Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

/ Ügyelet az életért Korunk orvosa különféle munkahelyeken: kórházban, klinikán, körzeti, szak- vagy magánrendelőben, hivatal­ban és tudományos kutató intézetben tevékenykedik. Dolgozzék azonban bárhol, a hivatása gyakorlásának etika szabályait tartalmazó hippok- raleszi eskü értelmében min­den körülmények között se­gítenie kell szenvedő ember­társain; voltaképp tehát — és ez páratlan a foglalkozá­sok között — egész életét „ügyeiet"-en tölti. Nem mérték föl sohasem, hogy az orvosok és egészség- ügyi dolgozók hány százalé­ka teljesít szolgálatot a kü­lönböző ügyeleteken, holott bizonyos, hogy — bár erről nincs statisztika — a leg­több panaszos e helyeken ta­lálkozik először azzal az em­berrel, akitől a gyógyulást vagy gyanúja, félelme elosz­latását várja. Meghatározó tehát, hogy milyen ez a ta­lálkozás. Kezdetben volt az állandó készenlét, amely nem jelen­teit kevesebbet, mint hogy * körzeti orvosnak egész év­ben, éjjel-nappal elérhetőnek kellett lennie. Ma már csa­pán 5—10 településen él ez a gyakorlat, ám a falusi kör­zeti orvos változatlanul az egész lakosság egészségügyi gondviselője. Belgyógyásza­ti. gyermekgyógyászati, se­bészeti, nőgyógyászati-szülé­szeti, közegészségügyi felada­tokat is ellát: ö az általános orvoslás igazi képviselője napjainkban. Kevesebb kül­ső nehézséggel kellett meg­birkózni a városi körzetek­ben, mégis az állandó ké­szenlét városon is épp olyan fárasztó feladat, mint falun. Tagadhatatlan, hogy az oi> vos ismerete, a belévetett bi­zalom önmagában gyógyító erejű, viszont az is tény, hogy a többnyire hajszolt, el­csigázott körzeti orvos sok­szor a jelenléténél nem is tudott többet nyújtani. Más, jobb ügyeleti ellátást, egy­ben az orvosokat is kímélő megoldást kellétt találni. Az első összevont ügyelet egyéni kezdeményezésként alakult 10—15 éve, majd a szakmai szempontból sikeres bemutatkozás után, előirt szervezeti formává vált. A? intézkedést — főként a fal­be kell menniük receptért, gyógyszerért, jó szóéit. Ma már az akkori ellen­zők is tudják, hogy az állan­dó és változó telephelyű ősz- szevont ügyeletek jól bevál­tak. Lényegében mindkét tormában közel maradt az orvos, mert vagy a szom­széd faluba (körzetbe) kell menni a pana­szosnak vagy egy-egy hét végére helybe jön ügyelni a környező falu körzeti or­vosa. Egy település körzeti orvosa lassanként további 3 —4 település lakosságát is­meri meg, s — minthogy az orvosok más-más szakmák képviselői —, szükségképpen más-más szemmel vizsgálják pácienseiket, akik ily mó­don komplex szűrésen esnek át. Az állandó telephelyeken URH-rádióval tartanak kap­csolatot a betegeket sorra látogató orvosokkal. Ezt az előnyt mrgtartották az ötna­pos munkahéthez igazodó központi ügyeletek is. A hét végeken a körzetek 85—90 százalékában a lakosságot ma már ily módon látják el. Amíg az orvosok távol van­nak, egészségügyi szakdolgo­zó, asszisztens vagy védőnő tartja a frontot: veszi a be­jelentéseiket, s értesíti az or­vost. A módszer életrevaló­ságát bizonyítja, hogy pél­dául egész Debrecen éjszakai ügyeletét három orvos látja el — sikeresen. Az ügyeletet teljesítő or­vosok tudják, hogy a mo­dern praxisban is a beteg nagy függőségi igénye jel­lemzi az orvos-beteg kapcso­latot, tisztában vannak azzal, hogy a panaszos a gyógyí­tásban pusztán passzív mó­don vesz részt. Többnyire vakban, a tanyás vidékeken — ellenérzéssel fogadták; a közvéleményben ez úgy fo­galmazódott meg, hogy a betegek elvesztették egész­ségük védelmezőjét, idegen­Textilmíivészeti kiállítások Nagy számú érdeklődő je­lenlétében nyílt meg Kősze­gen — az Öreg toronyban — az ötödik ipari textilművé- Úetl biennálé díjnyertesei­nek kamarakiáliítása. Vas megyét a magyar könnyű­ipar, ezen belül a textilipar egyik íellgeváraként tartják számon, így méltán vállalta, hogy a textilművészetnek :s rendszeresen alkalmat ad a bemutatkozásra. Most az UHU. évi seregszemle két díjnyertese, Balázs Kálmán és Straub Edit sorakoztatja föl legújabb alkotásait — férfi-, női ruhakollekciókat, színes, sportos szabadidőru­hákat, öltönyszöveteket. Ugyancsak Kőszegen, a Tá- bornokházbun nyílt meg Ró­zsa Anna textiltervező em­lékkiállítása is. A művész Budapesten és Svájcban ta­nult. a Kéziszövők Háziipari Szövetkezetének alapítója volt. Halála után barátai életművét — amely hűen tükrözi az ipari textilművé- s.«t fejlődését, negyven év divatját — a Savaria Mú­zeumnak adományozták. Eb­ből a gazdag anyagból ké­szült a mostani emlékkiállí- tá«. A bemutatott sálak, fej- kendők. vall kendők, poncsók nemcsak hazánkban, hanem külföldön is ismertté tették a nevet Hétköznap délelőtt Múzeum külföldiekkel nem önként keresik föl az orvost, hanem a hirtelen tömlő körülmények hatásá­ra, félelmükben, kétségbeesé­sükben fordulnak hozzá. A nagyon fontos első diagnózis fölállítása után — leginkább az állandó ügyeletet tartó mentőszolgálat segítségével — kórházi ügyeletén folyta­tódik a beteg kivizsgálása, gyógyítása. Az idő A sértődött EMBERI PILLANATOK Győri Vilmos művészi fotóiból nyílt kiál­lítás a barcsi művelődési központban. A mintegy negyven képből álló anyág emberi pillanatokat, groteszk Helyzeteket ábrázol. Hétköznap délelőtti unalom üli meg a várost. Hova lehet ilyenkor menni? Sétálok a Somogy Áruház melletti kis parkban. Az árnyékban a padokon néhány anyuka, apuka üldögél» a gyerekével; mellettük hatalmas bevásár­lószatyrok. Nyilván a nyári vásár fáradalmait pihenik ki. Egy idős néni itt költi el reggelijét. A csendet váratla­nul egy magnós fiú zavarja meg. Letelepszik az egyik padra, és önkéntes diszkó­műsorral szórakoztatja kör­nyezetét. Nemrég nyitott ki a mú­zeum, s úgy döntök, inkább bemegyek, megnézem az ál­landó kiállítást. A vastag falak között nem várt nyüzsgés fogad. Már az ajtónál szembetalálkozom egy diákcsoporttal. A gyere­kek a boglárlellei Honvéd út­törőtáborból jöttek városné­zésre; legtöbbjük még sosem volt Kaposváron. A bejárat­nál szinte egymásnak adják a kilincset a Szovjetunióból jött turistacsoportok: lettek, litvánok, ukránok. Az egyik teremben francia beszéd üti meg a fülemet. A feremőr egy színesbőrű fiatal­embernek magyarázza a régi népi használati tárgyakat. Be­szédbe elegyedünk az egzoti­kus látogatóval. Raossanaly Salim a franciaországi Gre- noble-ből jött. de szülei Ma- dagaszkáron élnek — ez ma­gyarázza bőre színét. Sokat, utazik, már egész Európát be Járta; az idén Auszriat, Ma gyarországot és Romániát lá­togatja meg. Méghozzá nem is akárhogyan: az üt nagy ré­szét kerékpárral teszi meg. Elmeséli, hogy jól érzi itt magát, kedvesek, vendégsze- retóek a magyarok. Különö­sen a falvak tetszenek neki, a virágok, a házak. A kiállí­táson is a népművészeti tár­gyak iránt érdeklődik. Aztán elbúcsúzik . .. Folytatja út­ját Szeged felé. Böngészem a vendégköny­vet. Sokan jártak itt az utób­bi időben, bőven van idegen­nyelvű bejegyzés is. A terem­örök elmondják, hogy nyolc éve, amióta megnyílt az ál­landó kiállítás, ez a legfor­galmasabb nyár. Előfordul, hogy 200 látogatójuk is van egy-egy délelőtt. A külföldi vendégek között legtöbb a né­met, de nem ritka, a holland, a francia, a jugoszláv láto­gató sem. Még az Egyesült Államokból is jöttek .'.. Elgondolkodva lépek ki a múzeumból. Valóban érdekes a kiállítás. Vajon nyolc év alatt hány kaposvári nézte meg? Ha külföldre megyünk, első dolgunk, hogy az úti­könyvből kinézzük a múzeu­mokat, sorra látogatjuk őket. Az meg talán eszünkbe sem jut, hogy itt, a saját váro­sunkban is meglátogassuk múltunk emlékeit. • Tcrsztj anszky Krisztina Nyit a Kapósban Az Országos Mentőszolgá­lat egész országra kiterjedő, egységes rádióhálózatba kap­csolt kocsijai, helikopterei és repülőgépei az állapotuknak legmegfelelőbb helyre szállít­ják a betegeket. A kórházak 85 százalékában minden osz­tályon megvan a lehetőség a szükséges szakorvosi ellátás­ra A kisebb, 2—300 ágyas kórhazakban alkalmanként 2—3 orvos ügyel f ók vagy maguk cselekednek, vagy — i idokolt esetekben — érint­kezésbe lépnek a beavatko­zást legjobban elvégző orvos­sal. Jól beváltak a múlt év ele­jétől működő kórházi, beteg­felvételi osztályok, ahol lé­nyegében szakszerű megfi­gyelés alatt tartják a körzeti ügyeletekből beküldött be­tegeket. Néhány órás megfi­gyelés után a megfelelő osz­tályra utalják a beteget, ha nincs szüksége kórházi ápo­lásra, hazaengedik. Békevonat a Szovjetunióból Orosz népdalok Túlnyomórészt fiatal, ere­jük teljében levő, tapasztala­tokra, diagnosztikai jártas­ságra törekvő orvosok dol­goznak az ügyeleteken. Sok­szor rendkívül éles helyzet­ben döntenek, beavatkozásuk komoly mértékben javítja a gyógyulás, az életben mara­dás esélyeit. G. R. Kétszáztagú szovjet ifjú­sági csoport tartózkodik Ka­posváron az Expressz Ifjú­sági és Diákutazási Iroda szervezésében. A barátság­vonat utasai a Szovjetunió minden részéből érkeztek hazánkba. Már jártak a fő­városban, a Balatonon, Zári­kán. A csoportot három helyen szállásolták el Kaposváron: a Kapós-szállóban, a tanítókép­ző főiskola kollégiumában, a KISZ Politikai képzési köz­pontjának vendégszobáiban. A szovjet vendégek elég fáradtan érkeztek a megye- székhelyre, s örültek, hogy itt sokkal kötetlenebb a prog­ram, egy kicsit pihenhetnek is. Esténként különösen jó a hangulat, a barátságvonat­tal együtt érkezett hazánkba ugyanis a leningrádi Kirov Müvek művelődési házának énekes-hangszeres együtte­se. Három évvel ezelőtt ala­kult meg a gyár együttese és a Kedvesség nevet vette föl. — A zene és a tánc szere- tete hozta össze a gyár és más intézmények, vállalatok dolgozóit, alkalmazottait — mondta Szergej Szavenkov művészeti vezető. — Közép- iskolás és szakmunkástanuló, technikumot, felsőoktatási intézményt végzett fiatal is található a sorainkban. — Mivel szerepelnek álta­lában? — Az együttes repertoárjá­ban elsősorban szovjet szer­zők dalai találhatók. Föllé­pünk külföldi turisták előtt is, akik a Szputnylk utazási iroda szervezésében érkeznek Leningrádba; nekik általában orosz népdalokat és a Szov­jetunió más népeinek énekeit adjuk elő. Egyébként har­minc ilyen csoport látott ben­nünket. — Hány hangversenyt ad­tak eddig? — Körülbelül százat. Büsz­kék vagyunk arra, hogy tavaly elsők lettünk a hazafias da­lok kerületi versenyén. Ta­valy és az idén több műso­runkat közvetítette a Lenin­grádi Televízió. — Nem tartoznak tánco­sok az együtteshez? — Azok is vannak nálunk, egy kitűnő művész, Alek- szandr Pizsemszkij irányítá­sával. Ok általában önálló műsorszámokkal lépnek föl, velünk együtt. A húsztagú leningrádi cso­port vezetője, Mihail M. Po- goszov, a leningrádi Kom- szomol-bizottság munkatár­sa elmondta, hogy nagyon jól érzik magukat Kaposváron. Örülnek, hogy a Kapósban vacsorázó magyar vendégek­nek is tetszett az együttes műsora csütörtökön este. A leningrádiak — nevükhöz hí­ven — mindenkinek kedves­kedtek dalaikkal. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents