Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

KÖZZÉTETTÉK A ZÁRÓDOKUMENTUMOT

(Folytatás az 1. oldalról)

minden elvének megvalósítása és. tisztele then tartása. Állást foglalnak amellett, hogy a záróokmány minden részének megvalósításában ki egy-dnsúlyozottan kell előrehaladni.

Á dokumentum emlékeztet a következőkre: ..A záróokmányban megjelölt mandátumnak és a madridi találkozó napirendjének megfelelően a részt' vevő államok képviselői mélyreható véleménycserét folytattak mind. a záróokmányban foglak rendelkezések végrehajtásáról és a konferencia által meghatározott feladatokról, mind pedig az ott tárgyalt kérdésekkel összefüggésben kölcsönös kapcsolataik elmélyítéséről, az európai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés .fejlesztéséről ,'és az. enyhülési folyamat jövőbeni fejlesztéséről. Megerősítést „nyert, hogy a beható eszmecsere önmagában véve is értékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok eléréséhez. Ebben az összefüggésben egyetértenek azzal, hogy e célok csak a záróokmány ösz- sses. rendelkezésének egyoldalú, kétoldalú és többoldalú keretekben történő folyamatos végrehajtásával és minden elvének tiszteletben tartásával érhetők el”.

A dokumentum a továbbiakban . kifejti: a tárgyalá- . sok során eltérő és esetenként ellentétes nézetek hangzottak el arról, hogy a részt . vevő államok eddig milyen mértékben valósították meg a záróokmányt. Sajnálattal állapítja meg, hogy az elő- , ző hasonló jellegű tainácsko- . zás, az 1977-es belgrádi találkozó óta a nemzetközi .helyzet romlott. A résztvevők aggodalmuknak adnak

hangot amiatt, hogy államaik között továbbra is hiányzik a bizalom. Aggodalmukat fejezik ki a terrorizmus terjedésével kapcsolatban is.

A résztvevők mélyrehatóan megvitatták a záróokmánynak a bizalomerősítő intézkedésekről. a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködésről, valamint a humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködésről szóló rendelkezései végrehajtását.

Megállapították, hogy a záróokmányból adódó számos lehetőséget nem használtak ki megfelelő mértékben.

Ugyancsak megvitatták a Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő ké'déseket is.

A közel 40 oldalas záródokumentum ezután több fejezetben és alfejezetben összefoglalja a madridi megállapodásokat. két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat forma jában intézkedik az 1084 októberére Velencébe összehívott földiközi-tengeri-térségi gazdasá gi-tudományos és kulturális együttműködési szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1986. áprilisi berni szakértői találkozó összehívásáról.

A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztását követve, az alábbi fő fejezetekből áll:

— az európai biztonságot érintő kérdések;

— együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika, valamint a környezetvédelem területén;

— a Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések;

— együttműködés humanitárius és egyéb területeken;

■— a konferencia utáni intézkedések.

Az európai biztonságot érintő kérdések

című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszítéseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tétele érdekében a záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhangban; a rendezetlen problémákra békés eszközök segítségével keresik a megoldásokat; szigorúan tiszteletben tartják a résztvevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolataikat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmánnyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett.

E fejezet Elvek című alfe- je/.etében a résztvevők ajánlatosnak tartanák, ha a záróokmányban lefektetett tíz alapelv kifejeződne államaik törvényhozásában, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az elveket tükrözzék a résztvevők által kötött szerződések és megállapodások. Fontos megállapítás továbbá: „A részt vevő államok megerősítik annak szükségességét, hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől mint a nemzetközi élet normáját, szigorúan és hatékonyan be kell tartani.” Hangsúlyozzák, hogy ebben a vonatkozásban a záróokmány megSOMOGYI

NÉPLAP

felelő rendelkezései szerinti kötelezettségükkel összhangban fognak cselekedni. A továbbiakban elítélik a terrorizmust, a nemzetközi kapcsolatokban is, s kijelentik, hogy hatékony intézkedéseket tesznek ellene mind nemzeti szinten, mind nemzetközi együttműködés révén az ENSZ alapokmányával és a helsinki záróokmánnyal összhangban. Megtesznek minden intézkedést, hogy megelőzzek területük felhasználását terrorcselekmények előkészítésére, szervezésére, illetve elkövetésére, megerősítve, hogy tartózkodnak az effajta és egyéb olyan tevékenység támogatásától, amely más részt vevő állam rendszerének erőszakos megdöntésére irányul. Ugyancsak kötelezettséget vállalnak a területükön diplomáciai, konzuli, vagy más hivatalos tevékenységet kifejtő minden személybiztonságának megóvására.

A záródokumentumban a részt vevő államok elismerik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes jelentőségét, támogatják azok hatékony gyakorlását, továbbá fejlesztik törvényeiket és rendelkezéseiket a polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és más emberi jogok és alapvető szabadságjogok területén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlást saját országaik alkotmányos keretei között. Hangsúlyozzák az állandó fejlődés fontosságát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának és tényleges gyakorlásának biztosításában éppúgy, mint törvényes érdekeik védelmében, a záróokmányban foglaltaknak megfelelően. Ügyszintén hangoztatják, hogy fontos a férfiak és nők egyenlő jogainak biztosítása. Biztosítják a szakszervezeti jogokat az illető állam törvényeinek megfelelően. Megerősítik az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az

emberi jogokról szóló nemzetközi egyezség-okmányok és a vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások jelentőségét, s felhívják azokat a részt vevő államokat, amelyek azt még nem tették volna meg, hogy lehetőleg csatlakozzanak e nemzetközi megállapodásokhoz.

Ugyanitt intézkedik a záródokumentum arról, hogy Kanada kezdeményezésére 1985 májusábán szakértői tanácskozást hívnak össze Ottawában. Ezen a részt vevő államok szakértői az emberi jogok és alapvető szabadságjogok összes vetületó- nijjt államaikban való tiszteletben tartásáról fognak tanácskozni, ahogyan azt a záróokmány tartalmazza. Ugyancsak Ottawában, 1985 áprilisában e célból előkészítő tanácskozást tartanak.

A záródokumentum következő intézkedése az, ho'gy Görögország meghívására 1984 márciusában Athénben szakértői tanácskozás ül ösz- sze, hogy a záróokmány alapján folytassa egy általánosan elfogadható‘eljárás tanulmányozását a vitás kérdések békés rendezésére.

Az Elvekről szóló rész utolsó pontjában a résztvevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország, s felhívnak minden államot, hogy tartsa tiszteletben ezt a máltai nyilatkozatot.

„Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről” — ez a címé a következő alfejezetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen, azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerel-s megvalósításában, ezáltal kifejezést és nyo- matékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől”. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biz+onságerősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmban. Helsinkiben 1983. október 25-től előkészítő értekezletet tartanak.

A konferencia hatásköréről, napirendjéről a záródokumentum a következő követelményeket állapítja meg: a jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség, valamint az európai biztonsági és együttműködési -találkozón részt vevő ösz- szes állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, továbbá az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelést illető kötelezettségek figyelembe vétele, s ezek alapján a bizalom- és biz- tonsá gerősítő intézkedések kiterjednek majd egész Fúrópára, a csatlakozó tengeri és lég+érre is. Ezek az intéz- kedoések katonailag jelentősek és polit'kailag kötelezőek lesznek, s együtt járnak a tartalmuknak megfelelő ellenőrzési formákkal.

A záródokumentum arról is intézkedik, hogy a következő, madridihoz hasonló találkozó fogta felmérni a konferencia első szakaszán elért haladást, és megvizsgálni, hogy a részt vevő államok milyen módon folytassák erőfeszítéseiket az európai biztonságért és leszerelésért, beleértve a jelenlegi napirend, illetve hatáskör kiegészítését a konferencia következő szakasza számára.

A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli:

Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédetem területén

A többi között megállapítja: „A részt vevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésünk fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködésüket.” Hozzáfűzi, hogy a részt vevők további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem fejlesztésének útjában álló mindenfajta akadály csökkentése, majd

fokozatos felszámolása érdekében, hogy hozzájáruljanak a gazdasági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez.

A terjedelmes fejezet a továbbiakban igen sok konkrét ajánlást tartalmaz. Ezek egyebek között a következő területeket érintik: az üzleti kapcsolatokat és lehetőségeket, a külföldi cégek és szervezetek képviselőinek munkafeltételeit és azok könnyítését. a gazdasági és kereskedelmi információk publikálását és terjesztését, a gazdasági és kereskedelmi statisztikák összehasonlíthatóságának javítását, a marketing feltételeinek további javítását, a kompenzációs üzletek gyakorlatát, a hosszú távú kétoldalú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásokat, az ipari együttműködés új formáit (ideértve a harmadik országok szervezeteivel és vállalataival kialakulókat), a kisés középvállalatoknak szélesebb résztvételét az ipari és kereskedelmi együttműködésben, az energetikai együttműködést, á kereskedelem technikai akadályainak megelőzését és csökkentését, a viták döntőbíráskodás, útján történő rendezését, a tudományos és technikai fejlődést érintő tájékoztatás javításét, a mezőgazdaság területén való tudományos együttműködést (ideértve a szárnyasok és növények szaporítását, a vízforrások optimális kihasználását és tartalékolását), a környezetvédelmi együttműködést, az európai vendég- munkások emberi (a többi ■között gazdasági, társadalmi és kulturális) jogainak védelmét, a menedzserképzést, a fejlődő országokkal való állandósult és egyenlő gazdasági kapcsolatokat (kinyilvánítva készségükét, hogy hozzájárulnak egy új gazdasági rend kialakításához). *

A Földközi-tenger térségének

biztonságát és együttműködését érintő kérdések

című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „A részt vevő államok annak tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb öszszefiiggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékukat, hogy hozzájárulnak a békéhez, a biztonsághoz és az igazságosságé hoz a Földközi-tenger térségében”.

A záródokumentum következő fejezete ezt a címet viseli:

Együttműködés humanitárius és egyéb területeken

E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapodásokat is, amelyek a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Ezután témakörönként foglalkozik a szóban forgó együttműködés egyes területeivel, hangsúlyozva az államoknak azt az elhatározását, hogy folytatják és kiterjesztik együttműködésüket.

Az emberek közötti kapcsolatok című alfejezet egyebek között a következőiket tartalmazza: a részt vevő államok kedvezően foglalkoznak a családegyesítésre, illetve a külföldiekkel kötött házasságkötésre vonatkozó kérelmekkel, elősegítik a diplomáciai és egyéb hivatalos képviseletek normális működését és látogatását, megfelelő intézkedéseket tesznek a kölcsönös együttműködés keretében • területükön más állampolgárok részvételével

folytatott — a többi közö+t sport- és kulturális — tevékenység feltételeinek, egyebek között biztonsági követelményeinek megteremtésére, törekedni fognak a területükön ideiglenesen tartózkodó külföldi állampolgároknak nyújtott jogi, konzuli és orvosi segítség feltételeinek javítására. .-Végrehajtják a záróokmány megfelelő rendelkezéseit úgy, hogy a vallásos felekezetek, intézmények és szervezetek képviselői fejleszthessék a kapcsolatokat tevékenységük körében. Bátorítják az ifjúsági cseréket és az ifjúsági szervezetek közötti együttműködést. Előmozdítják az egyéni vagy kollektív ifjúsági turizmus fejlesztését, • egyebek között a részt vevő államok közlekedési hatóságai és turistaszervezetei által nyújtott könnyítések ösztönzésével.

Az információ című alfejezet foglalkozik a többi részt

vevő államból importált kiadványok szélesebb körű terjesztésével, a tömegtájékoztatás és képviselői együttműködésének további kiterjesztésével, a külföldi újságírók es állandó tudósítók munka- feltételeinek javításával.

Az együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyarország kormányának meghívására a részt vevő államok »kulturális fórumot« rendeznek Budapesten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek jelen. A »fórum« olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotó tevékenységet, a kultúra terjesztését és az együttműködést érintik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővítését is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének . véleményét a "fórummal«, a "fórumot« szakértői értekezlet késziti

elő; ennek időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tartják meg 1984. november 21-ével kezdődően.”

Az alfejezet egyéb pontjaiban foglalkozik a könyvek, filmek és más kulturális javak nemzetközi cseréjének

javításával, a fordítások, az irodalmi és egyéb művek terjedésének ösztönzésével, külön kiemelve azokat, amelyeket a kevésbé széles körben használatos nyelveken foglalkozik a záródokumentum e része a történelmi hagyatékok és emlékek megőrzésével és nyilvántartásával, a részt Vevő államok radioes televízió-szervezeteinek együttműködésével.

Ugyanebben az alfejezetben a részt vevő államok vállalják, hogy elősegítik a kormányközi és egyéb megállapodások és intézkedések létrejöttét az oktatásban és a tudományban. Hozzájárulnak a diákok,* tanárok és 'kutatók cseréjének fokozásához az egyes országokban érvényes törvények és rendelkezések szerint. Bátorítják a tudományos képzési programokról, tanfolyamokról és szemináriumokról készült tájékoztatók rendszeresebb cseréjét. Kedvezően fogadják a kevéssé elterjedt európai nyelvek tanítása és tanulmányozása lehetőségeinek szélesítését. E végből ösztönzik, hatáskörükön belül, a nyári egyetemek és tanfolyamok szervezését és látogatását, ösztöndíjak adományozását fordítóknak és a nyelvi tanszékek megerősítését, beleértve szükség esetén új lehetőségek biztosítását e nyelvek tanulmányozására. Végül a részt vevő államok készségüket fejezik ki az iskolai oktatási anyagok cseréjének, bővítésére.

A záródokumentum utolsó fejezete

A madridi találkozó! követő intézkedésekről

szól. „A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassák, a részt vevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik között. A harmadik ilyen találkozót Bécsben tartják 1986. november 4-i kezdettel.” Ezt megelőzően Bécsben 1986. szeptember 23-i kezdettel kéthetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak.

A részt vevő államok elhatározzák továbbá, hogy 1985-ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek.

A záródokumentumban felsorolt konferenciák eredményeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni.

A részt vevők felkérik Spanyolország kormányát, hogy a záródokumentumot küldje meg az ENSZ főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanyol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközi-tengeri térség államai kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón.

A záródokumentumban a részt vevő államok képviselői végül kifejezik köszöne- tüket Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a találkozó résztvevőit részesítette.