Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

Véget értek a hivatalos magyar-lengyel tárgyalások f Folytatás az J. oldalról) munkát, a termeié® Kérdé­seinek hely«* megoldását. A régi társadalomban a kapi­talisták jól megéltek abfbói, hogy kizsákmányolták a mun­kásokat A murik ásoaztály viseont nem élhet meg a ka- j*t tá l isták kp zsákmányolásá­ból. A sizaci« lista társadé Urm a immíka társadalma. Csak azt oszthatja el, amit már megtermelt. A sízaksaervezet további feladata megítélésünk sze­rint az, hogy képviselje a tagság érdekelt. Szocialista törvényeink védik a dolgozók érdekeit, de a törvényeket »agyon sok ember hajtja végre. Üzért w fontos, hogy a szakszervezet foglalkozzék a dolgozok problémáéval ga­rantálja, hogy a monk ások érdekeit szolgáló törvényeket betartsák, és emelje fel sza­vát, tegye meg javaslatát, ha valahol hiba van a vég re- hág fásban. A szakszervezetek önálló, felelőé tevékeny»égére a szo­cialista társadalomban is szükség van. A párt nem hoz rájuk kötelező hatarwaaitokat. Az ott dolgozó kommunis­táiktól várja el, hogy érvek­kel, meggyőző munkával, pél­damutatással juttassák ér­vényre a párt politikáját. További kérdésként a szo- ei&lis/ta állam és az egyhá­zak viszonyáról kívánok szólni. Hazánkban, ahol több egyház működik, az állaim es az egyházak viszonya élvi alapon, tisztességesen rendez­ve van. Tiszteletben tartjuk a hívők lelkiismereti szabad­ságát az egyházak autonó­miáját Kívánjuk, hogy az egyházak is tartsak tisztelet­ben az állaim törvényes rend­jét alkotmányát, és lehető­leg értsenek egyet a nép alaptorekvéseivel. öbben megegyeztünk, érvényes megállapodásaink vauinak.. Római látogatásomkor VI. Píl pápának is elmondtam, hogy Magyarországon az ál­lam és az. egyházak viszo­nya rendezett, Ezt azért tar­tom lényegesnek, mert segít megoldaná a hívő magyar ál­lampolgárok egyik fontos telkiiamereM kérdését. Bn minden magyar állam­polgárt tisztelek, becsülök, ,'aki elvégzi a. munkáját, mért .segíti a szocializmus építését: ebből a szempontból nincs különbség hívó és nem hívő, párttag és pártomkívüli kö­zött. Az állampolgárok egyenrangúak, személyes ügyét ki-ki intézze, ahogy jónak tartja. Kedves Elvtársek! Feszült nemzetközi hely­zetben élünk. A bonyolult körülmények közepette is s szocialista országok állás­pontja világos, tisztesség es. igazságos, nyugodt lelkilstne- rettel képviselhető. Az impe­rialisták —■ különösen az Egy évült Államok vezető kó­réi — katonai fölény meg­szerzésére törekednek. Ez megengedhetetlen. A Szov­jetunió, a többi szocialista or­szág. köztük Lengyelország és Magyarország viszont azon az állásponton van, hogy az egyenlő biztonságot a fegy­verzet alacsonyabb szintjén kéll megteremteni. Közös fellépéseink ezt célozzak. Ezt bizonyltja a Varsói Szerző- ■dés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülése, hét szocialista ország vezetői­nek moszkvai tanácskozása. Az atomfegyverek európai egyensúlyénak fenntartását célzó törekvéseinket fejezi ki a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia megállapodása a tervezett, kényszerű válasz­intézkedésekről. Itt Varsóban ismerkedtem meg Andropov elvtárs legutóbbi nyilatkoza­tával, amelyben újabb előre­vivő javaslatokat tett az európai biztonságot szolgáló megegyezés érdekében. A lényeg tehát, hogy tár­gyalni kell es nem szabad megengedni, hogy az impe­SOMOGYI NÉPLAP Kádár János beszédet mond a varsói Marcéli Nowotko gép gyárban rendezett nagygyűlé­sen. rializmus katonai erőfölény­re tegyen szert. A Grenada elleni agresszió is bizonyítja, mire képes az imperializmus, ha azt hiszi, hogy büntetle­nül megsértheti a nemzetközi normákat, és fegyveres in-; tervenciót hajthat végre egy szuverén ország ellen. A szocialista országok né­pei a nehéz helyzetben to­vábbra Is bizakodhatnak, van erőnk. A szocialista országok összefogásával, a népek bé­keakaratára támaszkodva meg tudjuk akadályozni, hogy az imperialisták új vi­lágháborút robbanthassa­nak ki. Végezetül biztosíthatom önöket, hogy pártunk, kor­mányunk, népünk a jövőben is együtt küzd önökkel igaz­ságos ügyünk győzelméért, a szocializmusért és a békéért. » • • Az MSZMP KB első titká­ra beszéde után díszes vázát ajándékozott az üzem dol­gozóinak. A nagygyűlést kö­vetően pedig Kádár János és Wojciech Jaruzelski vi­rágcsokrot helyezett el a gyár névadójának mellszob­ra előtt • « • Csütörtökön délután Var­sóban plenáris üléssel befe­jeződtek a magyar—lengyel tárgyalások. A tanácskozás­ról közös közleményt adtak ki. A hivatalos tárgyalások befejeztével Kádár János a LEMP KB székházéban ta­lálkozott a lengyel és a ma­gyar sajtó és a televízió képviselőivel. A sajtókonferenciát kö­vetően a Kádár János ve­zette magyar párt. és kor­mányküldöttség látogatást tett a Magyar Népköztársa­ság varsói nagykövetségén! Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete tájékoz­tatta a delegációt a magyar kolónia életéről és munkájá­ról, majd Kádár János a párt. és kormányküldöttség lengyelországi útjának ta­pasztalatairól, a hazai építő- munka időszerű kérdéseiről szólt. • • • Csütörtökön este elutazott Varsóból a Kádár János ve­zette magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely két­napos. hivatalos, baráti lá­togatást tett a lengyel fővá­rosban a LEMP KB, a len­gyel államtanács és a mi­nisztertanács meghívására. Kádár Jánost és a delegá­ciót a varsói főpálj'audvar peronján Wojciech Jaruzels­ki, a LEMP KB első titká­ra, a lengyel minisztertanács elnöke, Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a kb titkára es Stefan Olszowski, a KB PB tagja, külügymi­niszter, valamint Garamvöl- gyi József, hazánk varsói nagykövete búcsúztatta. Közös közlemény a magyar párt- és kormányküldöttség Éongy&lorsxágl látogatásáról Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével — a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és mi­nisztertanácsának meghívá­sára — 1983, október 28—27- én hivatalos, baráti látoga­táson Lengyelországban tar­tózkodott a Magyar Nép­köztársaság párt- es kor­mányküldöttsége. A magyar küldöttséget szí­vélyesen fogadták, ami hí­vén tükrözte a magyar és a lengyel nép testvéri barát­ságát és kölcsönös tiszteletét egymás iránt. A két küldöttség tárgya­lásain reszt vett; magyar rpszről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. Havasi Ferenc, » Központi Bizottság titkára, Sárlót István mi­niszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titká­ra és Garamvölgyi József, az MNK Varsói nagykövete. Lengyel részről: Wojciech Jaruzelski hadseregtábor­nok, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Ro­mán Malinowski, a Lengyel Egyesült Parasztpért orszá­gos bizottsága elnökségének elnöke, Edward Kowalczyk, a Demokrata Párt központi bizottságának elnöke, a mi­nisztertanács elnökhelyet­tesei, Józef Czyrek, a köz­ponti bizottság titkára, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, Zénón Kö­rnender, a Pax társaság el­nöke, a minisztertanács el­nökhelyettese, Manfred Go- rytvoda, a LEMP KB titká­ra. Mieczyslaw Rakowski, a LEMP Központi Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Made), a minisztertanács el­nökhelyettese és Jerzy Zie­linski, az LNK budapesti nagykövete I. A Kádár János és Woj­ciech Jaruzelski vezette tár­gyalásokon kölcsönös tájé­koztatás hangzott el. a két párt helyzetéről, a két or­szág szocialista építőmun­kájának tapasztalatairól és feladatairól. Megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködését és az együttműködés továbbfej­lesztésének fő irányait. Vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom Időszerű kérdéseiről. Wojciech Jaruzelski tájé­koztatást adott a LEMP IX. rendkívüli kongresszusán ho­zott határozatok megvalósí­tása és az ország életének stabilizálása érdekében folyó tevékenységiről, a LEMP ve­zetésével kialakuló nemzeti megegyezés frontjáról, amely egyesíti Iengyelországban a haladó, hazafias erőket a szocialista építés céljainak és az ország, a nemzet kulcs- fontosságú feladatainak meg­oldására. Aláhúzta, hogy fel­lepnék minden — a szocia­lizmus belső és külső ellen­ségei által kezdeményezett — kísérlettel szemben, amely a folyamatot megzavarhatná. A magyar párt- és kor­mányküldöttség megerősí­tetté, hogy a lengyel haladó és hazafias erők a jövőben iá számíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság és a magyar társadalom támoga­tására a szocializmus vívmá­nyainak megszilárdításában és fejlesztésében. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel hangsúlyoz­ták, hogy a magyar—lengyel kapcsolatok a marxizmus— leninizmus eszméi, a szocia­lista internacionalizmus el­vei, a közös érdekek é® cé­lok alapján — a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban — széleskörűen és eredményesen fejlődnek. A hagyományos magyar— len­gyel barátság él és erősödik. Mindebben döntő szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt inter­nacionalista viszonyának és szoros együttműködésének. A felek elhatározták, hogy programokét dolgoznak ki a pártkapcsolatok bővítésére és erőst lésére. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy a W, Jaru­zelski vezette párt- és álla­mi küldöttség múlt év áprili­si budapesti látogatása ha­tékonyan ösztönözte a két or­szág sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Egyetértettek abban, hogy az együttműkö­dés bővítésére további kez­deményezések szükségesek. A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és a műszaki-tu­dományos együttműködés elmélyítésének fő feladatai­ra. A magyar—lengyel gaz­dasági kapcsolatok elért szintje reális lehetőséget te­remt a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bő­vítésére, elsősorban a közúti járműiparban, az elektroni­kában, a mezőgépek, a bá­nyagépek és energetikai be­rendezések, a vegyipari és és gyógyszeripari termékeik gyártásában. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy országa­ik a KGST többi tagorszá­gával együtt tovább munkál­kodnak a szocialista gazdasá­gi integráció elmélyítésén. Meggyőződésük, hogy a KGST-tagállamok legmaga­sabb szintű képviselőinek tervezett találkozója jól szol­gálja majd a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködésének fejlesztését. A felek megállapodtak, hogy a jövőben is fejlesztik az együttműködést a tudo­mány, a kultúra, az oktatás, valamint a tömegtájékozta­tás és a sport területén. A küldöttségek egyetértet­tek abban, hogy a magyar és a lengyel, nép barátságá­nak erősítése, a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése közös érdek. Ezért a jövőben is. mindent megtesznek a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság testvéri vi­szonyának és együttműködé­sének elmélyítéséért. Erre mielőbb átfogó programot dolgoznak ki. II. A tárgyalások résztvevői áttekintették a nemzetközi helyset alakulását. Megál­lapították, hogy az . utóbbi hónapokban tovább növeke­dett a nemzetközi feszült­ség, fokozódtak a békét fe­nyegető veszélyek. Mindez annak a következménye, hogy a szélsőséges imperia­lista körök, elsősorban az Egyesült Államokban és egyes NATO-országokban nem hagynak fel a katonai fölény megszerzésére irá­nyuló politikájukkal és foly­tatják az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepí­tésének előkészületeit. Ez­zel párhuzamosan fokozódik a propagandakampány a Szovjetunió, a szocialista or­szágok és a haladás más erői ellen. Indokolt nyug­talanságot keltenek az újabb revansista megnyilatkozá­sok, amelyek nemcsak élezik a nemzetközi helyzetet, ha­nem szöges ellentétben áll­nak az LNK és az NSZK 1970. évi alapszerződésével, amelyet az államközi kap­csolatok normalizálásáról kötöttek. A felek aláhúzták, hogy a mostani helyzetben, minde­nek előtt az új amerikai kö­zepes hatótávolságú raké­ták nyugat-európai telepíté­si tervének megvalósítása, nagy veszélybe sodorná a nemzetközi biztonságot és a békét. Ezért rendkívül fon­tos, hogy a világ sorsáért felelősséget érző kormányok, a békéért küzdő erők min­den lehetséges módon segít­sék elő e fenyegető veszély elhárítását s járuljanak hoz­zá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások si­keréhez. Egyetlen lehetősé­get sem szabad elszalaszta­ni, hogy Genf ben kölcsönö­sen előnyös megállapodás szülessen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elVe alapján, valamennyi nép és ország érdekei nek megfele­lően. A két fél véleménye szerint ezt elősegíthetné, ha a nyugati országok konstruk­tív választ adnának Jurtj Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának ismert javasla­taira. A tárgyalások résztvevői megerősítették, hogy a mos­tani. nemzetközi helyzetben különösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai egysé­gének megszilárdítása és a szocialista építőmunka békés feltételeinek szavatolása. Ezért semmi esetre sem en­gedik meg, hogy velük szem­ben katonai fölényre tegye­nek szert. Ugyanakkor ké­szek további összehangolt intézkedésekre a béke meg­őrzése és a nemzetközi biz­tonság erősítése érdekében. Küzdenek azért, hogy a ki­alakult erőegyensúly a fegy­verzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg. En­nek fényében kiemelték a Varsói Szerződés nagy hord­erejű békekezdeményezése­it, amelyek a- fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelésre, az enyhülési fo­lyamat fenntartására és az államok együttműködésének fejlesztésére irányulnak. To­vábbra is érvényesnek tekin­tik korábbi javaslataikat, közöttük azokat, hogy a nuk­leáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget, miszerint elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, az összes nukleáris hatalom mennyisé­gi és minőségi szempontból fagyassza be a birtosaban lévő nukleáris fegyvereket, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai állapodja­nak meg arról, hogy kölcsö­nösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és fenn­tartják a békés kapcsolato­kat. Hasonlóképpen támo­gatják a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűies 38. üléssza­kán beterjesztett új, jelen­tős javaslatait. A felek jo­gosnak tekintik azt az igé­nyüket, hogy a NATO-tag- országok adjanak konstruk­tív választ e békekezdemé­nyezésekre. A tárgyalások résztvevői kifejezésre juttatták, hogy or­szágaik — a békés egymás mellett éles elvei es a köl­csönös előnyök alapján — továbbra: is készek kétoldalú kapcsolataik fejlesztésére a más társadalmi rendszerű or­szágokkal. Ugyanakkor hatá­rozottan vísszáutásítainak minden beavatkozási kísérle­tet és elvárják, hogy tiszte­letben tartsák a népük vá­lasztotta társadalmi rendet és országaik nemzetközi kötele­zettségeit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külpolitikájának fontos ele­me, hogy sokoldalú kapcsola­tokat tart fenn a fejlődő vi­lág országaival, szolidáris a neoköloniaüsta törekvések ellen, a nemzeti függetlensé­gért harcoló népekkel. El­ítélik a Közén-Amerikában — a Közel-Keleten, Afriká­ban és. a másutt tapasztalha­tó, az erő pozíciójára tá­maszkodó impenalistA be­avatkozás politikáját A felek állást foglaltaik vn ENSZ hatékonyabb tevékeny­sége mellett, az alapokmány betartásán alapuló nemzetkö­zi béke és biztonság érdeké­ben. III. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és á Lengyel Egye­sült Munkáspárt a proletár internacionalizmus elvei alapján szorgalmazza a kom­munista és munkáspártok együttműködésének elmélyí­tését és összefogásának erősí­tését a nemzetközi biztonság meg&zilárdilásáért és a béke megóvásáért folytatott harc­ban. A nemzetközi munkás- osztály közös érdeke, hogy megfékezze a fegyverkezési hajszát. A két párt a kap­csolatok bővítésére törekscuk a szocialista és a szociálde­mokrata pártokkal, valamint minden olyan erővel, amely kész részt venni a háborús veszély elhárításában. IV. A látogatás a hagyomá­nyos magyar—lengyel barát­ság, a szívélyesség és a né­zetazonosság légkörében folyt- Mindkét fél elégedett a tár­gyalások eredményeivel. Megállapították, hogy az hoz­zájárult a két testvérpárt, a két ország együttműködésé­nek elmélyítéséhez, a két nép barátságának erősítéséhez, a szocialista közösség egységé­nek megszilárdításához. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára meghívta Wojciech Ja- ruzelskit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökét, hogy párt- és korményküldöttáég élén tegyen hivatalos baráti Látogatást, Magyarországon. A meghívást köszönettel elfo­gadták. Varsó, 19S3. október M.

Next

/
Thumbnails
Contents