Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

Jog/ szak őrlőnk Irta: A Magyar Divat Intézet tavaszi—nyári divatbemutatót tar­tott Budapesten, a Hotel Duna Intercontinentalban. A be­mutatón csaknem 59 vállalat kollekciója- szerepelt. Bőrbetegségek és kezelésük Mint minden munkának, így a borkezelésnek is van­nak szabályai. Ezeket pon­tosan be kell tartani azok­nak, akik borászattal foglal­koznak: még akkor is, ha csupán kis mennyiségben végzik is a borok kezelését. Az elhanyagolt, pontatlan munka következménye^ min­den esetben a bőrbetegség, illetve a borhiba. A szín, a tisztaság, az il­lat- és zamatanyag elválto­zása jelzi a kóros tünete­ket A bőrbetegségeket ál­talában baktériumok okoz­zák. A bőrbetegség oka le­het még az alacsony sav- és alkoholtartalom, a túl me­leg, vagy a túl hideg tároló­hely, a kénezés hiánya és az erjedő must késői kénezése. Igen lényeges része a bor kezelésének a kénezés. Na­gyon sok bőrbetegség és borhiba megszüntethető a kénezéssel. A nyúlósodás gyenge kénezéssel, a szén­hidrogénszag és keserű íz 10 g/hl, a tejsavas erjedés és az ecesedés 15 g/hl, a barnaitörés és egéríz pedig 20 g/hl kénezéssel korrigál­ható. A bőrbetegségek közül egyik legveszélyesebb az ecetesedés, melyet az ecet- baktériumok idéznek elő. Kárt okozhat a mannitos er­jedés, keseredés, illetve gli­cerinerjedés, mélyet a tej- savbaktériumok okoznak. Az ecetesedés veszélye a nál fordul elő. A barna csa­padék a felszínen keletke­zik, és fokozatosan halad lefelé. Legjobb módszer a .megelőző nyálkázás. Ameny- nyiben a betegség már elő­rehaladottabb, akkor feltét­lenül kénezésre van szükség. Azután ecetsav—zselatin os derítés és átfejtés követke­zük. A színhibát vörös bor­nál házasítással tudjuk ja­vítani. Nyúlósodásnál a bor olaj- szerűen folyik. Ez viszony­lag könnyen kezelhető bőr­betegség. Levegőztetéssel történő átfejtéssel és kéne­zéssel a nyúlósodás teljesen megszüntethető. Az élesztők által okozott bőrbetegségek: a kénhidro- génszag, seprőíz, egéríz. Ezek általában nem veszélyesek. A kénhidrogénszag nyílt fej­téssel és kénezéssel szüntet­hető meg. Seprőízt általában a túl késői fejtés okozza. Szellőzéssel, derítéssel és ak­tív szénnel tudjuk ezt a be­tegséget kezeim. Az egéríz kénezéssel megszüntethető. Gyakori betegség még a virágosodás. A darabban hagyott bor felületén az úgynevezett virágélesztők hártyát képeznek. Eziek az­után a bor alkoholtartalmát fogyasztják. Legfontosabb és legegyszerűbb védekezés, ha a bort soha nem hagyjuk darabban. k_ k. OTTHON ÉS CSALAD Ajtók és ablakok * A falak körülvesznek, be­zárnak. Az ajtók és ablakok összekötnek a külvilággal. A védelemnek (falak) és a ki­tárulkozásnak (ajtók, abla­kok) jó arányban kell len­niük egymással. Egy falfelületen arányta­lanul nagy és aránytalanul kicsi is lehet az ajtó- vagy ablaknyilás. És nem csak esztétikai értelemben. Mér­sékelt övi éghajlatunk is arányosságokat követel, hi­szen az embernek az épület segítségével ki kell bírnia a leghidegebb telet és a leg­melegebb nyarat is. Ebbe még természetesen beleját­szik a lakó egyénisége is. A fázósak, a betegek, az öregek több védettséget igé­nyelnek és vannak koruktól függetlenül bezárkózó típusú emberek is. A lakás legtöbbször adott. Ritkán van lehetőség a kí­vánalom szerinti cserére, de saját jóérzésünk, jó közérze­tünk érdekében keressük a kedvünkre valót Megéri a fáradtságot. Nemcsak az ablak és az ajtó méreteinek aránya fon­tos, hanem a száma is. So­kak szerint az ideális: egy lakószobában két ablak — vagy egy nagyobb — és két ajtó. Az egyajtós szobának mintha nem lenne teljes a lakás vérkeringésébe való bekapcsolódása. A kétirányú megközelítéssel szinte egy plusz szoba teremthető. En­nek nagyon okos példáit látjuk a lakótelepeinken. A kétajtós meglgazelítés lehe­tővé teszi a családtagok pi­henését, elkülönülését. A nyitott ajtó viszont a társa­sági életé, a közösségé. Jó megoldás, ha az égjük ajtó az összekötőbe, vagy a für­dőszobába nyílik. így bizto­sítható, hogy a későn jövő vagy korán kelő családtagok ne zavarják egymás nyugal­mát. Az ajtók és ablakok nagy szerepet játszanak a beren­dezésben. Meghatározzák a bútorok elhelyezését, teret követelnek maguknak. T. A. A vadászat kellemes és nem is olcsó sport. A lőfegy­verek mellett — a vadásza­tot segítő eszközként megje­lent a gépkocsi, a kiváló ke­reső- és célzótávcső is — és ezzel a veszélyességi fok nö­vekedett. A vadász balese­teiket követő vizsgálati eljá­rás során rendszerint a bal­esetért felelős vadászati jo­gát — esetleg a vadásztársa­ság vadászati jogát is — fel­függesztik. Mindig megálla­pítható ugyanis az emberi magatartás hibája, a kapzsi­ság, az előirt vadászati sza­bályok semmibe vétele. A vadász balesetek mindig megdöbbentőek. Több éven keresztül nem volt megyénk­ben lőfegyverrel elkövetett halálos baleset. Az eltelt tíz évben nem volt annyi, mint 1982-ben; akkor négy ember életét oltotta ki a vadász- fegyver. Az ok: szabálytalan vadászat. 1973-tól 1977-ig tíz, 1977—18®2-ig huszonöt sérti - léses baleset volt íme né­hány példa: Az elkövető nem az engedélyezett módon és tilalmi időben gépkocsiból ül­dözte a vadakat sörétes lő­fegyverrel, a kocsi felborult, a vadász a szabálytalansá­gért életével fizetett A gép­kocsi vezetője aki vadászje­lölt volt. egy ideig nem gon­dolhat lőfegyver tartására. Másik eset: a hivatásos vadász külföldi bérvadásszal sutavadat vadásztatott A vendég kóbor ebeket vett észre, s a lelövésükire a hi­vatásos vadásztól engedélyt kapott. A fegyverrel az előt­tük elfutó kutyákat, követte, s a hivatásos vadászt tarkón lőtte.' A helyszínen meghalt. A külföldi vadászt otthon vonták felelősségre. Egy másik vadász lőfegy­verét tisztította. Még lőszer volt benne, és az élete volt a figyelmetlenség ára. Szabálytalanságok sokasá­ga vezetett egy sportvadász halálához: a biztonsági kör­zetbe beírás nélkül a hivatá­sos vadász jelenlétében nem is mindenki a saját lőfegy­verével ment ki vadászni. A leálló hivatásos sötétedéskor mintegy 140 méterről vadnak vélte a sport vadászt: a hely­színen meghalt Volt az elmúlt évben több visszaélés, könnyű sérü léses baleset, is és gyilkosság, ön- gyilkosság is lőfegyverrel. Ez nagyobb figyelemre, a sza­bályok pontos betartására hívja fel a figyelmet. Szigo­rúbban ellenőrizzenek a hi­vatásos vadászok, a vadász- társaságok és a hatóságok is. szüret kezdetétől fennáll — egészen a készre-kezelt bor fogyasztásáig. Az ecetbakté­riumok által fertőzött bor szúrós, ecetes szagú és ízű lesz. Az ilyen bor felületén szürkés hártya keletkezik. Korai szakaszban — a be­tegségek megelőzésére — a pasztőrözés még elegendő. A kezdeti stádiumban lévő, gyengén ecetes íz házasítás­sal is kiküszöbölhető. A ké­sőbbiek során már csak ké­nezéssel kezelhetjük a bort, 15 g/hl a szükséges meny- nyiség. Előrehaladottabb, romlott állapotban a bor már csak párolásra (bor­ecet) alkalmas. A tejsavas erjedést a mannitbafctériumok okoz­zák. Leggyakoribb veszély- forrása a borok felmelegedé­se. 30—32 C foknál, ez a veszély már fennáll. Ilyen esetekben ugyanis az alko­holos erjedés megszűnik, az elszaporodó mannitbakté- riumok pedig elbontják a borban lévő cukrot és alma­savat — tejsavra, ecetsavra és széndioxidra. Ilyenkor a bor színe zavarosan opálos lesz. íze pedig kellemetlen — a savanyúkáposztára em­lékeztető. A megelőzés érde­kében célszerű a kénezés.A" túlmelegedést mindenképpen meg kell előzni. A barnatörés leginkább a rothadt szőlőtől nyert bor­Paplanmintás kötöttmeilény szemeket egyenként lazán lefogyasztjuk. A kar alatti oldalon 20 cm magasan ösz- szervarrjuk. Az ujjabebújó- nyílás, eleje-nyakszél szélére 2 rövidpálca, 1 visszafelé öl­tött rövidpálcasort horgo­lunk. P. V. 4i?~44i74-, T 23 A 20 —4104» 4—39------f v eszünk, előtte simán lekötjük a soronkövetkező 2 szemet, majd a segédtűn lévő szemeket is si­mán lekötjük. 2 szemet segédtűre veszünk, mögötte simán lekötjük a soronkövetkező 2 szemet, majd a segédtűn lévő sze­meket is simán lekötjük. Az 1—8. sor ismétlődik. Szempróba: 18 szem x 19 sor = 10 cm. Hozzávalók: 20 dkg FI­RENZE félgyapjúfonal, 4-es kötőtű, horgolótű. Alapminta: 1. sor: sima, 2. és minden páros sor: fordí­tott, 3. sor: 2 szemét segéd­tűre vesszük, mögötte simán lekötjük a soronkövetkező 2 szemet, majd a segédtűn lévő szemeket is simán lekötjük, 2 szemet segédtűre veszünk, előtte simán lekötjük a so- ronkövetkezö 2 szemet, majd a segédtűn lévő szemeket is simán lekötjük, 5 sor: sima, 7. sor: 2 szemet segédtűre Munkamenet: a hátoldal alsó szélén, 74 szemre kezd­jük: 1 szélszem, 9 mintais­métlődés, 1 széíszem. Egye­nesen haladó oldalszélekkel 43 cm magas hátoldalt kö­tünk. A vállrészeken folya­matosam továbbhaladva (28 szem) azonos szem-, és sor­számmal, mintával elejeol­dalt kötünk. A középrészen, a nyakkivágás részére le­fogyasztunk 18 szemet. Az eleje belső oldalán szaporí­tunk minden 10. sorban 5x1 szemet (33). A kezdéstől szá­mított 86 cm elérése után, a A hatóságoknak és a vadász- társaságoknak közös érdeke és feladata az is, hogy az orvvadászatot csökkentsék. Gond, hogy azok a mezőgaz­dasági őrök, akiknek nincs a a vadásztársaságok által en­gedélyezett és a rendőrható­ság által a szolgálati igazol­ványba bejegyzett duvadirtá- si engedélyük, indokolatlanul nagy mennyiségű lőszert használnak fel: ez nincs arányban a mezőgazdasági őr önvédelmi tevékenységével. Fokozza a veszélyességet, hogy az orvvadász gyorsan és pontosan akarja meglőni a vadat, és kevésbé ügyel a biztonsági előírásokra. Ha megsebzi a vadat, az utánke- resés elmarad. A Btk. 171. paragrafusa kimondja: aki a foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy má­sok életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, bün­tetendő. A büntetés egy év­től — az eredménytől füg­gően — tíz évig terjedő sza­badságvesztés is lehet Foglalkozása szabály a lő­fegyver használatára és ke­zeléséi« vonatkozó szabály is. A vadász balesetek meg­előzését szolgálják a Mavosz irányelvei. A jövőben na­gyobb követelményeket kell támasztani a vadászjelöltek felvételénél, és nagy gondot fordítani az egyesületnek az alapos felkészítésre, a fegy­ver kezelésének elsajátításá­ra. A vadásztársaságnak meg kell szabadulni azoktól, akik összeférhetetlenek, a vadá­szattal összefüggő írott és íratlan szabályokat nem tartják be. A balesetmentes vadászaiért minden résztve­vőnek tenni kell. A lőfegyvert csak megfe­lelő műszaki állapotban a biztonsági és tűzrendészen szabályokat betartva szabad tartani, és állandóan lakott helyiségben, jól zárható szek­rényben lehet tárolni. A névire szólóan engedélyezett fegyvert még ideiglenes jel­leggel sem szabad másnak átadni. Tisztítani csak olyan helyen és körülmények kö­zött lehet, ahol — véletlen elsülés esetén — a lövedék nem veszélyezteti mások éle­tét, testi épségét. Vadászaton csak akikor szabad lőni, ha a vadász minden kétséget kizáróan felismerte a vadat, és mások életét, testi épsé­gét, vagyontárgyait nem ve­szélyezteti. A lőfegyvert még töltetlen állapotban sem lehet ember­re, haszonállatra és — a ha­tótávolságon belül — lakott terület, közút vagy jánmű fe­lé fordítani. Nem szabad az éberséget, a figyelmet, az akaraterőt hátrányosan befo­lyásoló gyógyszerek, illetve szeszes ital hatása alatt va­dász lőfegyvert viselni és használni. Vélt mozgásra vagy zörgésre tilos lőni. Ezeknek a főbb biztonsági előírásoknak a betartásával el lehet kerülni a súlyos tra­gédiákat, a súlyos sériiléses baleseteket. A tragédiák ma­gyarázatát nem a szabályza­tok hiányában, a vadászati és fegyverhasználati rende­zetlenségben kell keresni, ha­nem a szigorú előírásokat be nem tartó vadászokban. A fegyelmi, valamint a bünte­tőjogi felelősségre vonások lehetősége biztosíték arra, hogy nagyobb rend és fegye­lem legyen ismét a vadászat­ban. Dr. Kocsis József r. őrnagy. Somogy megyei Rendőr-íökapitányság Lombhullás után a házi kertekben A rendszeresen kémiai nö­vényvédelemben részesített ültetvényekben megyénk több pontján figyeltünk meg vértetű fertőzéseket. A gya­kori rovarölőszeres permete­zés a vértetű természetes el­lenségét — a vértetű für­készi — nagymértékben el­pusztítja, így a vértetű el­szaporodásához kedvezőbb feltételek alakulnak ki. A kártevő főleg almafán él, szivogatásáv&l károsítja a fa hajtásait, kora nyáron a levékiyeleket is. Gyakrabban találjuk meg telepeit ott. ahol a kérget sérülés érte. Szivogatásuk következtében duzzanatok, vastagabb ága­kon karfiolszerű daganatok, elváltozások keletkeznek. A kártevőt fehér viaszbevonat /borítja, mely őszre ellepi az egész telepet, így a lombhul­lás előrehaladtával a vatta­szerű, fehér gyapjas tele­pekről a kártevő könnyen felismerhető. A telepek a téli erősebb fagyok beálltával hidegnek jól ellenállnak, azonban a kártevők lehú­zódnak a fa gyökérnyaki részéhez és ott telelnek át. Kora tavasszal előszeretettel vándorolnak vissza a sebzé- si felületekhez, a metszési helyekhez. A kártevők áttelelésének és tavaszi újrafertőzésének megelőzése érdekében még a fagyok beállta előtt távolít­suk el a fertőzött gallyakat, vesszőket. A vastagabb ága­kon levő telepeket ecsetel­jük be terpentinnel vagy gyümölcsfaolajjal, a sebe­ket pár nap múlva éles kés­sel tisztítsuk ki. A sebeket kenjük be Santar SM vagy Celcid sebkezelő anyaggal. A lombhullás előrehalad­tával szembetűnővé válnak a galagonya pille és aranyfa- rú pille fákon maradó her­nyófészkei. A finom szöve­dékszállal felerősített, fán maradó levelek a kis téli hernyófészkek, mélyekben a galagonya pi lle lárvái telel­nek át. A gallyakon, vesz­védelem szőkön több levélből össze­nőtt ökölnyi nagyságú levél­csomók a nagy téli hernyó- fészkek, az aranyíarú pille lárváinak telelőhelyei. A lárvák tavaszi rügy-, virág- illetve levélkártételének megelőzése érdekében a lombhullás után a hernyó- fészkeket távolítsuk el, il­letve elégetéssel semmisít­sük meg. Házikertekben is megfi­gyeltük a mezei pocok bete­lepedését, kártételét. Felhív­juk a kistermelők figyelmét, hogy amennyiben gyümölcs, szőlő, szamóca stb. -ültetvé­nyekben a kártevő lakott, járatait észlelik, a károk megelőzése érdekében hala­déktalanul végezzék el a vé­dekezést. E célra a Reden­tin 75 granulátum alkalma­zását javasoljuk, száz négy­zetméterre 12—20 dekás adagban. A Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat fonyód—bélatelepi építésveztősége fölvesz középiskolai végzettséggel és építőipari anyag- ismerettel rendelkező személyt, RAKTÁROS MUNKAKÖRBE. Jelentkezés: az építésvezetőségen, Fonyód—Bélatelep, Balassi Bálint út 1. ___________(81940) Vadászbalesetek

Next

/
Thumbnails
Contents