptemberében kerültem a tanácsa mint titkár. Akkor már két póriáskolát végeztem, ismertem a politikai, társadalmi körülményeket, igyekeztem szorgalmasan dolgozni, és szerettem volna, ha ez a puszta egy kicsit falusiasodéi. Akkor- ez nagy probléma volt, mmóe- nütt a beszolgáltatás, begyűjtés. adófizetés, padlássöprés volt a téma. Ennek eüenere én összehívtam a falu népét, a efenandtam nekik, hogy egy kis igyekezettel meg lehet azt oldani, hogy házakat építsünk, nem kell ezekben a csótányfészkekben lakni. Szubotics József volt akkor a tanácselnök, aki segített. Akkor már postánk is volt. 19©5-ben Pécsre kerültem államigazgatási iskolára. Innen hazatérve láttam, hogy még sok mindent kellene jobban csinálni, mint eddig. Ekkor kezdődött a társadalmi munka bevezetése, előtérbe került a községpolitika. Az út mellett levő hatalmas jegenyéket kivágtuk, ezekből lett az épülő házakhoz jó faanyag. Aztán, hogy tégla is legyen — mivel pénz nem nagyon volt — a régi istállókat, pajtákat, házakat lebontottuk. Bon tás téglából épült a falu fele. Társadalmi munkában járdát építettünk, a téglát BeJcsapusztanóíl hordtuk amikor üvöltözték, hogy „kitört a forradalom”, 58 októberében. Megalakult nálunk is a forradalmi tanács, mi lemondtunk, nem vártuk meg elbocsátásunkat. Az akkori elvtársakkal ahogy tudtuk, tartottuk a kapcsolatot, s elhatároztuk, hogy önként je- l«s®eezökiből megalakítjuk a karhatalmat. As •nemenj-ts egyre súlyosbodtak. Az ország szivétől távol, ahol többnyire mindenki isimer mindenkit, hamarabb látni lehetett, hogy a hangadók a proletárdiktatúra megdöntésére szövetkeztek. De az egykori cselédeket csali ideig- óráig lőhetett becsapni. 1957. március elején a megyei pártbizottság Zsák Györgyöt küldte le hozzánk, hogy itt a munkásőrség megalakulásában vezető szerepet töltsön be. Rengeteget járőröz- tiink, éjszakai kijárasd tilalmat rendeltünk el, különböző akciókban vettünk részt. Létszámunk egyre nőtt, egyre többen sgítették nekünk, március közepén már 64-en vcátumik. Visszakerültem a tarnócai tanácshoz. Ekkor még jobban föllendült az építkezés, a falu elnyerte azt az alakját, amelyet ma is látunk. Megépítettük a falu közepén a tűzoltószertárat, a íodrászüz- letet; a husoepavilont. Közben. 5*-bam elhunyt szegény Szubotics Jóska, így én lettem a tanácselnök. Aztán megépült végig a 68-as út, közelebb kerültünk Kaposvárhoz és Nagyatádhoz. Kiépült a vízvezeték, kialakultak a házaknál a virágoskertek, rendes kerítések épültek. Az út két oldalát fáei- tottak, varágokai éltettünk. Ebben az időben elkészült a park is, és ez mind mind társadalmi munkában! 1069. június 30-ig voltam tanácselnök, akkor megszűnt a tanács, azóta Barcshoz tartozunk. A falubeB emberekkel jól megértjük egymást, befogadtak maguk közé. Örömmel megyek végig ma is a falun, hisz két kezünk munkáját dicséri a látvány. Barcson a községi tanácsnál mint kommunális csoportvezető dolgoztam, de ez engem nem tudott lekötni, így átkerültem a költségvetési üzemhez, ahol akkor kezdődtek a parkosítási munkák, így volt mit tervezgetnem, tennem. Sokszor elismerték a munkánkat szóban, írásiban, kitüntelés- seL Feleségeim nagyon sokat küszködött az életünk során, hisz voltak nagyon nehéz idők. Ma ez csak emlék, az idő sok mindent megszépített Gyermekeim is szépen megállják helyüket az életben. Még pár év, és nyugdíjas leszek, de nem félek a tétlenségtől. Nagyon szeretek olvasni, főként úti beszámolókat, képzeletben már betesz - tarn az egész világot A valóságban szeretnék Magyarországom sok szép tájat megnézni, sokat utazni, kirándulni. Van a házunk mögött egy kis kertem és szőlőm, lekötöm magam velük! En-i gem a sikerélmény éltetett, s fog is, remélemWelfeKfcné Bérzffl Sä»T*s Számítástechnika az általános iskolában Az Országos Oktatastedte mkai Intézet szakembered megvizsgálták, hogy miként barátkoznak meg a 11—12 éves átlalános iskolások a számítástechnika alapelveivel. Az Unesco és a szocialista országok számítástechnika oktatásával foglalkozó kutatásokhoz kapcsolódó kísérlet első szakaszában több ötödik osztályt elláttak programozható zsebszámológéppel, ezt követően a hatodik osztályban már mikroszámítógépeken dolgoztak. A tapasztalatok szerint a zsebszámológép alkalmazása jő előtréning a számítógép megismeréséhez. Segítségével könnyebben elsajátíthatják a tanulók annak rendszerét, módszereit A 12 éves gyerekek a számítógépeken már nemcsak logikai játékot játszanak, hanem kreativitást fejlesztő egyszerűbb programokat is megértenek, összeállítanak. SOMOGYI NÉPLAP
