Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-09 / 213. szám
az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A Minisztertanács felkérésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjo-aslatot. A széles körű vitának az a célja, hogy az állampolgároknak módjuk legyen a tervezethez észrevételeket, javaslatokat tenni. Az alábbiakban közöljük a társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat szövegét Az országgyűlési képviselőik és a tanácstagok választását az országgyűlés a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése, a választási rendszer demokratizmusának szélesítése, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá téttelei a választások előkészítésének, lebonyolításának, valamint szervezeti és eljárási rendjének egystzerűsítése érdekében — az alkotmányos alapelveknek megfelelően — az alábbiak szerint szabályozza: I. FEJEZET I választójog i. § 01) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok (a továbbiakban: helyi tanács) tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. (2) A fővárosi és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok titkos szavazással választják2- § (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti. (2) A választáson minden «havazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. (3) Nincs választójoga annak, a) aki elmebeteg, b) akit a bíróság eltiltott a közügyektől, c) aki a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy szigorított őrizetben vari. 3. § Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van. II. FEJEZET R választás 4. § (1) Az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos választási listán választják. A választókerületenként és az országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. (2) A helyi tanácstagokat választókerületenként választják. A községi közös tanácshoz tartózó társközségekben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik. 5. § (1) Miinden országgyűlési választókerület egy ország- gyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület egy tanácstagot választ. (2) Az országos választási listán a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a továbbiakban: Elnöki Tanács) által meghatározott számú képviselőt választanak. (3) A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak. 6. § (1) Az országgyűlési vá- . Lasztókerületek számát, terü- teiái, székhelyét és sorszámát az Elnöki Tanács állapítja meg. C25 A tanácsi választókerületek számát — e törvényben meghatározóit keretek között — a fővárosi, illetőleg a megyei tanács* a tanácsi választókerületi területét és sorszámát a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg Alternativ javaslat: A törvény keretei között minden helyi tanács saját maga állapítsa meg a tanácsi választókerületek számát. A választókerületek számától függ ugyanis az adott helyi tanács tagjainak a száma, márpedig indokolt, hogy a tanács a saját létszámáról maga dönthessen. A javaslat ellen szól, hogy megvalósítása esetén a helyi tanácsok tagjainak száma egymástól indokolatlan mértékben eltérhetne, túl nagy létszámú tanácsok is létrejöhetnének. 7. § A választópolgárokat állandó lakóhelyükön nyilvántartásiba kell venni; a nyilván, tartásiból való kihagyás vagy a nyilvántartásba vétel miatt. kifogást lehet emelni, amelyről végső soron a bíróság határoz. 8- § (1) Az országgyűlési képviselők és. a helyi tanácstag ok jelölésének jogát a választópolgárok jelölő gyűlései gyakorolják; minden választókerületben két vagy több személyt jelölnek. (2) A jelölő gyűléseken a választókerület lakosai és a területén levő vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok, hivatalok, intézmények (a továbbiakban: munkahely) dolgozói vehetnek részt. Alternativ javaslat Felmerült olyan szabálynak a felvétele, mely szerint a jelölő gyűléseken elsősorban a választó- kerület lakosai vehetnek észt. 9- § (1) A választókerületben a képviselőjelöltek, illetőleg tanácstagié lőttek azok Lesznek, akik megkapták a jelölő gyűléseken megjelent választópolgárok egyharmadá- nak a szavazatát (2) Az országos választási listán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. (30 Az elfogadott képviselő- jelöltek és tanácstag jelöltek a választást megelőző napig — egyenlő feltételek mellett — felkereshetik a választóikat, részükre a Hazafias Népfront illetékes bizottságai vagy a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek szervezésében gyűléseket tarthatnak, hogy ezeken tevékenységüket és a megválasztásuk esetén elérni kívánt céljaikat ismertessék. 10. § (1) Mindenki személyesen szavaz. (2) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásává! lehet 11. § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácstag vagy más választópolgár választható. f2) A jelölésnél tekintetbe kell venni, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki. Alternativ javaslatok 1. A hatályos törvény szerint a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó részének a helyi tanácstagok közül kell kikerülnie. Ezt a javaslat úgy módosítja, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagoknak csupán a többsége kell, hogy egyszersmind helyi tanácstag is legyen. Van olyan javaslat, amely szerint nem indokolt a tervezett módosítás, tehát továbbra is a helyi tanácstagok közül kerüljön ki a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó része. 2. Felmerült az a javaslat is, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok területén lakók közül kerüljön ki, tekintet nélkül arra, hogy helyi tanácstagok-e vagy sem. Ennek megfelelően a (2) bekezdés végét a következőképpen kellene megszövegezni: „ ... többsége” — illetőleg az 1. pontban foglalt javaslat elfogadása esetén: „túlnyomó része” — a helyi tanácsok területén lakó választópolgárok közül kerüljön ki. III. FEJEZET flz országgyűlési képviselő és a tanácstag 12. § fí) A választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetőleg tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a választókerületben az összes választópolgárnak több mint a féle szavazott. Az i jelölt, aki a választókerületben a megvá- ■ lasztött országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pófcképvise- lő, illetőleg póttanácsibag. (3) A fővárosi és a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki az pt megválasztó helyi tanács tagjai számának felénél több szavazatot kapott 13. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok rendszeresen beszámolnak működésükről a választóiknak. 14. § fi) Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatása megszűnik: (a) az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával vagy feloszlatásának kimondásával, b) összeférhetetlenség kimondásával, c) visszahívással, d) lemondással, e) a választójog elvesztésével, f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával és g) az igazgatási terület megváltoztatásával, ha az a tanács megszűnésével jár együtt. (2) A pótképviselő, illetőleg a póttanácstag megbízatása — a visszahívás kivételével — az (!)■ bekezdésben felsorolt esetekben szűnik meg. 15. § (1) A választópolgárok az országgyűlési képviselőt és a tanácstagot — ha megbízatásának nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált — visszahívhatják. (2) A visszahívásra az érintett választópolgárok legalább 10 százaléka, továbbá a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, helyi tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága tehet javaslatot az Elnöki Tanácsnak, illetőleg a helyi tanácsnak. (3) A visszahívásról a választópolgárok e törvénynek a választásra vonatkozó szabályai szerint titkos szavazással döntenek. (4) Az országos választási listám megválasztott képviselő visszahívásáról az ország- gyűlés — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — dönt. Megjegyzés: A törvényjavaslat ezt követően, a választási eljárás részletes szabályait tartalmazza. E rendelkezések közül a jelentősebbeket ismertetjük. 21. § Az országgy űlési választó- kerületeket a főváros és a megye területén belül úgy kell kialakítani, hogy mintegy 30 000 lakos választhasson egy képviselőt. 22. § fi) A tanácsi választókerületék számát — az állandó lakosok számával arányosan — Úgy kell megállapítani, hogy a városokban és a fővárosi kerületekben legalább 30, az önálló tanácsú községekben legalább 11 választó- kerület legyen. A községi közös tanácsba községenként legalább 3 tanácstagot kel) választani, a közös tanács tagjainak száma pedig legalább 11 legyen. (2) A tanácsi választókerületek száma legfeljebb a kö- veikező lehet: a) az 1090 vagy ennél kevesebb lakosú községben 20, b) az HMM)—5000 lakosú községiben 30, c) az 5000—10 000 lakosú városban és községben 35, d) a 10 000—20 000 lakosú városiban és községben 45, e) a 20 000-en felüli lakosú községiben 50, f) a 20 000—30 000 lakosú városban 60, g) a 30 Oflfl—50 000 lakosú városban és fővárosi kerületben 70, h) az 50 000—100 000 lakosú városban és fővárosi kerületben 80, i) a 100 000—150 000 lakosú városban és fővárosi kerületben 90, . j) a 150 090-en felüli lakosú városban és fővárosi kerületben 100. (3) A községi közös tanácsok esetében a választókerületek kialakításánál a közös tanácshoz tartozó községek • lakosságszámát együttesen kell figyelembe venni. 39. § (1) A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront bizottságai szervezik — a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek bevonásával — a Lakóterületen vagy a munkahelyeken. (2) A jelöltekre javaslatot tehetnek a jelölő gyűléseken a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, a ni unkahelyek dolgozóinak közössége és bármely választópolgár. 40. § fi) Az országgyűlési képviselő jelolese céljából vá; lasztókem létenként két vagy több jelölő gyűlést kell tartani. (2) A korábi jelölő gyűlésen elhangzott valamennyi javaslatot — ha a javasolt személy ott szavazatot kapott — a későbbi jelölő gyűlésen is szavazásra kell feltenni. A már megtartott jelölő gyűlést azonban, nem kell újból összehívni, ha a későbbi jelölő gyűlésen újabb jelöltet fogadtak el. 41. § (1) A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként jelölő gyűlést kell tartami. (2) Az olyan községben, ahol a lakosok száma 300-nál nem több, a választókerületek jelöltjei összevont jelölő gyűlésen is jelölhetők. 42. § fi) A jelölés nyílt szavazással történik. A jelölteikre tett javaslatokat — elhangzásuk sorrendjében —egyenként kéé szavazásra bocsátani. (2) A jelölő gyűlésen részt vevő választópolgár több személy jelölését is támogathatja. 52. § fi) Szavazni a megfelelő szavazókörben, a szavazás napján 6 órától 18 óráig lehat (2) A szawazatsziedő bizottság a szavazásit 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópolgár szavazott. (3) Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék, a s^avazatszedö bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazási 19 óráig tartson. 53. § fi) Minden szavazohetyi- ségben — a szavazás titkossága érdekében — legalább két fülkét kell kialakítaná. (2) Mindem szavazóheiyiseg'ben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. (3) A szavazatszedő bizottság az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben. 54. § (1) A szavazatszedő bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiséglben és környékén a rendet fenntartsák. (2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. (3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelydségben nem szabad választása agjtációt kiféjteni. 04) A szavazóhelyiséglben az Országos Választási Elnökségnek, az illetékes választási ' elnökségeknek és a szavazatszedő bizottságnak a tagjaim,- az e szervekhez beosztott dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottam kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi a szavazáshoz szükséges. 57. § (1) Érvénytelen az a szava- zat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott. (2) Az országgyűlési és a tanácsi választókerületben érvénytelen a szava at, ha a szavazólapon egynél több jelölt nevét hagyták meg. (31) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság véglegesen határoz. 72. § fi) Ha valamelyik ország- gyűlési, illetőleg tanácsi vá lasztókarület megüresedik, és a vá laszt óik őrületnek megválasztott p ólképviselője, illetőleg póttanácsitagja van, ők lépnek a .megüresedett tisztségekbe. Ilyenkor részükre az országgyűlési képviselői, illetőleg tanácstagi megbízólevelet át kell adni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett választókerületnek nincs pótképviselője vagy póttamácstagiia, az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, illetőleg tanácstagot kell választani fidőközi választás) . f3) Időközi választást kell tartani akkor is, ha-' terület- változás következtében új tanács alakul1 2 3, és az Elnöki Tanács az igazgatási egység területép választást rendel ei (4) Ha a tanácsot az Elnöki Tanács feloszlatja, egyúttal új tanács választását tűzi ki. (5) A f2) és (3) bekezdés alapján megválasztott tanács megbízatása a kővetkező általános tanácsválasztáslg tart. 82. § fi) A fővárosi tanácsba mintegy 10 009 lakosonként egy tanácstagot, a megyei tanácsiba pedig — a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan — 70—120 tanácstagot keíL'l választani. Alternatív javaslat: Felmerült az a javaslat, hogy a hatékonyabb testületi működés érdekében a fővárosi tanácsba a jelenlegi 201 helyett 150 tanácstagot válasszanak. Ugyanebből az okból a megyei tanácstagok számának csökkentését is javasolták. (2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát — az (1) bekezdésben foglalt keretek között — az Elnöki Tanács állapítja meg. A helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyed tanács által megállapított számú tanácstagot választ. Több községi tanács együtt is választhat egy megyei tanácstagot (3) A fővárosi .és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását követő 30 napon belül, általában a helyi tanács alakuló ülésén kell megválasztani. 91. § Ez a törvény az 1986. évi általános választás kitűzésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az Elnöki Tanács* a Minisztertanács és az Országos Választási Elnökség gondoskodik. Új választójogi törvényünk megalkotása fontos eseménye államéletünk demokratikus fejlődésének; érinti minden honfitársunkat. Ezért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felkéri hazánk állampolgárait, hogy minél többen vegyenek részt és nyilvánítsanak véleményt a népfrontbizottságok által a következő hetekben rendezett vitákon. Ezenkívül javaslataikat, észrevételeiket írásban is juttassák el a helyi, a megyei népfrontbizottságokhoz, vagy közvetlenül a Hazafias Népfront Országos Tanácsához; továbbá a megyei vagy az országos napilapok szerkesztőségébe. TÖ RVff EMVJAUASLIIT
