Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-28 / 255. szám
ti. ny* VILÁG PROlfciARJAI. EGYESÜLJETEK! *\ra: 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP AZ M3Z MP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA NAK LA PJÄ ll. _______• •• * K XXIX, évfolyom, 255. szóm 1983. október 28., péntek Befejeződtek a hivatalos magyar—lengyel tárgyalások Közös közleményt adtak ki a látogatásról Csütörtökön délelőtt a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Marceü Nowotkóy ról elnevezett varsíi mechanikai üzemben, amely a lengyel tőváros három legnagyobb, exportra termelő üzemének egyike. Kádár János Wojciech Ja- ruzelskivel együtt érkezett a gyár bejáratához, ahol a magyar vendégeket a lengyel tárgyalóküldöttség, a nehézipari és mezőgazdasági gépipari miniszter, Varsó polgármestere, az üzem vezér- igazgatója és pártbizottságának titkára fogadta. Kádár János, Wojciech Jaruzelski és a magyar delegáció tagjai megtekintették a mechanikai és motorszerelő csarnokokat. Utána pedig a gyár pártbizottságának székházában találkoztak az üzem dolgozóinak mintegy négyszáz képviselőjével, akik felállva, lelkes tapssal köszöntötték a vendégeket, valamint a lengyel párt- és állami vezetőket, akikkel küldöttségünk előző nap tárgyalásokat folytatott. A gyűlésen felszólalt Józef Majstrewicz munkás, aki a hagyományos magyar Kádár János Wojciech Jaruzelski a gépgyárat. társaságában megtekinti —lengyel barátságot méltatva köszönetét mondott azért a segítségért, amelyet Magyarország a nehéz gazdasági helyzetben levő Lengyelországnak nyújtott. Az üzem dolgozóinak nevében a látogatás-emlékére egy békegalambot ábrázoló szobrocskát ajándékozott Kádár Jánosnak. Az üzem munkása után Marian Wozniak, a LEMF KB Politikai Bizottságának tagja, a varsói pártbizottság első titkára üdvözölte Kádár Jánost és egy emlékérmet nyújtott át neki, amelyen a város címere látható, benne a Varsót "jftfcépezú—sgitővfh Az ajándékokat és a szívélyes fogadtatást megköszönve Kádár János emelke- -dett szójásrá. Kodór /őnos: Közös programunk a szocializmus és a béke — Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! Kedves Lengyel Barátaim! Köszönöm a meghívást, a fogadtatást, a baráti szavakat. Nagyon örülök, hogy házigazdáink ezt a gyárlátogatást beiktatták a programba. Szívesen, örömmel jöttem ide és jól érzem magam az önök körében. A magyar—lengyel barátság történelmi tény, miként népeink sorsközössége is az: a magyar és a lengyel nép századokon át harcolt szabadságáért és függetlenségéért, többször együtt is. Ezt a történelmi hagyományt századunk új tartalommal töltötte meg. Mind a magyar, mind a lengyel nép szétzúzta a kapitalizmust és új útra, a szocializmus építésének útjára lépett A magyar nép jövendő sorsát, nemzeti boldogulását az dönti el, hogy határozottan a szocialista társadalom építésének útján jár. A dolgozó lengyel nép, a lengyel nemzet boldogulásának ugyanaz az útja, mint a magyar népé. Mi egy úton járunk és a jövőben is egy úton fogunk járni, a társadalmi haladás útján, és röviden ösz- szefoglalható közös programunk: szocializmus és béke. Kedves Elvtársak! , Mi, a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai azzal a megbízatással es szándékkal jöttünk ide, hogy a történelmi és az új, gazdagabb tartalmú magyar- lengyel barátságot erősítsük, minden oldalú együttműködésünket bővítsük. Most olyan időket élünk, amikor nem lehet sokat tétovázni. A programok is rö- videbbek, sok az esemény, sok a feladat otthon és a nemzetközi életben is. Két napra jöttünk, de már az első nap tapasztalatai alapján is úgy érzem, hogy nem keveset végeztünk. Tegnapi tárgyalásainkon áttekintettük kapcsolatainkat, a nemzetközi helyzetet. Eszméinkből, elveinkből, a valóságból kiindulva érdemi tárgyalásokat folytattunk, s megegyeztünk, hogy a sokoldalú magyar—lengyel együttműködést tovább szilárdítjuk. Erősítjük és bővítjük a gazdasági, a politikai, a kulturális és a két ország lakossága közötti kapcsolatokat. Az első nap benyomásai alapján állíthatom, hogy találkozónk és megbeszéléseink új lendületet adnak kapcsolatainknak és együttműködésünknek minden területen. Hálásak vagyunk Jaruzelski elvtársnak és a többi lengyel barátunknak, akikkel tárgyaltunk és találkoztunk, mindenekelőtt azért a nyíltságért, azért az elvtársi, baráti, testvéri légkörért, amit minden alkalommal tapasztaltunk. Mi a lengyeleknek csak jót akarunk. Ehhez még egy dolgot hozzáteszek, s ezt is becsületesen tneg szoktam mondani: a mi érdekünk is az volt, hogy a Lengyelországban felgyülemlett rendkívül bonyolult, súlyos prob- lémák szocialista, a lengyel * nép javát szolgáló megoldást nyerjenek. Bizonyos reakciós, imperialista erők azt szerették volna, ha a lengyelországi ügyekbe kívülről beavatkoznak. Mi, magyarok azt kívántuk, hogy kívülről az ellenség ne tudjon és a szocialista erőknek ne kelljen beavatkozni. Tudom, hogy önök — a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel kormány, a lengyel munkásosztály, a lengyel nép — még sok problémával küzdenek. De higgyék el — és ezt nem udvariasságból mondom — Jaruzelski elvtárs, a kommunisták, a szövetséges pártok, a szocializmus lengyel hívei, a lengyel hazafiak nagy szolgálatot tettek nemcsak a lengyel népnek, a szociaBsta közösségnek, hanem az emberiségnek is, amikor gátat vetettek az anarchiának, bebizonyították, hogy a lengyel társadalom pozitív erői kezükbe tudták venni saját sorsuk irányítását és a szocialista kibontakozás útjára vezettek Lengyelországot Kedves Ehrtársak! Azt a válságot, amelyet önök átéltek az utóbbi három évben, korábban mi is átéltük. Mi ezért is tudjuk önöket könnyen, kevés szóból megérteni. Nehéz volna eldönteni, hogy kinek volt keservesebb, rosszabb. A magyarországi eseményekkel kapcsolatban mi azt tartottuk az igazi tragédiának, hogy szocialista rendszer, a népi állam igazi külső és belső ellenségei összekeveredtek félrevezetett, megtévedt emberekkel. Tagadhatatlan, hogy sokaknak voltak sérelmei, sok jogos ok volt a felháborodásra, s ezt az ellenség kihasználta. Harcoltunk, küzdöttünk, amit üld tunk, megoldottunk, s töretlenül haladunk a szocialista fejlődés útján. Országunknak ma is vannak gondjai, problémái, nálunk is meg kell találni a hatékonyabb termelés módjait, hogy a szocializmus eddig elért vívmányait megőrizzük, megszilárdítsuk és továbbfejlesszük, s hogy népünknek világos perspektívája legyen. Hazai munkánkra szólva néhány politikai jellegű kérdést szeretnék kiemelni. Arra törekszünk, hogy párttagok és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek jussanak egyetértésre, fogjanak össze, és az egész nép építse a szocialista társadalmat. Szólni szeretnék a szakszervezetekről is. Mi 1956-ban ezzel a kérdéssel elég drámai módon találkoztunk. Abba indultunk ki, hogy a szakszervezet — miként a párt is — a munkásosztály, a dolgóző nép osztályszerve- zete. Ebből következően első feladata az, hogy erősítse a munkásosztály, a nép hatalmát. Másik feladata, hogy támogassa a szocialista építő( Folytatás a 2. oldalon.) FEJLŐDŐ ÜZEMEKBEN Exporttermékek nyomában Be fejeződött Losonczi Pét somogyi látogatásé Tegnap két fejlődő üzem készült Losonczi Fáinak, a Politikai Bizottság tagjának, az Elnöki Tanács elnökének fogadására, A tartalmas programot és az ünnepélyességet az biztosította, hogy mindkét helyen sikerekről, fejlődésről és előrelátó tervezésről számolhattak be az üzemek vezetői. Reggel Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának és Sugár Imrének, a megyei tanács elnökének kíséretében vendégünk a Kaposvári Húskombinát exportüzemébe látogatott. Losonczi Pált Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Faludy András, a Húsipari Tröszt vezérigazgatója, Tóth Lajos igazgató és Bogná* József, a pártbizottság titkára fogadta. A szűk körű eszmecserén Tóth Lajos igazgató tájékoztatta aB Elnötki Tanács elnökét a január 1. óta kiemelt kategóriájú vállalat tevékenységéről. Rokonszenves elgondolás volt már az Is, hogy a termelés főbb mutatóit megelőzve először az emberekről beszélt; munkájukról, életkörülményeikről, a 2430 dolgozó bérszínvonalának — négy év alatt — 33 százalékos növekedéséről, és jogos büszkeséggel hivatkozott eredményeik, egyik „titkára”, arra, hogy a vállalat dolgozóinak 60 százaléka a törzsgárda tagja. Az export- üzemben is egyre stabilabb a gárda, s ez a jövőre nézve bíztató. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Jelentés a Ferihegyi repülőtér beruházásáról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatta a kormányt a KGST XXXVII. ülésszakáról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette és megbízta az illetékes szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az etfnpadott ajánlások végrehajtására. A Minisztertanács módosította a lakcímbejelentésről és -nyilvántartásról szóló rendeletet. 1884. január 1-től egyszerűsítik és számítógépes feldolgozásra alkalmassá teszik a ki- és bejelentőlapot. Az új előírások azt célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok könnyebben, gyorsabban intézhessék el a bejeéemstéssel teaocsolaios üeveSeeÉ, A kormány jelentést kapott a Ferihegyi repülőtér és repülésirányítás fejlesztését szolgáló beruházásokról, és megerősítette az Állami T érv-bizottságnak a további munkákra vonatkozó határozatát. A kormány kiemelt feladatnak minősítette az üzeméltetéssel összefüggő kömyezetvédeimá tenswvató- IdmL (MTT) Tóth Lajos ezután részleg tesen tájékoztatta vendégünket az üzem termelési mutatódról, a mindössze négy éve működő, Európa-hírű létesítmény, az exportüzem termelésének összefüggéseiről. A sok között is sokat mond az az adat, miszerint az idei 37,5 millió dolláros árbevételi tervüket másfél millió dollárral túlteljesítik. S hogy miként nő a termelés? A* idén már 476 CMHO sertést és 33 000 szarvasmarhát dolgoznak föl, a juhiról, a pecsenye- bárányról nem is szólva. Az igazgató nem hallgatta el azt sem, hogy értékesítési gondjaik szaporodtak (a világpiacon alacsonyabbak a húsárak, mint korábban,), s ez azt követelné, hogy a termelés és arz értékesítés közelebb kerüljön egymáshoz.' Azaz fontos volna az önálló exportjog megszerzése. Ezzel együtt nem elhanyagolható a mezőgazdasággal való kap- csoiartute továbbfejlesztése sem, hogy biztosítsák az egyenletes alapanyagellátást. Faludy András országos ta-' paszta latokkal, a világpiac jelenlegi jellemzőinek szemléletes bemutatásával tette még teljesebbé a helyzetiké^ pet. Végezetül azt mondta Losonczi elvtár.snak: — Legyen büszke Somogy megyére, ment jól ismerik! feladataikat, s mert jól élnek lehetőségeikkel. Az eszmecsere tartalmából mit sem von le, hogy derűs, jó hangulatú tanácskozás volt ez, amely később és másból (Folytatás a 3. otdaHomJ L
