Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
% Nemzetiségi oktatás Magyarországon A magyar diákok mellett sok ezer nemzetiségi fiatal is elfoglalta helyét ősz elején ax iskolapadokban, a anyanyelvűkén folytatják tanulmányaikat Magyarországon a becslések. szer irat több mint 400 ezer nemzetiségi lakos éL A legnépesebb csoport a németeké, számuk eléri a kétszázezret, utánuk' a szlovákok következnek százezres létszámmal, őket a délszlávok követik, majd a románok. Az ország összlakosságainak mintegy 4—4 5 százaléka tehát & »ómDL»;r«égt ki- kos. Nyelvi közösség E fiatalokból kétnyelvű állampolgárok válhatnak, ha elsajátítják a magyar nyelv mellett saját anyanyelvűket is, ha a nemzetiségj szülök ilyen iskolába íratják őket. Ez lényeges azért is — állapítja meg a Hazafias Népfront felhívása —, mert a nemzetiségi öntudat nem létezhet adott nyelvi közösséghez való tartozás nélkül. Miradent meg kell tenni az iskolás korú fiatalok anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséért Tekintsük át, milyen, lehetőségeik vannak a nemzetiségi diákoknak anyanyelvűk tanulására ! Kezdjük a németekkel.. A múlt iskolaévben a 174 általános iskolában 24 250 tanuló veit részt német nyelvoktatásban; működött egy önálló német gimnázium Baján, két német tagozat Pécsein és Pesterzsébeten. Ezekben a humán tárgyak tanítási nyelve áltáléiban német volt. Pécsett, illetve Baján képezték ki az általános iskolai tanárokat és .tanítókat. Pécsen középfokú, Sopronban felsőfokú óvónőképzés volt, ezenkívül az ELTÉ-m, valamint a szegedi, debreceni egyetemeken középiskolai tanári diplomát szerezhettek a német anyanyelvűek. A szlovák nyelven tanú ló gyermekek száma a múlt években örvendetesen emelkedett (1OT8 óta 9 ezerről 12 ezerre növekedett). Az utóbbi esztendőkben több településen bevezették a szlovák nyelv oktatását az óvodákban és az általános Iskolákban. Olyan nagy volt a túljelentkezés a szlovák nyelvű gimnáziumokban, de az általános iskolákban Is. hogy Budapesten párhuzamos osztályok indítására volt szükség. Megoldódott a szlovák kollégium ügye is. Magyar- országon öt szlovák tanítás1, nye’vú általános iskola és két gimnázksn működik, Esztergomiban tanítóképző, Szegeden tanárképző segíti a pedagógusok oktatását Az ó v ó rtoyt á n páti ás t a szarvasi felsőfokú és a budapesti középfokú képző biztosítja. Szerb-horvát tannyelvű általános iskolából öt működött az országban, míg nyelvoktató iskolából 45—50. Az idén Pécsen is megkezdte munkáját egy új szerb- hor-vát gimnázium. Van tanárképzőjük a dél- salávoknak, óvónőket oktatnak szlovén nyelven is. A tanárképzés Pécsen folyik. A román nyelvű iskolák is népesek az ország románlakita vidékén. Kétnyelvű tanítás Min* ismeretes, a nyelvoktató iskolák továbbfejlesztéseként a következő esztendőkben a nemzetiségi területeken bevezetik a kétnyelvű oktatást; ez azt jelenti, hogy az egy tantárgya® nyelvi oktatás helyett az alsó tagozatokban a környezetismeret, az ének-zene, valamint az osztályfőnöki órák, a későbbiekben pedig a felső tagozatokon a történelem és a földrajz tananyagának tanítása nemzetiségi nyelven történik. Mindenütt arra törekszenek hogy az anyanyelv ne csak a tanórán, hanem az életben is szerepet kapjon. Az új oktatási forma azért lesz jelentős, mert általa a fiatal második nyelvként megtanulja saját anyanyelvét és használhatja is az eietben. Három megyében: Baranyában, Bács-X áskúnban és Vas megyében a kijelölt német, horvát és szlovén nemzetiségi iskolákban már az, előző években folytak kísérletek a kétnyelvű tanítással. Ezek bizonyították, hogy az új módszerrel Jobb eredményeket lehet elérni. Az OPI és a szövetségek A tapasztalatokat most felhasználják és a nemzeti