Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
Köztisztaság és kultúra Napjainkban kevesen vitai- jak, hogy a köztisztaság és a környezetvédelem az általános kulturáltság része, sőt függvénye. Vannak ugyan, akik életünk e két fontos tényezőjét pénz-, illetve technikai problémává egyszerűsítik, de hibás álláspontjuk mögött többnyire a személyi felelősség elhárításának szándéka bújik meg. A köztisztaság közegészség- ügyi kihatása indokolja azt a sok áldozatot, amit megyénk tanácsai — a nagy értékű társadalmi hozzájárulás mellett — e célra fordítanak.. Elegendő megemlítened!, hogy az 1982. évi megyei költségvetésből 88 millió forintot fordítottunk köz- tisztasági célra. A fejüket csóvátokkal és a hiteüenke- dőkkel tai iva én is elfogadom azt a megállapítást, hogy ez a befektetés nem túlságosan látszik meg Kaposvár arculatán, még kevésbé a Balaton melletti településeken. Az okok elemzését megelőzve el kell fogadnunk a köztisztasági szerveknek azt ez álláspontját, hogy nincs e világnak olyan jól gépesített köztisztasági vállalata vagy szervezete, amely egy települést, de főként a nagyobb városokat, a lakosság kulturáltsága, megértése és támogatása nélkül rendben tudná tartani. Egyszerűbben fogalmazva: amíg ott szemetelünk, ahol éppen keletkezik a szemét, addig mindén erőlködésünk hiábavaló. Amíg a szülő és nevelő megértő, mosolygós nemtörődömséggel eltűri,' hogy gyermeke vagy tanítványa vandál módon tépi a parkok virágait, tépdesi a fák gyenge hajtásait,’ addig a környezetvédelem hiú ábránd marad. Vegyük szemügyre a költséges munka meddőségének okait! Jól tudjuk, hogy városaink nem kész, befejezett települések, és remélhetőleg még sokáig a mozgás állapo- , taban maradnak. Ez a mozgás pedig zajjal, porral) piszokkal jár. Az azonban már nem törvényszerű, hogy akkora szennyezéssel járjon, amekkorát Kaposváron lép- ten-nyomon tapasztalunk. Az évekig tartó építkezések és tatarozások környékén, amellett, hogy védett és védtelen fák tömege pusztul el (ez utóbbi tervezői korszerűtlenségre is utal), drágán épített utak. járdák, virágágyak, útjelző táblák mennek tönkre, sár- és portenger önti el a környéket. Bármilyen hosz- szúra nyúló építkezés riasztja is a lakosságot, a kötelezően előirt takarítással még sehol sem találkozhatott Bosszúságom közepette sem hallgathatom el a jobb példákat. Milyen kellemes átutazni Somogytarnócán. Bó- hönyén! Milyen takaros város Nagyatád! És Barcs is igyeks zii: megőrizni tiszta városképét. Pedig ezeken a településeken is lendületes az építkezés. A fejlődést kísérő mozgást senki sem akarja megállítani. nem is tudnánk megtenni. De a szeméttermelés parttalanságát ideje volna megfékeznünk, a mindennapos fegyelmezetlenséget, nemtörődömséget pedig mederbe kellene szorítanunk. Sokszor és hangosabban kell kimondanunk, hogy a szép szépre, a csend csendre ihlet, a tisztaság rendre ösztönöz, a szemét és rendetlenség további piszoktermelésre ingerel. Ezt az igazságot néhány üzemünknek és intézményünknek is tudomásul kell vennie. Nyilvánvaló, hogy életünk nem függetleníthető a lehetőségektől, de hogy hogyan élünk velük — például a rendelkezésünkre álló 30—40 millió forinttal —, az rajtunk áll. Nem szabad elnéznünk, Hogy bárki is kibúvót keressen a növekvő terhek és szűkülő lehetőségek nehezen feloldható ellentmondásai alól. Igen nagy a lehetőségünk a lakosság felvilágosításában, társadalmi méretű mozgósításában. Nemrég olvastam egy jelentést a „Tegyünk többet lakóhelyünk tisztaságáért!” mozgalom kaposvári és Somogy megyei Színek „hallása” Kanadai kutatók olyan készülékeket fejlesztettek ki, amellyel a vakok „hallani” tudják a különböző színeket. A színszondának nevezett készülék a fénysugarakat hanghullámokká alakítja át. Az alapszíneket meghatározott nagyságú hangokkal, a kevert színeket megfelelő hangkeveréssel jelzi. A készüléket jó eredménynyel próbálták ki, s azt remélik, hogy használatával jelentősen növekedni fog a vakok foglalkoztatási lehetősége a festő-, a kötő-, a varró- és egyéb szinfelismerést kívánó szakmákban. eredményeiről. Az egyik megállapítás így hangzik: „A köztisztasági és telepü- lésszépitési, illetve az új lakótelepeken a parkosítási társadalmi munkaakciók szervezése elmarad a lehetőségek mögött”. Ezt az értékelést ellenvetés nélkül, általános érvénnyel elfogadhatjuk, de kiegészíthetjük azzal a megállapítással, hogy a mi köz- tisztasági, környezetvédelmi, közegészségügyi kultúránk színvonala általában nem kielégítő, sót helyenként nagyon alacsony. Ez irányú felelősségtudatunk pedig még csekélyebb. Tehát igen fontos feladat az ismeretterjesztő, szervező, nevelő és propagandatevékenység fokozása. Sajnálatos, hogy a szervezetlen környezetvédelemnél is nagyobb kárt okoz a mindennapos környezetrombolás, Naponta láthatjuk, hogy gépkocsik, teherautók, sőt autóbuszok parkolnak a társadalmi munkában füvesített, virágosatott és fásított területeken, ott, ahol a fegyelmezetlen vezetőnek éppen kedve tartja, anélkül, hogy bárki a kisujját mozdítaná megfékezésükre. Az építkezések környékén a szállító teherautók utakat, járdákat rombolnak, sárral árasztják el a környéket: fákat, útjelző táblákat, közvilágítási berendezéseket döntenek ki kártérítés nélkül. Sajnos, az illetékes hatóságok rhég a tanácstagok és intézményvezetők konkrét jelzéseire sem intézkednek. Csokonai Vitéz Mihály születésének 290, évfordulója alkalmából a róla elnevezett utcában a könyvtár fiataljai egy szép nyírfaligetet telepítettek. Az 55 fából már csak egyetlenegy él, a többi nem érte meg a gyökéreresztés napjait, vandál kezek elpusztították. S most ennek az egyetlen fának az árnyékában, a füvesített területen autók parkolnak szabálytalanul, mialatt az úttest üresen áll. A zöldterület pedig lassan fogyatkozik és tönkremegy. Tekintsünk a mai napnál távolabbra, s ha egészséges nemzedéket akarunk felnevelni Somogybán, lássunk hozzá aprómunkával, s ha kell, a fegyelmezés szigorúbb eszközeivel, a tisztább, egészségesebb, kulturáltabb környezet megteremtéséhez és megőrzéséhez! Kellner Bcrnát • megyei tanacatag A nő azonban visszafordult, fölvett egy, a ház falának támasztott lapátot, és akkurátusán bevitte a házba, alighanem a szerszám- kamrába. Aztán adta csak át a kulcscsomót, majd büszke léptékkel elhagyta a terepet. Mike elragadtatottan nézett utána, ami nem kerülte el Csiba figyelmét. Téves következtetésre jutott azonban, mert a grafikus elragadta iáig*-. annak a gondolatnak sz*k hogy egyelőre ő bizony a kulcsokat magánál tartja. Tervek támadtak termékeny agyában. n. König urat először Zweig Aurél jelentette fel. A dolog a következőképpen történt. Éppen azon a napon, amikor találkozót beszéltek meg a szerkesztőségben, König úr órája kerek hái-omnegyed órát sietett, ami különös dolog egy ilyen pünktllchfejű embernél. Ezért negyvenöt perccel előbb érkezett a szerkesztőségbe. Ebben a korai időpontban várakozásának megfelelően akadálytalanul bejutott Zweig üres szobájába. Felmérte a helyzetét, a szobába sehonnan sem lehetett belátni. Felkészült a gyors és alapos, óvatos és céltudatos kutatásra. Mindenekelőtt az asztalon nézett szét. Váratlanul eredményesen. Ott talált egy cédulát. amelyen Piriké üzente nagybetűsen, hogy Mike úr üzeni, hogy jövő hét szombatjától egy hétig nem lesz itt, lemegy a Sáp indái Napokra. O. K.l De tovább Villámgyorsan végigpróbal- gatta az íróasztal fiókjait. Csak a bal felső volt bezárva. A nyitott fiókok nem érdekelték, a bezárfcat egy szakszerű mozdulattal, egy célszerű szerszámmal feltárta. Szerencséje nem hagyta el, legfelül feküdt egy sifre- kulcs. A fényre helyezte, villámgyorsan kattintott egyet az öngyújtóján, és már meg is volt örökítve. Ekkor azonban valahonnan a folyosó távoli mélyéről fájdalmas sikoly hallatszott. A férfiú egyetlen másodperc alatt visszahelyezte a rejtjelkulcsot, bekattintotta a zárat, kint termett az előszobában, és unatkozó arc- kifejezéssel szemlelte a falon függő díszoklevelet. Ideje is volt, mert Piriké vánszorgott be. Az elegáns külföldit meglátva együttérzésre számító hangon azt mondta: — Nem tudom. — Mit? — kérdezte a hidegvérű úr. — A lengőajtót kezelni. — Áhá — mondta az együttérzésre képtelen, és az együttérzést tettetni sem akaró férfiú. — Zweig úr hol van? Tizenegyre beszeltük meg, de még nincs itt. A hivatalos érdeklődés • untatta a leányzót. Félvállról mondta, hogy nem tudja. A müncheni szerkesztő - számára a szituáció kezdett kínossá válni, A bejárati falon ketjegő tányérórára ne feketepiac Siófok után Fonyódon és Kaposváron is Eltűntek a kvarcórák Tíz kiló dióbelet nem lehet eldugni Vámtajékoztató a külföldre utazó magyar állampolgárok részére — ez a címe annak a kiadványnak, amely a minap került a kezembe. Ebben olvashattam: „A devizajogszabályok értelmében személyenként engedély nélkül kivihető 2000 forintnak megfelelő külföldi fizetőeszköz; 200 forint, 50 forintnál nem nagyobb címletű bankjegyekben és érmékben, amely ösz- szeget kizárólag a rubelelszámolású országokban lehet átváltani az illető ország valutájára .. .” De miért sorolnánk föl az összes rendelkezést? Hiszen jól ismerjük. Vagy mégsem? Márton János százados, a vám- és pénzügyőrség kaposvári szakaszának parancsnoka azt mondja, elég sok a baj az utasokkal. Munkatársa, Bonnyai István százados példákat sorol: — A kishatármenti forgalomban divat lett a kávé és a dióbél kivitele. Pedig éppen a dél-somogyiaknak kellene tudniuk a legjobban, hogy például kávéból mindössze tíz dekát szabad kivinni, azt is csak darálva, és semmiképpen nem vihetnek magukkal tíz kiló dióbelet. Hogy mégis gyakran próbálkoznak ilyesminek a kicsempészésével? Ami az egyik országban hiánycikk, s a másikban olcsó, azt gondolják, jó pénzért el lehet adni. Csak épp arról feledkeznek meg, hogy nagy csomagokat nem lehet eldugni... Hogy mennyire nem, azt bizonyítják az utóbbi hetek is: nagyatádiak, csurgóiak, berzenceiek, porrogszentpá- liak váltak meg portékáiktól és fizettek szabálysértési bírságot (ez gyakran a háromezer forintot is elérte). Attól függően, hogy ki számít visz- szaesőnek és ki „kezdőnek”. Az utóbbiak vannak többen. Az első büntetés egyben elrettent is, ám akadnak megrögzött ügyeskedők, mint például az a bélavári fiatalember, aki január 19-én tizennégy hanglemezt akart becsempészni Jugoszláviából; ezer forint a büntetése. Nem tanult az ügyből, s február Í7-én kilencezer forint értékű áruval akart hazatérni, így már háromezret fizetett... — Sokan azt hiszik — mondja Márton János —, hogy szabálysértést csak a határon lehet elkövetni. Pedig nem így van. A külföldiektől vásárolt valuta háromezer forint értékig ugyanúgy szabálysértés tárgyát képezi, mint bármely más áru. A háromezer forintos értékhatár fölött pedig bűncselekmény! A külföldre utazók zett, fölfedezte, hogy saját kronométere siet, közölte, hogy akkor van még egy fé’- órája, addig vásárol valamit Herr König tökéletesen elégedett volt. sokat megtudott, és senki sem vette észre. Valóban senki sem, kivéve Zweig Aurélt, aki a ruhás- szekrényből a kulcslyukon át figyelte. Az olvasó persze nehezen tudja elképzelni, hogyan ice- rül egy kopasz szerkesztő a saját irodája beépített szekrényébe. Nos, egy olyan rejtvény lehetőségeit tanulmányozta, amelyben a camera obseura-hatás fordítja meg a képeket. Az ablak alakjának a kulcslyukon át vetített formáját vizsgálg'atta tehát a szekrény mélyén, amikor zajt hallva megfordult a térden, de a helyzet fonákságát érezve megmoccanni másvalaki füle hallatára nem mert. Ezek után a visszatérő Kőniggel folytatott politikai diskurzusról, azt, hisszük, elég annyit mondani, hogy mindkét fél kiválóan játszotta szerepét. König úr már aznap este szobát foglalt a Sapindával szomszédos Cséparekettyé- sen a Jövő szombatra, Zweig elvtárs pedig még délben megtette följelentései a belügyi Szerveknél. < Folytatjuk) gyakran tévedésben vannak az engedély nélkül kivihető kétezer forint értékű valutával kapcsolatban is. A jogellenesen megszerzett márkák és dollárok nem vihetők ki, sőt felelősségrevonással is számolni kell. A vámosok mondják, hogy a minap tért haza nyugati körútjáról egy jó anyagi körülmények között élő kaposvári család. A határon elmondták, hogy mintegy harmincnyolcezer forint értékű árut hoztak magukkal, csupán azt felejtették el közölni, hogy ezenkívül még nyolcvannégyezer forint érték van a csomagtartóban, „őszinteségük” nem tévesztette meg a vámosokat, így útjuk a bíróságon fejeződik be... Sez csupán egyetlen eset a sok közül. A kaposvári szakasz raktárában járunk. Van itt mindenféle: képmagnó éppúgy, mint televízió, polaroid-fény- képezőgép, légpuska. Némelyik eredeti csomagolásban. Csupán kvarcórák, zsebszámológépek és farmerek nincsenek. — Kimentek a divatból? — Most a képmagnó a hozzávaló kazetta meg a különböző készülékek a „slágerek”. Épp ezért van az, hogy bár a szabálysértők és a bűncselekményt elkövetők száma nem változott, az általuk behozott tárgyak értéke nőtt. Fél év alatt kétszer akkora értékkel ügyeskedtek a somogyiak, mint tavaly egész évben , .. — No igen, a vásárlás! Mondjuk, igényiek két hétre valutát, aztán holnap reggel kimegyek Bécsbe, a "schillinget elvásárolom, bepakolok, és este visszajövök._ — Számíthat a büntetésre! A Magyar Nemzeti Bank nem áruvásárlásra, hanem turizmusra biztosítja a valutát, így csak arra lehet fölhasználni. Ezzel nem azt mondjuk, hogy nem lehet ajándéktárgyakat hazahozni; lehet, a megengedett feltételek között. Hogy melyek a feltételek? Nos, a Magyar Hírlap minden tavasszal mellékletét jelentet meg a leg- fotosabb rendelkezésekről, mi kiadványokat készítünk, sőt személyes felvilágosítással is szolgálhatunk, ha érdeklődik valaki. — Igen, de a rendelkezések gyakran változnak. — A rádió, a televízió és az újságok rendszeresen közzéteszik a változásokat, így mindenki értesülhet róluk. Nem akarunk mindenáron büntetni, de az ország érdekeit minden körülmények között érvényesíteni kell. Épp ezért nem engedhetjük meg a feketepiacokat sem. Sajnos, Siófok után Fonyódon és újabban Kaposváron is megjelentek a külföldi üzletelők. Nem árulok el titkot: megtettünk minden intézkedést, hogy mielőbb felszámolhassuk ezeket a zugpiacokat, hiszen szabálysértések, bűncselekmények alapját képezik. Az idegenforgalom célja, hogy megismerjük egymás életét, értékeit; mi minden alkalommal ehhez kívánunk jó utat! Nagy Jen# Tétlenség, alkohol... .. . fiatalok. Kaposváron a sávháznál. Köztük egészen fiatal gyerekek is. Ez veszélyhelyzet. A bűnösök pedig nem képeink névtelen szereplői, hanem — egyelőre — mások. Bűnösök, akik szintén névtelenek, nyakon csíphe- tetlenek. A vészhelyzet feloldása? Hogyan? Miképpen? Tiltással. De okosan! És a tilalom még semmi. Csak kezdet, tüneti kezelés, a kezdődő betegség gócát nem teszi semmivé. Csupán tiltani, elzargatni őket máshová: olaj a tűzre. Tiltani is, és... s^>|! A Somogy megyei Patyolat Vállalat, Kaposvár, Dombóvári u. 1. sz. felvételre keres tmk-műhelyébe villanyszerelőket, széntüzelésű kazán fűtéséhez szakképzett kazánfűtőt, továbbá idénymunkára diákokat. Jelentkezni a munkaügyön lehet. (81377) GOMBÓ PAL Hi ellslmtl harm
