Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, E G Y E S U L 1 í Tf«l A!£i; 1,80 Ft NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 214, szám 1983, szeptember 10., szombat Befejeződött a tanácskozás a remények fővárosában Vállár János íogaiita Viktor Kulifcovot KÖZZÉTETTÉK A ZÁRÓDOKUMENTUMOT A madridi találkozón részt vevő 35 állam külügyminiszteri szintű küldöttségei pénteken megtartották utolsó ülésüket és ezzel a madridi találkozó — bárom évvel megkezdése után — be­fejezte munkáját. A madridi találkozó 181. ülésén jelen volt a spanyol királyi pár. Dé'előH 10 órakor, a spanyol himnusz elhangzása után, János Károly király in­tézett beszédet a találkozó résztvevőihez. e—n én vét fejezte ki, hogy epanyol vendégszeretet se- t*ett könnyebbé tenni a ta­taikozó munkáját. Kifejtette, r*-gy Spanyolországban az utóbbi években olyan rend­szer alakult ki, amely de­mokratikus élveket valos.it meg, békére és az egyének jogainak érvényesítésére tö­rekszik. Madrid a remények fővá­rosa lett — mondotta, és a találkozó záróokmányával kapcsolatban annak a remé­nyének adott hangot, hogy az országok vezetői nem sza­vakban, hanem tettekben fogják bizonyítani készségü­ket a párbeszédre. „A biza­lom alapján kell dolgoznunk bátrabb célokért” •— muta­tott rá. A záróülésen elnöklő Fer­nando Moran spanyol kül­ügyminiszter ezután George Shultz amerikai külügymi­niszternek adta meg a szót, aki egy amerikai kongresszu­si küldöttséget is magával hozott. Shultz kemény szov­jetellenes . hangvételű beszé­det mondott. Shultz éles szovjetellenes megfogalmazásokat .használva végigment az emberi jógok, a lengyelországi helyzet és a dél-koreai repülőgépügy szokványos témáin: Szemére vetette a Szovjetuniónak gz SS— 20-as rakéták telepíté­sét. Végezetül méltatta a mad­ridi záróokmány jelentőségét, s tárgyalókészségét bizony­gatta a Szovjetunió vonatko­zásában. A második szónok a luxemburgi külügyminiszter főbb vonatkozásokban ame­rikai kollégáját visszhangoz­ta. Lennart Bodström svéd külügyminiszter beszédében elismerően szól t az európai semleges és el nem kötele­zett országok madridi közve­títő és egyeztető szerepéről, majd, mint az 1984. január 17-én megnyíló stockholmi értekezlet házigazdája, ígére­tet tett a bizalom- és bizton- ságerősítő és leszerelési kér­désekkel foglalkozó konfe­rencia gondos előkészítésére. Alex Sceberras Trigona máltai külügyminiszter fel­szólalását elsősorban a Föld­közi-tenger térsége biztonsá­gi problémáinak szentelte. Kifejtette, hogy a mediterrán térség, és Európa biztonsága egyre jobban kötődik egy­máshoz. Az ülés utolsó felszólalója, San Marino külügyminiszte­re hangoztatta.i hogy a mad­ridi záróokmány ne valami­féle irodai okmány legyen, hanem a cselekvés iránytűje. Méltatta a közmegegyezés je­lentőségét, amely messzeme­nően érvényesíthetővé tette' a kis országok érdekeit a szuverén egyenlőség elve alapján. Az elnöklő spanyol kül­ügyminiszter ezután lezárta a madridi találkozó 10. napi­rendi-pontját — a külügymi­niszterek- zárónyilatkozatait —, amelynek keretében mind a 35 résztvevő állam diplo­mácia jánák vezetője beszédet U San Yu elutazott hazánkból Tegnap reggel elutazott Budapestről U San Yu, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnöke, aki Lo­soncéi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tar­tózkodott hazánkban. A két államfő a kora reg­geli órákban zárómegbeszé­lést folytatott a kormány vendégházában. Ezt követően a magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen bú­csúztatták a magyar és a burmai zászlókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorako­zott a magyar néphadsereg díszzászlóalja. A Losonczi Pál társaságában érkező U San Yu, és az elnök kísére­tében levő személyiségek bú­csúztatására megjelent