Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

Hév Imi angolna Kifutottak a halászhajók Polgári védelmi gyakorlat a SAÉV-nél Fáradt emberek sorakoz­tak tegnap délben a SÁÉV kaposvári központi telepén, vajamennyien a polgári vé­delem sűrű szövésű, sötét­szürke ruhájában. Befejező­dött a minisztérium irányí­tásával végrehajtott kétna­pos üzemi feLmérőgyakor- lat, amelyen kétszázötvenen vettek részt, s a feladatok végrehajtásához felhasznál­ták a vállalatnál lévő tech­nikai eszközök egy részét is: építőipari- és földmunka- gépeket. A gyakorlat sokévi felké­szítő munka eredményét tette mérlegre: azt, hogy különböző helyzetekben mi­lyen gyorsan és összehangol­tan képes megoldani felada­tát a vállalat polgári védel­mi szervezete. Embert pró­báló, nehéz gyakorlatokat Az újságok szenzációs, cikkeket közöltek a letartóz­tatottakról, akik — mint ír­ták— „vissza akarták állíta­ni a vörös rémuralmat”. Di­csérték a politikai rendőr­ség éberségét, amely elhárí­totta a „társadalomra lesel­kedő új, nagy veszedelmet”. A hivatalos szervek nyilat­kozó vezetői nem hagytak kétséget az iránt, hogy a le­tartóztatottak fölött statá- riális bíróság ítélkezik; sej­tetni engedték, hogy halá­los ítéletek is várhatók. A letartóztatott kommu­nista vezetők elleni uszító kampány még javában tar­tott, amikor egyik este Sza­bó József igen feldúlt álla­potban hozta el a Népszava aznapi számát. A szociálde­mokrata pártlap — csatla­kozva a kommunisták elleni KI SOMOGYI CJ NÉPLAP állítottak össze a szervezők, s váratlan helyzetek elé állí­tották a résztvevőket. Egy feltételezett bombatámadás után magasra tört a füst- bszlop a telepen. A földerí­tést követő gyors intézkedé­sek után szervezetten kez­dődött meg a tűz oltása, s hozzáláttak a halaszthatat­lanul szükséges létesítmé­nyek belyreállításánoz. Lég­kalapács bontotta „a meg­rongálódott” épület beton­falát, dolgoztak a „sérültek" kimentésén, s megkezdődött a termelés újraindításához szükséges feltételek biztosí­tása. A szervezetten végzett ellenséges kórushoz — az első oldalán közölte a párt parlamenti - képviselőjének, Györki Imrének a felszólalá­sát a letartóztatott kommu­nisták ügyében. Györki a plénumon el­mondott felszólalásában a párt nevében helyeselte a letartóztatásokat, mondván: a kommunista tevékenységet minden eszközzel meg kell akadályozni. Egyúttal tilta­kozott a letartóztatottak sta- táriális bíróság elé állításá­nak szándéka miatt. A szo­ciáldemokrata képviselő fi­gyelmeztetett arra, hogy a letartóztatások híre nyug­talanságot kelt a munkások közön és az esetleges halá­los ítéletek pedig beláthatat­lan következményekkel jár­hatnak. Szabó József a Népszava tudósítójának felolvasása után így vélekedett: „A Szo­ciáldemokrata Párt nevében elmondott Cíyőrki-beszéd gyors munka megizzasztotta az embereket, A legszüksé­gesebb munkákat végezték még csak el. amikor meg­szólalt a radiológiai riadót jelző sziréna, s az új hely­zetnek megfelelően még ne­hezebb körülmények között gázálarcban, védőruhában a kellett tovább dolgozniuk: mentés, majd a sugármente­sítést végezték és biztosítot­ták a termelés feltételeit ilyen különleges körülmé­nyek között. A gyakorlatot — amelyen részt vett dr. Kovács Sándor mérnök alezredes —. a Pol­gári Védelem országos pa­rancsnokságának osztályve­zetője és 'Nagy Géza aiLezre­A népi ellenőröknek írt közérdekű bejelentéssel kezT dődött annak az ügynek a felgöngyölítése, amelynek végére — jogerős ítélettel — a napokban tett pontot a bíróság. 1981 szeptemberé­ben az Elzett Művek be­rettyóújfalui gyárában mér­legkészítéshez, leltározáshoz készültek, s az utolsó pilla­natban megpróbálták csök­kenteni túlságosan nagy el­fekvő készletüket A Femo értékesítő szövetkezet közve­títésével 24 millió 105 ezer 454 forint értékű fémanyagot adtak el a Heves megyei Mezőgazdasági Termelőesz- kőzkereskedelmi Vállalat (Agroker)-nek. Az üzlettel látszólag mindenki jól járt, az Elzett-gyár készlete csök­kent, a közvetítő cég több mint 800 ezer forintot „vá­gott zsebre”, az Agroker pe­dig — tudván az A grotröszt szégyenteljes. Helyesli a le­tartóztatásokat, de kénytelen bevallani, hogy a munká­soknak nem ez a vélemé­nyük és ezért van köztük nyugtalanság. Hihetetlen — kelt ki magából —, hogy a nyár óta letartóztatásban lévő MSZMP-vezetőket Györki nyilvánosan kommu- nistasággal vádolja és ezen a címen a párt feloszlatását követeli az ellenforradalmi rendszertől. Ennek a fellé­pésnek az az oka, hogy az MSZMP mind nagyobb be­folyásra tesz szg£t a mun­kások körében.” A tüntetést követően nagy izgalommal figyeltük a tár­gyalóteremből érkező tudó­sításokat, amelyeket a lapok, politikai beállítottságuknak megfelelően állítottak ösz- sze. (A zöme gyalázkodott.) Szabó J ozsef — hogy hon­nan kapott értesülések nyo­mán, nem tudtuk — a sajtó hangjától teljesen eltérően adott számunkra tájékozta­tást. A per a nemzetközi köz­vélemény érdeklődésének középpontjába került és a magyar úgynevezett igazság­szolgáltatás képviselői nem tehettek mást, mint hogy a lefogottak ügyét rendes bí­róság elé utalják (1925. no­vember 16-án). „A történtek nagy győ­zelmet jelentenek — mondta Szabó József. — A győze­lem fontos momentuma, hogy az MSZMP letartózta­des, a Polgári Védelem me­gyei parancsnoka is — Fehérvári Pál, az ÉVM osz­tályvezetője Irányította A befejezés után kérdésünkre a következőket mondta: — A szakértőkkel együtt a kétnapos gyakorlatot jó­nak minősítettük: a mi­nisztérium irányítása alá tartozó más vállalatoknál végrehajtott hasonló gyakor­latok közül kevés kapott ilyen értékelést. A mostani két nap három és fél hóna­pos intenzív felkészülés eredménye. Azt tapasztal­tuk. hogy a vállalat vala­mennyi dolgozója felelősség­gel vett részt az előkészítő munkában és a feladatok sikeres végrehajtásában. közeli megszüntetéséről — amúgy is növelni akarta készleteit, hiszen részben azoknak nagysága alapján határozták meg az önálló­suló vállalatok gazdasági alapját. Mindennek egyetlen szépséghibája volt: az áru csak papíron utazott, való­jában végig Berettyóújfalu­ban maradt, hiszen az Elzett gyára nem sokkal később — a „vész” elmúltával — visszavásárolta a teljes kész­letet, immár ráfizetésseL Az Egri Megyei Bíróság a jogtalan előny elvonása, il­letőleg az okozott kár, vala­mint a perköltség megtérít- tetése mellett az Agrokert 1 millió 600 ezer, a Femo értékesítő szövetkezetei 1 millió 97 ezer, az Elzett mű­veiket pedig 2 millió 700 ezer forint összegű gazdasági bír­sággal sújtotta. tott vezetőiről nem tudták bebizonyítani, hogy kommu­nisták — mindvégig forra­dalmi szocialistáknak val­lották magukat —, és így tiltott kommunista tevé­kenység alapján nem jár­hattak el ellenük. A rájuk kiszabott büntetéseket osz­tályelleni izgatás címén mondták ki. Az a legfonto­sabb. hogy senkit sem volt módjukban halálra Ítélni, az MSZMP-re nem süthették rá. hogy kommunista moz­galom. A párt tehát tovább tevékenykedhet és vezetőit is rövidesen szabadon kell bocsátaniuk.” Az ellenforradalmi rezsim a pert arra is föl akarta használni, hogy a munkáso­kat megfélemlítse. Ez azon­ban nem sikerült. A Tanács- köztársaság vérbefojtása óta nem beszéltek a munkások annyit az elnyomók elleni küzdelemről, mint a per ide­jén. A per végül 1926. augusz­tus 4-én befejeződött. A fő­vádlottakat nyolc és fél, négy-, illetve három és fél évi fegyházbüntetésre ítél­ték, de rajtuk kívül további ötven személyt sújtottak börtönnel (Vagi István, az MSZMP elnöke — valamivel korábban — egyévi fegyház­büntetést kapott, igaz, 1927 februárjában ismét letartóz­tatták és elítélték, összesen hét évet töltött börtönben.) (Folytatjuk.) Már kifutottak a halászha­jók a Balatonra, a gazdaság halastavai is ontják a zsák­mányt. Az öt halászbrigád — akárcsak évtizedekkel ezelőtt — a siófoki, a fo- nyódi, a szentesi, a ti­hanyi és a keszthelyi telep­ről indul reggelente, s ma is nagy szükség van a halász­mesterek tapasztalataira. Ám a Balatonból most sem fog­nak ki többet, mint húsz év­vel ezelőtt, azaz 120 vagon­nál nem „zsákmányolnak” több halat egy-egy esztendő­ben. Csakhogy 20 évvel ez­előtt 23 millió forint volt a gazdaság által előállított ter­melési érték, ma pedig 320 millió. Mint ismeretes, két­ezer hektárnyi halastavon gazdálkodnak, és az utóbbi fél évtizedben különösen so­kat tettek a termelés fejlesz­téséért. Fejenként egy vagon — Jelenleg az állami gaz­daságok haltermelésének 16 százalékát adjuk, illetve Ma­gyarország egész halterme - lésének öt százalékát — mondja Horváth Károly igazgató. — A vállalatunk­nál összesen 650-en dolgoz­nak, s elmondhatjuk, hogy fejenként egy vagon halat, illetve kacsahúst állítunk elő. Az áru értékesítésének megkönnyítéséért hoztuk lét­re Irmapusztán a feldolgozó­üzemet. Az országban három ilyen munkahely van, s ösz- szesen 5—6 vagon halat dol­goznak fel évente, ebből mi 1600 tonnára valót. Űj ter­mékeink közül népszerű a halpástétom és a pogácsa, külföldön különösen kedve­lik a füstölt angolnát és a pisztrángot Magyarország régebben is exportált halat, de nem pisztrángot. Ma a Balatoni Halgazdaság ódörögdi telepén 1,4 hektáron 250 tonnára való pisztrángot nevelnek úgyne­vezett medencés tartásban, s ezt a kitűnő eredményt fő­ként egy korszerű berende­zésnek köszönhetik. A há­rom éve alkalmazott Silox lényege a folyékony oxigén alkalmazása. Hagyományos módon egy-egy köbméter vízben 14—15 kiló halat ne­velhettek, a Silox azonban lehetővé teszi a köbméteren­kénti 250—300 kilót. Ha­gyományos tartásban 16 hó­nap alatt éri el a pisztráng piaci súlyát, ez az idő most öt hónapra csökkent. Az el­múlt öt évben 1350 tonna pisztrángot vittek Ódörögd- ről tőkés exportra, 5,5 millió nyugatnémet márkáért. A szaporítás természetes úton történik. Az ikra 70—80 szá­zaléka termékenyü 1 meg, a többit ki kell válogatni. Ezt a munkát jó ideig 40 asszony végezte kézzel (rendkívül pe­pecselő, hosszadalmas tevé­kenység volt), most egy ja­pán gép óránként 200 ezer ikrát válogat ki. Az ország­ban csak Ódörögdön van ilyen berendezés. A telep híres lett Európa-szerte. Külföldi szak­emberek járnak ide rendsze­resen a módszert tanulmá­nyozni, tapasztalatokat gyűj­teni. Angolnát eddig csak a Ba­latonból -y a Sió-csaLornáb« épített csapdák révén —> fogtak évente 50—120 tonná­ra valót. Az idén 13 vág»» angolnát zsákmányoltak, s küldtek exportra. Ezt a halat főként az NSZK-ban értéke­sítik, igen nagy a kelete, s jó pénzt adnak érte. — A legújabb beruházá­sunkat épp ezért angolnane­velés érdekében valósítottuk, valósítjuk meg Hévízen, a tó 20—25 fokos „elfolyó” vi­zét hasznosítandó — mondja az igazgató. — Érdemes er­re a munkára odafigyelni. Természetes környezetben az angolna 7—8 év alatt éri el pteci súlyát, zárt rendszerben azonban egy éven belül Itt, Hévizen egy-egy köbméter rízben 40—50 kiló angolnát nevel?) nk. Kétezer négyzetméter alap­területű nevelőházat es 65 db 16 köbméter űrtartalmú műanyag kádat építettek, il­letve állítottak föl. Miután az ivadékok a nevelőben el­érték a 6 gramm súlyt, a ká­dakba kerülnek, ott granulá­tummal táplálják őket. (Va­lószínűleg kevesen tudják, hogy még a krumplit is el­fogyasztják a jól nevelt Imh lak.) Jelenleg égy millió iva­dékot nevelnek a hévízi tele­pen, ebből a Hortobágy: Ál­lami Gazdaságnak is szállí­tanak. — Űjabb lehetőség kínál­kozik a termelés növelésére — mondja Horváth Károly. — Egy jókora víztározót épít a pécsi vízügyi igazgatóság Marcali környékén több mint százmillió forint költséggel, E beruházás megvalósításá­hoz 17 millióval járulunk, hozzá, s a tavat hasznosítani fogjuk. A 400 hektáros víz­területen 400—150 tonna ha­lat nevelhetünk. Ha ezt a tervünket sikerül megvaló­sítanunk, négyezer tonna ha­lat termelhetünk évente. Halbőség Magyarországon kevés ha­lat fogyasztanak, személyen­ként átlag három kilót. En­nek egyik lényeges oka a „te­rítés” kezdetleges színvonala. Kisebb városokban, falvak­ban szinte lehetetlen hal­hoz jutni. holott most is bőven van raktá­ron. Ezért a Halgazda­ság megállapodott tíz kisvál­lalkozóval, ők. az ellátatlan területekre rendszeresen szállítják az árut. Ugyanak­kor a halászbrigádok tagjai is vihetnek haza halat „bizo­mányba”: eladják a közvet­len körzetükben, s másnap elszámolnak, az árból része­sednek. A telepeken is meg­kezdték újra az árusítást. Arra törekednek, hogy ja-' vítsák a hazai ellátást, és növeljék az exportot. Évente 800—1800 tonna halat külde­nek tőkésállamokba, szocia­lista országokba. Az angol­nán, pisztrángon kívül a ponty is kelendő. Az idén mintegy hárommillió dollár értékű halat adtak el külföl­di üzletfeleiknek. Gondjuk van a balatoni halállomány fejlesztésére is. Évente 18— 20 vagon kétnyaras pontyot, egymi’lió előnevelt süllőt. 200 ezer csukát, 150—200 ezer ba­lint és 40 tonna fehér busát telepítenek a tóba. Sz. A. A MAHART BALATONI HAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG felvételre keres asztalos, hegesztő, lakatos, építőipari segédmunkásokat és 8 általános iskolai végzettséggel, úszni tudó, 18. életévüket betöltött férfiakat matróz munkakörbe. JUTTATÁSOK: MÁV arcképes utazási igazolvány, munkaruha, 'ét­kezési ellátás. Vidéki férfiak részére szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Az iskolai és szakmai képzést támogatjuk. JELENTKEZNI LEHET: személyesen a tó AH ART-munkaügyi és szociálpoli­tikái csoportjánál. C 1 M : Siófok, Krúdy sétány 'hajóállomás) Telefon: I» 044 '34367) Harmati Sándor MUNKÁSEMLÉKEK A bátorság példája A népi ellenőrök vizsgálata nyomán Ötmilliós bírság

Next

/
Thumbnails
Contents