Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

SOMOG/I^ Tisztelt Szerkesztőség! Az első ismert magyar vers, az Ómagyar Mária-si- ralom egyik titkát fejtette meg egy Pécsett élő iroda­lomtörténész, Tóth István, középkori költészetünk neves kutatója. A versfőkben el­rejtve fölfedezte Jézus ne­vét. A középkori költők gyakran írtak olyan műve­ket, amelyekben névelrejtést, vagyis akrosztichont alkal­maztak. A . versszakok vagy a verssorok kezdőbetűiben egy nevet rejtettek el: a szerzőét vagy azét, akinek a verset ajánlották. A pécsi ku­tató tehát ilyen vonakozás- ban is megvizsgálta az Ómagyar Mária-siralom szö­vegét, s olvastának eredmé­nyeként fábukkant a vers közepén — a szövegben: Jé- svs — nevére. Tóth István véleménye sze­rint minden bizonnyal kül­földi minta alapján alkotta meg a szerző . a . szövegbeli Három evvel ezelőtt hétéves készülékünkre átalány­díjas javítási szerződést kötöttünk. Mivel úgy tudtuk, hogy tiz évnél idősebb tv-ra már nem lehet szerződést kötni, január 1-töl nem fizettük be a díjat. Július első napjaiban felkeresett a Gelka szakembere, hogy fizessük be a félévi átalánydíjat; mivel a tévénk éppen üzemképtelen volt, azt mondtuk, ha lehet, befizetjük az egész évet is, csak javít­sák meg. Lakásunkon fel is vette az egész évi — 360 fo­rint — átalánydíjat. Egy hét múlva beszállította a tévét a szervizbe, majd egy hét múlva visszahozta azzal, hogy képcsöves, nem tud hozzá alkatrészt szerezni, ezért felmondja a szerződést, és nyolc napon belül visszafizetik az átalánydíj felét. Ehhez viszont szüksége van a befizetésről szóló csekkre és a szerződéstei Mindkettőt elvitte. Az eset két hónappal ezelőtt volt, azóta semmi sem történt. Se pénz, se bizonyíték nincs a kezünkben. Kérdésem: jogosan mondta-e fel a szerződést a szerviz azért, mert nem tudja 1megjavítani a készüléket? Szerin­tem az átalánydíjat azért fizetjük, hogy a hibás készüléket megjavítsák. Kérem, tájékoztassanak, mert nagyon igaz­ságtalannal: érzem ezt az eljárást. . Tisztelettel: Beck László B alatcnseeiP tg y örgy, Kis * B aiüiton u. 30. Tisztelt Szerkesztőség! Barcson a Rákóczi Ferenc utcában lakom, sok háztu­lajdonos-társammal együtt. A házak zöme 1026—28-ban épült. Körülbelül tiz éve a tanács a háztulajdonosok hoz­zájárulásával utcánkban beton közutat építtetett. Mivel semmilyen járműforgalmat korlátozó ■’'agy tiltó tábla nincs elhelyezve, ezen a gyenge közúton közlekedik a teherautó­tól a kamionig minden. A nehéz és gyors jármüvek erős rezonanciát okoznak, s ettől a régi épületek falai megre­pednek, lehullik a vakolat stb. Pár hónapja illetékes helyen segítséget kértem ez ügy­ben, de udvarias ígéreten kívül más nem történt. Kérem, intézkedjenek, mielőtt házunk még jobban tönkremegy. Tisztelettel: Özv. Balogh Istvánné Barcs. Rákóczi u. 5. Szüret Szántódpusztán Egésznapos szüreti mulat­ságot rendez vasárnap Szán- tódpusatán a Siotour, Reggel kilenctől már népművészeti kirakodóvásár és szüreti szakvásár várja az érdeklő­dőket, a szomjasabbakat pe­dig a Boglái’i Állami Gazda­ság kitelepült borkóstolója és poharazója, ahol többek kö­zött nyolcféle díjnyertes bort és kétféle pezsgőt ízlelhetnek meg. Az édesszájúak a hely­színen préselt mustból is hörpinthetnek ... Ebéd előtt toborzófelvonulásrá indulnak a szántódpuszlai lovasok Szántódrévbe, majd délután földíszített lovasok és foga­tok járják be a pusztát. Este színes néptáncműsor követ­kezik, majd szüreti bál. Megjelent A Jelenkor szeptemberi száma A Pécsen szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat szeptemberi számának élén ZelJc Zoltán két versét és Illés Lászlónak Zeik Zoltán költészetét elemző tanulmá­nyát olvashatjuk. A szépiro­dalmi közlemények sorában emellett Arató Károly, Biszt- ray Ádám, Galambost Lász­ló, Horgas Béla és Takács Imre verseit. Kolozsvári Emii es Jamas Menyhárt elbeszélését, vala­mint Albert Gábor Emelt tő­vel című szociográfiájának új fejezetét közli a folyóirat. — A „Tudós portrék”-sorozat- ban Csizmadia Andor pro­fesszor rai beszélget - Hallania Erzsébet. A tanulmányok közül li- gyelmet érdemel Kenyeres Zoltán az „Elysium'’-tól a „Tüzkűt”-ig című írása Weö­res Sándor költészetéről Újabb összeállítást találunk a számban Weöres Sándor­nak Takáts Gyulához írott leveleiből. A kritikai rovatban többek között Balassa Péter tanul­mánykötetéről, Gáli István utolsó prózai kötétéről, Kiss Dénes verseiről és Kolozsvári Grandpierre Emil önéletrajzi regényéről ír Kis Pintér Im­re. Nagy Imre, Varga Lajos Marton es Beíahorszky Fal. Korszerű pajzsbiztosító berendezés Bányagépészeti tanácskozás Balatonfüreden Balatonfüreden megkez­dődött az országos bányagé- pósz-konferencia. A kétna­pos szakmai tanácskozáson a szén-, az érc- és bauxitbá­nyák képviselői számol­nak be legújabb fejlesztési eredményeikről. Ezen a ta­nácskozáson külön hang­súlyt kaptak a Veszprémi Szénbányák Vállalattal ki­fejlesztett űj módszerek és berendezések, közöttük az a biztosítóberendezés, amely- lyel gazdaságosabbá és biz­tonságosabbá tehető a vastag szénrétegek fejtése. A veszp­rémi szénbányáknál kifej­lesztett új berendezés proto­típusa az ajkai bányában működik. Ugyancsak a veszprémi szénbányákban próbálják ki azokat az infravörös sse- mélyérzékelő berendezése­ket, amelyek lényegesen ja­vítják a szállítószalagok és a bányák egész szállítórend­szerének biztonságát. Szó volt még a tegnapi ta­nácskozáson a Mecseki Érc­bánya Vallaiatnal kifejlesz­tett dízel üzemű szállítógép­ről, amely hazai elemekből összeszerelhető és környezet- szennyezés nélkül szállítja a segédanyagokat a földalatti vágatokban. Ez a gép már működik a Mecseki Ércbá­nyavállalatnál, de — mint a tanácskozáson is kiderült — igen nagy az érdeklődés iránta bauxitbányászok kö- i rében is. Az Ómagyar Maria-siralom titka Régiségek a gyáregységben Felhívással fordult a dol­gozókhoz a Videoton tabi gyáregység közművelődési bi­zottsága: azt kérték, hogy adják át régi használati tár­gyaikat kiállításra a gyáregy­ségnek. Az összegyűjtött anyagot a hét eleje óta lát­hatják a tabi Videoton dol­gozói. Főleg a parasztság század eleji használati tár­gyait mutatják be. Ezek megőrzése, összegyűjtése fon­tos állomása a honlsxnereti — tágabb értelemben a köz- művelődési — munkának. Megtalálható itt a rokka, a mángorló, a különféle kan­csók, a papírtartó, a parazsas vasaló... Összegyűlt néhány kivételes régiség is- Ilyen az 1845-ben készített söröskan- csó vagy a művészi petró­leumlámpa, illetve a század elején készített — a kiállí­táson is működő — falióra. XXXIX. évfolyam, 213. szám 1983. szeptember 9., péntek A.2 IW'izmp Somot»? megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI B£LA Főszerkesztő-h : dr. Kercza Imre Szerkesztősé?: Kaposvár. Latinfc» Sándor »1. ? Postacím t fLanosvá? rt.i 81- 7101 telefon; U^Slft, 11-iLI. 11-512. Kiadja a Somogy Lapkiadd Vállalat. Kaposvár. Latin ka Sándor tL & Telefon: 11-51 a Postacím: Kaposvár. Pf.l SI. HM Felelős kiadó: Batajcza János. Terleszti a Mag var Posta. Elólizethető a iiirlapkézbesilő postahivataloknál és kézbesít ok aéL Előfizetésj díj egy hónapra 3J Ft. ac?.yertéTf« m Ft, Cc) évre *1 FI egy évre to# Fi. lodes; 25 5«? ISSN »183—0608 Készült & Somopy megyéd Nyomdaipari viLLala.1 kaposvári üzemében. Kaposvár. Május L u. LŰL , Felelős vezető: Farkas Béla Igazaaté. Kéziratokat oem őr2unk msfe’ ég aem adunk vissza Csomagolóanyag-bolt Barcson iskolakezdéskor: közönségsiker Zsillé József kaposvári la­kos kopogtatott be tegnap szerkesztőségünkbe. Épp He­tesről érkezett. Trabantjába« csomagtartójában hatalmas hallal. Fajtája: amur, a sú­lya pedig 25 kilogramm volt. Hossza: 112 centiméter- (Ke­rülete 78 centiméter.) Ren­deltetése: a legutóbbi hírek szerint a kaposvári Donner vendéglő kondérjában készü­lő halászlé egyik alkotóele­me . .. Micsoda szerencsére és mekkora ügyességre volt szükség e hal kifogásakor! Ahogy Zsillé József elmond­ta, a hal fárasztása több» mint egy órát vett igénybe. Szákolni — azaz merítőháló­val kiemelni — óriási méreté miatt nem lehetett, így má­sok segítségére is szükség volt partial!úzásakor ... Si­került! Háromméteres, te­leszkópos Daiwa bottal „dol­gozott” a horgász (az orsó is Daiwa volt, rajta 35-ös zsi­nór) — miután gilisztával csaiizott horgára kapott a hatalmas pikkelyes. A kapas után csaknem száz méter zsinórt húzott le. qztán las- san-lassan sikerült, a partra csalogatni.., Két hónapja nyílt meg Barcson a Gyorsszolgálat szövetkezet helyi részlegé­nek csomagolóanyag- és -eszközbolt.ja. A nemrég ala­pított részleg gyorsan fejlő­dik, mivel hiányt pótol. Az üzletet afféle kiegészítőként nyitották csupán, de a várt­nál nagyobb lett a sikere. Sebeszta Gyula részlegve­zető elmondta: — Elsősorban a közületek vásárolnak nálunk anyago­kat és gépeket, de lakossági szolgáltatásokkal is kirukko­lunk majd. Iskolakezdéskor péLdául közönségsikert arat­tunk azzal, hogy a füzetek, könyvek-bekötéséhez hasz­nálható színes papírt árul­tunk. A többi üzletben ugyanis csak a nem túl szép, sima csomagolópapírt lehe­tett kapni, nálunk pedig többféle mintájú és színű is volt­így bizonyain sok barcsi gyerek visz az iskolába olyan irkákat és tankönyve­ket, amilyeneket mások nem cipelnek magukkal; színe­sebb. változatosabb az otta­ni iskolákban a pad, ha rá­kerülnek a tanszerek. Az exportcsomagolók pedig újabb sikerekre készülhet­Újabb óriás Hetesről nek, ugyanis — bármennyire is kívánjuk az egyenletes termelést és szállítást — sok cégnél most következik a csomagolási és exportáru- indítási hajrá, tehát munká­val bőségesen ellátják a gyorsszolgálatot. Pontosítás Amikor a hatvaneves Re­noir egy kozmetikai gyár tulajdonosának a vendége volt, a házigazda megkér­te őt arra, hogy rajzoljon neki valamit, amivel egyik termékének csomagolását díszíthetné. Renoir elővett egy papírt, és néhány vo­nással egy fiatal nő ké­pét rajzolta rá, aki a kezé­ben virágszálat tart. A gyáros átvette a rajzot, és az illendőség kedvéért megkérdezte a művészi, mennyivel tartozik. — Húszezer frankkal — válaszolta a festő. — Húszezer... — da­dogta megdöbbenten a gyá­ros. — Húszezer egy raj­zért, amihez önnek két percre volt szüksége? — ön téved — mond­ta Renoir. — Hatvan ev- re és két percre! Ébresztő # — Kelj föl, Jacques, a kakasok már reg kukoré­koltak! — Na. és mi kozom hozzá? Nem vagyok én tyúk! Jól hall Az orvos megkérdezi idős betegét: — Nos, jobban hall az új nagyothalló készüléké­vel ? — Ó, igen! Azóta mai' háromszor átírtam a vég­rendeletemet! Labdarúgás — Fiúk, én nem vagyok babonás — mondja az. edző félidőben csapatá­nak — , amióta azonban 0:13-ra áll a játék a mi hátrányunkra, kételkedem a győzelmünkben ... Két hónap — Képzeld el. szegény Kovács szaki több mint két hónapja megsüketült! — Szörnyű! És mit szólt hozzá a felesége? — Semmit. Még nem vette észre! A hét vicce — Tudod, mennyit ka­pott Szabó azért a szép villáért? — Fogalmam sincs. Azt. sem tudom, ki volt a vé­dője? akrosztichont. Ismeretei egyébként: a siralommal egy­korú nyelvemlékünkben, a Gyulafehérvári glosszákban ugyancsak a szüvegbelsőből tűnik elő akrösztichonként Jésus neve. i

Next

/
Thumbnails
Contents