szövetségekkel összefogva az Országos Pedagógiai Intézetben folyamatosain kidolgozzák az oktatás módszereit, s új tanterveket, új tankönyveket készítenek a kétnyelvű iskolák számára. Az új módszert ott vezetik be, ahol a feltételek már megvannak. Támogatják ezt a nemzetiségi szövetségek is. Kongresszusaik hű képet adnak a Magyarországon élő nemzetiségék helyzetéről, az eddig végzett munkáról és meghatározzák a következő öt esztendő tennivalóit. Ezek közül az egyik legfontosabb az anyanyelvi oktatás, az igényes nemzetiségi művelődés elősegítése. I. S. Harmati Sándor MUNKDSEMLÉKEK Karácsony, munka nélkül Segédként már az első munkanapon nagy igyekezettel kezdtem dolgozni. Bátran tehettem, szakmai tekintetben nem volt félnivalóm. Tanítósegédem, Szabó József a szakma fogásaiból annyit átadott, amennyit csak három esztendő alatt át lehetett adni. Bizonyítani akartam — és tudtam is —, hogy minden rámbízott munkát jó minőségben elvégzek. Az első heti segédi fizetésemet elégedetten és úgy vettem kézhez mint a végzett munka elismerését. Bíztam abban, hogy mesterem folyamatos munkát és ezzel tisztességes keresetet biztosít ■zámomra. Beleéltem magam a gondolatba, hogy az állandó kereset révén végre megsízabadulok a kínzó anyagi gondoktól, a nélkülözésektől és nagyon elhasználódott ruházatomat is felújítom. Elhatároztam továbbá, hogy keresek egy külön kis szobát magamnak, nem leszek többé ágyrajáró. Felvételemet kértem a vasasok nagy családjába, vagyis a szak- szervezetbe, és hetente jártam színházba. A jövő biztatónak ígérkezett. A munkával töltött hetek gyorsan múltak. A Földi testvérek meghívásának készültem eleget tenni, akik szüleik nevében ajánlották, hogy velük együtt utazzam Ludasra és otthonukban tölt- sem el a karácsonyi' és újévi ünnepeket. Boldognak ereztem magam es türel-. metlenül vártam az ünnepeket. A régen nélkülözött családi kör melege utáni vágyam nap nap után fokozódott. összegyűjtögettem néhány pengőt is az utazási költség és a vendéglátóim számára vásárlandó ajándék- tárgyak árénak fedezésére. A karácsonyi ünnepeket megelőző hét szombatján azonban — nagy megdöbbenésemre — a fizetéssel együtt a munkakönyvemet is a kezembe nyomták. Indoknak a rendeléshiányt hozták fel. Zaklatott állapotban járkálni indultam a közeli Stefániára, a gazdagok villáitól szegélyezett széles sétányra. A fehéren csillogó fagyott hó nyikorgóit talpaim alatt. Majd töprengés közben leültem a hótakarótól letisztított egyik piros támlás padra. Rövid idő telhetett el, és váratlanul egy súlyos munkáskéz nehezedett a vallam- ra. Felnéztem. Egy ismerős házaspár állt előttem, mindketten mosolyogva néztek rám. Soós Jánosra és feleségére, egy Kóros la dany bői Budapestre származott szállítómunkás hazasparra isSiakkönyvek tél előtt Nemcsak a szépirodalmat kedvelőket ajándékozták meg újdonságokkal a kiadók az őszi könyvhetekre, hanem számos keresett, szakmai újdonság is érkezik a könyvesboltokba. Az ősz a mezőgazdaságban sok tekintetben csúcsot jelent, s alig van olyan nap. hogy ne olvasnánk, hallanánk szállítási gondókról. A mezőgazdaságban évente mintegy kétszázötvenmillió tonna különféle anyagot kell olykor többször is moagatmi, egyik helyről a másikra szállítani. Ehhez a kiemelten fontos munkához nyújt segítséget dr. Knoll Imre Anyagmozgatás a mezőgazdaságban című most megjelent munkája. Szerzői csoport közös alkotása a Mezőgazdasági ta laj- csövezés című könyv. Somogybán éppúgy, mint az alföldi területek egy részén, gyakori a termésibiztonságot rontó vízkár. Elhárításának fontossága a termeléstechno- lógáák korszerűsödésével egyre nő. A megoldás fontos része az alagcsövezés. A szerzői közösség — dr. Thyll Szilárd. Fehér Ferenc és dr Madarasay László — vállai - kozott az első átfogó, egységes szemléletű, magyar nyelvű szakkönyv megírására. A zöldségtermesztés» szak- irodalomban Somos András Zöldségtermesztés című műBabits-est Bukarestben ve az egyetlen, amely az ágazat egészéről áttekintést nyújt. A szakmával ismerkedőknek épipúgy biztos útbaigazítást ad, mint a gyakorlati nehézségek megoldásán munkálkodó mérnöknek. A kiegyensúlyozott, változatos élelmiszerellátás fontos tartozéka a hal. A halhúster- melés népgazdasági érdek és a hozamnövelés alapvető feltétele a szakszerű takarmányozás. Tasnádi Róbert Haltakarmányozás című könyvével — áttekintve a nemzetközi szakirodalmat is — egyedülálló feladatra vállalkozott: összefoglalót készített a tógazdasági halterme- lésének takarmányozási kérdéseiről. A hazai szakirodalomban ez az el6Ő ilyen jellegű mű. ' Tegnap este a Budapest Sportcsarnokban tartották a VjI. budapesti nemzetközi sportfilmfesztivál. ünnepélyes megnyitóját. Az eseményen megjelent külföldi és hazai vendégeket Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke köszöntötte; a megnyitóin négy versenyfilmet — a csehszlovák Atlétikai variációk, a bolgár Téli, universaide, a nyugatnémet Pingpong, a lengyel Sífaoiiázia — mutattak be. A programban ezután nemzetközi női és férfi body building verseny szerepelt. Egyre nő azok tábora, akik érdeklődéssel forgatják Sulyok Mária Virágos ablakok, erkélyek és tetokertek című könyvét; mind többen lelik örömüket s.z ablakié-’ dákban, erkélyre ültetett növények évszakonkénti változatosságában. Kevesen vannak tisztában azonban azzal, hogy milyen növények ülfethetők virágládába vagy dézsába, melyik növények társítható'-: egymással, milyen a környezeti igénylik es milyen ápolást kívánnak. Mindezekre a kérdésekre megbízható választ ad Sulyok Mária. Munkájának külön értéke, hogy jó ötletekkel segítséget nyújt növénysarkok kialakításához, virágtartó edények, kúszónövények támasztékainak elkészítéséhez. A fesztiválkupa viadalon hat ország — Csehszlovákia, az NDK, az NSZK, a Szovjetunió, Románia és Magyarország — sportol'-: mutattak be kötelező és szabadon választott ryakorüatáikat, A sportiílmfesr-tiváJ héttagú nemzetközi zsűrije Vitray Tamás vezetésével MÚOSZ-székházban kezdte meg a 69 versenyfilm megtekintését. Három napon át bírálják, értékel>k az alkotásokat, s a zsűri szombaton sajtótájékoztatóin ismerteti döntését. Az eredményhirdetés ugyanaznap este az Uránia Filmszínházban lesz. Megnyílj* a budapesti sport-filmfesztivál Neves magyar és román előadóművészek fölléptével a két ország rádióinak köz« rendezésében irodalmi estet, tartottak Bukarestben Babits Mihály és Juhász Gyula születésének századik évfordulója alkalmából. A Román Rádió mintegy ezerszemélyes koncerttermében megtartott centenáriumi esten megjelent dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese és Georghc Atanasíu, a Román Rádió és Televízió vezérigazgató-helyettese, valamint Barity Miklós bukaresti, nagykövet is. A több száz főnyi hallgatóság előtt Babits Mihály és Juhász Gyula munkásságáról szóló bevezetőt olvastak föl magyar és román 1 nyelven, majd a két költő húsz verse hangzott el románul és magyarul Ovidiu Juliu Moldovan, Adala Marculescu, Ion Marinescu és fon Car amit- riit, illetve Kohut Magda, Kertész Péter, Horváth Sándor és Gs. Német Lajos ihletett tolmácsolásában. mertem rá az előttem állókban. — Mi baj vae, Sándor? Miért eresztette búnak a fejét? — szólalt meg Soós. — Még megfázik itt ültében. Válaszomra várva, mindketten mellém ültek. Én lemondóan legyintettem. De aztán erőt vettem magamon, ©s elmondtam, milyen reménytelen helyzetbe kerültem. Kis időre csend állt be. Majd Soós szólt — Mit szólnál hozzá, aex- szony — fordult a feleségéhez —, ha Sándor hozzánk jönne lakni? Legalább fedél legyen a feje felett, ha most nem is tud fizetni. Ami pénze van, azt beosztja. Néhány hétig élelmezni tudja magát és közben munkája is akadhat. A fiatalasszony beieegye- zően bólintott. — Jó lesz így? — kérdezte Soós. A váratlan ajánlatot természetesen elfogadtam. A legsúlyosabb gondtól szabadultam meg. Joggal tarthattam attól, hogy a három- gyerekes Barabás család nem nélkülözheti családi költségvetéséből az általam eddig fizetett ágybérlet! összeget, Sopron — a faipari mérnökképzés otthona Sopron nevét számos jelzővel illetik: műemlékváros, üdülőváros, a hűség városa, iskolaváros. Mint iskolaváros ez utóbbi negyedszázadban jelentős tényezővel gazdagodott: itt képezik a felsőfokú szakembereket hazánk egyik leggyorsabban fejlődő iparága, a faipar számára. A karunkat mindinkább jellemző nyersanyaghiány világszerte az újratermelhető nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét, közülük az egyik legfontosabb a fa. Ez a tény új impulzusokat adott a fafeldolgozó ipar fejlesztésének. Az európai színvonalú bútorgyárak, forgácslap gyárak és farostlemezgyárak mellett I hazánkban épült föl a világ és kénytelen less szállásomat felmondani. Karácsony este volt, amikor csekélyke holmimmal a hónom alatt beköltöztem Soósék lakásába. A „lakást”! egy Tábori Pál nevű, Garai téri piaci árustól a régi ló- versenytéren bérelt telken maguk fabrikálták össze, deszkákból és gerendákból. (Ma a helyén a Népstadion áll.) Meghat ottan néztem körül a kis féltetős házikó egyetlen helyiségében. Belül a malterral fedett falaik fehérre voltak meszelve, rend és tisztaság honolt a legszükségesebb bútorokkal berendezett helyiségben. A kinti világosság egyetlen ablakon át jutott be. — Nem vajami luxuskivitelű a mi hajlékunk — szabadkozott a házigazda —, de azért megteszi. Majd a háziasszony fordult i hozzám szíves szavakkal: — Sose búsuljon, Sándor! Hagyja gondját-baját szerény hajlékunkon kívül. Jöjjön, vacsorázzon velünk! A Soós házaspár ezen, a számomra / emlékezetes karácsony esten valóban elűzte sötét gondolataimat. (Fotytatjuk.) legnagyobb cementkötésű- forgáeslapgyára. A faipar fejlődésének záloga: megfelelő számú, jól képzett szakembergárda. E szakembereket mái- 25 éve az Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán képezik, két szakon. A tanulmányi idő a mérnöki szakon öt, az üzemmérnöki szakon három év. A hallgatók magas fokú műszaki alapképzésben részesülnek, majd ezt követően megszerzik a szükséges szakmai ismereteket és szereznek jártasságot a bútorgyártásban, ajtó- és ablak gy ártásban, fűrészipar! termékek gyártásában, lemeri pari termékek gyártásában, sportszer- gyártásban, belsőépítészetben és hajoépítésben, azaz a faíeldolgozöipár minden ágazatában. A tanúim árny okhoz sajátos hátteret ad a város és festői környezete. A KISZ- szervezet klubházábam egyetemi színpad és különböző művészeti szakkörök működnek. Az egyetem sportkörében 11 szakosztály dolgozik, működésüket a sportcsarnok és a sportpályák segítik. A végzett faipari mérnökök és üzemmérnökök a legkülönbözőbb munkaterületeken helyezkedhetnek el. Bútor-, épületasztalos-ipari, forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, sportszer- gyárak, fűrészüzemek és egyéb vállalatok várják őket. A lehetőségek, széles körére utal, hogy egy végzett szakember átlagban négy álláshely között válogathat, tehát négyszer annyi szakemberre van szükségük a vállalatoknak, mint ahányan végeznek. Évente több százezer vendég fordul meg Sopronban. Sokan talán nem is tudják, hogy a fejlődő magyar faipar irányító szakemberei e szép műemlékváros egyetemén készülnek föl hivatásukra. SOMOGY] NÉPLAP 5
