Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-13 / 242. szám
Durra« rendezés A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tervei alapján rendezik a ráckevei Du- na-ág Csepel és a molnárszigeti révállomás közötti szakaszát. Több mint 100 millió forintos beruházással megszüntetik a tisztítatlan szennyvizek beömlését a Dtlnába. Rendeznek 110 méteres medret és partszakaszt, valamint 2.5 méteres hajózási mélységet alakítanak ki. Jelenleg a Molnár-sziget térségében mintegy 1.5 kilométeres szakaszon iszaptala- nítják a medret. A munkában a Vízügyi Igazgatóság szakemberei melleit a M AHART és a Fo!vámszabályo- Z9 és Kavieskotró Vállalat szakemberei is részt vesznek. Feledékeny állampolgárok... Adóügyek és „ügyes” adózók A magyar ember századokon át berzenkedett az adó miatt, s ha csak tehette, nem fizetett. S bér az adózási mo- rál'ma sem mondható példamutatónak, mégis sokkal jobb annál, mint amilyen a híre. Eát bizonyították a tab’ nagyközségi tanács adóügyi csoportjánál átlapozott adóívek is. Tab — a társközségekkel együtt — több mint tízezer lakója közül négyezer az adóalany. Túlnyomó többségük becsületesen, idejében lerója adóját. Itt ;s akadnak azonban a tanácsiaknak sok többletmunkát adó „feledékeny állompolgárok”. — Vannak esetek, mikor magunk is belát juk, nem teljesen alaptalan az adó miatti méltatlankodás — mondta Gyürke Györgyné pénzügyi csoportvezető. — Az új családi házak tulajdonosai 35—-30 évig adómentességet élveznék. Egész utcasorok vannak, ahol új út, járda épül, közművesítenek, s egyetlen adóalanyunk sincs ott. Fizeti viszont a fejlesztési hozzájárulást az az idős néniké,, aki a községszéli földes utca százéves töméshá- zában lakik. önmagába h persze helyes a letelepedést segítő kedvezmény, mégis igazságtalannak érzem >a teherviselésnek ezt az aránytalanságát. — Mi adja a legtöbb munkát a csoportnak? — A több mint 2400 kistermelő adóztatása. Mint ismeretes, adó alá esik az évi löfl ezer forint, bruttójö védelmet meghaladó háztáji tevékenység. Az adó összege az esetek többségében igen szerény, mégis talán e területen a leggyakoribb a kiskapu keresése. A minap például kezembe került egy iskolai kereseti gazolás, melyre a négy gyermek es ap.a 130*0 forintos havi jövedelmet írt be. Ez a kis összeg akkor is feltűnt volna, ha nem tudom, hogy az illető mérnök. Kiderült, hogy a férfi díjbeszedőként (?!) valóban T 300 forintot keres, , „elfelejtette” azonban beírni, hogy az utóbbi két hónapban csupán lépes médbő! 130 ezer forint értékűt adott le a . felvásárlónak ... — Föltételezem, hogy az adóhatóság nem csupán a számok igazságát ismeri. — Valóban így van. Ha az illető beír háromezer forintot — tekintettel a négy gyerekre —, szemet hunytam volna. így azonban tűi feltűnő és bosszantó volt az ügyeskedés. A méhészeknek egyébként az idén úgy látszik jó évük volt, mert nem ritka a 300 ezer forint körüli árbevétel. Akadnak azonban, akik úgy próbálják megkerülni az adófizetést, hogy más-más felvásárlónál adják le a mézet. Persze mindig alul maradva a 150 ezer forintos határon. Csakhogy a tanácsok értesítik egymást adófizetőik máshol szerzett jövedelmeiről. A sokféléi, kapott jelentésekből olykor ' kiderül a turpisság. Persze itt is van kiskapu, s az is igaz, hogy nem jut mindig idejében célba minden leleplező adat. — Milyenek hát ma egy adócsaló esőivel? — Ideig-óráig talán ki lehet játszani az adóhatóságot, előbb-utóbb azonban rendszerint hiba csúszik a számításba. Egy maszek zöldséges például 1OO ezer forint évi jövedelmet vallott be, s nem tudtuk bizonyítani, hogy feketén mennyit üzletel. Öt év múltán azonban egy olyan palotát épített, amelyik legalább hárommilliót ért. Nem számított rá, hogy visszamenőleg megnézzük az üzleti könyveit... Ugyancsak kellemetlen meglepetést okozunk azoknak a kontároknak, akiket hét végi ellenőrző útjainkon családi ház-építkezése ken érünk tetten. — Vannak-e adóviták? — Altadnak ügyfeleink, akik rendszeresen reklamálnak és pontról pontira beszámoltatnak bennünket a legkisebb adótételről is. Korábban1 egyetlen főkönyvi szám alapján nem volt nehéz kikeresni egy adatot. Amióta elektronikus adatfeldolgozás van, nehézkesebb az .ügyintézés. Ez talán különösnek látszik, hiszen a számítógépek megyei szinten nyilván megkönnyítik és meggyorsítják áz adatok áttekintését. Nekünk azonban itt helyben ez a korszerűség inkább bonyodalmakat okoz, A különféle ivek és lapok most más-más számon kereshetők ki. Egyetlen 2*0 forintos adótétel eredetének felderítéséhez több száz azonos betűvel kezdődő névkartont kell végigbogarászni, s csak akkor kezdődik a „számháború”. A türelmetlen ügyfélnek nehéz megmagyarázni, miért kell most két óra ahhoz, amihez azelőtt elég volt két perc. A beszélgetésből kiderült, az adót elmismásolóknak jelentős hátrány, hogy Györké- né egy híján 30 éve foglalkozik a település adóügyeivel. Ismeri az embereit, tudja a trükköket és azt is, hol érdemes vallatóra fogni a számokat. Az e helyen okkal elhallgatott példák azonban arról is meggyőztek, hogy az ügyeskedők leleménye és jogi jártassága határtalan. A hajdani vásárlási ár többszörösét érő telkek például papíron mindig éppen tíz év és egy nap után találnak’vevőre .. Bíró Ferenc I Harmati Sándor MUNKflSEMLÉKEK Ördögi körben A . proletárcsaládoknál ágyrajárót tartani különösen akkor volt elkerülhetetlen, amikor a családfő munka- nélkülivé vált. És ez a szerencsétlenség gyakran érte a rnunkáscsaláclokat. Munkanélküliség idején is enni kért a család és a lakbért is pontosan fizetni kellett. Ellenkező esetben a háziúr azonnal intézkedett, és az ilyen helyzetbe került inun- káascsalád hatósági segédlettel- — télen -vagy nyáron — hamarosan a szegényes mo- tyóval együtt a kapu alatt vethetett ágyat. A Barabásokhoz költözésem után röviddel tapasztaltam, hogy. milyen kellemetlen és kényelmetlen egy négyszer-négyméteres szobában és négyszer-kétméte- res konyhában nyolc embernek együtt lakni. De Barabás, a lakás bérlője, nem tehetett mást. Lakbért kellett — havonta és pontosan — fizetnie. Ennek kiegyenlítése után keresete harminc százalékkal apadt. Öttagú családjával ennie és ruház- kodnia is kellett. Minden fizetéskor kiderült, hogy a kereset nem fedezi a család szükségletét, ezért volt kénytelen a kis méretű lakásba még idegeneket is befogadni. Téli éjszakákon nyugtalanul aludtunk. A levegő gyorsan elhasználódott, ablaknyitásról, szellőzésről viszont szó sem lehetett, mert a méregdrága tüzelőt csak szűkösen lehetett felhasználni, és az alvók nehéz kilégzése jelentett e tekintetben pótlást. A melegért cserébe az oxigénhiányt és az emberi, testek sokszor nem eppen illatos kigőzölgését kellett elviselni. A nyár megváltást jelentett, Mert nem kellett tüzelőre pénat adni, és a nyitott ablakon beáramló" friss levegő nyu- godtabb pihenést tett lehetővé. Tovább szaporította inaskori nehézségeinket, hogy a társadalmat eluraló reakciós szellem behatolt az élet minden területére, így a mi műhelyünkbe is. A műhely légkör megváltozása összefüggött tanítómesterünk helyzetének alapos megváltozásával is. Wekerle mester szerény kisiparosként kezdte, de aztán politikailag helyezkedve, anyagiakban gyorsa« gyarapodva eljutott a tehetős emberek világába. Főnökünk időben felismerte, hogy az ellenforradalom győzelme után a Wolf Károly-féle Keresztény Községi Párt vezérei lesznek hosszú időin keresetül a főváros urai. További terveit erre a felismerésre építette. Első lépéseit a meggazdagodás felé azzal tette meg, hogy mélységesen vallásosnak, hívő katolikusnak mutatta magát. Ebben az álöl- tözefben közel került a do- monkosrendi atyákhoz, akiknek rendháza és temploma a közel eső Thököly úton ma is áll. A rend vezetőinek segítségével sikerült kapcsolatba lépnie a városházát uraló Wolf-párt hatalmasságai vál. Ezzel tulajdonképpen csatáit is nyert. Mesterünket a váro*diáai íriss ismeretség nagy öamgí lakatosipari megrendelésekhez juttatta a polgár- mesteri hivatal által beindított építkezéseken. Ö aztán hálája kifejezéseképpen a hivatal vezetőinek villáiban térítésmentes vasipari munkákat végzett. Egy szép napon aztán arra lettünk figyelmesek, hogy mesterünk végleg leteszi a szerszámot, üzem. és művezetőket alkalmaz, műhelyét kibővíti és a korábbi háromnégy segéd helyett fokozatosan negyven-ötven embert kezd foglalkoztatni. E magaslaton aztán az egykori kisiparos minden vonatkozásban egyre jobban idomult jótevőihez, Szembefordult a szervezeti munkásokkal, nem tűrt meg üzemében olyan dolgozót, akinek valami köze volt a munkásmozgalomhoz. Nekünk, inasainak, fővesztés terhe mellett megtiltotta a vasas ifjúmunkás-mozgalomhoz való kapcsolódást. Az üzemen belül — amely most már valóban kisebbfajta gyárrá fejlődött — a hangot a gazda érdekeit mindemben szolgáló, reakciós gondolkodású új vezetők vitték. Hess András üzemvezető, Mike József művezető és Sarkadi József, az üzemen kívüli szerelőmunkák legfőbb irányítója, fő feladatukat abban látták, hogy fűqökük üzemétől távol tartsák a „vörös veszedelmet”, vagyis a szervezett munkásokat, irtAyimtínk) AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Óvodahuzavona A Somogyi Néplap szeptember 24-i számában villáminterjú jelent meg a kaposvári Füredi úti lakásokból kialakított ideiglenes óvodával kapcsolatban. Felülvizsgáltam az ügy előzményeit, illetve a rendelkezésünkre álló jegyzőkönyveket, melyeknek alapján az alábbi kiegészítést kívánom fűzni az interjúhoz. Nem helytálló — alapvető tájékozatlanságot mutat — a városi tanács művelődés- ügyi osztályvezető-helyettesének az a kijelentése, amely szerint az „£ZMT munkavédelmi osztálya nem járult hozzá a nyitáshoz”. A munkavédelemről szóló kormányrendelet, /illetve az e rendelet végrehajtására kiadott megyei tanácselnöki utasítás kimondta, hogy „a tanácsok szakigazgatási szerveinek felügyelete alatt létesített új . (művelődésügyi, egészségügyi) létesítmények üzembe helyezési engedélyének kiadására az illetékes szakigazgatási szerv vezetője jogosult”. Eszerint a művelődésügyi osztály vezetője köteles a létesítmény munkavédelmi alkalmasságát felülvizsgálni és ha megfelelőnek találja, az üzemelést engedélyezni. (Az üzembe helyezési engedély kiadásának egyébként sem feltétele az SZMT munkavédelmi felügyelőjének hozzájáruló nyilatkozata.) A Kaposvár, Füredi út 79. szám alatt levő 10 szintes épületet lakóháznak tervezték, annak megfelelően építették. (A 4 lakás kivitelezési költsége kb. 4 millió forint.) Az elkészített lakásokat kiviteli terv nélkül — szóbeli utasítás alapján — . alakították ki óvodának (több Jízezer forintért.) A fölösleges viták, illetve a költségráfordítások megelőzése érdekében az átalakítást — a kivitelezés megkezdése eleit legalább 30 nappal — írásban kellett volna bejelenteni a munkavédelmi felügyelőségünknek. A bejelentés azonban ezúttal" is — nem először és nem • véletlenül! — elmaradt. Csak akkor került rá sor, amikor már folyt a lakások átalakítása. Ezzel kész tények elé állították felügyelőségünket. (Az óvoda nyitását már előzőleg kitűzték, a szülőket és a nevelőket is értesítették.) A törvényes ' határidőt mellőzve szóban kérték a helyszíni szemlét, melyet az eljáró felügyelő 1983. szeptember 9-én lefolytatott. A szemlén figyelembe vette (mert ez a kötelessége) az óvodákra vonatkozó szabvány előírásait. Ez hangsúlyozza, hogy az előírásokat más rendeltetésű létesítmény óvodává történő átalakítása során is be kell tartani. (Az óvodai szabványt egyébként a gyermekek és az óvodák érdekeit figyelembe véve adták ki, betartása elsősorban az ő érdekük!) . A felügyelő megállapította, hogy nem tarthatók be a fenti szabvány alapvető előírásai. (Pl.: a lakóépülettől történi elválasztás nem biztosítható, zárt játszóudvar nem alakítható ki- stb.) Tekintettel arra, hogy a szabvány kötelező előírásától eltérni csak az ÉVM engedélyével szabad, még az újságcikk megjelenése előtt államigazgatási határozattal köteleztük a művelődés- ügyi osztály vezetőjét az átalakítási tervek elkészítésére, illetve az eltérési engedély megkérésére. Egyúttal fegyelmi eljárást kezdeményeztünk a mulasztásokat elkövető Kacsar József GA- MESZ óvodai vezető ellen. (Kacsar József egyébként az eljáró munkavédelmi felügyelőt azzal kívánta véleményének megváltoztatására bírni, hogy kilátásba helyezte a szülői panaszokat és az esetleges újságcikk megjelentetését.) A művelődésügyi oszlály vezetőjének nyilatkozata szerint az a fur.csa, hogy már működik ilyen lakásóvoda Kaposváron, s azt az SZMT engedte megnyitni. Felülvizsgálva a Kaposvár, Petőfi út 39,a alatt működő „ideiglenes” óvoda ügyében keletkezett iratokat, az aláb-í biakat állapítottam meg: Az óvodát 1981-ben előzetes bejelentés és terv nélkül alakították át. Kialakítását elhelyezését az elinni munkavédelmi felügyelő „nem megfelel5”-nek minősííplta és nem javasolta megnyitását. Ezt követően a művelődésügyi osztály kérésére megbeszélésre került sor, amelyen megállapodás született arról, hogy a művelődésügyi osztály vezetője az ÉVM-től pótlólag megkéri az eltérési engedélyt, ám erre a mai' napig sem került sor. Az újságíró szerint mindkét szervezetre ráolvashatjuk a hibákat. Ez a megállapítás helytelen. A konkrét ügyben konkrét ügyintézők hibáztak, akik ellen fegyelmi felelősségre vonást kezdeményeztünk. Bízunk abban, hogy a. városi tanács illetékes vezetői is levonják az ügyből adódó tanulságokat, és megteszik a szükséges intézkédéseket a hasonló mulasztások elkövetésének megelőzésére. Suhajda János, az SZMT miinkayécleimd főfelügyelője Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és kövületeit, bogy 1983. október 13-án 7.38— 15.00 óráig a Kinizsi lakótelep 2., 4„ 6., 8„ 10., 1„ l a, 1/b, 3, 3 á, 3 b és 5. számú épületeiben, 1983. október 14-én 7.38— 15.00 óráig a Kanizsai u., 48-as ifjúság útja, Füredi u. által határolt területen áramszünet lesz (81815) Gázszünet! Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat, hogy 1983. október 13-án (csütörtökön) 13-tól 17 óráig MARCALI VÁROS EGÉSZ TERÜLETÉN GAZSZÜNETET TARTUNK. Kérjük, a gázszünet idejére gázkészülékeiket szíveskedjenek zárva tartani. KÖGÄZ ÜZEME KAPOSVÁR (234945) A szennai Zselici Táj Mg. Termelőszövetkezet ELAD egységes, kemény tűzifát házhoz száiiiiássai ___________________«1S65) T eljes manitaidős takarítónőt fölvesz a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat Kaposvár Latinca Sándor n. 2. (Szombat szabadnap.) Kizárólag kaposváriak és nem nyugdíjasok jelentkezését várjuk. tana« \
