Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-06 / 236. szám
Kultúránk őrzői Őszi, bágyadt napsugarak cirógatják a köveket. Kaposszentjakab, a bencés apátság romjai; innen belátni a szelid síkot, mely zölddel és kukorica- táblák barnájával nyugalmat áraszt. A kövek beszélnek üzennek nekünk a XII. századról, az akkori ember alkotókészségéről, szépérzékéről. Panaszolják sorsukat is: egy- egy eligazító tábla leszaggatva, a műemléki téglák egy része morzsalé- kosra töredezve. Óvnunk kell értékeinket, nincs olyan sok, hogy ne lenne drága, mindegyik! Október múzeumi és műemléki hónap. Harmincegy napig fókuszban állnak múltunk, történelmünk beszédes emlékei. Előadások, diavetítések, foglalkozások tudatosítják bennünk ezt. Jelenkori képzőművészetünket reprezentálják - hiszen ez is a múzeumügy feladatköre - a kortárs alkotók kiállításai. Összeállításunk célja: felhívni a figyelmet értékeinkre, s azokra, akik ezek megóvását tűzték ki életcélul. Megszólal a régész, a művészettörténész, az építész, a teremör . .. JUBILÁL A BARÁTI KÖR Alapításának tizedik évfordulóját ünnepli ezekben a napokban a Somogy megyei Múzeumok Baráti Köre. A jubileum alkalmából dr. Magyar Kálmán régészt, az egyesület titkárát kérdeztük az eredményekről és a gondokról. — Hány tagja van a baráti körnek, és milyen a résztvevők összetétele? — A baráti körnek ma 360 tagja van, közülük száztízen a megyeszékhelyen élnek. Az összetétel módfelett sokszínű: a kör tevékenységében szívesen vesznék részt kétkezi munkások és egyetemet végzett értelmiségek. A tagok között feltűnően sok a nyugdíjas és a középiskolás. — Milyen arányban vesznek részt a kör munkájában megyénk egyes járásai? — Kiemelkedő a részvétel Barcson — itt Szilágyi Jánosnak, a Dráva Tájmúzeum igazgatójának segítségével hetven tagot toboroztunk —, és . lelkesen fogadták kezdeményezéseinket a közeli Ba- bócsán is. A kaposvári járás hozzájárulását kezdeményezéseinkhez közepesnek minősíthetjük. Siófokon nem jutottunk túl a helyi szekció 9 Árpád-kori eredetet bizonyít a régész Dr. Lukács Zsuzsa művészettörténésztől kaptuk a tájékoztató írást: „Buzsá-k határában, a falutól délkeletre, mintegy másfél kilométeres földúton közelíthető meg a Fehér-kápolna, melynek műemléki kutatását ez év májusában és júniusában végeztük el. Az épületet eddig XVIII. századinak tartották. Alaprajza egyszerű: téglalap alakú hajójához féiiköríves szentély csatlakozik, ezeket diadalív választja el egymástól. Az idén végzett kutatás — mely csupán az épületre szorítkozott — derített fényt ama, hogy eredete jóval korábbi: román kori ablakokról, átalakított, befalazott déli kapuról, nyugati karzatra utaló nyomokról, farkasfogas főpárkányról szereztünk tudomást Bust Györgyné Benkhard Lilla vezette a régészeti feltárást, mely többek között kimondotta, hogy a templomihoz sekrestye nem csatlakozott. Mindezek alapján bizonyosnak látszik az épület Árpád-kori eredete, melyre történeti források is utalnak. Buzsák község határaiban több elpusztult középkori településről és templomról van tudomásunk. A források ismételt felülvizsgálata, adhat majd válását arra, hogy ezek közül melyik nyomára bukkantunk a Fehérkápolna környékén. A fölmérések során egyéb, az elpusztult falu életére, sorsára vonatkozó megfigyeléseket is tettünk. A templom a környék legmagasabb pontján áll, s a terep domborulatai egy tojásdad .alalkú IkWtöíai vonalát rajzolják Máthé Géza rajza a , Fehér-kápolnáról ki, mely a középkori temetőt határolta. A kukoricádban délen, nyugaton és északon középkori kerámiadarabokat szántott ki az ekei csak le kellett hajolni értük. Tehát itt terült el egykor a középkori falu, melynek életét valószínűleg a török háborúk viszontagságai szakították -meg. Ezt egy másik megfigyelés támasztja alá: a templomlkertet a szántóföldtől elválasztó, bokrokkal benőtt határvonal egy négy sarokbástyás, összeomlott palánkvár nyomvonalát- jelzi, melynek árkában még ma is végig lehet menni, s bejárata nyugaton a falu felől volt Ide menekülhetett a falu lakossága veszély idején. Még egy rendkívüli értéket rejt a középkori templom, mely már a lakosság visszatelepülésének idejéből szármaiák: 17(01-ben készült, fából faragott oltára — mely- lyel a szakirodaiam eddig nem, foglalkozott — ama ritka emlékek közé tartozik, melyek