Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
Változó építési igények korábbi te.vidú szakokban az igényeknél kisebb építőipari kapacitás szinte meghatározta, hogy mennyi és milyen beruházás valósulhat meg a megyében. Ez a tény károsan hatott az építőipar általános fejlődésére. Az 1970-es évek feszült építési piaci helyzetében illúzió volt a vállalati önállóságról beszélni a nagyobb építőipari vállalatoknál. Gyakorlat volt, hogy a kiemelt beruházások, az iskolák, a lakások, az egészség- ügyi létesítmények építőjét kijelölték. A VI. ötéves tervben Somogy kapacitásigénye több mint 14 milliárd forint volt. Ebből 1,1 - milliárd forint a fenntartást szolgálta. Célcsoportos beruházásokra 4 milliárd forintot, a vállalati beruházásokra pedig több mint 6 milliárd forintot terveztünk. A tervidőszak első két évében az építési igények és teljesítőképesség között „globális” volt az egyensúly; egy időben volt kapacitástöbblet és -hiány is. A tervidőszak első két évében 6 milliárd forint volt az építőipari tenmeiés, az idén 3,1 milliárd forint értékű várható. A terv időarányos teljesítése tehát megfelelő. Á 9,1 milliárd forint értékű munkából több mint 1,5 milliárd forint értékűt más megyei székhelyű kivitelezők valósítottak meg. A nemzeti jövedelem felhalmozási aránya az idén mérséklődik. Az előző évekhez képest a beruházási építés — a központi döntésű beruházások és vállalati felhalmozási eszközök korlátozása, valamint a Balaton- parti üdülőépítést megtiltó tavaszi kormányhatározat következtében — megyénkben is érzékelhetően csökken. ' A szabályozók szigorították az építőipari vállalatok gazdálkodásának feltételeit. Az 1980-ban végrehajtott árrendezéskor az építőiparban felére csökkent az árakban realizálható nyereség. A szabályozók módosítása tavaly 5, az idén várhatóan 4 százalékkal tovább csökkenő a nyereséget. A vállalatok fejlesztésre fordítható pénze az intézkedések hatására tavaly 4,2 százalékkal csökkent, az idén várhatóan 3,5 százalékkal lesz kevesebb. E változások együttes hatása az idén a somogyi építőipait szervezeteket is arra kény- szeritette, hogy változtassanak eddigi magatartásukon, hiszen nőtt a nyereségérdekeltség, a költségérzékenység és a termelési tényezők kihasználásának kényszere. Ezért kutatják erőteljesebben, hogy miként tudják meglevő eszközeiket jobban kihasználni. A Kaposmérői Építőipari Szövetkezet például no-fines technológiával félig kész lakásokat- készített Somogytamócán, a SÁÉV pedig Homofkszent- györgyön épít panel technológiává] társasházakat. Kevesebb a visszautasított igény. Elsősorban a sok élőmunkát igénylő feladatokat utasítják vissza. Tapasztalhatók a fizetőképes igény kielégítésére való törekvésnek a jelei. Az építőipar alkalmazkodóképességének javulására utal megyénkben a felújítási, fenntartási munkák arányának növekedése is. Különösen jelentős az a tevékenység, amelyet a lakások felújítása érdekében végeztek. E feladatokra a szövetkezeti építőiparon kívül a tanácsi építőipari vállalat is felkészültnek tekinthető. A nagyobb felújításokat jelentő munkák elvállalására készséget mutat az Állami Építőipari Vállalat is. Ab ban, hogy az építőipar jobban érdeklődik a rekonstrukciók iránt, jelentős a szerepe a jövedelmezőséget javító árintézkedéseknek. Nőtt a szabadáras munkák aránya, és eltérő mértékben ugyan, de racionálisabb anyag- és energiafelhasználásra, ezzel összefüggésben nyereséges gazdálkodásra törekednek. A fővállalkozói rendszer minél szélesebb elterjesztése érdekében is tettek lépéseket. Tavaly korszerűsítették az építőipari árrendszert, lehetővé vált több bérszabályozási típus bevezetése és megkezdődött a kisvállalkozások szervezése. (Néhány vállalatunk) még nem támogatja megfelelően a kisvállalkozásokat. Egyes építőipari szervezeteknek viszont a hiányszakmákban sikerült ezeket jól megszervezni) Megyénkben az építőipari szervezetek a tervidőszak első felében még válogathattak is a munkákban, és nem volt szükség különösebb alkalmazkodóképességre. Azóta megváltozott a helyzet, s a vezetőiknek — ha késve is — alkalmazkodnánk kell az új körülményekhez. A tapasztalatok bizonyítják, hogy ehhez nem elég csupán a pénzügyi források mérséklése, a szabályozók változása: szükség van az érdekeltség fokozására is. Jelenleg a vállalkozással együtt járó nagyobb kockázat még nem áll arányban az elérhető többletjövedelemmel, sőt — igaz, átmenetileg — még kapacitáscsökkenés esetén is megél a vállalat építési kockázat nélkül. A beruházók ma több funkcióra alkalmas létesítményeket igényelnek olcsón, költségtakarékosán és mánél gyorsabban elkészítve. Joggal várják el a jó minőséget is. Mindezt csak hatékonyan dolgozó, vállalkozó jellegű építőipar biztosíthatja. A jelenlegi gazdasági feltételek között a verseny vállalásában érdekeltek az építőipari szervezetek, és rá is kényszerülnek erre. Egyre kevésbé élhet meg az, amelyik várja, hogy a megrendelők keressék, megbízásokkal ostromolják a kivitelezőt.. Űj jelenleg az is, Hogy megnőtt az építési igény a családi és a kis társasházak építése iránt. Épp ezért az építőiparnak saját érdekében minél több feladatot kell vállalni ebben, más szóval alkalmazkodnia kell a fizetőképes építőipari feladatokhoz. Erre a jelenlegi építőipari technológia csak akkor képes, ha a válllalatok felülvizsgálják az árakat, és megkeresik a módját, hogy a megrendelők igényét miként tudják minél gyorsabban kielégíteni. Vállalkoznak nemcsak kulcsrakész, hanem félkész, szerkezetileg összeszerelt lakóépület kivitelezésére és a befejező munkákhoz szükséges egységcsomagé« szak szerelőipari és gépészeti anyagok, félkésztermékek biztosítására is. Több eset bizonyítja, hogy az együttműködési készséget, a gazdálkodóképességet a beruházási folyamat valamennyi résztvevőjének javítania kell. A változó körülményekhez igazodó gazdálkodás nemcsak az építőiparra, hanem a tervező, a lebonyolító szervezetekre is új feladatot ró. A jelenlegi gazdasági körülmények között széles körű vállalati önállósággal rendelkező, az igényekhez rugalmasan és gyorsan alkalmazkodó, a piac változásaihoz igazodó, vállalkozó szellemű építőiparnak, van jövője. A megye építőipari szervezetei még csak az első lépéseket tették meg. Ezért van szükség mindenütt az alkalmazkodóképesség vizsgálatára, a megkezdett folyamatok felgyorsítására. Szabó Gyula ■jy ; t mács usziá'yvu/.eVij-1 Hatos János szabadalma Hatodrangú kérdés? Az Országos Kőolaj- és Gazipari Tröszt a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalatot kérte föl — mint első számú fölhasználót — arra, hogy gondozza Hatos János találmányát. A gyártási jogot és a kész gépet megvette a GOV, reklámozta is többször itthon és külföldön. Ezzel úgy látszott, hogy sínen van a szabadalom sorsa, hasznosítják a szellemi terméket. A GOV elfogadta az OKGT-től, és gondozza. De sajnos nemcsak így fogalmazhatunk. A tröszt rátestálta a találmány gyártását a vállalatra, pedig a GOV nem gépgyártó cég. Utasítás, kényszer .. . Hogy egyéb eredőjű ellenerők dolgoznak-e avagy sem, arra is figyelni kell. S kell-e nagyobb ellenerő, mint amikor a nem kívánt gyermek botcsinálta dajkához kerül? Dr. Molnár János, a vállalat műszaki fejlesztési osztályvezetője korrekt beszélgetőtárs. — Jó gép Hatos János gépe. Nagyon jó, máig is a legjobb. Használjuk, vágunk vele, precízen működik. De sorsa az a sors, amely minden újnak jut: a meglevő rendszerbe való beilleszkedése nem könnyű. — Tíz év csak elég egy ilyen beilleszkedésre. — Nem a géppel van baj. Hatosék jól értenek a szakmájukhoz, sőt az átlagnál jobban! De ebből a gépből hiányzik a mérnöki szemlélet. Ezért — hiába használható kiválóan — sorozat- gyártásra nem alkalmas. Alkalmassá kell tenni. Alapvető értékeit megőrizni, de ipari, nagyipari mérnöki szempontok szerint módosítani kell, hogy gyártható legyen. Sokat dolgoztunk rajta, annak ellenére, hogy nem vagyunk gépgyártók. Elkészült több módosított változat is. — Az eredmény? Jobbak azok a gépek? — Rosszabbak. De ezzel is számolnunk kellett. Az volt a legfőbb szempont, hogy sorozatgyártásra alkalmas legyen a konstrukció. Szerintem hiba volt, hogy ránk bízták a gyártás jogát; nekünk elsősorban . használni kell egy ilyen gépet. És ahány gépünk már van, az elegendő is, vágási szükségletünket kielégítik. De azért nem felejtettük el a Hatos-féle gép fejlesztését. Nemrég kiadtuk a miskolci egyetemnek, hogy végezzenek újabb kísérleteket, vizsgáljanak meg néhány műszaki, megoldást. Tehá.4 a gép most egyetemi tudományos kísérletessé* tárgya. Mérnöki szemlélettel. Hogy a konstrukció sorozat- gyártásra alkalmas legyen. Vajon miért, ha dr. Molnár azt is mondta: — Tulajdonképpen a gépre nincs kereslet. Bemutattuk a Szovjetunióban is, Nyugaton is, itthon is, de nem jelentkezett vevő. Nézegették sokan, de valódi kereslet nincs. Kereskedelmi vállalatot is ' megbíztunk. S jobb is, hogy nem jött vevő, mert ugyebár, gyártmány nincsen. Miért nincsen? A legfőbb baj — mint az osztályvezető mondta —, hogy Hatos János beépített az ő gépébe házilag olyan alkatrészeket, amelyek a sufniban feküdtek valahol. Például olyan belső fogazasd kerekeket, amilyeneket dr. Molnár János szerint a magyar ipar nem tud gyártani így azután, amikor a GOV egyszer kiadta kísérleti gyártásra a kaposvári Mezőgépnek a gépet, akkor ilyen belső fogazású kerekekét egy másik cégnél szívességből, teljesen szabálytalanul barkácsoltak hozzá. Osttz Imrét, a Mezőgép igazgatóhelyettesét* mindenesetre megkérdeztük a belső fogazású kerekek rejtelmeiről. Kiderült, hogy mint profilidegen termékei vállalták, szintén félig-meddig szívességből a csővágó marógépet. Pontosabban azt, hogy a kísérleti üzemben egy-két darabot elkészítenek. Belső fogazású kereket a Mezőgép valóban nem tud gyártani. De — idézzük Csuz Imrét — a Mezőgép nem a magyar ipar. — Nem merném állítani, hogy a magyar gépgyártás alkalmatlan a belső fogazású kerekek gyártására. Szerintem képes erre. Kérdés a GOV osztályvezetőjéhez : — Miért kell Miskolcon kísérletezni? — Hát például a belső fogazású kerekek kiküszöbölése miatt. Olyan műszaki megoldást kértünk, amely nem alkalmaz ilyen áttételeket. Sorozatgyártásra csak úgy lehet alkalmas a gép. Szakonyi Géza, a Gáz- és Olajszállító Vállalat igazgatója is bekapcsolódott a beszélgetésbe, és figyelmeztetett: ha nem azt írom, amit mond, 'akkor beperel. Vajon miért e nyomatékos „kérés”, amikor a Hatos-gépről esik szó? Mindegy. Amúgy sem szándékoztam mást írni, mint amit az igazgató mondott. Már csak azért sem, ans gépét, ,ö is a legjobbnak- talália az összes eredeti es módosított példány közül, es szerinte is olcsóbb, jobb, mint a ma Nyugatról dollárért megvásárolható masinák. De náluk ez hatodrangú kérdés, mivel fölhasználó és nem gyártó vállalat a GOV, ezernyi gondjük-bajuk között, a gyárfás nem az első... Körülbelül eddig jutott Halos Janos szabadalma, mérnöki szemlélettel béin- jektálva. Miközben a világon ezer és ezer csövet vágnak. Sok jó géppel. Például olyan amerikai géppel, amilyennel a Hatos-gép versengett. Ugyanis az ■ amerikai gép nagyon jó. Három marótárcsája van, s ha értenék hozzá, akkor jól dolgozik. De nagyobb, nehezebb, mint feltalálónk gépe, és tárcsái a csőben vágás közben fellépő belső feszültségek hatására többször elrepednek, tönkremennek, Egy ilyen tárcsa sokszor tízezer forintba kerül. Hatos János gépén' az ugyanilyen célt szolgáló vágókések néhány száz forintot érnek. Éltéit tíz év, és az országnak alig hozott valami hasznot a találmány. Arra gondolok: ha azt, a sok energiát nem a módosításra, hanem a sorozatgyártás feltételeinek megteremtésére fordítják, akkor talán többre jutottunk volna. Hatos János vonatjegyet vesz, és Budapestre indul. Keresi: hátha átveszi valaki a GOV-tól a stafétabotot. De miért Hatos Jánosnak kell ezt kutatnia? mert ö is dicsérte Hatos Já- Luthar Peter Folyamatosan feltöltik a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet burgonyatárolóját a földekről beérkező terméssel. A hétszázvagonos tárolóban ebben az évben hatszáz va- gonnyi termést helyeznek el. A szállítás folyamatos; hetente húsz-harminc vagon burgonya kerül a főváros közértjeibe. SOMOGYI KRÓNIKÁJA E hét legfontosabb belpolitikai eseménye az ország- gyűlés ülésszaka volt, amelyen igen nagy érdeklődés kísérte az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatairól. Országunk fölemelkedésének kulcskérdése, hogy mennyivel járul hozzá az ipar a nemzeti jövedelemhez, a népgazdaság egyensúlyi helyzetéhez. Ezért a somogyi képviselők nagy aktivitással vettek reszt az őszi ülésszakon. Közülük ketten mondták el a véleményüket: Kosztolán- czi Jánosne a könnyűipar gondjaival foglalkozott, Reidl János a minőségről beszélt, megemlítve, hogy a gyenge minőségű termékekre nem lehet exportorientált gazdasagot alapozni. Mindkettőjük véleménye figyelmet keltett, a? ipari miniszter a válaszában hivatkozott arra, amit Kosztolánczi Já- nosné mondott. Kedvezett a múlt heti idő a mezőgazdaság őszi feladatainak elvégzéséhez. Néhány nagyüzem e héten befejezte a búza vetését vagy közvetlenül a befejezés előtt áll.. Akadnak azonban lemaradók is, így megyei átlagban október utolsó hetében még vetésre vár a búzaterület 35—40 százaléka. A másik fő munkának, a kukorica betakarításának több mint kétharmadával végeztek a gazdaságok; a gyár ütemezése szerint szedik a cukorrépát és csaknem teljes egészében biztonságba helyezték a burgonyát. Az ágazat helyzetét, jövőjét érintő fontos kérdésekről- tárgyalt e heti ülésén a termelőszövetkezetek megyei szövetségének elnöksége, aztán a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottsága is. Az ' előbbi testület többek között a szövetkezetekben kibontakozó szocialista munkaverseny és az ujítómozgalom tapasztalatait tekintette át, a fejlesztési albizottság pedig a gabona- program megyei végrehajtásának tanulságait elemezte. Egyre szélesebb körű a népfrontbizottságok gazdaságpolitikai tevékenysége — ezt állapították meg a Hazafias Népfront megyei elnökségének csütörtöki ülésén. E tevékenység az utóbbi evekben került előtérbe. Az a legfőbb cél, hogy megnyerjék a lakosság támogatását és cselekvő közreműködését, ezért véleményezik a terveket, ismertetik a lakossággal, s mozgósítanak megvalósítására. Ezenkívül egyre több a gazdasági téma az üléseken; olyan napirendeket tárgyalnak meg, mint a kereskedelmi ellátás, u mezőgazdasági kistermelés, a környezetvédelem. Népszerűek és látogatottak a fogyasztók, a háztáji termelők, a bejáró dolgozók fórumai. A tapasztalatok szerint mind nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot a háztáji, a házkörüli gazdálkodással foglalkozó fórumok a falvakban, a városok peremkerületeiben, sőt még a városi lakótelepeken is. Egyre jobban igyekeznek bevonni a lakosságot a településfejlesztési tervek kimunkálásába, megvitatásába. Ehhez a szakemberek sok segítséget nyújtanak. Nőtt a társadalmi munka értéke. Az elnökség szerint nagyon fontos volna a városi lakosság eddiginél nagyobb arányú mozgósítása. A KISZ-vezetök fölkészítésében nagy a szerepe a Kaposváron egy évvel ezelőtt megnyílt politikai képzési központnak. Épp ezért a tapasztalatokat alaposan megvitatták a megyei KISZ- bizottság e heti ülésén. Eddig 333 KISZ-titkár, 145 propagandista tanult a különböző időtartamú tanfolyamokon. Az úgynevezett speciális képzésben kultúr- felelősök, érdek védelmisek, tanácsadó tanárok vettek részt. Tele van ambícióval, terv niakarasaal a fiatalok többsége amikor befejezi a tanfolya mot. Épp ezért került szóba : sokkal eredményesebbé lehetne tenni az intézmény munkáját, ha valóban azokat küldenek a tanfolyamokra, akik otthon hasznosítani tudják az új ismered teket. A másik fontos észrevétel az volt, hogy a politikai képzési központ ajánlatait vegyék figyelembe a megyében. A különfél* KISZ-bizottságok sokai nyernének, ha megszervez* nék a helyi veze ló képzési azoknak, akik nem tanulhatnak Kaposváron. x Lajos Géz»
