Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

A Mfft IxlM IdegeníergatsM őrá»T* tefciato« jáaal kisebb a balatoni vendégforgalomnál. A váltoiatos somo­gyi táj kikapcsolódást és stép túrákat kínál. A történelmi és néprajii emlékek tartalmas időtöltést, o meleg vizű für­dők pedig pihenést Ígérnek. Kerekasital-beszétgetésünk témája a lehetőségek kihasználása, a továbblépés módja volt. Elmondta véleményét Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, dr. Németh Jenő, a Bavcsi Városi Tanács elnöke, dr. Fodor János, a Siotour igazga­tója, Tóth Dezső, a Volán Utazási Iroda vezetője és Bencze József, a megyei természetbarát szövetség alapító tagja. Szerkesztőségünket dr. Kercza Imre képviselte. Vendégváró Somogy SZERKESZTŐSÉG: — Véget ért az idegenforgal­mi főszezon. Milyen volt a forgalom? DR. FODOR JANOS: — Jó volt az idei szezonunk. A vendégéjszakák száma 4 szá­zalékkal nőtt, a tartózkodási idő emelkedett. Az idén 3 millió 300 ezer vendégéjsza­kát töltöttek el nálunk a turistáit, s ez újat* rekord a Siotournái. A tőkés or­szágokból érkező vendégek száma 9.5 százalékkal, a szocialista országokból érke­zőké 9,3 százalékkal nőtt; a belföldi forgalom pedig 2 százalékkal csökkent. Amit célul tűztünk ld — azt, hogy a szervezett forgalmat erősít­jük a szocialista országokkal, és a belföldi forgalmat szin­ten tartjuk —, sikerült meg­valósítani. Jók a bevételeink Is: tókés valutabevételünk valamivel kevesebb lett, a aaocfohsta valutából pedig több. «OTH DEZSŐ: — Orszá­gosait a múlt évihez hasonló vett a Volán-irodák forgal­ma. Nincs különösebb emel­kedés sem a belföldi, sem a nemzetközi forgalomban. A főszezon a Balatonon körül­belül 40 napra korlátozódott, főleg az NSZK-ból jöttek a szokottnál később — juhos­ban és augusztusban — a vendégek. A tőkés országok­ból valamivel többess, más­honnan kövesebben érkeztek hozzánk. Az emelkedés és a r'csökkenés kiegyenlítette egymást Az idén nagyon ne­hezen indult például az autókölcsönző szolgálat Aat is .tapasztaltuk, hogy Somogybái kevesebben u tav­ak külföldre. — SZERKESZTŐSÉG: — A megye idegenforgalmo- bőt miként részesedik a Ssiaton-parton kívüli té­rtin? DE. FODOR JANOS: — A Balaton-parthoz képest el­enyésző a szálláshelyek szá­ma. Nekünk például 1900 secmély elhelyezésére alkal­mas helyünk van a belső-so­mogyi területeken. A kihasz- sáMmguk változó. As idén fsfcaoottabban éreztük meg a Jugoszláviában hozott, a külföldi utazásokat nehezí­tő intézkedéseket. Barcs tér­ségében ez jelentős forga­lomkieséssel járt Tény az is, hogy magyarok sem tSsnéak annyian Barcson lm nos rí ül Jugoszláviába. A* Mén a Barcson létesített seáHáehelyek kihasználtsá­ga 30 százalékkal csökkent Jé rótt a nagyatádi szállo­dák forgalma, bár Bei só-So­mogy ben — Igái és Csoko- eyavisonta ki véte láréi — el­sősorban nem a turisták vé­náik igénybe a szálláshelye­ket hanem a tuvatáaforga- tamban, kiküldetésben uta­zók. — SZERKESZTŐS RC: — Nem ismerik eléggé, vagy nem maretUc Somogy belső területeit a turisták? Meg- tetzmek-e mindent az uta~ SSti irodák a vr.ndegMvo- patáiért?--------------------------­D R FODOR JANOS: — Kern ’vágyunk idegenforgal- W& megye. Nem rendelke­zünk olyan idegenforgalmi fogadóképességgel, mint pél­dául Baranya, Győr-Sopron vagy Heves megye, ahol ren­geteg a műemlék és az egyéb látnivaló. Kaposvár, Marca- 1 és Nagyatád környékén egyébként nem, csak Bar­cson volt csökkenés az idei forgalomban. Ezt a csökke­nést azzal sem tudtuk ellen­súlyozni, hogy különböző programokat szerveztünk, prospektusokat adtunk ki. Külön ajánlataink vannak Barcsról és környékéről. Ez azonban mind kevés. TÓTH DEZSŐ: — Az Uta­zás ’33 id állításon somogyi programokat árultunk. Eb­ből azonban nem tudtunk profitálni. Megjeleltek ugyan az IBUSZ feliratú autóbuszok * szennai falu­múzeum mellett, Budapest­ről és más megyékből hoo- 1ák az utasokat. Azt jelenti ez, hogy eljutott mér oda a hír, de egy bizonyos: nem tőlünk igényelték ezeket a programokat. Kevés nálunk a turistákat vonzó attrakció, a kimondottan Somogyra jellemző esemény, mint pél­dául a buzsákí búcsú v§gy a szán tód pusztai lovaanapok. Belső-Somogyban is kellene ilyen. Próbálkoztunk skeet- lövó túrákkal, azonban ez nem olcsó szórakozás. Hiába van ős borókásunk, ez nem elég vonzerő a távolban élő ember száméra. Itt vannak viszont a vadászházaink, amelyek évente kétszáz na­pig üresen állnak: a vadá­sza« idényen kívül lehetne árusítani ezeket is. BENCZE JÓZSEF: — Az utazási irodák vendégei úgy akarják eltölteni az idejüket, hogy abba sok esemény és látványosság férjen bale. A somogyi adottságok csendes látványokat ígérnek. Olyano­kat, ahol meg kell állni a járművel, kiszállni belőle és gyalogolni. Csak így juthat el a vendég például a vadas­kertije vagy a természetvé­delmi területre. — SZERKESZTŐSÉG: — Csendes látványt ígér pél­dául a Mátra és a Bükk is; mégis tele van turis­tákkal. DÓRI JANOS: — Az első kérdés a Balatonhoz kapcso­lódott, jelezve, hogy a me­gye más területének idegen­forgalmáról nem lehet a Ba­laton nélkül szólni. Somogy azok közé a kevés megyék közé tartozik, amelyeknek nagy az idegenforgalmuk, ■ ez térben és időben erősen korlátozott Az idegenforga­lom is gazdasági tényező, és a kereplet-kínálat viszonya határozza meg fejlődését A megyében körülbelül 98 ezer szálláshely van, és évente 900 mr turista fordul meg. Ez a szám azt jelenti, hogy Somogy a megyék rangso­rában az első helyen áll az idegenforgalmat tekintve. A szálláshelyekből kétezer jut belső-somogyi területre, és évente összesen 50 ezer ember fordul meg ott. Sok ez vagy kevés? A Balaton­hoz viszonyítva mindenkép­pen kevés, és kevés akkor is, ha Belső-Somogy potenciális idegenforgalmi értékei t vesszük figyelembe, vagy ha azt nézzük, hogy az előbb említett kétezer szálláshely nagy része kihasználatlan. Ez alól csak Igái "és Csoko- nyavisonta lövéteL Ha vi­szont azt vesszük számítás­ba, hogy Somogy belső terü­letein a térség adottságai miatt tartós üdülésre nem­igen van lehetőség, ekkor a fenti szám nem is olyan kevés. DR. NEMETH JENŐ: — Megyénkben a legvonzóbb, a leggazdaságosabb a Balaton. Ez köti le az irodák energiá­jának 95 százalékát. A vál­tozás iránya és aránya az egyéb területek kihasználá­sának fokozása, az adottsá­gok javítása lehet. A ven­dégfogadás feltételeit bizto­sítottuk Barcson. Tavaly 208 ezer átutazó volt, ebben az évben szeptember végéig 135 ezren fordultak meg. Egyér- telműen csökkent a magyar turisták száma, és jelentő­sen, mintegy 40 százalékkal a jugoszláv forgalom. A töb­bi szocialista országból ér­kezők száma a vártnak meg­felelő, s talán valamelyest emelkedett a tőkés idegen- forgalom. Ez osak határfor­galmat jelent ugyan, de a kereskedelemre, a vendéglá­tásra hatássa! van. Igazi ide­genforgalmi programok eze­ken a területeken még nin­csenek. Ügy kell megszer­vezni azokat, hogy érdekelje az embereket. A Dráva men­ti nyár programját például el lehetne adni, s a zenei programokban szereplő együtteseket Is számításba lehetne venni különböző programok szervezésénél nemcsak Barcson, hanem Nagyatádon, Kaposváron éa Siófokon is. Bizonyos prog­ramoknál foglalkoztatni le­hetne az amatőr együttese­ket. Jó programnak tarta­nám egy drávai hajóízás megszervezését Barcstól — mondjuk — Szehtborbásig. Rétegigényeket elégíthetne ki egy lovasprogram is: a babócsai tsz-től meg lehet­ne vásárolni ezt, ha valame­lyik utazási iroda szervezne oda csoportokat Barcson mi úgy irányítjuk fejlesz­téseinket, hogy az idegenfor­galmi követelményeknek is megfeleljenek. Szabadidő­központunk a kemping mel­lett épül, s az ott nyaralók a teniszpályát már használ­hatják. Művelődési terve­ink összeállításánál szántén figyelembe kell venni a város vendégeit. Azt mond­juk, a múzeumban olyan ki­állítások legyenek, amelyek­re az idegen is kíváncsi, a különböző szakkörök mun­kája pedig segítse az idegen­forgalmat. Az eredményes munkához több szervezésre volna szükség; ha csak azt írjuk a programfüzetbe, hogy Barcson őeborókás, múzeum meg fürdő van, ez kevés. Meg kell győzni az embere­ket arról, hogy jól érák ma­gukat ott — gZERRgggTQSBC: — AJd befizet egy útra, az va­lahonnan el akar indulni es eljutni máshova. Köz­ben éhTjényekr» vágyik, s tudni akarja, hogy hol fo­gadják., hol étkezhet. Egy- egy lehetőség azonban móg nem program. TÓTH DEZSŐ: — A me­gye déli részének programja­sofc ezer gyereke; ment ki­rándulni a város' környéké­re. Viselkedésükben föl sem lehetett fedezni az alkalmaz-, kodóképességet a természet­hez. Tönkretették a forráso­kat, és egy csomó szemét maradt utánuk. DR. FODOR JANOS: — Az elmúlt öt-hat évben so­kat fejlődött BeLső-Somogy fogadóképessége, Barcson pe­dig teljessé vált Nagyatádon a szoborpark, Kaposvárom most a Hippi-Róna!-vi 1 la, ha­marosan a Dorottya-ház is várja az érdeklődőket Ki­épült a Siotour városi, nagy­községi kirendeltséghálózata: minden nagyobb településen vannak utazási irodák. Ezek részesedése az összforgalom­ból 8-9 százalék. Beruházás­ra fordítható pénzünkből nem ilyen arányban részese­dik Belsó-Somogy. sokkal többet fordítunk a vendégfo­gadás feltételeinek biztosítá­sára. Buzsákon elkészült * a tájház, és rendszeres a bú­csú. Szennán 6 évvel ezelőtt csak református templom volt, mára kiépült a műem­lék falu. Kőröshegyen most készült el egy parasztház. A lehetőségeinket nem szabad túlértékelni, de az a szándé­kunk, hogy előrelépjünk ezen a területen. A Kaposvár kör­nyéki kirándulóközpont fej­lesztésében szeretnénk részt venni. Evek óta tervezzük ezt, pénz is van rá, de az idegenforgalmi hivatal egye­dül nem képes megvalósíta­ni, hiszen szükség van kom­munális és egyéb létesítmé­nyekre is. dóri JANOS: - Fontos­nak tartom, hogy az idegen­forgalommal foglalkozó szer­vek érdekeltek legyenek a Balatonon kívüli területeken is a forgalom növekedésében. A fejlődési ütemet lehet és keB fa gyorsítani, a realitás sok alapján. A Balatontól azonban Belsó-Somogy ide* genforgalmát nem lehet el­szakítani, s ezért mindig el ken dönteni, hogy a fejlesz­tésre fordítható szellemi és anyagi erőből mennyit hasz­náltunk fel a Balatonon és m«nnyl jusson belőle a belső területekre. H Ifey tudnánk vonzóvá ten­ni, ha a szomszédos orszá­got is bekapcsolnánk, kirán­dulást szervezhetnénk példá­ul Viroviticára, de 400 fo­rintos útlevélilleték mellett ez nehezen képzelhető el . . Tény az is, hogy program­jaink igen kommersz árut tartalmaznak, elsősorban azért, mert kényelmesebb így, hiszen kitaposott útoa járunk, nincs kockázat. A programfüzetekben évről év­re ugyanazokat az utakat kí­náljuk. Sokkal nagyobb vál­lalkozói kedvre volna szük­ség nemcsak az utazási iro­dáknál, hanem a vendég­látóknál is. Mert a vendég­látók még kommerszébb árut kínálnak. Igáiban például rö- videaen bezár minden üzlet. Mi arra gondoltunk, hogy el­hozzuk a balatoni üdülők vendégeit egy napra Igalba. A csoportot azonban már csak Andocson tudtuk meg­ebédeltem!. Volt arról is szó, hogy az őszi, téli üdülőiknek felkínáljuk az egynapos ka­posvári, szennai programot. Ennek akadályai vannak. A szennai kiskocsmát már ré­gen kinőttük. Harminc em­ber még csak le tud ülni, de ha közben jön egy másik cso­port, akkor nincs hely. Bi­zonytalanra pedig aem lebet szervezni. DÓRI JANOS: — A gon­dok, hiányosságok ellenéire nőtt Belsó-Somogy idegen- forgalma. A növekedés több tényezőnek köszönhető: mindenekelőtt annak, hogy l!9TO-be» a megyei párt-vb napirendre tűzte az idegen­forgalmat, és határozatában hosszú távon, megszabta, a fejlesztés frányát A határo­zat megvalósítása folyik. Eredménynek tartom, hogy egyáltalán vannak már az igények fölkeltésére alkalmas prospektusok. Vitatkozni le­het azcni, hogy sablonos vagy sem ez * módszer, de né­hány évvel ezelőtt nem volt még ilyen sem A túlzsúfolt Balatonról elindultak a ven­dégek a megye belseje felé, bizonyítják ezt a somogyi vá­rosok utcái, melyeken egy nyári napon sokkal több volt a külföldi, mint eddig bár­mikor. Kezdeti lépésként jó­nak tartom a prpgramaján- 1 a tok at la SZERKESZTOSEG: __— Jó ir ányú folyamat kezdődött ft. A kibontakozás üteme azonban tok mindentől függ­DÓRI JANOS: — A lebe I 'Végeket, kell figyelembe venni, s nem szabad illúzió­kat kergetni. Addig, amíg csak arról volt szó, hogy fej­leszteni kell a belső terüle­tek idegenforgalmát, és nem határozták meg a sorrendet, a módot, az ütemet, nem volt előrelépés. A Balatonnak ha-' talmas a vonzereje: 25 éve az a gondunk, hogy az em­bereket miként lehetne on­nan elcsalogatni Az ország idegenforgalmi szempontból jelentős egyéb területeinek fejlesztése sem hozott gyö­keres változást A Balaton iránt ma is nagy a keres­let Ez azonban nem jelenti azt bogy nem lehet idegen- forgalmi szempontból jelen­tősége a megye más terüle­teinek. Elsősorban a fürdők fejlesztése kapott zöld utat a megyében, s ez hosszú tá­von tömeges és stabil idegen­forgalmat ígér. Óriási tarta­léka minden Somogyhox ha- Vmló adottságú megyének a most ébredező falusi turiz­mus, amelyben — jó szerve­zéssel — el tudjuk adni a ma idegenforgalmában oly keresett „cikkeket”, a csen­det, a nyugalmat. A verseny- képességet az olcsó ár bizto­sítja. A megye Idegenforgal­mi célpontjai földrajzilag tá­vol vannak ugyan egymás­tól, de programokkal jól összekapcsolhatók. Helyes, ha ezekben a programokban szerepel valamilyen „attrak­ció”, látványosság, máit fő vonzerő, és csatlakozik hozzá a többi BENCZE JÓZSEF: — Sike­rült egy olyan idegenforgal­mi bázist teremteni, amelyik állandó programot kináL Jó lenne, ha ars iskolák tervé­ben nem mindjárt Aggtelek és Sopron Merepelne, hiszen a hon isméiét feltételezi, hogy először a seűkebb környéket ismerje meg a «Mák. Tavasz- szál és ősszel nagyon aaép egynapos kirándulásokat le­hetne mervrant Belső-So­mogyba. — SEBRKBSZTOSBp: — Ezt mindenki természetei­nek tartja. Azt azonban s kirándulást kedvelő is el- 'árja, hogy felhívják a fi­gyelmét a lehetőségekre. DR. NEMETH JENŐ: —• Megnéztem, hogy Barcson milyen képeslap kapható: alig ve* választék, és az is silány minőségű. Pedig a képeslap propaganda in BENCZE JÓZSEF: — Ahogy megtanítjuk beszélni a gyereket, utazni és visel- ’ kedni is meg kell tanítani. Szeptember végén Kaposvár

Next

/
Thumbnails
Contents