átmenetet képeznek a késő reneszánsz és a kora barokk oltárok között. A szoborcsoport Mária koronázását ábrázolja Péter és Pál apostol kíséretében. Sajnos az oltár faanyaga — melyet 1883-ban csúnyán átfestettek — igen rossz állapotban van, szükséges lenne a letisztítása és restaurálása. Az oltár igazi értékei csaik ennek megtörténte után tárulnának szemünk ele vatódí gükíbe®. létrehozásának szándékán, s a nagyatádi művelődési központban sem fogadták elragadtatással ötleteinket, javaslatainkat. Furcsa, hogy egy múzeumot alapítani szándékozó városban ily közönnyel viseltetnek a régészek, történészek, néprajzosok kezdeményezései iránt. Hangsúlyozni szeretném: ez csak a városra vonatkozik. A járásban, hála Kovács Gézának, a TIT járási titkárának, kitűnő eredményeket értünk el. — Milyenek a kör kapcsolatai az üzemekkel, iskolákkal? — önkritikusan be kell vallanom: üzemi kapcsolataink egyelőre nincsenek, bár e vonatkozásban sem voltunk tétlenek. Az iskolák közül ki kell emelnem a "kaposvári gépészeti szakiközépiskola és a Munkácsy gimnázium diákjainak értékmentő értékfeldolgozó tevékenységét, s a nyilvánosság előtt kell köszönetét mondanom két fáradhatatlan pedagógusnak, Tóth Antalnak és Zetz Józsefnek. Sajnálatos, hogy a többi somogyi középiskola — köztük a honismereti munka más területein nagy . érdemekre szert tett Táncsics gimnázium — — hallgat a múzeum baráti körével kapcsolatban. — Melyek a kör tevékenységének legfontosabb területei? — Mindenekelőtt az elő adásokat említem. Tíz év alatt országos hírű szakemberek voltak a vendégeink. Tevékenységünk másik lényeges területe a régészeti értékmentés, a leletbejelentés. Remek' „rezidenseink” vannak a barcsi városkörnyéken, a kaposvári járásban, Kötésén és vidékén. — Az eddigi adatokból és a korábbi információkból úgy tetszik: a kör munkájában felborult az egyensúly, a néprajz és az irodalom mostohagyereknek számít. — Lehetséges, hogy e® » kör titkárának hatása ... Egyre aktívabbá váltak azonban mostanában a megyei múzeum néprajzi szakemberei, s örvendetes, hogy szű- ketofo hazánk építészei is szép számmal vesznek részt munkánkban. Újjászülető kastélyok Megyénkben sok a múh században vagy a még régebben épült nemesi kúria. De mivel jó néhány éve csökkent a kastélyok kihasználása, rohamosan romlik az állaguk, némelyik már szinte düledezik, a teljes pusztulás határán áll. Néhány somogyi intézmény, vállalat a közelmúltban úgy döntött, hogy felelősséget vállal egy-egy műemlék épület sorsáért. A régi kúriák megvásárlásával mindenki jól jár, hiszen az. új tulajdonosok szép környezetben álló pihenőhózhoz jutnak, ugyanakkor magukra vállalják egy értékes- műemlék gondozását. A Somogy megyei Tervező Vállalat egy éven belül hat kastély megmentéséhez látott hozzá, háromnak a renoválása már megkezdődött A gálosfai Festetich- kastély a szentbalázsi Surján Völgye Tsz üdülőháza lesz. A kisasszondi volt Sár- közy-kúria a VBKM gondozásába került. A vállalat nagy lendülettel fogott hozza a majdani pihenő- és oktatóház kialakításához. KISZ-esek társadalmi munkával segítik a műemlék jellegű épület rendbehozatalát. A helyreállítás a csombár- di volt Pongrácz-kúriában haladt előre legjobban. Az 1780 táján épült kastélyban az államosítás után a községi tanács irodái, orvosi rendelői és magánlakások kaptak helyet. Az utóbbi években azonban üresen áll, födémszerkezete beszakadt, életveszélyes lett. Az épületiét 1982-ben a SAlíV vette meg a hetesi községi tanácstól. A rekonstrukció építész tervezőjét, dr. L. Szabó Tündét kérdeztük a tervezés és kivitelezés részleteiről. — A SÁÉV tavaly ősszel- rendelte meg a tervet a Somogy tervtől. Ez januárban elkészült, és az Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyása után a vállalat hozzákezdhetett az építéshez. A rekonstrukciós terv elkészítésénél arra törekedtünk, hogy az épületet eredeti állapotának megfelelően állítsuk helyre. Ehhez alapos vizsgálatokat végeztünk. Falkutatással kinyomoztuk az egykori nyílászárók helyét. Nagy segítségünkre volt Blakovits Elemér, a Pong- rácz család leszármazottja, a.íd a századforduló idejéből származó archív fotókat bocsátott rendelkezésünkre. így olyan eredeti épületről székét is vissza tudtunk állítani. amelyeket azóta már lebontottak vagy átalakítottak. A kastély feltárása közben a falakon és a mennyezeten összefüggő freskórendszert találtak. A művészet- történész szakvéleménye szerint a festmények igen értékesek, körülbelül az 1790-es évekből származnak. Az ezek restaurálásával járó többlet- költséget ezért az Országos Műemléki Felügyelőség vállalja. A kastélyból a SATÉV pihenőháza lesz. A terv szerint tárgyalóterem, lakószobák, hálótermek, étterem és egyéb közös helyiségek kapnak benne helyet. Az épületet körülvevő háromholdas parkot is az eredetinek megfelelően állítják helyre. fi múzeum közkatonája A kaposvári megyei múzeumiban olyasvalakivel beszélgettünk, aki az ismeret- terjesztő munkának kevésbé látványos, hétköznapi, mégis igen jelentős- részét végzi. Az egyik teremőrt kértük arra, beszéljen munkájáról. Névtelen kívánt maradni. — Hét éve mint nyugdíjas dolgozom múzeumőrként. Ezen a területen is — mint korábban — olykor tanárA tanítványok Esztétikai élményt kínáló, szép kiállítást láttunk Marcaliban, a Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumban. Bernáth Aurél tanítványai közül többen szerepelnek itt műveikkel. A mester, a település szülötte nemzedékeknek volt a nevelője. Munkássága ma is inspiráló hatású. Klimó Károly Ember és ház című alkotása vörös álom; lámpa dereng, ablak ásít a vásznon. Fábián Pál festményén a barna kolorit- ja uralkodik: Cigánylányának mandulavágású szeme a magányról, bánatról árulkodik. Bernáth tanítvány volt Benedek György is, aikit a marcali kiállításon a Víz mindenütt című képe képvisel. Iszonyodó barna paraszt kiáltja szét az árvizet, karjait felcsapja, kabátszárnyai lebbennek Egyetlen alakba sűrítve a borzalom. Milyen elgondolkodtató ifjabb Benedek Jenő Műterem cimű vászna! A műhely ürességével alkotói állapotot tükröz, egy adott időszak meddőségét talán. S, hogy mennyire más utakat járnak az egy fészekaljból felröppent képzőművészek, -mi sem bizonyítja jobban, mint Eigel István két műve. A Műkereskedelem című rosz- szallást, sőt ítélkezést is kifejez: értékeink kelnek útra olykor... A Csütörtök délután súlyosságát a szögletes drapériák, tömbnyi tárgyak érzékeltetik. Megkapott Ve- csési Sándor Bujkáló hold című alkotása is: a fény—árnyék viszonyok uralkodása kockává nyomja a kis falusi templomot, mely köré csibeseregként húzódnak a házaik. Van ebben valami néma figyelmeztetés is. Daloló zöldekkel festett mező- hátteret leányalakjához — szép arcú, karcsú nő — Mészáros Géza. Tenk László Körtáncának dinamikája van, ezek a lányok élik a . táncot! Szinte Gábor Ezüst szobájának előterében a „legendák hölgye” az elérhetetlenséget »sugallja. A sötét ajtónyitásban talán maga a művész látható. A viszonylatrendszer így érthető, vagy inkább: sejthető. Ismét más világot tár elénk Dezső József Csendélet hangszerrel című vászna, melyen a terítő kemény, határozott színvilágé, s rajta szinte lágy — hogy hallani véljük a hangját — a citera. ként, de legtöbbször mint népművelőként tevékenykedem. A múzeum felfogásom szerint elsősorban á megye ifjúságának iskolai tananyagát egészíti ki. — Hogyan fogadják be az ifjú látogatók az itt látottakat? — Tapasztalataim szerint az iskolások,. különösen akik már történelmi ismeretekkel is rendelkeznek, értő nézői a • múzeumnak. ’Csoportoknak tárlatvezetést tartunk, egyéni látogatóknak pedig igény szeri nt szóban egészítjük ki a feliratok szövegét. Ha gyerekek jönnek, igyekszem a kiállítás anyagát a tanulók életkorához viszonyítva bemutatni. — Minden kérdése megfelelő felvilágosítást tud adni? Válaszul két kövérre tömött dossziét vesz elő. — Ezekbe gyűjtök minden olyan adatot, amely az itt kiállított tárgyakkal kapcsolatos. Rendszeresen figyelem az újságokat, és kivágok minden olyan írást, mely az ország múzeumaival foglalkozik. A másik dossziéban témák szerint csoportosítva őrzöm azokat a. tudnivalókat, melyéket a kiállítás anyagával kapcsolatosan szakkönyvekből jegyzeteltem ki. Ezeket szükség esetén bármelyik kollégám felhasználhatja. Léletjegyzék is rendelkezésünkre áll, amelynek segítségével meg tudjuk mondani az érdeklődőknek, hogy melyik tárgyat hol találták. A lelkes népművelő teremőr így fejezi he a beszélgetést : — Hiszek benne, hogy a múzeum a jövőben még inkább meghatározó kultúra- szolgáltató intézmény lesz, S kell is, hogy az legyen, hiszen Somogy megye múltjáról, történelméről ad képet.
