Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

/ Sajtóértekezlet Moszkvában a határsértésről Megcáfolhatatlanul bebizo­nyosodott, hogy a dél-koreai légitársaság repülőgépéinek behatolása a Szovjetunió lég­terébe szándékos, gondosan megtervezett felderítő műve­let volt, amelyet az Egyesült Államok és Japán területéről irányítottak. Így a történte­kért minden felelősség az ak­ció szervezőit terheli — je­lentette ki tegnap Moszkvá­ban NyikoUj Ogarkov mar­sall. A Szovjetunió honvé­delmi miniszterének első he­lyettese, a fegyveres erők ve­zérkari főnöke, Georgij Kor- nyijenkóval, a Szovjetunió külügyminiszterének első he­lyettesével együtt nemzetkö­zi sajtóértekezleten ismertet­te a repülőgép ügyét kivizs­gáló szovjet kormánybizott­ság jelentését A bizottság jelentése alap-* ján Ogarkov marsall a nem­zetközi sajtó képviselőinek beszámolt arról, hogy a dél- koreai repülőgép röviddel az alaszkai Anchorage repülőte­rének elhagyása után letért kijelölt útvonalairól. Amikor a szovjet légelhárítás Petro- pa vlo vszk—Kamcsatsizki jtól 800 kilométerre északkeletre felfedezte, már 500 kilomé­terrel nyugatra tartózkodott a nemzetközi légifolyosótól, amelyet az adott körzetben az amerikai földi irámyító- saoiligálat ellenőriz. Sem az Egyesült Államoktól, sem az útvonal déli szakaszát ellen­őrző Japántól máig sem ér- kaizett válasz arra, hogy miért nem „fújtak riadót”, amikor az állításuk szerint békés polgári gép letért a ki­jelölt útról, miért nem érte­sítették a Szovjetuniót, hogy utasszállító tévedhetett terü­lete fölé. A tévedés, a repü­lőgép véletlen „elvesztésé­inek” lehetősége eleve kizárt, hiszen az Anchorage—Tokió légi útvonalon speciális el­lenőrzőpontok sora működik, amelyek fölött elhaladva minden repülőgépnek ponto­san be kell számolnia hely­zetéről, a földi szolgálatnak pedig rögzítenie kell az út­vonalat. Az Egyesült Álla­mok és Japán hallgatásának tehát csak egy magyarázata lehet: a repülőgép kémfel­adatot hajtott végre. Ezt bi­zonyítja a dél-koreai gép to­vábbi viselkedése és a köze­lében tartózíkiodó RC—135-ös amerikai felderítő gép maga­tartása is — hangsúlyozta Ogarkov marsaid. — Az RC —135-ös és a légvédelem lo- kátor ernyőjén ugyanolyan jellel azonosítható koreai gép Kamcsatka körzetében olyan közel repült egymáshoz, hogy a radarennyőn azonosítójel- zéseik egybeolvadtak, majd mintegy tízperces repülés után szétváltak, s az egyik Alaszka felé távozott, ár má­sik pedig Petropavlovszk— Kamcsatszkij irányában foly­tatta útját. Ebből a légelhá- ritás számára magától értető­dően adódott az a következ­telés, hogy Kamcsatka fölött idegen felderítő repülőgép közeledik. A dél-koreai gép egyenesen átrepült a Szovjetunió hadá­szati nukleáris erőinek egyik fontos támaszpontja fölött, s közben időről-időre rövid, rejtjelezett, felderítő adatok továbbításánál használatos jelzéseket adott le. Kamcsat­kát elhagyva a tenger fölött folytatta útját, majd Szaha- lin déli részéhez érve élesen irányt változtatott és fontos hadászati objektumok fölött repült át. A szovjet légelhárítás a gép felfedezésének időpont­jától kézdve órákon át min­dent megtett azért, bogy a gépeit leszállásra késztesse. Kamcsatka fölött négy, Sza- halin fölött pedig hat SZU— 15, illetve MÍG—23 típusú vadászgép szegődött a nyo­mába. A légi helyzetjelző fé­nyek nélkül repülő géppel megpróbáltak rádiókapcsola­tot teremteni egy veszély­helyzetre fenntartott, nem­zetközileg elfogadott hullám­sávon, majd mikor az nem válaszolt, minden polgári és katonai pilóta számára jól ismert manőverekkel szólítot­ták fel leszállásra. Mivel ezekre sem érkezett válasz, utolsó próbálkozásként Sza- halin déli része fölött az egyik szovjet repülőgép négy figyelmeztető sorozatot adott le nyomjelző lövedékekkel az idegen gép haladási