Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
7xidornäny-' és technikatörténet Géni technika a mezőgazdászán A mezőgazdaságban használt, MAV- gyártású, locomobil gőzgép. A mosza«.. domanyok hazai történetében ' a XXX, század végének és a XX. század elejének egyik jellemzője a . gépi technika viszonylag nagyarányú elterjedése. Ez a századforduló, a magyar nepizetgazdaság tőkés átalakulásának korszakához kapcsolódik. Az állam ipartámogató rendelkezéseivel összefüggően a XIX. század vége felé Magyarországon is széleskörűen kezdett kibontakozni az ipar technikai forradalma, s ennek nyomán a mező- gazdaságban alkalmazott eszközök is jelentősen megváltoztak. A múlt század utolsó éveiben előrehaladás mutatkozott a hazai gépgyártásban, de ugrásszerűen megnőtt a mezőgazdasági gépek behozatala is. A Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakban, a MÁVAG-ban számottevően fejlődött a cséplőgépeik gyártása, 1900- ban pedig megalakult a kispesti Haffher és Schrantz-fé- le gyár. Ennek ellenére a századfordulón használt gépek 60 százaléka még importból származott. A mezőgazdasági gépgyártás fejlődése Somogybán is módosította a paraszti munka korábbi jellegét. Ez annál is, inkább alapvető volt, mert az ipar és a mezőgazdaság együttes termelési értékéből a nagyobbik rész a mezőgazdaságra esett. A nagyobb gépesítés Somogybán is a ga- bonacséplés gépesítésével Kezdődött Nemcsak a technika honi krónikájában, hanem a műszaki tudományok egyetemes történetében is fontos állomás a gépi cséplés eljárásának és berendezéseinek feltalálása. A beérett termésből a magvak kiszabadítását a XIX. század elejéig szinte kizárólag gépi technika nélkül végezték. A skót származású Andrew Meikle (17Í9—1811; kiejtése: endru mikl) a XVIII. század végén szerkesztette meg a csépiódobot. A cséplős/te rkeze t további fejlesztésében jelentős érdemei vannak az amerikai Samuel Turnernek (kiejt.: szemjuel törner), aki a XIX. s.?á -/ad első felében több új konstrukciós íjlemet talált föl. Adatok vannak arról, hogy Magyarországon a XIX. század első éveiben már működtek cséplőgéphez hasonló szerkezetek, de a gépi cséplés hazai elterjedése csak a XIX. század második felére tehető. A századforduló időszakában az ország egyes részein, köztük a Dunántúlon, a gépi cséplésnek volt már bizonyos múltja, tapasztalati alapja. A gépesítettség színvonalában azonban az ország egyes részei között nagy különbségek voltak. Berend T. Irán és Szuhay Miklós erről á következőket állapította meg: „A Dunántúlon — ahová a szántóterületnek egyötöde sem esett — a legfontosabb gépek csaknem fele-harmada összpontosult. A másik végletet ebben a vonatkozásban is Erdély képviselte, ahol az ország szántó- területének több mint egy- nyolcadával szemben az egyes mezőgazdasági géptípusoknak csak 2—4 százalékát találhattuk." A gépesítettségben megmutatkozó különbségek természetesen nemcsak a cséplőgépekre vonatkoztak. A Dunántúl és a Felvidék észak- nyugati része az ország többi részénél kedvezőbb helyzetben volt a vetés, az aratás és a kaszálás gépesítésében is. A gépek vonatkozásában azonban még fontos szerepe maradt az állati erőnek. Ahol a vontatást is gépesítették, ott a századforduló tipikus gépe a gőzgép volt. A vízgőz feszítő ereje szolgáltatta az energiát csaknem valamennyi mezőgazdasági erőgép számára. A korabeli statisztikákból kiszámítható az egy hektárra jutó gőzgép- teljesítmény. Ezzel a mutatóval sokszor reálisabb képet lehet alkotni, mintha Harmati Sándor MUNKflSEMLÉKEK i Válságos idők A közeledő nagy gazdasági világválság szele már elérte az országot és a hátrányos következményeket mi, munkások éreztük elsősorban. A munkanélküliség átka mindenekelőtt a fiatalokat és az erejükben megfogyatkozó idős munkásokat sújtotta. Munkához jutni egyre nehezebb volt, és szerencsésnek mondhatta magát, aki el tudott helyezkedni. Hosszas utánjárással az angyalföldi Reitter Ferenc utcában a Vörös és Társa lakatosáru- gyárban néhány hetes munkához jutottam. A munkával eltöltött néhány hét csak annyira lendített . rajtam, hogy le törleszthet lem adósságomat. Ezúttal nemcsak az én alkalmazásom szűnt meg, hanem a kezdődő gazdasági válság a tőkeszegény Vörös és Társa céget is elsöpörte. • Ezt követően a Vörös és Társa cég volt művezetőjénél, Páboin Jánosnál kezdtem dolgozni, aki iparengedélyt váltott ki és az Orczy út (ma Mező Imre út) egyik bérházának alagsorában rendezte be kisipari műhelyét. Mesterem Ígéretében bízva reméltem, hogy nála hosé- szabb ideig dolgozhatom. Mesterem azonban váratlanul megbetegedett, és ugyanilyen váratlanul meghalt; özvegye pedig visszaadta az iparengedélyt. Benne jártunk már az őszben,. fenyegetően közeledett az újabb tél, és én újra munkanélkülivé lettem. Ebbe» a nagyon nehez helyzetben csak a gépei«, egyszerű darabszámára vagyunk tekintettel. A teljesítményt nem a ,ma használatos watt es kilowatt mértékegységben, hanem lóerőben értelmezték. Történetileg éppen az állati erőről a gépi meghajtó erőre való áttéréshez kapcsolható a teljesítmény mérték- egységében a lóerő elnevezés ' meghonosodása, ami egyébként nem volt szerencsés, hiszen az erő és a teljesítmény nem azonos fogalmait, köztük éles a különbség. A Dunántúl és Somogy gépi ellátottsága természetesen összefüggött a környék műszaki-oktatási, gépkereskedelmi, üzemeltetési és karbantartási-javítási problémáival. A gépgyártás és az elhasznált v gépek visszajuttatása a gépgyártási folyamatban a századfordulón még nagyrészt a megye határain kívül eső tevékenység volt. Az a megállapítás tehát, hogy Somogy megye a mezőgazda- sági gépi technikában a XIX. század végén és a XX. század elején nem volt elmaradott megye, csak a gépi technika alkalmazására és az alkalmazás közvetlen körülményeire vonatkozhat. A mezőgazdasági gépek nagyobb mértékű gyártása Somogybán sokáig nem honosodott meg. A századfordulón még nem kapcsolódhatott be a mező- gazdasági gépek gyártásába a Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár Rt, amely a későbbiekben ennek az iparágnak egyik gyártó bázisává fejlődött. Somogy múlt századi elmaradása a mezőgazdasági gépgyártásban nem magyarázható az ipar fővárosi koncentrációjával, hiszen a Dunántúl több körzetében a XX. század első éveiben már számottevő gazdasági gépgyártás volt. A gépekhez értő szakemberek azonban természetesen a somogyi gépkereskedelmi, üzemeltetési és karbantartási-javítási tevékenységhez is kelletlek. A megyénkben létrejött műszaki-oktatási munka alapot adott a további fejlődéshez. (Vasárnap folytatjuk.) Dr. Rosta István újabb csapás ért: szállásadó gazdám. Hosszú bácsi is elvesztette keresetét,, a lakás bérét nem tudta fizetni, felmondtak neki. Ezzel a Hosz- szú család, jómagam és ágybérlő társaim is fedél nélkül maradtunk. Hosszú néni azonban még ebben a helyzetben is törődött velem. — Sándorkám — mondta. — Van egy javaslatom a maga számára. Édesanyám a Keleti pályaudvar közelében, a Bem utcában lakik. A jó öreg úgy tartja fenn magát, hogy tucatnyi ágyrajárót tart a három egymásba nyíló helyiségből álló pincelakásban. Mi is hozgá költözünk, kibéreljük az egyik ágyat. Édesanyám magát is odaveszi, és hitelez addig, amíg munkához jut. Szorultságomban ezúttal egy nehezen élő öregasszonytól kaptam segítséget. Az idős Hosszú mama úgy tudta magát fenntartani, hogy minden fekvőhelyre két bérlőt vett föl: az egyik bérlő éjjeli faradalmait nappal pihente ki, a másik pedig éjjel. Ily módon a hat emeletes ágy 12 fekvőhelyéért huszonnégyen fizettek ágybérleti dijat. Az én bérlőtársam egy éjszakai mulatóhely pincére volt. aki az általam éjjel fölmelegített ágyat nappal vette igénybe. Az szinte természetesnek tűnt, hogy mindketten ugyanazt az ágyneműt használtuk. Játék a számokkal n labdarúgás néhány gyakorlati és elméleti kérdéséről A homo faber, az alkoto ember azért is dolgozik, hogy kielégíthesse a homo ludens, a játékos ember igényeit. Egyik .legnagyobb játékunk, a labdarúgás Angliából indulva nem égé szén egy évszázad alatt meghódította a világot, önkéntelenül fölmerül a kérdés: miért épp' a futball járta be ezt a diadaluta’. miért nem egy másik játék lett a legnépszerűbb sport. Nem lehet erre egy mondatban felelni. Nagy és szerteágazó irodalma van a labdarúgásnak. Most ehhez a kiterjedt és széles körű ismeretanyaghoz szeretnénk néhány gondolattal csatlakozni. Testi és szellemi torna ez a játék. A küzdőtéren számos mérkőzés zajlik le, de nincs köztük két azonos lefolyású. A pálya hossza és szélessége nincs pontosan előírva, és ez a rugalmas megoldás befolyásolja a játékot. A futtballirodalomban sók oldalról igyekeztek megvilágítani a labdarúgásra ható látható és rejtett tényezőket. Talán kiegészítheti az eddig leírtakat néhány érdekes összefüggés boncolgatása. Játék a játékról — számokkal. Huszonkét ember kergeti a labdát; nem sok, nem is kevés: hajszál híján két -tucat. De miért érdekes ez? Az élővilágban — közelebbről: az embernél — két tucat az esszenciális elemek száma. Ügy látszik, ennyi szükséges ahhoz, hogy egy magasabbrendü szervezet létrejöjjön. (Az ilyen elemek száma fokozatosan nőtt úgy, ahogy a természettudományos megismerés fejlődött. Azt már régebben is tudták, hogy a szén, a nitrogén, az oxigén, a hidrogén, a kén és a foszfor alapvető fontosságú alkotó elemek a szervezetben. Az utolsó évtizedekben derítették ki, hogy a felsorolt, nagy meny- nyiségben előforduló elemek mellett vannak olyanok is, amilyeneket szintén nem nélkülözhetünk, de mennyiségük az előbbiekkel szemben minimális.) A 24 esszenciális elem építi föl a szervezetet. A sejtekben levő kromoszómák pedig arról gondoskodnak, hogy ebből a készletből mi módon alakuljon ki az élőlény. A kromoszómák száma 23—24. Ebből következik az a változatosság, amely miatt — az alapvető hasonlóság ellenere — nincs két azonos szervezet. De nemcsak természettudoAz ..apróbb kényelmetlenségekhez” kapcsolódtak még más, nehezen elviselhető körülmények. A Bem utca ugyanis azokban az időkben bordélyházak működési területe is volt. Az éjszakákat alkonyaitól virradatig vásári zsivaj és lárma töltötte ki. Éjjel álmomból felriadva, gyakran kellett végighallgatnom. hogyan alkusznak ablakunk előtt a részeg vendégek és az utcalányok. Élesen vijjogó kürtjeikkel a rendőrlegényeket szállító kocsik gyakran verték fel az utca „csendjét”, amikor az italozástól fölös erőt és bátorságot érzők egymás torkának estek. A zsúfoltság és szegénység párosult a piszokkal és szennyel, hiszen a tucatnyi ember után a hálóhelyiségek rendben tartásához kevés volt az erőtlen, idős asszony igyekezete. Fürdőszoba híján az ágybérlőknek nem volt módjuk tisztálkodni. A ruházatot a falba vert szegen tárolta mindenki, hisze’n szekrénynek hely sem volt. Sokszor vett erőt rajtam az .elkeseredettseg, haragudtam az ágybérlő társakra, az utcalányokra, a selyemfiúkra, a randalírozó részegekre .. . De tudtam, hogy nem a társadalom peremére szorultakat kell gyűlölnöm, hanem azt a társadalmat, amely embereket ilyen életre kényszerít. (Folytatjuk.) mányos példákat hozhatunk. . Két tucat betű van a latin ábécében. Ez a mennyiség elegendő arra, hogy minden létező jelenséget leírjunk, minden gondolatot formába öntsünk. Nagy szerencse, hogy létezik az írás, és mindössze ké<t tucat betűvel tudunk dolgozni. Így a minden tudományok anyja, az írás és olvasás viszonylag könnyen elsajátítható, mégis végtelenül változatos. Azt mondhatja valaki: a számok világa még egyszerűbb kifejezési módot tesz lehetővé. Az ellentmondás azonban feloldódik a matematika világában, ahoi kiterjedten használják az ábécé betűit is. Huszonketten — alig elmaradva ,a „bűvös” kétszer 12-től — vesznek részt a játékban. Ez — összevetve a játékszabályokkal — hihetetlen változatosságot és érdekességet kölcsönöz a mérkőzéseknek. Ezért nem lehet teljesen sem megtanulni, sem megunni a futballt. Huszonkét játékosnak végtelen számú alkalom nyílik az improvizációra, azokra a kombinációkra és variációkra, amelyeket a másodperc tört része alatt kell végrehajtani és amelyekhez nagyon sok egyéni adottság szükséges. (A mi igazi nagy játékosaink ezen a területen nyújtottak kiemelkedőt, ezért volt játékuk egyéni, művészi és utánozhatatlan.) De ma tanúi lehetünk annak, hogy a szép, a sportszerű és játékos labdarúgással szemben mindinkább előtérbe kerül az erőszakos, csak az eredményre törő futball. Mintha az ember szánt szándékkal akarná megfosztani magát az emli- tett végtelen variációs lehetőségektől. Érthető persze, hogy sokan és sokféle módon foglalkoznak a labdarúgással. Lehet belőle tudományt csinálni, aktívan és passzívan jól szórakozni, és — nem utolsósorban — sok pénzt lehet vele keresni. Viszont ha elvesszük legfőbb vonzerejét... Talán nem elhanyagolható dolog, hogy túlzottan racionális világunkban az „álmokat” is valóra tudná váltani. S ez napjainkban mind ritkábban sikerül, épp azért, mert az „álomhaj haszás” el- szürkíti a játékot. Szükséges volna a foci vonzerejének fenntartása. Ezt szolgálják azok a tárgyalások, amelyeken a játékszabályok módosításáról értekeznek. Mint tudjuk, ez ideig nem sok eredménnyel. Mi történne például, ha a játékosok számát növelnénk meg egy-egy csapatban mindössze eggyel? Így elérnénk a többször emlegetett 24-es számot, s talán megerősödne az a bizonyos végtelen változatosság. A választ a gyakorlat adhatná meg. Néhány mondat persze nem elegendő arra, hogy az ezerarcú1 labdarúgást áttekintsem. Nem is ez volt a szándékom. Csak néhány játékos ötlettel akartam gazdagítani az ismereteket, inkább a homo ludens szemüvegén át nézve a kedvelt sportot. Dr. Barla Szabó Sándor Négyszázezer forintot sikkasztott Sokan bizonyára tisztelték és szerették a munkahelyén, s el sem tudták volna képzelni róla, hogy őt is elkap: ja a mindenáron való pénzszerzés vágya. Kovács Bé- láné 1952 óta dolgpzott a Volán 13. sz. Vállalat kaposvári központjában; huszonkét évvel ezelőtt nevezték ki a pénzügyi osztály vezetőjének. E beosztásban az ő felügyelete alá tartozott többek között a vállalat pénzügyeinek, devizagazdálkodásának irányítása, a pénz- forgalom zavartalanságának biztosítása, valamint az ezzel kapcsolatos központi előírások, szabályok megtartásának ellenőrzése. E nagy felelősség egyben nagy lehetőség is volt arra, hogy a közös vagyont, illetve annak egy részét saját céljaira fölhasználhassa. Tisztában volt a pénzügyi elszámolások módszereivel, tudta, hogy hol és hogya-n lehet megtalálni a kiskaput. 1980 májusától hamis adatok alapján különböző személyeknek különböző pénzösszegeket utalt ki, s ezeket ő maga vette föl, az utazási előlegek „számláján”. A vállalat pénztárába ugyanis utazási előlegként befizetett, de később meghiúsult utazások miatt vissza nem fizetett összegeket használta föl csalásra. így 1980 decembere és 1981 júniusa között több mint 71 ezer forintra tett szert. 1981 augusztusa es 1982 szeptembere között más módszert is alkalmazva újabb 238 ezer forintnyi összeget sikkasztott el. A fentieken kívül csaknem százezer forintot utalt ki három olyan személy részére, aki a jelzett összeget föl sem vette. Kovácsnéról a bizonyítási eljárások során kiderült, hogy a fenti csalások leplezése miatt bankszámlakivonatokat hamisított, szabálytalan átutalási bizonylatokat készített, s így sikerült neki ideig-óráig eltusolnia sikkasztásait. A vádlott ösz- szesen 407 750 forint kárt okozott a vállalatnak (ebből utólag 304 433 forintot megtérített). A Kaposvári Járásbíróság, dr. Ifkovics István tanácsa tárgyalta első fokon az ügyet, s a vádlottat bűnösnek találta üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében es folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért 2 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, valamint 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte a maradék 103 317 forint kár megtérítésére is. Az ítélet nem jogerős; a vádlott és védője enyhítésért íöllebbezett. Gy. L. Értesítjük t. megrendelőinket, hogy műkőgyártó üzemet nyitottunk Rövid határidővel vállaljuk síremlékek készítését, általunk bemutatott minták alapján. Megrendelésüket személyeseh vagy írásban kérjük a szövetkezet központjába: 8800 Nagykanizsa, Ady Endre u. 17—19. Részletes felvilágosítást a 13-367-es telefonon adunk. Várjuk szives megrendeléseiket! Általános Szolgáltató Szövetkezet Nagykanizsa (81877)