Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
Segíteni, ösztönözni kell őket Több kertbar, kevesebb parlag Megyénkben is egyre több azoknak a száma — általános iskolásoktól kezdve nyugdíjasokig —, akik észszerűen, hasznosan kívánják tölteni szabad idejüket, és kertészkednek. Ez hasznos az egyénnek, hiszen nemcsak saját zöldség-gyümölcsedlátá- tás oldja meg, hanem a fölöslegből jut piacra is, és így növekszik a család jövedelme, javul az ellátás, bővül a választék. Ezért is tárgyalja rendszeresen a Hazafias Népfront megyei elnöksége a kertbarátmózga- lom tapasztalatait. Illetve azt,, hogy miként ösztönözhetné ezt a társadalmilag nagyon hasznos tevékenységet. A napokban a népfront megyei elnökségének ülésén Küher János, a megyei kertharátszö vétség elnöke számolt be az 1981 májusa óta eltelt időszak eredményeiről és a feladatokról. 'Örvendetes, hogy az elmúlt két évben 31-rőd 56-ra nőtt megyénlkiben a kerbbarátkö- rók száma. Ezt több intézkedés is elősegítette. Növelték például az igényelhető telkek, illetve az azokon építhető pincék, szerszámoskam- rák árterületének nagyságát. A kerbbarátszövetség a megyei földhivatallal közösen fölmérte a tanácsok kezelé- •sében levő tartós használatra vagy haszonbérbe adható parlag területeket. Ennek eredménye: három év alatt e terület 500 hektárról 155 hektárra csókként. Mernyén kifejezetten parlag- terület hasznosítására alakult új kertbarátkor. A kertbarátok soraiban egyre több fiatalt is találni. Nagyatádon- például ifjúsági kertbarátkört alakítottak az általános iskolások. Az előterjesztés — amivel a népfront elnöksége is egyetértett — mégis javasolta: szorgalmazni kell az iskolai gyakorlókertek létesítését, javítani a mezőgazdasági gyakorlati oktatás színvonalát, hogy a tanulók már tizenévesen megszeressék a kertészkedést, a ház körüli állattartást Kedvezően hat a kertba- rátkörök és a kisállattenyész- tök tevékenységére, hogy évek óta bemutatókon, Illetve versenykiállitásokon vehetnek részt. A megye valamennyi városában, több nagyközségben rendeztek ilyet. Az idén Nagyatádon került rá sor, s a kertbarátokon kívül a kisállattenyésztők és az ő tevékenységüket segítő vállalatok is részt vettek. Bemutatták a házilag barkácsolt gépeket is, amelyek a kertészkedést, a földek megművelését segítik. A megyén kívül is szerepeltek somogyi kertbarátok: a kaposváriak és a kéthe- lyiek A Debrecenben tartott VIII. országos verseny-kiállításon értékes egyéni és közösségi dijat nyertek. A kertibarátszövétség és a népfrontbizottságok nagy gondot fordítanak a kerbba- képzésére, ismereteinek gya- rátkörök tagjainak szakmai rapítására. Évente átlagosan 14—16 ezzel kapcsolatos rendezvényt, több tapasztalatokat gyarapító kirándulást, tanulmányútokat szerveznek. A •kertbarátmozgalom és á mezőgazdasági kistermelés kérdéseivel foglalkoznak az évente megrendezendő háztáji fórumokon is. Ezeken neves szakemberek tartanak előadást, s részit vesznek az ellátó vállalatok képviselői is. A népfrontelnökség ismételten egyetértett azzal a javaslattal, hogy fokozni kell a kertbarátkörökben tevékenykedők számára termékeik értékesítési lehetőségét, főként a zöldségét, gyümölcsét. Ez már többször is szóba került, sajnos, kevés eredménnyel. Az anyagi-műszaki ellátásban sem történi lényeges változás. Javult ugyan a motoros kerti kapa beszerzésének lehetősége, ám az igényeket még mindig nem tudják kielégíteni. Esetenként hiányzik a háti permetező, nincs elég műtrágya, szűkös a választék növényvédő szerből. A kerbbarátszövetség e gondokat továbbította a fogyasztók országos, valamínl városi tanácsainak, s igyekezett segíteni. Az érdekelt vállalatoknak, még nagyobb támogatására, a kertbarátkörökkel való jobb együttműködésére volna szükség. És arra, hogy ezek a körök tovább szakosodjanak, még jobban beépüljenek a mezőgazdaság s ezzel együtt népgazdaságunk szerkezetébe. Hiszen az eddiginél is tartalmasabb, a piacot is figyelembe vevő tevékenységük nemcsak a kertibarátkö- rök tagjainak, hanem mindazoknak érdeke, akik joggal igénylik a bőséges zöldség-gyümölcsválaszíékot. Sz. L. Virág az utcán Virágok Kaposváron — a Füredi utcában Virágos erkélyek Kaposváron a Béke utcában GDMBO Hí tilalmit kamt Rákapcsolt tehát. Sem politikai és jogi műveltségét nem fitogtatta, még csak az Egyperces novellákból sem idézett, hanem Csibi külsejét taglalta. A lány, bár a bókokra kacéran nevetgélt, és úgy mondta időnként, hogy „nono”, mintha azt mondaná, hogy „majd” — mikor To- roczkóy meg akarta ölelni, félfordulattal kisiklott a kezéből és nyugalomra intette. Sőt, megkérdezte a férfit, hpl dolgozik. Ha egy nő egy férfit le akar hűteni, mindig a munkája felől érdeklődik. Hadd dicsekedjék vagy panaszkodjon, de a szája járjon, ne a keze. Toroczkóy persze nem ott dolgozott, ahol Pálos vagy Oson 9., hanem egy kerületi tanács jogi osztályán. — Az érdekes lehet — állította minden meggyőződés nélkül Csábi, majd hirtelen SOMOGYI NÉPLAP egész testével szorosan a férfihoz tapadt. Azt lihegte: — Egy ... egy vaddisznó! A bokorban tényleg egy vastag, fekete test mozgott és röfögött hozzá. A tanácsi jogásznál éppen semmilyen lőfegyver nem akadt, így azt a cselekvést választotta, ami a legokosabbnak tűnt. Erősen magához ölelte Csi- bit, és a fülébe súgta: — Nyugodtan, lassan menjünk tovább. Ha nem zavarjuk, nem támad. A vaddisznó elkiullogiott, ám a már egyszer karjaiban tartott lányinak Pálos bejelentette: éjfélkor felkeresi a szobájában. Csibi becsülettel tiltakozott, őszintén megmondta, hogy ajtaja zárva lesz, de a magabiztos férfi fölényesen mosolygott, biztosította, hogy halkan fog kopogni, és most ő kérdezte a lánytól, hogy hol dolgozik. 34, Éjfélkor a reprezentatív va-1 dászlak emeletén ki-ki sajaí szobájában tért nyugovóra és aludt. Aludt a koros Zweig, aludt az idegizgalmakhoz edződött König, aludt a boldog Klári, aludt- a még boldogabb Tibor; kezében egy csekket rejtő ridiküllel, ösz- szegömbölyödve elaludt a szép Holácsekné; gondosan bezárt ajtó mögött menyasz- szonyi ruháról álmodott a talán még szebb Csibi. Mike azonban forgolódott, rosszat álmodott, majd felriadt. Valami motozásit hallott az ajtaja felől. Erre teljesen felocsúdott és ügyelt. Most meg csoszogás hallatszott az éji csendben. Óvatosan az ajtóhoz lopakodott, fülelt. Halk kopogást észlelt valamelyik szomszéd ajtó, feltehetően Csibié felől. Aztán csend. Ajtónyílás nem hallatszott. Ám hátha csak nem hallaitszott, de megtörtént? Az immár felettébb éber grafikus elővigyázatosan résnyire nyitotta saját ajtaját. Újra, most már erősebben hallotta a kopogtatást, üteme is felgyorsult. Aztán megint csend, de egy harmadik kísérletet nem várt meg, kilépett a folyosóra. Pizsamás alakot látott a félhomályban, amint Csibi kulcslyukáról felemeli a rézfedőt és beles. Miké ugrott egy hosszút, elkapta a pizsamás nyakrészét a benne rejlő nyakkal együtt és felkiáltott: — Megvagy, gazember! A gazember automatikusan félreütótte a kezét, megfordult és állonvágta. Mike a falnak nyekkent, a. másikat azonban papucsa megakadályozta abban, hogy kihasználja helyzeti előnyét. Lerúgta tehát, de nem tudott fellélegezni, mert a grafikus ütése a gyomorszáján csattant. Most lett volna idő kényes kérdéseket föltenni, de Miké arra használta, hogy a felismert Toroczkóyt még állón is vágja. Ez volt az a perdöntő pillanat, amikor a századosnak tanúságot kellett tennie fegyelméről. Igen, ő, akit két korszerű szervezet képezett ki elsőrendű verekedőnek, aki halálos és bénító ütésekben, szorító és átdobó fogásokban egyaránt gyakorlatot szerzett, tudta, hogy most tilos efféle eszközökkel élni, mert nem szerelmi párbajokra kapta a kiképzést, mi több, használatukkal magát leleplezné, hiszen jogászok általában nem fizikai ütésekkel dolgoznak, így tehát ahelyett, hogy tenyere élének egyetlen mozdulatával véget vetett volna a verekedésnek, dulakodott, mint egy egyszerű állampolgár. Átölelte Mikét, és lendületesen földre döntötte. Ám az sem volt rest, már esés közben felülkerült, - és kezével megragadta ellenfele nyakát. Ö válaszul szakállába kapaszkodott Mindez nem ment recsegés, koppanás, döngés és a hörgők bizarr hangjai nélkül. rTotylntyuk) Csak a cégtábla változott Folytatódnak a kísérletek Mariettapuszta alig kétszáz lelket számláló település Ho- mokszentgyörgy mellett. Nevét a Kossuth-díjas növénynemesítő, Barsy Sarolta tette ismertté. Ö kísérletezte ki a somogyisárgát, a somogyikorait és a somogyikiflit, s ezzel kiérdemelte a Kos- suth-díjat. Akkor jól termő fajták voltak ezek, s az lehetett volna a somogygyön- gye is ... A nagyüzemekben ma már nem foglalkoznak velük, jobbára csak a háztájiban vetik. Az állami gazdaságokba és a termelőszövetkezetekbe ugyanis újabb fajták kerültek. Hogy a somogyi homokon a legjobb hazai és külföldi burgonya kerülhetett a földbe, abban nagy szerepe volt a Keszt- -helyi Agrártudományi Egyetem mariettapusztai kísérleti, illetve Növénytermesztési és Minősítő Intézet ugyancsak itteni telepének is. A múlt időt részben indokolja az a tény, hogy január 1-én új cégtábla került Marietta- pusztán a modern irodaház falára. A területet a Dél-somogyi Állami Gazdaság vette át.- — Ezzel befejeződtek a kísérletek is? — érdeklődtünk Gergő Sándor rendszervezetőnél. — Szó sincs róla! Valamikor azért kezdtek növény- termesztési kísérletekbe Ma- riettapusztán, mert az itteni viszonyok reprezentálják a dél-dunántúli adottságokat. S a korábban elkezdett vizsgálatok befejezéséhez is még hosszú évekre van szükség, igy megállapodtunk a két korábbi tulajdonossal: mi folytatjuk a kísérleteket. Kapcsolatban állunk a Borsodi Vegyi Művekkel is. Nekik azt vizsgáljuk, hogy a különböző kémiai anyagok miként hatnak a környékünkre jellemző talajviszonyok között. De kísérletbe kezdett Mariettapusztán a meliorációs főmérnökség is. — Megéri-e mások számára dolgozni? — Mint mondtam, egyrészt kísérleteket fejezünk be, s ezért térítést kapunk, de nem ez a legfontosabb. A bérmunka díjából nem tudnánk megélni. Sokkal fontosabb, hogy így mi is közvetlenül meggyőződhetünk arról, hogy milyen fajtákkal érdemes foglalkozni, ugyanakkor a különböző vegyszerek hatását is látjuk. Ez pedig nagyon fontos. A megyei növényvédelmi állomás megbízásából a különböző burgonyacsávázó szerek hatását figyeljük. így a gesztorságunkkal működő somogyi burgonyatermelési rendszer taggazdaságainak is segíthetünk. Sipos Ervin, a meliorációs főmérnökség vezetője házi kísérleteikről beszélt. Elmondta, hogy tavaly a nagybaráti kerületben és a zalai Pacsán, az idén pedig ezek folytatásaként Mariettapusztán kezdtek kísérletezésbe. — Három különböző éghajlatú és talajú területről van szó. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen talajjavító anyagokat miként kell adagolnunk, hogy a legkedvezőbb eredményeket érjük el. Az eddigi gyakorlat ugyanis egy cseppet sem kedvező. Ha megtaláljuk a legjobb arányt, csökkenthetjük a költségeket s jobb termésátlagokat könyvelhetünk el. Ez egyaránt érdeke a gazdaságunknak és a partnereinknek. Somogy és Zala megyében mi vagyunk a legnagyobb talajjavító vállalat, a szükséges talajjavító anyagok kilencven százalékát is mi forgalmazzuk. Mit szóllak mindehhez a leginkább érdekeltek, a ma- riettapusztaiak? Erről beszélgettünk Papp János né kísérletvezetővel. • — ön húsz évvel ezelőtt került a pusztára, s hosz- szú ideig dolgozott a keszthelyi egyetem kísérleteinél; ismeri a helybelieket... — Kezdjük azzal, hogy nem minden pusztait érintett a változás, hiszen az itt élők fele a homokszent- györgyi termelőszövetkezetben dolgozik. Hogy idegenkedtek-e az újtól? Igen, volt aki nem várta meg, mi fog történni, hanem elment a téeszhez. — Volt alapja a félelemnek? — Áthelyezéssel kerültünk a gazdasághoz, így a törzs- gárdakérdés megoldódott. A fizetéseket ugyancsak rendezték. S végül is sokan ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Bár az is igaz, hogy az átszervezéssel^ a somogytarnócai kerület üzemegysége lettünk, s ezzel az is együtt jár, hogy ha ott van szükség munkáskézre, akkor innen viszik el az asszonyokat, nem helyben dolgozhatnak. Mariettapuszta ma még messze van Nagyatádtól. Esőben, mint ezen a szerdán is, csak kerülővel: Kadarkút, Lad, Homokszent- györgy felé juthatunk el oda. Mondják, van egy földút is a Barcs és Lábod közötti út felé, de sárban arra haladni kockázatos. Majd ha lesz egy üzemi út! Ám bármilyen nagy is még a kilométerekben mért távolság, az emberek — a dolgozók és a vezetők — már egymásra találtak. Nagy Jenő Pályaválasztó fiatalok! Még van jelentkezési lehetőség az 1983-as tanévre: Csepelen cellulóz- és papírgyártó szakmunkásképzés kezdődik. Mindenkit várnak, aki ehhez a pályához, „fehér mí- vességhez” kedvet érez. Ez a pálya biztos jövőt ígér. A képzési idő: 3 év. Az elméleti oktatás helye: az 50. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (Csepel, Bajá- ki Ferenc u.). A gyakorlati oktatást a Csepeli Papírgyárban nyújtjuk. A képzés idején a következő kedvezményeket adjuk a tanulóknak: a tanulmányi eredménytől függő társadalmi ösztöndíjat (250—500 Ft), és tanulmányi ösztöndíjat (130—600 Ft), ingyenes ebédet, teljes tan- felszerelést és munkaruhát, minden tanév kezdetén egy teljes öltözet ruhát, kéthetes ingyenes üdülést a Balatonnál és díjtalan kollégiumi elhelyezést. A tanulmányi eredménytől függően minden sikeresen befejezett tanév végén 1000—2500 Ft jutalmat fizetünk. Jelentkezés a Csepeli Papírgyár személyzeti osztályán: Budapest XXI., Duna n. 42. 1751 Telefon: 279-620, 301-es, 518-as vagy 535-ös mellék. (90973) Sok ilyet szeretnénk látni: tiszta utca sok virággal Fonóban