Traul- mánn Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cser- vénka Ferencná, az ország­gyűlés alelnöke, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja. Kürtszó harson t, a. dísz- zaszlóalj parancsnoka jelen­tést tett U San Yunak, majd felcsendült a két ország him­nusza. Ezután a burmai ál­lamfő Losonczi Pál társasá­gában el lépett a díszzászlóalj előtt. Az ünnepélyes esemény a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult, amelyet U San Yu és Losonczi Pál együtt tekintett meg. A vendégek ezután dísz­motorosok kíséretében a Fe­rihegyi légikikötőbe hajtat­tak, amelynek betonján Lo­sonczi Pál és felesége szívé­lyes búcsút vett U San Yu- től és feleségétől. U San Yu magyarországi látogatásának tapasztalatai­ról elutazása előtt sajtónyi­latkozatot adott. A sajtónyilatkozat kiemeli: a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnöke és kísé­rete a két ország szoros és baráti kapcsolatait tükröző meleg fogadtatásban része­sült Magyarországon. A Burmái Unió Szociálist# Köztársaság elnöke kétolda­lú, regionális' #» kölcsönös érdeklődésre számot tarló kérdésekről egyaránt tárgya­lásokat folytatott Losonczi Pállal, a Magyar Népköztár­saság' Elnöki Tanácsának el­nökével. Ezek a megbeszélé­sek a meleg barátság, a szí­vélyesség és a kölcsönös tisztelet légkörében zajlottak le — hangsúlyozta a sajtó- nyilatkozat A burmai elnök elégedet­ten állapította meg, hogy Magyarország éss Burma kö­zött barátiak a kapcsolatok. A Losonczi Pállal folytatott tárgyalások során kifejezte készségét, hogy a kölcsönös előnyök alapján továbbfej­lesszék az együttműködést. Ezzel összefüggésben U San Yu hangot adott meggyőző­désének, hogy a két ország vezetőinek látogatásai hozzá­járultak a baráti szálak to­vábbi erősítéséhez. mondott, majd a 11. napiren­di pontként — ünnepélyes méltató szavakkal — bezárta * madridi találkozót. * * * A madridi találkozó befe­jeztével nyilvánosságra hoz­ták a csaknem három esz­tendeje megkezdett tanácsko­zás záródokumentumát, ame­lyet az alábbiakban, kivona­tosan ismertetünk. A doku­mentum hivatalos és teljes szövegét minden ‘résztvevő államban, igy Magyarorszá­gon is közzéteszik. A madridi dokumentum címe a következő: „Az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt ve­vő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezései alapján megtartott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló záródokumentum”. Ez az elnevezés a kiindu­lópontra, az 1975. augusztus 1-ón Helsinkiben aláírt zá­róokmányra utal. Annak alá­néi — így az ott megkezdett folyamat és ezen belül a madridi találkozó résztvevői — a következők voltak: Amerikai Egyesült Államok. Ausztria, Belgium. Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Íror­szág, Izland, Jugoszlávia, Kanada. Le ngyel ország, Lichtenstein, Luxemburg, Magyaroi'szág, Málta, Mona­co, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársa­ság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Tö­rökország és a Vatikán. A madridi záródokumen­tum. bevezetőben elmondja, bogy a részt vevő államok képviselői mellett a tanács­kozáson felszólalt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és az UNESCO képviselője, s megfigyelőként kifejtették álláspontjukat a Földközi­tenger térségének olyan álla­mai is. amelyek hivatalosan nem résztvevői a találkozó­nak: Algéria, Egyiptom, Iz­rael, Marokkó és Tunézia. A részt vevő államok is­mét megerősítették elkötele­zettségüket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsá­gi és együttműködési folya­mat mellett. Hangsúlyozzák, hogy fontos a záróokmány minden rendelkezésének és (Folytatás a 1. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Viktor Kuliko- vot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőd főparancsnokát és Anatolij Grib­kov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsé­nek főnökét A megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, .és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. A SZOT elnöksége ülést tartott MUNKAVERSEN Y-FELHÍ VAS A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteki ülésén konzultációt tartott az 1984. évi népgaz­dasági terv főbb összefüggé­seiről. A testület tagjai további napirendi pontként a vas- iparban és a kereskedelem­ben létrejött új gazdálkodá­si formák gazdasági és tár­sadalmi hatásainak szakszer­vezeti tapasztalatait tekin­tették át. Az elnökség a szocialista- brigád-véZetők VI. országos tanácskozásának tapaszta­latairól szóló jelentést vi­tatta meg ezután. Az elnök­ség úgy határozott, hogy szeptember 15-ére öszehívja a Szakszervezetek Országos Tanábsának ülését, ahol meg­tárgyalják-a szakszervezetek kádermunkájának időszerű kérdéseit és fejlesztésének feladatait. Végül a SZOT elnöksége állásfoglalást fogadott el a felszabadulási munkaver­senyről. Ebben rámutat: szá­mos szocialista brigád — el­sőként bányász és vasas kol­lektívák — javasolták, hogy induljon munkaverseny ha­zánk felszabadulása 40. év­fordulójának tiszteletére. A kezdeményezők célja, hogy hatékonyabb munkával, sokoldalú közéleti tevékeny­ségükkel és művelődési tö­rekvéseikkel méginkább elősegítsék a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatának végrehajtását, a hatodik öt­éves terv eredményes befe- . jezését. A munkaversenyt kezdeményező brigádok szándékai egybeesnek leg­fontosabb társadalmi és gaz­daságpolitikai törekvéseink-' kel. Konkrét tettekben akar­ják kifejezni szocialista cél­jaink iránti elkötelezettségü­ket, hazánk társadalmi-gaz­dasági fejlődésének elősegí­tését. A szakszervezeti moz­galom ezért helyesli és min­den erejével támogatja a kezdeményezést. Felhívunk minden dolgozót — munká­sokat. alkalmazottakat, értel­miségieket —• ipari és mező- gazdasági üzemben, hivatal­ban és intézményben: ve­gyenek részt a felszabadulá­si munkaversenyben! Tegye­nek meg mindent a jobb, a hatékonyabb, a fegyelmezet­tebb munkáért. Az év hátralevő idősza­kában és az 1984—85-ös években vállalkozzanak na­gyobb munkaeredmények el­érésére. A felszabadulási munka- verseny országos szintű ér­tékelésére a hatodik ötével terv befejezésekor kerüljön' " sor.' ' ■ • ‘ "l. •% A hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteleté­re induló munkaverseny méltó módon járul hozzá szocialista céljaink megvaló­sításához — hangzik a SZOT elnökségének állásfoglalása. A chilei neppe! vállalt szolidaritás Jegyében nagygyűlést tartottak a budapesti Allendr parkban. A megemlékezésre az 1973-as pucc s 10. évfordulója közeledtével került sor. (Hauer Lajos felvétele — Telefotó — KS, AKÖZÉLET Kádár János fogadta Olli Kivinent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Közpon­ti Bizottság székhazában fo­gadta Olli Kivinent, a Hel- singin Sanómat szerkesztő­jét és interjút adott a finn lapnak. Marjai József megbeszélése japán szakemberekkel Marjai József miniszterel­nök-helyettes pénteken fo­gadta Iwata Kazuot, a To­shiba Corporation elnökét, a Magyar—Japán Gazdasági Klub japán társelnökét éá több japán , nagyvállalat ve­zető képviselőjét. Bemutatkozó látogatás Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke es Apró Antal, az országgyűlés el­nöke bemutatkozó látogatá­son fogadta Peter William Unwin-t, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült .Ki­rályság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét: Kubai képviselők Magyarországon A magyar országgyűlés meghívására augusztus 30. és szeptember 9, között ha­zánkba látogattak Miguel Aqutlar Ónoz, William Puen­tes Bornes és Nélida Novellát Huerta képviselők, a kubai parlament tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents