Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakát a héten rendezték meg az NDK fő­városában, Berlinben. Az ülésszakon a tagállamok küldöttségeit a miniszterel­nökök vezették. Ügy Í6 le­hetne mondani: „kormány­fői csúcsértekezletet” tartot­tak, de a szocialista orszá­gok közvéleménye már rég­óta várja egy inég maga­sabb szintű KGST-értekezlet összehívását, s attól az érte­kezlettől a gazdasági együtt­működés kibővítését, haté­konyabbá tételét. Nos, a mostani berlini ér­tekezletükön a kormányfők befejezték a legfelső szintű gazdasági konferencia elő­készítését. Az értekezlet idő­pontját még nem tűztek ki, de a megfigyelők valószínű­nek tartják, hogy éppen a gazdasági problémák sürge­tő megoldása indokolja a mielőbbi megrendezést. A berlini tanácskozás so­rán az energia, a fűtőanya­gok és a nyersanyagok gaz­daságos, ésszerű’ felhaszná­lását tárgyalták meg. Űj berendezések, gépek meg­szerkesztésében éppúgy megállapodtak, mint az energiatakarékoskodás új módszereiben. A KGST ülésszakán a la­kosság élelmiszerellátásának javításáról, a mezőgazdasági termelés fokozásáról és az exportőr országoknak adan­dó újabb ösztönzésről is szó esett. Érdemes emlékeztetni [Ázár György felszólalására: a magyar mjni&zterelnök a mezőgazdasági programban is a kölcsönös érdekek kö­vetkezetes figyelembevételét sürgette. El kell ismerni a mezőgazdasági termékek stratégiai fontosságát. Tu­domásul kell venni, hógy a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar korszerűsítése leg­alább annyi vagy még több A kelet—nyugati kapcsolatokról és az eurorakéták kérdésé­ről tárgyalt az osztrák fővárosban a szovjet és a nyugat­német külügyminiszter. Képünkön: Andrej Gromiko és Hans- Dietricb Genscher az egyik megbeszélés előtt, AZ ESEMÉNYEK címszavakban HÉTFŐ: Grooiüko Bécstoóa jövet lá­togatást tett az NlXK-tvan. — Robert McFarLame-t ae­vezte ki Rfeagan ueanzet- b lAonaagá tanácsadónak. ELEDD: Bettimben összeült a Fi3ST ko^ménylöi szintű értekezlete, amelyen fea- WöOlattit Lázár György má- iriisfíierelnök is. — L&son- ezi Pál CiprofS.ra utazott és megkezdte targyalasait Kiprianu einöikkei. SZERDA: Gromiko Moszkvában fo­gadta az amerikaá nagy­követet. ----- Az ellenzéki front lemondta részvételiét a Libanoni nemzeti meg­békélést célzó konferenci­án. — Grenadában tűz­harcban életét vesztette Lishop miniszterelnök és kormányának több tagja. ' CSÜTÖRTÖK: Befejeződött a KGST XXXvn. ülésszaka. — Ber­linben ülésezett a Varsói . Szerző'dés tagállamiadnak honvédelmi miniszteri bi- zottsága. — Reagan sajtó- értekezletén megerősítet­té az USA rakéta telepítési szándékát. PÉNTEK: Hazaérkezett Ciprusról Losonczi Pál. — Sajtó- értekezlettel ért véget I»ndonE>an a brit—francia csúcstalálkozó. ~ Nica­raguái javallatok 'jaz Egye­sült Allaonokaark a kap­csolatok' rendezésére. SZOMBAT: Minden eddiginél na­gyobb szabású béketünte- lések az NSZK-ban. — Az Egyesült Államok el­utasította Nicaragua ja­vaslatait. Londonban Margaret Thatcher brit miniszterelnök és a brit fővárosban hivatalos látogatáson tartózkodó Francois Mit­terrand francia köztársasági elnök a sajtóértekezleten kitar­tott a nyugati rakétatelepítés mellett. mok folytatni a tárgyaláso­kat. (Már csak szövetségesei­nek megnyugtatasa végett is.) Egyébként a NATO-szö- vetségesek nem mindegyike lelkesedik a rakéta telepíté­sért. Az NSZK-ban a héten valóban nagyarányú béke­tüntetések zajlottak le, megfelelően annak, hogy a közvélemény többsége ellen­zi a Pershing—2-k és a ro- botrepü tógépek nyugatné­met földön való elhelyezései. A jövő héten Hollandiában kezdődnek hasonló tünteté­sek, tiltakozó akciók. A há­gai kormány is megoszlik, a koalíciós pártok közül csak a liberálisok sürgetik a ra­kéták hadrendbe állítását. A parlament majdani állás­foglalását a mostari béke- akciók is nyilván befolyásol ni fogják. 3 Hogyan próbál Nicara- • gua kimenekülni az amerikai szorításból? Nicaragua a héten párat­lan diplomáciai akcióba kez­dett. Külügyminisztere, Miguel d’Escóto az amerikai külügyi államtitkárnak Wa­shingtonban négy javaslatot tett: 1. Kössön megnemtá­madási egyezményt Egye sült Államok és Nicaragua; illetve 2. Honduras és Nica­ragua; 3. Jöjjön létre még átfogóbb jellegű megnemtá­madási egyezmény a közép- amerikai térség valamennyi államának részvételével, es 4. Rendezzék bökésen a sál vadori köztársaságban folyó fegyveres konfliktust. A szerződések megtiltanák a más őrs/.ágok kormányai­nak megdöntésére irányuló akciókat. Nem lenne szabad például kormányellenes erő­két kiképezni más országok területén, más országok se­gítségével.. . A kérdés idő szerű voltát jól bizonyította, hogy az' Egyesült Államok kongresszusa, maga is fog­lalkozott azzal a „segítség­gel’, amelyet a CIA nyújt nicaraguai ellenforradalma roknak: a képviselőház he­ves vita után 227:194 arány­ban úgy döntött, hogy abba kell hagyni a nicaraguai el­lenforradalmárok burkolt támogatását. De hátra van még a szenátus .. . A nicaraguai diplomáciai kezdeményezésben az is benne foglaltatik, hogy az Egyesült Államok fejezze be hadgyakorlatait a térségben és rövid időn belül számol ja fel hondurasi és Salvado­rt katonai kiképző ' táborait is. Mit nyújtana cserébe Ni­caragua? A megnemtáma­dási egyezmény Den kötele zettséget vállalna arra, hogy nem engedi meg területének felhasználását az Egyesült Államok biztonsaga elleni fenyegetésre vagy bármely más közép-amerikai ország elleni támadásra. A nicaraguai katonáknak a napokban sikerült lelőni­ük az ellenforradalmának egy betolakodó repülőgépét, s annak két pilótáját elfog- niok. Managuában sajtóer- tekezleten bizonyítottak a két eilen forradalmár vallo­másával: kik pénzelik, szer­vezik, irányítják a Nicara­gua elleni támadásokat, az új úton elindult ország ügyeibe való beavatkozást. A washingtoni kormány elutasította a nicaraguai ja­vaslatokat. Tudta, miért. Pálfy Józ A hét három kérdése I Várhaté-e most már a • KGST csúcsértekezlete? tőkeigénnyel jár, mint a ki­termelő iparágak fejlesztése, t Lázár György hangsúlyozta, mielőbb reális alapokra kell helyezni a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek termelésének és forgalmazá­sának közgazdasági feltéte­leit. Néhány konkrét, nagy je­lentőségű megállapodás szü- f". letett a KGST ülésszakán, '' igy. például Krivoj Rog kö- _, zélében új ércdúsító épül, amely 1990-ben, amikorra megépül, a világ egyik leg­nagyobb ilyen létesítménye lesz, A közös felépítés mun­kájában részt vesz Magyar- ország is. ■ 1 Milyen új fejlemények “• adódnak a rakétatele­pítés szorgalmazóinak és el­lenzőinek harcában? •Nem telik el nap. hogy Európából és Amerikából ne érkeznének hírek újabb és újabb állásfoglalásokról, tárgyalásokról, ugyanakkor MOGYI pedig tüntetésekről, tiltakozó gyűlésekről, amelyeknek a témája ugyanaz: a Pershing —2 rakéták és a robotrepü­lőgépek rövidesen esedékes megjelenése Nyugat-Euró- pábán. A hét elején sok szó esett a bécsi Gromiko—Genscher találkozóról, amely — ha nem is mozdította el a holt­pontról az eurorakéták ügyét — az álláspontok tisz­tázását. tette lehetővé. Gro­miko Becsből Berlinbe uta­zott, Honeckerrel való meg­beszélésén megerősítette, hogy még vaui lehetőség Genfben a megállapodásra, ha az Egyesült Államok kormánya felhagy destruk­tív magatartásával. Sajnos, Washingtonból e héten sem érkezett más hír, mint az, hogy Reagan és külügyminisztere is, vala­mint új nemzetbiztonsági tanácsadója is kitart a hír­hedt „nulla-megoldás” mel­lett Craxi olasz kormányfő­vel szintén erről tárgyalt az elnök a Fehér Házban. Leg­feljebb annyi „engedmény” észlelhető, hogy a rakétate­lepítés megkezdésé után is „hajlandó” az Egyesült Álla­Rakétaellenes tüntetések Európa-szerte OSLO Béketüntetést tartottak szombaton a NATO egyesült fegyveres erői norvégiai fő­hadiszállása előtt a norvég békemozgalóm szervezetei. Tiltakoztak az ellen, hogy Norvégiát bevonják a NATO nukleáris stratégiai tervei­be. A tüntetők két órán át elzárták az épület bejáratát. BONN Az NSZK-ban nem végle­ges adatok szerint több mint egymillióén tüntettek szom­baton az amerikai rakéták tervezett telepítése és a fegy­verkezési verseny ellen. A megmozdulások békésén, kü­lönösebb incidensek nélkül zajlottak le. Bonnban, a központi nagy­gyűlés színhelyén, mintegy 500 ezren gyűltek össze. Több mint százezer tüntető tizenegy kilométeres távol­ságon körülzárta a kormány­negyedet, tiltakozva a telepí­tés ellen és követelte a genfi tárgyalások meghosszabbítá­sát. Hamburgban a városháza előtti nagygyűlésre mintegy 250—300 ezren vonultak fel. Az Európában állomásozó amerikai hadsereg stuttgarti főparancsnoksága és a Per­shing—2-es rakéták befoga­dására kijelölt Neu-Ulm-i amerikai laktanya között a nyugatnémet és a nemzetkö­zi békemozgaloim 150 ezer tagja 110 kilométeres hosz- szúságú emberláncot képe­zett, követelve a telepítésrő) való lemondást. BECS Több tízezres tömeg impo­záns béketüntetésére került sor szombaton az osztrák fő­városban. Mintegy 400 kü­lönböző politikai párt. szer­vezet, csoportosulás készítet­te elő hónapok óta a nagy­szabású megmozdulást, amely Ausztriában régen tapasztalt egységbe fogta össze a szo­cialistákat, kommunistákat, hívőket, a különböző polgári pártok képviselőit, szinte minden ifjúsági szervezetet, a környezetvédőket. Ausztria valamennyi vezető személyi­sége. Fred Sinowatz kancel­lártól Franz König katolikus érsekig támogatásáról bizto­sította a béketüntetést, ame­lyen sok ismert, vezető poli­tikus. közéleti ember, művész személyesen is részt vett. Délelőtt mintegy ötezer emberből álló „élő lánc” kapcsolta össze a bécsi ame­rikai és szovjet nagykövetség épületét, ahol a tüntetők tár­gyalásokra, leszerelési meg­állapodásokra felszólító em­lékiratokat adtak át. LONDON A vietnami háború óta nem látott méretű tömegtün­tetést tartottak Londonban szombaton a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt azon­ban a honi rakétafegyverke­zés ellen. A Nukleáris Leszerelési Mozgalom (CND) szervezte megmozduláson körülbelül negyedmillió ember vett részt az ország minden ré­széről. A felvonulók a fegy­verkezési verseny, a Nagy- Britanniába telepítendő ame­rikai rakéták és a brit nuk­leáris erő drága korszerűsí­tési programja ellen tiltakoz­tak. A kritikából körülbelül egyenlő arányban részesült a brit és az amerikai kor­mány. A Hyde-parki nagygyűlés fő szónoka Neil Kinnock, a munkáspárt vezére volt. Han­goztatta, hogy - nemzeti és emberi érdekből egyaránt meg kell állítani a-robötre- pülőgépek brit földre telepí­tését: arra kell kényszeríteni a kormányt, hogy fagyasszon be minden atomkísérletet, nukleáris rakétatelépítés és nukleáris eszköz-használatot; harcolni kell azért, hogy „a rendelkezésünkre álló min­den demokratikus eszközzel lehetetlenné tegyük a kon­zervatívok óriási arányú fegyverkezési programját”. [ flz ENSZ napja Október 24-ét az ENSZ napjaként ünnepli a világ. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének létrehozására a második világháború alatt került sor. Az antifasiszta hatalmaknak az volt a cél­juk, hogy megszabadítsák az emberiséget egy újabb háború veszélyétől. A győ­zelem után olyan békét akartak teremteni, amelyben minden nemzet biztonságban élhet. Felismerték., hogy ezt a biztonságot csak széles kö­rű nemzetközi összefogással lehet szavatolni. 1941. augusztus 14-én Franklin Uelano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnöke és Winston Churchill brit miniszterel­nök alaírta az Atlanti char­tát, amelyben lefektették a háború alatti és utáni poli­tika alapelveit. A Szovjet­unió ér több más állam is elfogadta az Atlanti charta ajánlásait, és 1942. január 1-én aláírták az Egyesült Nemzetek kiáltványát; ez magában foglalta a charta megállapításait. Egyetemes nemzetközi szervezet megalakításáról es,k szó az 1943. október 30-1 moszkvai nyilatkozat­ban is, majd ezt a gondola­tot vitte tovább az 1943. de­cember 1-én kiadott teherá- ni nyilatkozat. 1944 augusz­tusában négy nagyhatalom képviselői Dumbarton Oaks- ban találkoztak, hogy meg­vitassak a létrehozandó nemzetközi szervezet alap­okmányát. Az alapokmány végleges szövegét a San Francisco-i konferencián (1945. április 25—junius 26.) dolgozták ki. A 111 cikkből álló alapokmány 1345. októ­ber 24-én lépett életbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét azzal a céllal hozták létre az államok, hogy megmentsék a jövő nemzedéket a háború bor­zalmaitok Alkotói hitet tet­tek az alapvető emberi 'jo­gok, a kis és a nagy nemze­tek egyenjogúsága mellett. Biztosítani akarták, hogy „fegyveres erő alkalmazasa- ra, hacsak közérdek nem kí­vánja, sor többé ne kerül­jön". A világszervezet törté­netének első éveiben a hi­degháborút szolgáló hatal­mak túlsúlya érvényesült, így került sor ENSZ-lobogó alatt olyan dicstelen vállal­kozásokra, mint a koreai háború, vagy beavatkozás a kongói fegyveres konfliktus­ba. A dekolonizáció folyama­tával és az enyhülés tér­nyerésével megváltoztak az ENSZ-en belüli erőviszonyok. A világszervezet a békekez­deményezések színtere lett. A Szovjetunió es a szocialista országok számtalan javasla­tot tettek már eddig is a leszerelésre, és szövetsége­sekre találtak a fejlődő or­szágokban, amelyek égető gondjaik megoldásához igénylik a világszervezet se­gítségét. A nemzetközi kap­csolatok e legmagasabb. 158 országot tömörítő fóruma napjainkban is fontos tere­pe az államok közötti pár­beszédnek. Jelentősége csak nő, ha — mint most — fe­szültségek keletkeznek a nemzetközi kapcsolatokban Akcióhetet rendeztek a nyugatnémet békemozgalmi csopor­tok. Képünkön: az amerikai rakéták tervezett telepítése el­len tiltakozó fiatalok Bremenhaven városában. Rendkívüli ruházati vásár Nagykanizsán, a Dél-zalai Áruházban 1983. október 24-töl a Felsőruházati Kereskedelmi Vállalat és a Dél-zalai Áruház közös akciójában 30—40—50 százalékos engedménnyel vásárolhatók: bébi-, lányka-, bakfis- és női ruhák, bakfisaljak, ballonkabétok, bakfisoverallok, nagykamaszöltönyök, férfinadrágok minden korosztálynak olcsón és jót a w Dél-zalai Áruházban mtmi SKÁLA-&®@iP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents