Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

Yárkonyi Péter madridi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A magyar kormány meg­ítélése szerint a madridi ta­lálkozó záródokumentuma alkalmas rá, hogy elősegítse a helsinki ajánlások végre­hajtását, lehetővé tegye az előrelépést a Helsinkiben megkezdett úton. Megtisztelő kötelességem­nek teszek eleget, amikor ünnepélyesen megerősítem: a Magyar Népköztársaság kormánya elfogadja a talál­kozó záródokumentumát. Bár az okmány több elemé­ben nem tükrözi pontosan Magyarország álláspontját, mégis úgy látjuk, hogy az adott körülmények között ez az, ami reálisan elérhető volt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem lehet min­dig megtenni azt, amit kel­lene, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet. Ügy vélem, ebben az értelemben valamennyien annak tudatá­ban térhetünk haza, hogy a lehetőségek határain belül jó programot fogadtunk el. A magyar kormány alap­vető politikai elkötelezettsé­ge, hogy lehetőségeihez ké­pest mindent megtegyen a világbéke megőrzése és az enyhülés fenntartása és fej­lesztése érdekében. Amikor szükségessé vált, delegációnk arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenféle vádaskodás csak veszélyezteti a találko­zó eredményes befejezését. Indokolt tehát, ha emlékez­tetek rá: nem rajtunk és szövetségeseinken múlt, hogy három évbe telt, amig Várkonyi Péter külügymi­niszter (jobbra) a magyar küldöttség tagjaival a madri­di konferencia termében. (Telefotó — AF—MTÍ1—KS; kentsük azok számát ott, ahol most még vannak. Köszönetét mondok a ta­lálkozó résztvevőinek a bi­zalomért és megtiszteleteté- sért, hogy a kulturális fó­rum színhelyéül Budapestet ítélték alkalmasnak. Szíve­sen látjuk hazánkban a fó­rumon részt vevő államok kultúrájának reprezentán­sait, hogy eszmecserét foly­tassunk az alkotás, az együttműködés problémái­ról, ideértve természetesen a kulturális kapcsolatok és a csere előmozdítását. Elnök úr, a találkozó sikeres befeje­zése, bármilyen jelentős tény is, még nem jelenti a kelet— nyugati viszonyban felhal­mozódott feszültségek és három éve, hogy a madridi találkozó előkészítő szaka­sza megkezdődött. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat si­kere a hozott határozatok tiszteletben tartásától és végrehajtásától függ majd. A NATO-országok külügy­miniszterei számára ezúttal is kötelező téma volt Afga­nisztán, Lengyelország, a dél-koreai repülőgép és az emberi jogok — természete­sen saját értelmezésükben. Erwin Lánc osztrák kül­ügyminiszter beszédében a madridi találkozóval kapcso­latos nagyhatalmi koncepci­ót kísérelte meg szembeállí­tani a többi részvevő ország állítólag túlsúlyba került „eredménycentrikus” szem­léletével. A záróokmányban emberi és politikai-katonai dimenziókat különített el és előbbieknek tulajdonított meghatározó szerepet az eny­hülés jövője szempontjából. Mint a következő, belgrádi— madridi típusú utótalálkozó házigazdája hangsúlyozta, hogy 1986-ban Bécsben to­vább kell tárgyalni az eny­hülési folyamat emberi és katonai oldaláról. Sajnálattal szólt arról, hogy a folyó kül­politikai esemenyek nagy mértékben „begyűrűztek” a madridi találkozó munkájá­ba. Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszter a követke­zőket mondotta: „Európa nem maradhat az enyhülés magányos szigete, miközben a világ más részein államok válnak a hatalmi politika, a nemzetközi véleményelté­rések, beavatkozás és des­tabilizáló akciók áldozatává”. Hozzáfűzte, hogy Jugoszlávia mindig küzdött az európai biztonság úgynevezett világ­dimenziójának elfogadtatá­sáért. Lazar Mojszov szorgalmaz­ta, hogy a stockholmi kon­ferencia ne legyen üresjárat, a közvéleménynek nem sza­bad elveszítenie bizalmát a leszerelési tárgyalások iránt. Stefan Andrei román kül­ügyminiszter nagy ered­ménynek tartotta, hogy az elmúlt három évben — ami­kor bonyolult, ellentmondá­sos fejlődés jellemezte ' a nemzetközi helyzetet, új fe- szültségi gócok születtek és erősödött a gazdasági , vál­ság — sikerült fenntartani a párbeszédet. A sokoldalú európai folyamatnak nem szabad félbeszakadnia — mondotta. Az 1984 elején kezdődő stockholmi értekezlet, amely a bizalomerősítő és bizton­sági intézkedésekkel, az európai — elsősorban ha­gyományos — leszerelési problémákkal fog foglalkoz­ni; kontinensünk történeté­ben az első átfogó leszerelé­si tanácskozás lesz, amely Helsinki szellemében fogja végezni munkáját — muta­tott rá a román diplomácia vezetője, majd méltatta Ro­mánia különböző fegyver­zetkorlátozási javaslatait. A belga és a holland kül­ügyminiszter szóvá tette, hogy nem minden nyugat’ elképzelés tükröződik a zá­ródokumentumban. Lichtenstein külügymi­nisztere a „kis” semleges és fegyvertelen” országok nevé­ben beszélt, az ír és az iz­landi szónok ugyancsak a kis országok hozzájárulásá­nak fontosságát hangsúlyoz­ta az európai folyamatokban. Petr Mladenov bolgár külügyminiszter, aki a dél­előtti ülés utolsó szónoka volt, a szocialista országok békeerőfeszítéseit a tartal­mas és kiegyensúlyozott madridi záródokumentum érdekében tett fáradozását méltatta. Válaszolva azok­nak a nyugati szónokoknak, akik nem egyszer cinizmus­sal és kíméletlenséggel vá­dolták a Szovjetuniót a dél­koreai repülőgép ügyével kapcsolatban, kijelentette, hogy bizonyos imperialista körök tudatosan és hidegvér­rel készítették elő ezt a pro­vokációt, hogy azután saját céljaikra használják fel a következményeket. * * * A madridi találkozó záró­szakaszának második napján is folytatódtak a külügymi­niszterek kétoldalú találko­zói, megbeszélései. Dr. Vár­konyi Péter, aki folyamatos munkakapcsolatban áll szo­cialista országokból érkezett kollégáival — akár a szoci­alista országok többi külügy­minisztere egymással —, csü­törtökön szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folyta­tott Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszterrel. Áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésének kérdéseit, s eszmecserét folytatnak a madridi találkozóval és más nemzetközi kérdésekkel ösz- szefüggő témákról. * * * Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön Madridban megbeszélést foly­tatott spanyol kollégájával, Fernando Morannal. A szovjet külügyminiszter találkozott az olasz diplomá­cia vezetőjével, Giulio And- reottival is. 1. János Károly spanyol király tegnap fogadást adott a külügyminiszterek és a madridi találkozón részt vett küldöttségek tiszteletére. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a madridi konfe­rencia alkalmából, az USA spanyolországi nagykövetségén találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel (a kép jobb szélén). (Telefotó — AP—MTI—KS) tető alá került a megállapo­dás. Szeretném kifejezni a ma­gyar kormány elismerését a semleges és el nem kötele­zett államoknak, illetve madridi küldöttségeiknek azokért az erőfeszítésekért, amelyeket az eltérő állás­pontok közötti kompromisz- szumok keresése, s általá­ban a találkozó sikere érde­kében kifejtettek. A gyakori eszmecserékben a magyar delegáció, úgy hiszem, kellő és méltó partner volt. Kormányom üdvözli és a madridi találkozó egyik leg­értékesebb eredményének tartja a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések­kel, valamint a leszereléssel foglalkozó konferencia kö­zeli összehívását. A nyilván­váló nehézségek lebecsülése nélkül is várakozással te­kintünk a stockholmi kon­ferencia elé, amely az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamat új dimen­zióját nyithatja meg és meggyőzően bizonyíthatja közös szülőföldünk, Európa számára, hogy a nukleáris háborút, annak totális vagy korlátozottnak nevezett for­máját nemcsak el kell, de el is lehet kerülni. Kormányom magáénak vallja azokat a konstruktív javaslatokat, amelyeket a Varsói Szerző­dés Szervezete terjesztett elő az európai katonai szem­benállás korlátozása és an­nak érdekében, hogy konti­nensünkön csökkentsük és ne növeljük az atomfegyvert hordozó rakéták számát. Meggyőződésünk, hogy min­dent el kell követnünk an­nak érdekében, hogy ne te­lepítsenek rakétákat ott, ahol eddig nem voltak és csök­problémák megoldását. 'Meg­győződésünk azonban, hogy segíti a nemzetközi kapcso­latok jelenlegi feszült és ve­szélyes szakaszából* való ki­lábalás lehetőségeinek fel­kutatását. Az 1986 novem­berére összehívott bécsi ta­lálkozóig sorra kerülő szak­értői értekezletek és ren­dezvények alkalmat adnak az európai biztonsági folya­mat továbbvitelére. Dr. Várkonyi Péter után még nyolc beszéd hangzott el a délelőtti ülésen. Szót kapott Ausztria, Jugoszlávia, Belgium, Hollandia, Íror­szág, Lichtenstein, Izland és két szocialista ország, Ro­mánia és Bulgária külügy­minisztere. A szónokok közös monda­nivalója volt, hogy a mad­ridi záróokmány kemény és fáradságos munka eredmé­nyeképpen született meg, s hogy a találkozó időtartama tükrözte a nehézségeket. Ép­pen szeptember 9-én lesz SOMOGYI NÉPLAP Rakétákról — a Béke útján Az európai közepes ható­távolságú atomfegyverekről Genfben folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások keretében csütörtökön a két küldöttség teljes ülést tartott. A képen: Genfben, a rakétatárgyalá­son részt vevő szovjet és amerikai küldöttségvezető, Julij Kvicinszkij (jobbra) és Paul H. Nietze (balra) mo­solyogva fog kezet egymás­sal, a második tárgyalási for­duló előtt, az Avenue de la Paix 1—3. azaz a Béke útja 1—3. számú ház bejáratánál. (Telefotó — AP—MTl—KS) Bulgária nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata TODOR ZSIVKOV elvtáísnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének GRISA FILIPOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének SZÓFIA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a bé­keszerető testvéri bolgár népnek a szocialista forrada.om győzelmének és országuk felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából­Népünk nagyra értékeli azokat az eredményeket, ame­lyeket a bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt vezetésevei ért el országa felvirágoztatásában. Szilárd meggyőződésünk, hogy az Önök sikerei és eredményei nagymértékben járul­nak hozzá szocialista közösségünk erejének növeléséhez a nemzetközi biztonság erősítésében, a béke és a szocializmus védelmében. Őszinte megelégedésünkre szolgál, hogy a magyar—bol­gár kapcsolatok a marxizmus.—leninizmus eszméi és a pro­letár in*ernaciona!izimus elvei alapján közös érdekeinknek meyf'űelcen az élet minden területén gyümölcsözően fejlőd­nek. Kapcsolataink kiemelkedő eseménye, a bolgár párt- és állami küldöttség ez évi magyarországi látogatása alkalmá­val is kifejezésire jutott az a közös meggyőződés, hogy sok­oldalú együttműködésünk, továbbá a Varsói Szerződésiben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében vég­zett együttes tevékenységünk jól szolgálja népünk testvéri barátságának elmélyítését, a szocializmus és a társadalmi haladác érdekeit, és á béke megőrzésének ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmiból szívből kívánunk Önöknek és a testvéri Bulgária doliozó népének újabb sike­reket a fejlett szocialista társadalom építésében, országuk felvirágoztatásában, a bolgár nép anyagi és szellemi javai­nak gyarapításában. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából Apró Antal, az Országgyűlés elnöke távirat­ban üdvözölte Sztanko Todo- rovot, a Bolgár Népköztár­saság nemzetgyűlésének elnö­két. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tánacsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béi- ketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. M II KNDK 35 éves Magyar vezetők üdvözlő távirata KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, LI DZONG OK elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének, PHENJAN Nemzeti ünnepük, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kikiáltásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának és a koreai népnek. A magyar dolgozó nép elismeréssel üdvözli azokat a fi­gyelemreméltó eredményeket, amelyeket a koreai nép az el­múlt 35 év során az új társadalom építésében elért. Szolidárisak vagyunk a koreai nép igazságos harcával, támogatjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a koreai munkapárt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nya és a koreai nép tesz hazája békés, demokratikus egye­sítéséhez szükséges feltételek megteremtéséért. Meggyőződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei- alapján folyó sokoldalú együttmű­ködésünk egyaránt szolgálja népeink és a szocialista közös­ség érdekeit, hozzájárul a szocializmus és a társadalmi hala­dás erőinek gyarapodásához, a béke és a biztonság ügyének előmozdításához. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívánunk önöknek, az egész koreai népnek a szocializmus építésében, hazájuk felvirágoztatásában. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az eldördülő alkalmából Apró Antal, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Jang Hjong Szobot, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Népi Gyűlé­se állandó bizottságának elnö­két. Üdvözlő táviratot kül­dött koreai partnerszerve­zetéhez a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT. a KISZ, az Országos Béketa­nács es a Magjar Nog Or­szágos Tanács*.

Next

/
Thumbnails
Contents