Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

Weves/ Sándor nzoMomébon Színházat avattak Zalaegerszegen Dönt féri krónika Üj saínházzal gyarapodott az ország, amikor kedden es­te felcsendültek a Himnusz hangjai, Thália legfrisebb otthona a korábbi megyei művelődési központ átalakí­tásával nyerte el mai arcát; nézőcsalogatóan barátságos épület, mely igazi alkotómű­hellyé válhat. Az események ezen a nem mindennapi ünnepen már 19 órakor megkezdődtek. Akkor firtatta meg Ruszt József főrendező a színház társal­gódban rendezett kiállításo­kat. A földszinten Zala szín­házi előtörténetét szemlélte- tifc fotók, dokumentumok: a mújt században játszott itt Balogh István társulata, és sok jeles atetor ia, így Déry­né, Kantomé, Megyery. Fönt az emeleten a színház név­adójának életet, munkásságét foglalja kiállítástoa az a tár­lat, mely Hevesi Sándorról ad képet lett rendezték meg Keieti Éva Thália ügynökei cínoű fotókiálirtáéát A Bá­lán* Béie-dtjas fotóroű^észnő samészarcai olyasmit árnynak ei egy-egy jeles művészről vagy egy-egy alakításnál. me- lyót tni észre sem vehettünk. jobba Gabi meditációja, Bán­sági, Ildikó „ismeretlen” ar­ca, Tímár József ügynökké lényegülése, Latinovits szen­vedése — mind ott van a legkedvesebb képeken. Külön rész szemlélteti a ruszti szín­ház állomásait Odakapta szemünket ebben a síkokkal határolt, modern épületbelső­ben az a bacchusR figura, mely a régi Nemzeti Szín­házból került ide: ott erkély- konzolként szolgált, itt emlé­keztet arra a színháza, és zalai folytatást ígér. Míg a közönség gyüleke- ■ zett, átfutottuk a műsorfüze­teket. Igényes programimai áll közönsége élé az új szín­ház, melynek kamara-, -stú­dió- és beavató játszási he­lyed is lesznek. A most ava­tott épületben játsszák majd Goldoni Szerelmesek című komédiáját, Osztrovszkij Vi­harát, Webster Fehér ördö­gét, Mándy Iván Mélyvizét stto. Lese Hubay, Iszaak Ba­bel, Beckett, Csurka, Moliére, Katona József bemutatójuk is. Húsz órára zsúfolásig meg­telt a nézőtér. Eljöttek az avatásra a megye minden ré­széből, de Budapesttől és az ország más vidékeiről is. So- mogyot ér. Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács ei- notóhelyettese és Nagy Gábor főelőadó képviselte. Ünnepi lélekkel vártuk az egyszeri és mega smete Iheietlen ese­ményt. A társi:lat teljes lét­számban felsorakozott a szín­padon, köztük olyan művé­szek, mint Papp Éva, Fekete Gizi, Egeroáry Klára, Mo- nyáik Ildikó, Earacsi Ferenc, Máriáss József, Áron László, Barta Mária, Nemcsak Ká­roly. Köpeczi Béla művelődési miniszter lépett a mikrofo­nok elé avatóbeszédet mon­dani. Hangsúlyozta, hogy négy évvel ezelőtt született az önálló társulat gondolata. Az épület átalakítása jól si­került, a társulat pedig már az úgynevezett előévad során száznyolcvan előadással — ötvenezer ember előtt — bi­zonyította tehetségét A mi­niszter kifejezte abbéli jókí­vánságát, hogy az új intéz­mény mihamarább népszín­házzá tudjon válni, amely valóban széles . rétegeket vonz. A színházat ezután Varga Zoltán igazgató vett« birtokba a társulat nevébe*. Az eseményhez méltó mü­vet választott Ruszt József, amikor Madách Imre hall­hatatlan remekét, Az ember tragédiáját vitte színre. A mai világhelyzet tnagikna — vallja a rendező —, ez a mindennapok mechanizmusát lényegében mégsem zavar­ja ... Madách drámája olyan tnagiédia, melyben az élet győz. Ez az élet olyan, ami­lyen, egy öngyilkosság «tán felébredünk, életben marad­tunk. Bár nem érmék az írás­nak feladata értékelni a* előadást, annyit mégis: Ruszt az életművében olyan szere- tettel alkalmazott passióioav mát újítja fel, a díszlet misa- tériumszínpadot sugall. Egy­házi ceremónia zajlik, ahol az Urat — magas egyházi méltóság — főpapjai dóra megirt, szakrális szövegek­kel szolgaian magasztal­ják. Lucifer afféle „ki­ugrott”, civillé vedlett fő­pap maga is. A rendező így hozza egészen „testkö­zelbe” a Tragédiát,' arra a tapasztalati síkra transzpo­nálva, mely sok nemzedék előtt ismert. Ädómot több színész játssza; az álmodét ott látjuk a színpad szélén, ahogy befelé figyel, s a ké­pék, ká prózátok — az embe­riség jövője — megelevened­nek előtt. Gábor Miklós, Za- laegersaeg szülötte uralja a színpadot Luciferként, de jó alakítást nyújt az Űr szere­pében Máriáss József. Éva­ként Fekete Gizi, Péter apos­tolként Bora esi Ferenc is. Elemzések tucatjai szület­nek majd e különleges Tra­gédia-előadásról, s színház- nyitónak ez nem is kevéa Leska László Mintegy 1890 kötettel mu­tatkoznak be a magyar könyvkiadók október 12—17. között Frankfurtban, a vi­lág egyik legnagyobb könyv­vásárán. E range« könyv­szakmái eseményen öt-hat- ezer kiadó mintegy 700—800 ezer könyvet kínál. A magyar bemutató 250 négyzetméteren látható. A vásárra küldött könyvek fe­le idegen nyelvű. Ezek fele­fele arányban az Akadémiai és a Corvina kiadó produk­tumai. A könyveken kívül folyóiratokat, posztereket is kiállítunk. A hazánkba^ készült ide­gen nyelvű művek mdlett magyar nyelven megjelent újdonságokkal is találkoz­hatnak a frankfurti vásár látogatói. Részvételünk egyik célja ugyanis, hogy a magyar szerzők idegen nyel­Már régen elhallgattak a fanfárok a szegedi Dóm té­ren, a viták azonban még mindig nem csendesedtek, ei arról, hogy milyennek érté­kelhető a jubileumi szabad­téri játékok műsora, az egyes produkciók színvonala, mily esi tegyen a műs árpoli­tika. Hol csak parázslik, hol pedig újra felizzik a vita heve, a tartóssága azonban változatlan, amióta csak lé- teamek a szabadtéri játékok. Ezért örülhetünk annak, hogy áss alapítás 50., a fel­újítás 25. évfordulójának tiszteletére megjelent A já­tékok krónikája. A szabad­téri játékok igazgatóságának gondozásában kiadott Ízlé­ses, szép kiállítású, album formájú könyvet Sz. Simon István szegedi újságíró, e téma avatott ismerője írta. Csöppet sem volt könnyű dolga, hásaen előtte mindösa- sze két könyv jeteot meg a harmincas években; Bagóéi Döme és Pásztor Járná azon. ban az első korszakot ele­mezte. Sz. Simon István több tanulmányt, rengeteg cikkei írt a játékokról, s er­re alapoz*® gyűjtötte öesae a tényeket, véleményeket, jelenségeket — ahogy 6 fo­galmaz az epilógusban — nyomvonalakat és ösztönzé­seket kínálva a játékok maj­dani összefoglaló irodalmá­hoz. A város a krónika meg­írásához minden támogatási megadott a szerzőnek. Pél­damutató a tanács és a já­tékok igazgatóságának mecé­nás! szerepe. A szerző nem úgy fogta&a össze az Európa-szerte is­méit játékok történetét, hogy „hidegen” iteszehoed­ta az adatokat. Elsősorban az tetszik, hogy egyes kor- sasakokat, személyeket, ese­ményeket megtisztít a rá­juk rakódott félreértésektől és félremagyarázásoktól, fel­használva ehhez a történe­lemtudomány mai eredmé­nyeit is. Jól felhasználható egyébként a játékok műso­rát, szereplőit, együtteseit pontosan rendszerező rész. .Méltó helyre, teszi Hont Ferenc színházi rendezőt, aki kigondolta a szegeri sza­badtéri játékcár at, mégpedig Párizsban, a máfoor Finnin vű könyveinek kiadásához partnert találjanak. Ennek megfelelően a magyar könyvkiadás szinte teljes keresztmetszetét reprezen­tálja a bemutatott anyag. Szépirodalmi és gyermek­könyvek, képzőművészeti al­bumok, mappák, városka­lauzok, fotóalbumok, tudo­mányos kötetek egyaránt a tárlókra kerülnek. A bemutatott, eladásra szánt könyvek mellett külön blokkban állítják ki a „szép magyar könyv” versenyen díjat nyert köteteket. Ugyan­csak külön kiállítást ren­deznek Illyés Gyula élet­művéből, és az évfordulók­hoz kapcsolódóan mutatják be Juhász Gyula, Babits Mihály, Szekfü Gyula, Egry József Magyarországon ki­adott műveinek egy csokrát. Gántier, az Odeon Színház igazgatója mellett asszisztans- kedett. Persze a gondolat végső kiérlelésében Salzburg példája is hatott Gémíer pá­rizsi kísérletén kívűL. Sok víz lefolyt azonban a Tiszán, míg valóban megtarthatták az első előadást, amely ter­mészetesen Az ember tragé­diája volt Hont Ferenc ren­dezésében. Ma már nem kétség«*, hogy a térség alkalma» a szabadtéri színjátszás céljá­ra, az induláskor azonban még ez is vitatott volt, az­zal együtt, mit lehet ott el­játszani. Hallatlan támoga­tást jelentett, amikor Max Reinhardt, azután Mascagni is hitet tett a tér, a játékok mellett. Sajnos, a második világ­háború miatt szünet követ­kezett Szegeden, s ez igen hosszúra sikerült. A felsza­badulás után merészek vol­tak az álmok, de gyorsan szertefoszlottak, mert Szeged növekedését mesterségesen visszafogták 1949 és 1956 kö­zött. így az újraindulás megalapozása csak az ellen- forradalom után kezdődhe­tett. A tanácsülés 1957 őszén határozta él a jákékok fel­újítását, Sz. Simon István bőven idéz a történelmi je­lentőségű ruta anyagából. 1959 nyarán népesedett be Jól halad a szombathelyi képtár építése: létrehozásá­ra, a társadalmi erők moz­gósítására 1976-ban megala­kult a képtárépítő egyesület. Az összefogás több mint negyvenmillió forintot ered- • ményezett; az új intézmény átadását 1984 novemberében tervezik. A Vas megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén úgy foglalt állást, hogy a szombathelyi képtár önálló, független, a megye múzeumi intézményeivel szo­njra. a Dóm, Dér, akkor a né­zők a Hunyadi Lászlónak tapsolhattak először. Á huszonöt év alatt «te#- szárolálh&tatíaa siker sbo- letett. Világhírű együtte­sek, rendezők, operaéneke­sek fordultak meg itt. A szerző statisztikája szentek Az ember tragédiája, a Já­nos vitéz, a Hunyadi László, A cigánybáró, a Bánk bánj az Aida, a Turandoí szere­peit legtöbbet a műsoron. Az utóbbi időben sok vén­áén yt un? a. támadt a játékok­nak; itthon, ennek ellenéra még mindig Szeged roncsa* a legnagyobb tömegeket Megyénkből is sokan utaz­nak oda nyaranta. Ha nem lett is magyar Salzburg Sze­gedből, ha még mindig tart is a vita a követendő műsor- politikáról, a játékok része a magyar színháztörténet­nek. Egyetérthetünk a szer­zővel abban, hegy „ilyen nagy intézményt fetoevekta, s profilját véglegesein kiala­kítása egy-kéí évtized alatt sem tehet. A remény «son- ban, hogy gondos tervezés­sel, előrelátással és leie­mén nyel a Szegedi Ünnepi Hetek mégis országa* ran* gon maradnak és ébrópa* mértékkel is mérhetőek tesz­nek — teljesen megalapo- aott*. LajM Gén rosan együttműködő, orszá­gos gyűjtőkörrel felruhá­zott múzeumként működ­jék. Tö rzsanyagának gerin­cét Szombathely neves kép­zőművész szülöttének, per- lzovits Gyulának a képes, valamint a városnak aján­dékozott Dési Huber István- életmű alkotják. E gyűjte­mény az elmúlt években te jelentős alkotásokkal, a két művész utóbb megszerzett festményeivel, grafikáival gazdagodott. Birtokukba ke­rült a szocialista képzőmű­vészek csoportjához — a Derkovits-örökséget vállaló művészek két viliágháború között működő közösségéhez — tartozó alkotók számos munkája, s több jelentős mű a felszabadulásunk óta eltelt időszakból. A képtár a híres Isis szen­tély szomszédságában épül. Kiáüítótermei — három he- lyiség 1761 négyzetméter ’ átapterületen — a második emeleten lesznek. A föld­szinten a hőközpönt, a ru­határaik, és a büfé kapnak helyet, az első emeleten, ku­tat oszolják, restaurátor-mű­hely, könyvtár, fotólabor, gyermekfoglalkoztató, elő­adóterem lesznek. A harma­dik szántén a klímaberende­zés szerelvényeit helyezik el. SOMOGYI NÉPLAP HANGVERSENYEN Évadkezdés Sokat nyúzott „slágerek” helyett igényes műsorral lé­pett pódiumra, a Pécsi Fil­harmonikus Zenekar és a Pécsi Egyesített Kórus ked- des este Kaposváron, a La- tinea Sándor Művelődési Központban. Rögtön az év­adkezdéskor olyan ínyencfa- latofchoG: juthattak a ro­niaaüskius és a kartárs zene hívei, amilyeneket az tóműit koacertszezonokba» ilyen sűrűséggel csak hébe-hóba élvezhettek. S ráadásul egy tel adván yt is kaptunk. Lé­nyegéi így fogalmazhatjuk meg: hogyan muzsikálhat viszonylag igényesen, ihle- letten, összetartóan és kul­turáltan egy zenekar, ha a karmesterben ezeknek aa erényeknek a kezdeményeit is alig fedezhetjük föl? Howard Williams, a fia­tal angol dirigens ugyanis eeen az estén nem igazolta az előzetes beharangozások­ban hemzsegő szuperlativu- szofcat; keddi produkciója alapján nem foghatjuk fel, hogyan vezényelhetett kon­certeket a BBC-zenekar éten és operaelőadásokat a Covertt Garden ben. Olykor a legkri­tikusabb részeknél „elfelejt” beánteni, olykor a csúcspon­tokat is „kihagyja”, javára keil viszont írnunk, hogy rengeteg olyan testhelyzetet mutatott be, amilyenben an­nak idején Dávid festette te a tabdaházi eskü vezérét, BaiUy csillagászt, vagy a Konventben beszédet tartó Camille Desmouiins-t. Az előbb föltett kérdésre ily módon a mi tippünk: az, hogy az együttes nem esett szét, a betanító karmester érdeme lehet csupán. Tál az egységen, sodró len­dület és stílaris kidolgozott­ság te jellemezte a pécsiek játékát már az eted darab, Brahms harmadik, F-dúr szimfóniájának előadása­kor. Lenyűgöző nyugalom­mal — de egy pillanatra sem unalmasan — bontakozott ki mindenekelőtt a második té­tel megrendítően szép ter- mészetzanéje, majd a rezig­nált hangulatú (ábschetrae és a zárótatai töméntetea *s»­dutata E sorok szerzője — korábbi Brahms-élményej alapján — csupán a hang­zást találta túlságosan lepu- hítottnak, kevésbé csillogó­nak és indokolatlanul sötét­nek, kiváltképpen a paszte- ráiis természet-megjeteníté- sében és a — Joachim eae- riret — Here és Lendrosz szerelmi történetét megidéző utolsó tételben. Hazánkban szinte ismeret­len szerző ismeretien művét hallottuk a szünet után: a huszonöt esztendeje matu­zsálemi életkorban tóhunyt Vaughan-Williamsnek egy tizenhatodik századi angol szerző, Thomas Tallis zsol­tára nyomán keletkezett szimfonikus variációit Száv- bemarkolóan szép téma szó­lalt meg szívbemarkoló tisz­tasággal és ihletettséggel a két részre osztott zenekar jóvoltából, frappáns zenei „felelgetős” frappánsan ki- , dolgozatta», tündöklő hege­dű- és brácsáit angokkal, kí­váncsiságát ébresztve ben­nünk az angol Kodály, Ralph Vaughan-Williams más alko­tásai iránt. Ugyancsak nagy űrt pótolt a pécsi együttes a Zsoltárt, zimf óm a műsorra tűzésével. Igor Sstravinsz' kijnak ez a jő félszáz esz­tendős, bizarr hangszerelésé műve ugyanis módfelett rit­kán hangzik fel mifelénk. Szofcatlanságát — stílusa mellett — az okozza, hogy a szerző száműzte a zenekar­ból a hegedűket és a brácsá­kat, ily módon óriási feladat tóé állítva a fúvósokat és az énekkart. Nos, a feladat ez­úttal ném maradt megoldat­lan: nagyszerű átszelle­mültoéggel, tisztán szólalt meg a bűnbocsánatért ri- mánkodó preludium, ponto­san és elegánsan a feloldo­zott hirdető fúga, lendülete­sen a hálaadó himnusz. Kedden este végre megvaló­sult az, amit beszámolóink­ban az tóműit évek során oly gyakran hiányoltunk: századunk remekműveiből egyszerre kettőt hallottunk, emlékezetesen magas színvo­nalon. I* A. tíj alkotással gyarapodott a kaposvári Rippl-Róna! Múzeum Iparművészeti gyűjteménye. Vaszary János festőművész tervei alapján Rovalszky Sarolta készítette a képen látha­tó falüsoisyeget 1389-be«, Magyar könyvek Frankfurtban Épül a szombathelyi képtár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents