Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-06 / 236. szám
Számítógép a mezőgazdaságban Számítógép a mezőgazdaságban címmel kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Kecskeméten, a tudomány és a technika házában. Az eszmecsere több mint kétszáz résztvevője a mezőgazdasági számítástechnika helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről tárgyal. Villányi Miklós MÉM-államtátkár bevezető előadásában elmondotta, hogy a számítástechnikát valamilyen módon igénybevevő vállalatok száma napjainkban alig száz, .holott ma már az elektrőnikus eszközök, számítógépek széles körű elterjesztésén is múlik a hozamok növelése, az anyag-, ener- t**-. takarnia n yfiaaxiaJkorj as kSMiteiMJt eefldkeetéeA Számítógépes programozással — kiiktatva az ötletszerű felhasználást, vásárlást, feldolgozást — évente mintegy 1,8 milliárd forint megtakarítást érhet el a magyar gazdaság. Ezt az eredményt csak javítaná a kereslethez való tudatosabb alkalmazkodás, a gyors információszerzés előnye Az igény mellett jelzi, hogy egyre több állami gazdaság és tsz tervezi számítógép vásárlását, de a korszerű technikai berendezések választéka szűk. ugyanakkor magas a szolgáltatások ára. Keresni keil tehát a megvalósítás gyors és olcsó lehetőségét, • olyan átfogó alkai- awnfai wwhJsiXJ. kialakítása - ra kell törekedni, amely különböző célú: a termelésirányítási, tervezési, pénzügyi, elszámolási, elemzési modulokból épül fel. A tanácskozáson «tót kérlek azoknak a gazdaságoknak a vezetői, ahol már komputer segíti a termelést, * készletgazdálkodást, egy-egy ágazat termelésprogramozását Egyöntetű volt a megállapításuk, hogy a jelenlegi gazdálkodási körülmények sürgetik a számítástechnika meghonosítását A tanácskozás alkalmából a technika házában kiállítás nyílt a hazai és a külföldi számító- é* híradástechnikai ipar termékeiből. tígyféltroepadás — éj sz®slté8y©kkcil A különböző felmérések szerint a tanácsok évente 20 millió ügyet*intéznek. Az* állampolgárok jelentős része tehát minden esztendőben többször is megfordul az államigazgatási hatóságoknál, a hivatalokban. Az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat minőségéről tehát valameny- nyiünknek személyes benyomásai is varrnak, s ezek bizony nem egyértelműen pozitívak, Bár a helyzet lényegesen javult a korábbi évekhez képest — gondoljunk csak a mindennap reggeltől estig nyitva tartó ügyfélszolgálati irodák bővülő hatáskörére — még mindig sok embernek okoz gondot a munkaidőn túli ügyintézés. Ezt ismerte föl a kormány, amikor határozatot hozott arra, hogy. újra felül kell vizsgálni a lakossági szolgáltatást, ellátást, hatósági ügyintézést végző szervezetek nyátvatarásl, ügyfélszolgálati és félfogadási rendjét, azok kapcsolódását a dolgozók munkaidő-beosztásához. A minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében a Tanácsi Hivatal a közelmúltban irányelvet adott ki — egyetértésben a Közalkalmazottak Szakszervezetével — az ügyfélfogadás és ügyfél- szolgálat tovább fej 1 es ziésérőL Eszerint az ügyfélfogadás tanácsi szabályozása során különös figyelmet kell fordítani a településeken élő, valamint az oda, illetve az onnan munkába járó lakosság összetételéből adódó ■ igényekre, a helyi sajátosságokra, szókáaokxa. Mit jelent ez? Például azt, hogy a vállalatok, szövetkezetek, valamint a szolgáltató szervezetek munkarendjét — így a bölcsődék, óvodák, üzletek nyitva tartását stb. — lehetőleg rugalmasan kell megállapítani, összehangolná Lényeges előírás, hogy az ügyfélfogadás időbeosztásának, gyakoriságának és időtartamának a helyi körülményekhez kell igazodnia. Korábban sok gondot okozott, hogy a helyi tanácsok mereven követték a megyék által előirt egységes munkarendet. Tulajdonképpen joguk sem volt arra, hogy attól a sajátos igények miatt eltérjenek. A Tanácsi Hivatal irányelve most országosan felhatalmazta a községi, városi tanácsokat: a szakszervezetekkel egyetértésben vizsgálják felül, s ha szükséges szabályozzák újra — a helyi sajátosságoknak megfelelően — az ügyfélfogadás rendjét. így elképzelhető lesz az is, hogy a tanács ügyintézőinek egy része a községekben, városokban a hét meghatározott napjain egy-két órával korábban kezdje, illetve később fejezze be munkáját a szokásosnál. Ilyenkor persze gomdol- ni kell , arra is, hogy ne csak ügyintéző legyen a tanácsnál, aki esetleg felvilágosítással szolgák hanem érdemi döntésre jogosult vezető is. A* újdonságok közé tartózik, hogy ai irányelv lehetőséget ad — például az üdülőhelyeken — az osztott munkanap bevezetésére, s a félfogadási rend az egyes évszakok sajátosságaihoz is igazodhat Joggal veheti löl bárki, hogy a túl nagy helyi önállóság az ügyfélfogadás seabá- lyozásáiban indokolatlan eltérésekhez, sőt bizonyos zűrza- . varokhoz is vezethet Továbbra is szükség lenne tehát néhány olyan egységes előírásra, amely minden helyi tanácsra vonatkozik. Nos, ilyen például az irányelvnek az a rendelkezése, amely szerint indokolt mindenütt fenntartani — s ahol ez még nincs, ott bevezetni — a szerdai egész napos meghosz- szaibbítótt ügyfélfogadást Ilyenkor célszerű, ha a tanácsok már reggel 7 órától egészen este 7 óráig a lakosság rendelkezésére állnak. Ha az általános tanácsi fogadónap is olyan kedvelt lesz az emberek körében, mint a bevásárló-csütörtök, ez mindenki számára kedvező megoldás lehet Köztudomású, hogy egyes tanácsi szolgáltatásokat — házasságkötés, ' társadalmi események szervezése — a hét végén, szombaton és vasárnap is el kell látni. A szombati ügyelet megszervezésére azonban egyébként csak indokolt esetben van szükség. Országszerte sok gondot okoz az ügyintézés a közös tanácsok társközségeiben, ahol csak szakigazgatási ki- rendeltségek vannak. Itt és az úgynevezett kihelyezett igazgatási napok megszervezésénél is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a helyi emberek szokásaira, igényeire Ez vonatkozik a tanácsi vezetők fogadónapjaira A munkaidőn kívüli ügyintézés megszervezésében nagy szerepük lehet a vállalatoknak. Így például bátrabban élhetnének a lépcsőzetes munkakezdés továbbfejlesztésének lehetőségével, vagy a rugalmas munkaidő bevezetésével. A tanácsok a jövőben jelezni fogják a vállalatoknak, ha dolgozóik nagyobb számban és rendszeresen akkor is munkaidőben mennek a hivatalba, amikor ügyük azon kívül ugyanúgy elintézhető lenne. Sokszor az emberek tájékozatlansága okoz fölösleges munkaidő-kieséseket Célszerű lenne ezért a jövőben minél több munkahelyen követni a gyakorlatot: egy nagv forgalmú, jól látható helyen függesszenek ki táblázatot, amely rendszerezetten tartalmazza a különféle szolgáltatási és hatósági ügyintézési időiket Az ügyintézési helyzet javításához természetesen maguknak a tanácsoknak is "sok erőfeszítéssel kell még hozzájárulniuk. így például még több ügyfajtában vezethető be a harminc napnál rövi- debb ügyintézési határidő, nagyobb figyelmet kell fordítani az udvarias bánásmódra, á különféle igazolások hivatalból történő beszerzésére, a határozatok közérthető, meggyőző indoklására. Ha így lesz, bizonyára a jelenleginél is kevesebben távozunk majd bosszankodva, rossz érzéssel a tanácsházáról. D. A. emerkedlk • búzavetőmagot termő terület Az értékesítési partner, a Vetőmagterrrteltető Vállalat dombóvári központjában tartott legutóbbi sajtótájékoztatón hangzott el, hogy Somogybán fokozni kell a vetőmagtermesztést. Jelenleg .ugyanis az évenként Igényelt vetőmagmennyiségnek csak mintegy fele terem meg a megyében. Ezen változtatni nem csupán a vetőmagot termelő nagyüzemnek érdeke, hanem a többi somogyi gazdaságé is. Hiszen a mai energiaárak, szállítási nehézségek és költségek mellett egyetlen gazdaságnak se mindegy, hogy milyen távolságból fuvaroz. Akár saját eszközzel, akár költségtérítésért. A kéthelyi vetőmag kilencven százaléka somogyi üzemekbe került. Nehéz lenne kiszámítani és összegezni, hogy gazdaságonként mennyi megtakarítást jelent az Aranykalász új tevékenysége. Bizonyára nem keveset. Vörös Márta Telített a piac, át kell vészelni valahogy Nem esszük a sajtot Vetőmag KéthetyröJ A bizonyítás éve A hatalma«, ötezer teaméi tárolóban csend van, elhallgattak a gépek, telt hasú zsákok egymásra keresztbe rakva katonás rendben sorakoznak. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, talán a legutolsó szállítmány is útra kelt innen, hogy valamelyik somogyi nagyüzemben vizsgázzon a Kéthelyen termelt vetőmag. A vetőaaagtermelésssi aa Aranykalász szövetkezet új feladatra vállalkozott. — Nekünk most bizonyítani kell — mondja Rózsa István növénytermelési fő- ágazatvezető —, hogy technikailag, szakmailag és minden szempontból megbízható partnerek vagyunk, jó minőségű vetőmaggal tudjuk segíteni elsősorban a somogyi társgazdaságokat abban, hogy megfeleljenek a gaSonaprogramból ránk háruló követelményeknek. Eszemig jut az a júMu* eleji nap, amikor legutóbb itt jártam, és még csak egy fából ácsolt kerítés jelezte az épület határait, s csupán az alapok betonozásán dolgoztak az építők. — Nagy figyelem, pontos szervezés és fokoeoott erőfeszítés kellett a hat és fél milliós beruházás • elkészítéséhez, A természetnek nem lehet megmagyarázni, hogy várjon egy kicsit a termés érlelésével, mert még nincs összeszerelve a tisztítóberendezés, vagy nincs tető a tárolón. — Egyszóval a biológiai ritmus parancsolt. — Feltétlenül. Persze az izgalmaknak csak egy része volt az, hogy határidőre, pontosan rendelkezésre álljanak a technikai feltételek. A magyar vetőnaagtörvény európai mércével is rendkívül szigorú, egy sor olyan speciális termelés technológiai előírásnak kellett megfelelni, amely eddig — mivel nem termeltünk még vetőmagot —: teljesen ismeretlen volt. Rózsa .István sorol ja a szakmai előírásokat, az egymást követő technológiai folyamatokat, melyekben a gépek mellett még a kézi munkaerőnek U volt szerepe. — Megtérül-e s többlet- munka, ezzel a többletköltség is a vetőmag árában? — Az étkezési búza és a vetőbúza felvásárlási ára között kétszáz forint különbség van Ha ebből levonom az említett többletköltségeket, akkor is mintegy azáz- húsz-százötven forint plusz van egy-egy mázsán, — A szövetkezetnek tehát kifizetődő ez a tevékenység. Miért nem vállalkoztak rá korábban ? — Legfőképp«« azért, mert a műszaki feltételek most teremtődtek meg arra, hogy szakmailag igényesebb feladatra is vállalkozzunk. Az IKR tagjaként bekapcsolódtunk a gabonaprogramba, ez a mi gazds águnkban tizenötmillió forintos gépberuházást jelent Ezek a nagyszerű termelési eszközök már meg ts érkeztek, így a fel- adathoz megvan a műszaki háttér. Ebben az évben ötszáznegyven hektáron termelt a gazdaság búzavetőmagot, hatvanöt-hatvanöt hektáron árpát és lucemamagot. A sajót szükségleten felül 1270 tonnányi búzavetőmagot adott a szövetkezet A mostani őszön hétszáz hektárra A magyar ember kevés sajtot eszik. Persze ettől nem fájna a Kaposvári Tejipari Vállalat marcali aajiüzemé- ben dolgozók feje, mert tavaly még aok magyar sajtot kebeleztek be nyugati határainkon, sőt a tengeren túl is e tejtermék kedvelői. Az idén viszont, úgy tetszik, nem a mi sajtunkra fáj a foguk a külhoniaknak. Pedig a magyar sajt nem lett rosszabb. Csakhogy a világpiacon verseny van, amelynek minőségi követelményeit még «I tudjuk érni, ám az árversenyt nem bírjuk. (Igaz: nálunk nagyobb sajtgyártók is kénytelenek manapság nyomott áron értékesíteni termékeiket, de az igazán elismert »ajtféle- ségekért most is jól fizetnek a vevők.) tgy. a Marcali üzem exportja visszaesett, a tavalyinak csupán töredéke az idei kivitel. Telített a sajtpiac, i valószínűleg ki kell várnunk az emiatt csökkenő gyártási kedvet, és a majdan talán újra megnövekedő kereslettel Az átmeneti időszakot pedig át keQ vészelni valahogyan. Marcaliban Jelenleg felhagytak a trappista gyártásával és csak a Balaton sajtot készítik, s szállítják a hazai üzletekbe. Üj termékük — amely halovány reménysugarait is jelent — a Hajdú sajt Ez kaskavál jellegű készítmény, de nem juhtejből, hanem tehéntejből gyártják. Exportra is csináltak ilyet, valószínűleg eredeti juhsajtként értékesítette valahol a csalafinta vevő, de hát, ha jó árat ad az áruért, nem kérdik tőle, hogy azután mit tesz vele. A kérésiéit fellendüléséig és az utána következő Időre is egy újdonságot kívánnak jövőre meghonosítani Marcaliban: Túró Rudit fognak gyártani. Ez keresett és jól jövedelmező csemege, s biztonságot is teremt a sajt- üzemben: nem kell félniük attól, hogy kevés lesz a munkájuk. Bár az is igaz: túródesszert ide vagy oda, a sajtüzem csak sajtüzem marad, és továbbra ia célja! közt szerepel, hogy megpróbálja a hazai vásárlóközönséggel jobban megszerettetni a sajtot. Nem ártana, ha ex sikerülne, lévén igen egészséges étel minden tejtermék. L. P. SOMOGYI : NÉPLAP \