irányá­ban. A körzet légvédelmének parancsnoksága csak ezt kö­vetően, a leszállítási manő­verek sikertelenségét látva helyi idő szerint szeptember 1-én, reggel 6 óra 24 perc­kor adta ki a parancsot az egyik SZU—15-ös elfogó va­dásznak, hogy rakétával aka­dályozza meg a felderítő gép továbbhaladását. A szovjet pilóta teljesítette a paran­csot. A találatot kapott re­pülőgép még egy ideig to­vább haladt, majd nyoma veszett. Ogarkov marsall kérdések­re válaszolva beszámolt arról is, hogy szovjet kutatóhajóik - nemzetközi vizeken találtak roncsdarabakat, amelyekről feltételezhető, hogy a dél-ko­reai gép maradványai. Ebben a körzetben a Szovjetunión kívül az Egyesült Államok és Japán, hajói is kutatást vé­geztek, de eddig nem buk­kantak sem holttestekre, sem túlélőkre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amerikai részről eb­ben a térségben csupán 1983-ban tizenkétszer sértet­ték meg a Szovjetunió légte­rét többek között a Midway és az Enterprise repülőgép- anyahajóról felszálló gépek A Szovjetunió több ízben is határozottan tiltakozott az Egyesült Államoknál légte­rének megsértése miatt, de erre soha nem kapott kielé­gítő választ. Georgij Kornyijenko kül­ügyminiszter-helyettes a pro­vokáció tisztán katonai cél­jai mögött meghúzódó politi­kai számításiról szólt Utalt rá, hogy a jelek szerint az Egyesült Államok a genfi tárgyalásokon tanúsítandó változatlan, a megegyezés el­len ható magatartásának iga­zolására próbálja felhasznál­ni a dél-koreai gép ügyét Üzemviteli épület készül Siófokon az Aranypart kempingben. A Siotour megrendelésé­re a SÁÉV az év végéig átadja az új létesítményt. Szám (tógépes információk A Hungexpo megrendelé­sére számítógépes vásári in­formációs rendszert üzemel­tet a Datorg külkereskedel­mi adatfeldolgozó és szerve­ző vállalat az őszi BNV ide­jén a kőbányai vásárváros­ban. Az információs stando­kon tíz displayt és sornyom- tatót állítottak föl, s ezek — a Hungexpo ingyenes szolgáltatásaként — a nagy- közönség szolgálatára állnak. A terminálok — melyek a Datorg központi számítógé­pével vannak kapcsolatban — a kiállító országokról, ter­mékeikről, egy-egy kiállító adatairól tájékoztatnak. Ar­ra is van lehetőség, hogy az érdeklődőknek csupán név­töredék alapján is infor'rftá- ciót adjon a számítógép. A számítógép által közölt adatok az információs stan­dokon elhelyezett televízió képernyőjén is megjelennek Bővülő kályha­választék Bővíti szilárd tüzelésű kályháinak, tűzhelyeinek választékát a salgótarjáni vasöntöde és tűzhelygyár. Elkészült a család Fény el­nevezésű tagja; ez az idén Pécsen vásárdíjat nyert. Ki­sebb szobák, hétvégi házak fűtésére ajánlják. A Láng elnevezésű „folyton égő” kályhával ismét megjelent a kétaknás konstrukció is. Tel­jesítménye tekintélyes, akár egy másfél-kétszobás lakás fűtésére is alkalmas. Készen van egy „minden­evő” típus is, amely fával, rönkkel és fahulladékkal egyaránt táplálható, így igen gazdaságos a kerttulajdono­soknak. Tervezőállványra került egy olyan konyhai asztaltűzhely is, amely a sü- tésen-főzésen kívül kétszobás lakás fűtésére is alkalmas lesz, mégpedig a tűzhely víz­melegítő tartályához kapcsol­ható keringető szivattyú és szobai radiátorok révén. Ez utóbbi 1985-ben kerül forga­lomba. SZERTEFOSZLOTT ÉS ÚJ REMÉNYEK IKR-részköxgyülés Kaposváron Elhangzottak az idei ered­ményeket és a további ter­méskilátásokat taglaló be­számolók, s az elnök meg­nyitotta a vitát. Ezúttal azonban nem emelkedtek magasba a kezek az IKR szerdán Kaposváron tartott részközgyűlésén. Talán bi­zony a bábolnai termelési rendszer munkájával kapcso­latos bírálat rejlett e feszen­gő csendben? Aligha. Az IKR „fegyvertárában” megtalálható az összes ma ismert, korszerű módszer és eszköz. A rendszer változat­lanul élen jár a legfrissebb kutatási eredmények elter­jesztésében. A szántás nél­küli talajművelési technoló­giáktól a biológiai hatásfo­kozó anyagokig, a folyékony műtrágyák alkalmazásától a kiemelkedő termőképességű vetőmagfajtákig az idén is mindent fölsorakoztattak a magasabb hozamok érdeké­ben. Számítógépek készítet­ték a táblára adaptált táp­anyag-visszapótlási terve­ket, modern gépek sora se­gített optimálissá tenni a talajelőkészítés vagy a vetés minőségét... További példák sorolása nélkül is kétségtelen; az IKR ELBÚCSÚZOTT A FŐNŐK A munka gyümölcse az utódoké Tegnap a kaposvári főpostán uhnepélyesen elbúcsúztatták Bánsági István távközlési- üzem-vezetőt. A főnök nyugdíjba ment, 43 évi postai szolgálat után. Ritka a munkás éveket egy helyen vegig&zolgáló ember, mint a fehér holló, ezért küllőn is becsben tart­ják. Így nem volt meglepő, hogy e búcsúzta­tón a pécsi postaigazgatóság vezetőin kívül még több partner cég képviselői is megje­lentek, s ez az esemény fényesebb volt, mint általában a hasonlók. A fényesség elől egy irodába rejtőzve kér­tük rövid beszélgetésre a főszereplőt. Először ‘a'zt tudakoltuk: milyen tervekkel készült a nyugdíjasévekre., — Jól kipihenem magam. Ez annyit jelent, hogy továbbra is számít rám a posta; Ka­posvár és a déli Balaton-part nagy munkái következnek. Talán tapasztaltam annyit e negyvenhárom év alatt, hogy itt-ott segít­hessek. — Sok gondot okozó és sokszor csepült üzemet vezetett. A - jobbítás meet gyorsult főit, s a szép eredményeket az utódja fogja elkönyvelni ... — Persze, a telefonhelyzet... Én is tele­fonálok, tehát tudom, milyen. Azt viszont kevesen tudják, hogy a helyzethez viszonyít­va mi itt hogyan dolgoztunk. A relatív mu­tatók szerint a postán belül mindig a jobbak közé tartoztunk, azaz: amink volt, azt igye­keztünk jóil működtetni. A Magyar Posta most jutott annyi pénzhez, hogy itt, Kapos­váron és még többíelé Somogybán néhány év alatt sokat tud javítani a telefonhelyze­ten. A munkát még velem kezdtek. Hogy a gyümölcse és persze, maga a munka folyta­tása már az utánam következőké? Engem nem bánt. Postás maradóit, ha nyugdíjas is, és éppúgy figyelem majd a fejlődést, mint­ha dolgoznék. Épp úgy örülök majd minden­nek, mintha én maradnék itt a főnök. És ahogy említettem nem csupán kívülről né­zem: ha a mostaninál kevesebbet is, de dol­gozni fogok. — Lám, derűs nyugdíjas-pihenéssel kezd­te a beszélgetést, és máris a szakmánál tár­tai nik. — Nem könnyű elmenni. Sok érzelem fűz ide. Szerettem nagyon a munkámat, kitöl­tötte az életemet. Miről beszélnék hát egyéb­ről? Ráadásul mindig derűlátó voltam, tehát a posta műszaki fejlődéséről és a telefonhá­lózat jobbításáról is szeretek beszólni. Ha a jót várom is, tudom, hogy nem varázsszóra és nem egyik napról a másikra lesz j.obb az egész. De abban bízom: még élek és telefo­nálok úgy, hogy nem kell közben mérgelőd­nöm ... Már-már megkezdődött a búcsúztatás hi­vatalos ceremóniája, de még mindig az iro­dában ültünk. S a főnök még mindig — szá­munkra néha nehezen érthető — műszaki lehetőségekről, megoldásokról, közgazdasági összefüggésekről beszélt... Talán el is fe­lejtve közben, hogy néhány perc múlva bú­csúzik. L. F. gabonatermelesl rendszer világszínvonalon áll. Csupán egyre nem képesek a bá­bolnaiak 'sem: esőt csinálni. Márpedig, hogy az idei ara­tást megelőző remények meghiúsultak, s hogy most, a kukoricabetakarítás kez­detén is a tavalyinál szeré­nyebb terméskilátásokkal kell beérniük, azt döntően az aszály okozta. A három nyári hónapban a somogyi gazdaságokat is magába fog­laló 6000-es termelésszerve­zési egységben átlagosan 124 milliméter csapadék hullott. Ez még fele annyi sem volt, mint más években. Ugyan mit lehet ehhez hozzátenni egy vitában?, A partnergaz­daságok szakemberei nyilván úgy gondolták, szószaporítás volna a jó magágykészítés fontosságáról vagy a levél­trágyázás mikéntjéről el­mondani azt, amit amúgy is mindannyian tudnak. Aligha képzelhető el, hogy a gaz­daságban, ahol tavaly re­kordtermést értek el, az idén azért maradtak el a tervtől, mert elfelejtették, hogyan kell jól csinálni. Bizonyság erre, hogy a búza májusban is szép termést ígért, s a kukoricák júniusi képe is azt sejtette, sikerül rádup­lázni a múlt évi sikerekre. A szárazság azután a somo­gyi IKR-gazdaság'okban leg­alább 20 százalékkal rontot­ta a búza remélt eredmé­nyét. A 6000-es körzet 15 so­mogyi taggazdaságában így csak 4,23 tonna lett az átlag­termés. A tavalyi * eredményeken fölbuzdulva különleges gon­dossággal jó minőségben vé­gezték el a kukorica talaj- előkészítését és vetését. Csakhogy a somogyi IKR- gazdaságok kukoricájának 40 százaléka az aszálytól leg­inkább sújtott marcali járás­ban vaíi ... A 6000-es kör­zet négy gazdaságában egyébként már megkezdődött a kukorica betakarítása. A határ képe a nagyüzemek többségében 5 és 6 tonna közötti, közepesnek számító átlagot mutat. A szertefoszlottak. helyébe új reményt adhat a rend­szer harmadik ütemnél tar­tó gabonaprogramja. Ennek keretében csaknem 1,2 mil­liárd forint értékű új — jó­részt tőkés importból szár­mazó — gép kerül a gazda­ságokba. A 6000-es körzet somogyi partnerüzemei az IGP keretében az idén 103 millió forint értékű géppel gyarapodnak. Szót érdemel, hogy a program korábbi üte­meivel ellentétben a gépek választéka nagyrészt meg­felel a gazdaságok igényei­nek. Mindez növeli a ter­melés biztonságát, nem úgy a hovatovább megszokottá váló műtrágyagond. Számos gazdaságból még hiányzik a foszfor és a komplex mű­trágya az őszi kalászosok alá. A gyakran késedelmes szállítások egyik oka, hogy a gyárak előnyben részesítik az exportmegrendeléseket. Látni kell, hogy e pillanat­nyi vállalati érdekek a nép­gazdaság jövő évi gabona- exportjának eredményeit is kockáztatják. Az IKR részközgyűlésén tájékoztató hangzott el ' a közös vállalat jövő évi ter­veiről is. Ezek lényegében az eddiginél szerényebb fej­lesztési ütemmel, s minde­nekelőtt az elért eredmé­nyek megszilárdításával szá­molnak. Az intenzív gaboma- program 1984 nyarán kezdő­dő negyedik ütemében több gyenge adottságú somogyi tsz is új esélyeket kap. Végül is az IKR-nél fel­gyülemlett szellemi tőke s a gabonaprogramban meg­újuló biológiai és. műszaki feltételek — ha az időjárás is segit — elegendőek a ta­valyihoz hasonló rekordok eléréséhez. B. F. 73 vagon uborka Az idén a kisgazdasá­gok burgo­nyatermelé­se a száraz­ság mi att gyengébb az átlagnál a barcsi >>járásban. Ettől függetlenül az igények szerint szállították a korai és a nyári burgonyát a me­gyei Zóldértnek és a pia­cokra. A nyár végéig 35 va­gonnal értékesítettek főleg Szülök, Kálmáncsa, Homok- szentgyörgy és Vízvár kis­termelői. Az őszi burgonya iránt is nagy a kereslet, mi- I vei a vártnál kevesebb ter­mett. A barcsi áfész-nél ar­ra számítanak, hogy még 40—50 vagonnal értékesíte­nek a gazdák, s ezt elsősor­ban a megyei Zöldért veszi át, de igény van rá más me­gyékből is, például Baranyá­ból. Üj vonás a bajcsi áíesz történetében, hogy a megye legnagyobb méretesuborka- termelő szövetkezetévé lé­pett elő. A körültekintő szer­vező munka eredményeként az év elején 90 vagon mé­retes uborka szállítására kö­töttek szerződést a nagyatá­di és a szigetvári konzerv­gyárral. Az uborkának sem hasz­nált a nagy meleg, jó ter­mést ott tudtak elérni, ahol öntözhettek. A többletfárad­ság kifizetődött: augusztus utolsó napjáig 73 vagon mé­retes uborkát szállítottak el a szövetkezet körzetéből. Még a másodvetésekből is számítanak uborkára Így bíznak abban, hogy megkö­zelítik a 80 vagonos terme­lést. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents