Somogyi Néplap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

i Tisztelt Szerkesztőség! Augusztus 8-án a kapusvári Patyolat Május 1. «teái boltjába beadtam tisztításra egy világos szürke szóuetkosz- tűmül, amelynek a kézelője és a dereka kötőit volt. A szelvényen „foltos" jelölést alkalmaztak. A jelzett napolt elmentem a kosztümért, de nem tudtam átvenni, mert a kabát leél helyen ki volt nyújtva. Reklamálásomra a vá­lasz az volt, hogy menjek ki az üzembe, ott tegyek pa­naszt. Tudomásom szerint a bolt köteles a reklamáló félnek formanyomtatványt adni a kárigény bejelentése végeit, és nem az ügyfélnek kell az üzembe menni. Esetemben ez föl sem merült. Telefonon megkerestem az üzem meósát, ő bekérte a kosztümöt, majd azt mondta, nem jogos a panaszom, azt már kinyújtva adtam be, és egyáltalán: miért csináltat­tam ilyet... Szerintem ha az üzem nem tudja eldönteni a panasz jogosságát, köteles a minőségellenőrző intézet véleményét kérni. Mivel az ügyben én nem. tudtam, eredményt elérni, a kosztümöl pedig viselni szeretném, kérem és várom szíves intézkedésüket. ( Tisztelettel: Kovács Mária Kaposvár, Kandó K. u. 30. Tisztelt Szerkesztőség! Edde községben a lecsztöl béreltünk lóhere kaszálót. A terület nagyságától függően kellett a bérleti dijat fizetni, egész évre átlagosan 1500 forintot. Szeptember 0-én meg­döbbenve láttuk, hogy a somogyjúdi tsz minden előzetes figyelmeztetés nélkül felszántja a kaszálónkat, aminek, a bérleti díját már kifizettük. A kaszáló most volt a leg­szebb; az eső és a kedvező hőmérséklet hatására szépen megerősödött, rengeteg takarmányt adott volna. A munkai végzők is csodálkoztak, hogy milyen területet kell felszán­taniuk, A bériek — több mini fiz személy — nevében kér­dem.; kihez fordulhatunk kártalanításért? Tisztelettelt Bodnár László Eddc, Fö U. 60. Sikeres nyarat zártak 1 Látogatóban a barcsi művelődési központban Befejeződött a Dráva-men­ti nyár rendezvénysorozata. Vertes Györgyöt, a barcsi Móricz Zsigmond Művelő­dési Központ igazgatóját ar­ra kértük, összegezze a ta­pasztalatokat, az eredménye­ket. — Az idén hetedik alka­lommal rendeztük meg, s ez már önmagában sikernek tekinthető, örülünk, hogy a Dráva menti nyárnak kiala­kult a karaktere. Ebben az érben is a zenei szaktábor voK a sorozat legrangosabb eseménye, az országos talál­kozón 120-an vettek részt. VaKak külföldi vendégeink is Jövőre 400 résztvevővel nemzetközi tábort tervezünk. — Volt-e valami különle­ges az előző évekhez ké­pest? — Igen. Az idén először a rendezvények nemcsak Bar cs területére korlátozódtak, hanem bevontuk a környező településeket is. A svábbált Nem sietnek a szürettel Hevesben Heves megye történelmi borvidékein minden készén van, hogy bármelyik nap megkezdődhessen a szüret. Az indulást azonban, ameny- nyire lehet, késleltetik a ter­melők. Az idei napfényes ősz érlelő hatása ugyanis még sokat javíthat a szőlő — egyébként se rossz — minő­ségén. A szeptemberi nap­fény főként a must cukor­tartalmának és a borok jel­legének alakulása szempont­jából nagyon előnyöa A gaz­daságok és a háztáji terme­lők egyaránt érdekeltek ab­ban, hogy a szőlőt teljes érésben szedjék; a jobb mi­nőségű mustért ugyanis jobb árat kapnak. Szórványosan már ezen a vidéken is szedik a korai érésű szőlőt, de csak azokon a területeken, ahol teljes érésben van. Az irsaiolivér és a különböző csemegesző­lő-fájtak kerültek ezen a hé­ten prés alá; általában 13— 20 fokos, kitűnő minőségű mustokat szűrtek. A nagy szüretre a Mátraalján — a pillanatnyi kilátásokat te­kintve — valószín űleg csak «epfcspibtr végén kenui sor, például Szulokban, a dél- szlávot Potonyban rendez­ték, a záró nemzetiségi ta­lálkozó színhelye pedig Tót­újfalu volt. A barcsi esemé­nyek közül újdonság v.olt a „Nagyatád bemutatkozik” című jól sikerült kiállítás, a Dráva-expo árubemutató és a labdarúgó-rangadó, ahol a négy, egyidős város: Barcs, Celldömölk, Körmend és l.enti csapata mérte össze erejét. — Sokan látogatták a ren­dezvényeket? — A legtöbb programun­kon nagyon sok volt a ven­dég, jöttek más városokból és külföldről is. Mégis úgy gondolom, az idegenforgalmi szervek egy kicsit több fi­gyelmet szentelhetnének nekünk. Egy-egy rangosabb eseményre érdemes volna csoportos látogatást is szer­vezni, hiszen szállodai férő­helyben sem lenne hiány. — A nyár elmúltával mi­lyen programokat terveznek a tanévre? — Az eddigi szakkörök foglalkozások mellett szeret nénk néhány újdonságot is meghonosítani tervezünk csillagászkört, és azt is. hogy valamilyen formában össze­hozzuk a városban élő nagy számú nemzetiségi lakossá­got. Újonnan indul október végétől a „harmincasok klubja”. Ez az a korosztály, amely eddig valahogy ki­esett a szervezett programok keretéből. T. K. XXXIX. évfolyom, 221 sióm 1983. szeptember 18. vasárnap Előítéletek nélküli művészet A Szépművészeti Múzeum szakkörének kiállítása Elgondolkodtató, ' studio- jellegü kiállítás nyílt pénte­ken délután a Killián ifjú­sági házban. A Szépművé­szeti Múzeum iskolás ko­rúakból álló szakköre adta közre kétévi munkálkodásá­nak eredményét. A tárlatlá- logató számára érdekes és újszerű kezdeményezés ta­núi lehetünk a fényképek, fotografikák között sétálva. A Maurer Dóra vezette szakkör (módszertani mű­hely?) tagjai ugyanis a fo­tózás és a filmezés új lehe­tőségeit keresik, levetkőzve a sematikus, utánzó művé­szeti kifejezést Együttmű­ködésükben a legfontosabb szerep az alkotás folyama­tának, módszertanának. és önmaguk megismerésének jut. Az elöitelelek nélküli mű­vészeti cselekvésben — ami ' természetesen nem a fotó­zás és a grafika „törzsfejlő­désén” keresztül kialakult kulúrát igyekszik figyelmen kívül hagyni — a fö szem­pont az alkotások elemzése. Az árnyrajz, a fologramm, az ujjal rajzolás festett üvegre, zseblámpával sötét­ben való rajzolás fotografá- lása nem az absztrakcióra vagy a modernkedésre való törekvés, hanem a kompozí­ció egy-egy szakaszának te­kinthető. A kísérletezőked- vet, a művészetfilozófiai igé­nyét üdvözölhetjük a tabló­kon látható fotografikákat nézve. A kiállítás október tizedikéig lesz nyitva és ok­tóber hetedikén a szakkör vezetője a Somogy megyei rajzpedagogusokkal talál­kozik. A tapasztalatcsere és az együttműködés fontos lé­pése ez. Nem károsít „Zöldár” a Tiszán Zöld áradat vonul le a Ti­sza magyarországi alsó sza­kaszán. Ez a nyárvégi jelen­ség — általában 3—4 éven­ként — az utóbbi esztendők­ben egyre gyakrabban — ta­pasztalható, bár nem egyfor­ma mértékben. Óriási itieny- nyiségü növényi eredetű anyagot, főként összetapadt békalencsét sodor szinte vé­geláthatatlan hosszan a fo­lyó. Mindez különösen jól megfigyelhető a szegedi hi­dakról. A zöld tömeget he­lyenként a szél kisodorja a partra, ahol a lassú vízfo­lyás miatt megreked, fölhal­mozódik a békalencse, s tel­jesen elborítja a vízfelüle­tet... A zöld tömeg a Hármas- 'Körösön jút el a Tiszába, a Körösbe viszont a Berety- tyó is szállítja a lecsapolt rizsföldekröl az állóvizekben termelődő, kifejezetten tavi növényt. Mivei* jelenleg igen alacsony a Tisza szúrt je — Szegedire! már hetek óta nem éri el fáz egyméteres ér­téket sem '— így a nyárvégi ..zöldár” lassú levonulására lehet csak számi tani. Az a Iso-Tisza-vidéki víz­ügyi igazgatóság környezet­és vizminöségvédelmi osztá­lya a falyákból vett minták vizsgálatával ellenőrzi, hogy a zöld tömeg nagyobb ará­nyú megjelenésének van-e károsító hatása. A korábbi évek ellenőrzései során ilyet nem tapasztaltak. Bestsellerből botrány Papagályok, pintyek Csiripelő tárlat nyílt Nagybetűs plakálok hir­dették tegnap délelőtt Nagy­atádon a Széchenyi téren a TIT épülete előtt, hogy a ka­posvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház díszmadár- tenyésztői kiállítást rendez­tek. A kaposvári klubnak hét nagyatádi tagja van. A teg­nap megnyílt kétnapos kiál­lítás kinek üzlet, kinek ráfi­zetés, hiszen az apróságok könyörgésének — „apa, ne­kem is kell ilyen” — ki tud­na ellenállni. Néhány árus­nak jó bolt volt ez a csiri­pelő tartat, a szülőknek tisz­ta ráfizetés. Hónap közepéin 300 és 1500 forint között ket­recet, etetőt és madarat ven­ni ... Ugyan, ki készült er­re? A szakemberek nem a ha­szonért állítottak ki. Szeret­nék, ha minél többen meg­barátkoznának a repülő szí­nestől lúakkal, éppen ezért stencilezett ismertetőket ké­szítettek, térképekkel mu­tatják be, hogy melyik ma­dárnak hol a hazája. A játékos biológiaórára is alkalmas kiállítás ma esitig lesz nyitva. | Nem robbant a Fudzsijama — Valami spectalrtasi kellene «isse Emi eajasi A Japánban valósággal is­tenként tisztelt Fudzsi hegy­ség lábánál fekvő Fudzsijo- sida lakói vádat emelnek egy bestsellerré vált könyv Írója ellen. Tavaly megjelent „hor­rorkönyvében’’ a szerző ugyanis azt jövendölte, hogy s 3776 méter magas vülka- iuleus hegy az idén szeptem­ber 11-e és 16-a között ki­tör, s a láva elönti Fudzsijo- sidát. Szagara Maszatosi még azt is jósolta, hogy a kitörés­sel szinte egy időben hatal­mas, az 1923-ashoz hasonló, a Richter-skála szerint 7-es erősségű földrengés rázza meg s térséget, a természeti' katasztrófák kapcsán pedig szörnyű pusztításokról be­szélt. Szagara jóslatait — átlilo- lag — geofizikai adatokra alapozta. Az igazsághoz tar­tozik, hogu korábbon mein»­rológusként dolgozott, de mi­után ez nem solcat jövedel­mezett, megpróbálkozott az írással. A Fudzsi robbanása című könyve több százezer példányban kelt el, nem kis pánikot okozva a természeti katasztrófáktól amúgy is tar­tó, hiszékeny olvasók táborá­ban ... A könyv nemcsak páni­kot keltett: hatására a Fud- zsin és környékén ugyancsak megcsappant az idegenforga­lom, ez pedig a fö bevételi forrás Fudzsijosida és né­hány szomszédos kisváros számára. A fudzsijosidaiak a hét vé­gére nemcsakhogy föllélegez- tek a katasztrófák elmaradá­sa miatt, de el is határoztak: követelik Szagara bírósági felelősségrevonását. A meteo­rológusból lett írónak a-un- ntroma veszett. SOROKI Levél A paraszt büszkén mu­togatja fia levelét; Varsó­ból irt neki. — Milyen gyönyörű írá­sa van. Aztán egy íráshi­bát sem követ el­— Honnan tudja* Hi­szen maga nem is tud helyesen írni.-- Onnan — válaszolt a paraszt —, hogy a fiam minden szót másképp ír, mint én. Buzgó fohász A templomban egy ag­gastyán térdepel, s buzgón imádkozik. A pap oda­megy hozzá; ,és buzdítja — Akármiért imádko­zik. isten bizonyára meg fogja hallgatni. — Bizony, jó lenne — siránkozik az aggastyán —; épp munkáért imád­kozom, hogy a családom megélhessen. — És mi a foglalkozása? — kérdezi a pap. — Sírásó vagyok.?! Házassági akadály Polinéziában egy benn­szülött fölkeresi a hittérí­tőt ; arra kéri, adja össze két nővel. — Az lehetetlen — s»H a hittérítő. — Szent hi­tünk tiltja a többnejűsé­get­A bennszülött szomo­rúan elballag. Néhány nap múlva azonban visz­szatér. — Most már összead­hat Csak egy nőm van. — Hogyhogy? — A másikat megettem Szokás A hágai utas a pálya­udvaron egy öregembert figyel, aki a vonat kere­keit ütögeti a kalapácsá­val. — Mondja, miért eai­nálja maga ezt! — Mert így szoktuk — szól egykedvűen az öreg. — Ez a munkám. Már negyven éve ezt csinálom. — De miért csinálja? Az öreg megvakarintja a fejét s így dünnyög: — Vigyen el az ördög, ha valamikor is gondol­tam arra, hogy miét csi­nálom. .. Viharos tengeren A hodzsa csónakba szállt, hogy átkeljen az öblön, De a tenger viharossá vált, s a hodzsa reszketni kezdett. A hajós bizta/tgat­ta: — Sohase féíji Allah nagy. — Azt tudom — bólin­totta a hodzsa —, de » csónak kicsiny... SOMOGYI“1 A.1 Snirmív mp^yel Bizottságának kapja. Fdszerkesrtds JÁVOR] BÉLA Pdaeertesrtd-b. 1 dr. Koreas Imra Srerfcesrtdség: Kaposvár. Latinba Sándor a. t Postádra: Kanosváf PI.I 31. 7401. Telefoni U-5JK U-5U. ti-511 Riadja a Somogy n-wrvef tapétáidé Vállalat Kaposvár. Latinka Sándog R V Telelőm ll-stt Postacím 1 Kaposvár, Pf.i M, MM Feleld! kiadd: Balajesa János: Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbeslt# po via hív a la lóknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl) egy hőnapra 34 Ft negyedéve* Itt Ft tél évre ZM Ft egy évre te# Ft Index: *5 9«7 ó ISSN «133-561« J Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Május L u. HL Féléidé vezető: Farkas Béla Igazgató, Kéziratokat nem ftrztajc 4« vem edaak viaszé I

Next

/
Thumbnails
Contents