Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
a Egyeztetett puccs Egy guatemalai államcsíny a legkevésbé sem meglepő híre napjaink világpolitikájának. Hiszen ebben az országban immár három évtizede buktatják meg egymást különböző katonatisztek. Pontosabban 1954 óta, amikor Jacobo Ar- benz liberális-haladó kormányzatát amerikai segédlettel eltávolították. A legutóbbi államcsíny tavaly márciusban volt: akkor került hatalomra az a három tiszt, akik közül a szellemi vezért, Efrain Ríos Monti tábornokot most elkergette az elnöki székből volt had- xigyminisztere, Oscar Humberto Mejia Victores tábornok. Mondhatnánk ezek után, hogy mindez nem érdemel különösebb figyelmet. Csakhogy ezúttal az államcsíny körülményei, és az a nemzetközi politikai felállás, amelyben lezajlott, fontossá teszi a legújabb tábornokcserét. Mejia Victores ugyanis a győztes puccs előtti napon hosszú megbeszélést folytatott Salvador hadügyminiszterével, Honduras hadseregének főparancsnokával és magas rangú amerikai tisztekkel. A megbeszélés témája feltehetően Nicaragua volt, hiszen Honduras és Salvador mellett Guatemala az a harmadik közép-amerikai állam, amelynek jobboldali katonai rendszere talán még "Washingtonnál is kevésbé szimpatizál a managuai progresz- sziv vezetéssel. A Nicaragua környezetében levő államok hadseregeinek szorosak a kapcsolatai Washingtonnal, s érthető, hogy Mejia tábornok, amerikai tisztekkel is egyeztette a tervbe vett puccsot. Az persze nem világos, hogy az ugyancsak reakciós, sót durva kezű diktátor, Rios Monti miért nem felelt már meg a Fehér Ház igényeinek. A legvalószínűbb feltételezés, hogy Mejia Guatemala akti' vabb közreműködését ígérhette a Nicaragua elleni akciókban, ha áldást kap a hatalomátvételre. A. K. íömeyyyűlés Nayaszakiban Kedden Nagaszakiban mintegy húszezer ember részvételével tömeggyűlésen emlékeztek meg a város ellem atomlámadás 38. évfordulójáról. A megmozdulás résztvevői lí óra 2 perckor — annak idején ebben az időpontban robbant a bom- ba — egyperces hallgatással adóztak a 74 ezer áldozat emlékének. Nagaszaki polgármestere a tömeg előtt elhangzott beszédében azt javasolta, hogy indítsanak békeküldöttséget a két világhataiőm vezetőihez. Olyan nemzetközi or- vosközpont létrehozását sürgette, amely az atomtámadás túlélőit részesítené gyógykezelésben. Nagaszakiban, az atom- fegyverkezés elleni nemzetközi értekezlet résztvevőinek körében felháborodást keltett, hogy hétfőn a várostól mindössze 48 kilométerre lévő Szaszebo amerikai támaszpontra érkezett a Midway amerikai repülőgép- anyahajó. Ismét kiéleződött a feszültség Rszak-frországban. Képünkön: belfasti gyerekek nézik egy elrabolt, majd felgyújtott kamion roncsait a twinbrooki kerületben. (Telefotó 4- AP—MTI—KS) A genfi tárgyalások kilátásai Az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások kilátásait illetően növekvő mértékben vagyok borúlátó, a két nagyhatalom megegyezésébe vetett reményt azonban az utolsó pillanatig nem szabad feladni — jelentette ki kedden Willy Brandt, az ellenzéki Német Szociáldemokrata Pártelnöke, a Deutscher De- peschen-Dienst hírügynökségnek adott interjújában. Brandt nyilatkozatában azt szorgalmazta, hogy mindaddig, amíg „csak a remény szikrája van pozitív eredmény elérésőre, hosszabbítsák meg a genfi tárgyalásokat”. Felső-Volta Amerikai reagálás Az amerikai külügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok a jövőben is szeretné fenntartani „az együttműködésen alapuló gyümölcsöző kapcsolatokat” EelsőLVolta új kormányával, amely a múlt héten államcsíny útján került hatalomra a nyugatafrikai országban. A külügyminisztérium ezen kívül közölte: Washington üdvözli az új felső-voltai vezetésnek azt a szándékát, hogy el nem kötelezett politikát - folytat. Az új kormány vezetője,. Thomas Sankara százados — aki augusztus 4-én távolította el a hatalomból Jean- Baptista Ouédraogo elnököt — kijelentette: az új kormányzó szerv, a nemzeti forradalmi tanács jó kapcsolatokat kíván fenntartani minden országgal, külpolitikai téren pedig el nem kötelezett irányvonalat követ. Az amerikai külügyminisztérium kedvezően ítélte meg Sankara állásfoglalását. Tömegméretű sztrájk akciót kezdtek az Egyesült Államokban a telefonkezelők. A munkabeszüntetés hatékonyságát csökkenti ugyan, hogy a távbeszélő-forgalom jelentős része automata központokon keresztül történik, hosszabb távon azonban a szakértők szerint komoly telekommunikációs problémákat okozhatnak. (TelefoLo — AF—MTI—KS). A szociáldemokrata vezető bírálta a bonni kormányt, mert az ahelyett, hogy ön- ‘ álló politikával megpróbálná befolyásolni a genfi tárgyalások kimenetelét, ellentmondásos nyilatkozataival még csak bonyolítja a helyzetet. Brandt kitért az elől a kérdés elől, hogy ősszel személyesen is részt vesz-e majd a nyugatnémet békemozgalom akcióiban, ami az SPD és a békémozgalom ösz- szefogását jelentené az amerikai rakéták telepítése ellen. Az SPD elnöke csupán annyit közölt, hogy a szociáldemokrata párt tagsága először a szakszervezeti szövetség szeptember 1 -i, hábo- rúelleties rendezvényein fog nagy számban fellépni a fegyverkezési verseny ellen. Több évtfxedes tanulság Egy plusz kétszer fél Az amerikai fegyverkezési politikában időről-időre természetesen felbukkantak különböző stratégiai doktrínák, amelyek heves vitákat váltottak ki. Másrészt: hullámzás volt tapasztalható az amerikai fegyverkezés ütemében,’ mégpedig aszerint, hogy a Pentagon vezetőinek szemlélete és a hadiipar érdeke mit indokolt. Valahányszor egy igazán nagyszabású új fegyverkezési kurzus kezdődött, ezt min-' dig a Szovjetunió állítólagos „fölényének” hangoztatásával indokolták. Tehát azzal, hogy az egyensúly megbomlott és Amerikának „rá kell lépnie a gázpedálra”. Történelmileg leglátványosabb példája volt ennek az úgynevezett „rakéta-szakadék” elmélete, amellyel Kennedy elnök érvelt, amikor a hatvanas évek elején választási harcát folytatta. Utóbb maga Kennedy ismerté be, hogy ez csak választási célra használt manipulációs érv volt. Az eredménye? A Kennedy-kormányzat néhány évében lényegesen emelkedtek a fegyverkezési kiadások: a bruttó társadalmi össztermék kilenc százalékát költötték fegyverkezésre, míg az előző elnök, Eisenhower alatt csak hat százalékot. Ez az arány a vietnami háborúban tíz százalékra emelkedett, majd hullámvölgy következett az amerikai fegyverkezési politikában. Carter elnökké választása körül az Egyesült Államok a bruttó társadalmi termék 4,5 százalékát .fordította fegyverkezésre. A lélegzetvételnyi szünet nem tartott sokáig Carter elnökségének második évétől, 1978-től kezdve következetesen emelte a fegyverkezési kiadásokat. A korábbi, elsősorban a rakétákra hivatkozó „szakadék-elmélettel” szemben Carter mindenekelőtt a Perzsa-öböl és az olajutak veszélyeztetettségére hivatkozott, használva az amerikai stratégia iráni vereségét. Ennek megfelelően a Carter-konszakban nem any-' nyira a nukleáris erők fel- duzzasztása került napirendre, hanem inkább a modern technológiával ellátott roham hadosztályok és általáA B—1-es hadászati bombázó = 29,5 milliárd dollár. ban a hagyományos fegyverek fejlesztése. Az akkori stratégiai elképzelés a „másfél háború doktrínája” nevet viselte. Ez azt jelentette, hogy az Egye ült Államoknak elméletben ' képesnek ■ kelt lénítie egyidöbeh egy ' négyszabású szovjetellenes katonai konfliktus, valamint egy feltételezhetően Ázsiában illetve a Perzsa-öböl körzetében vívott regionális háború ‘lefolytatására. Már Carter elnökségi időszakában, l»79-ben megszületett a NATO-nak az a határozata, amelynek alapián most Reagan az esztendő végén el akarja helyezni Nyugat-Európában az új amerikai közepes hatótávolságú rakétákat. Mindebből kitűnik: az amerikai fegyverkezési hajsza legújabb szakasza nem egyszerűen Reagan személyéhez kötődik, hanem egy sokkal mélyebb stratégiai döntés eredménye. A Reagan-kormánynak kezdettől fogva az volt az alapkövetelése, hogy a fegyverkezési kiadást évente reálértékben 8—10 százalékkal növeljék. A most futó A világ leggazdagabb pénzembere Rothschild és Rockefeller nincs a listán „A* az ember aki tudja mennyit ér, nem érhet túl sokat.” A mondás Nelson Bunker Hunt amerikai milliárdostól származik, aki nagypénzú sorstársaihoz hasonlóan maga sem volt tisztában vagyonának pontos nagyságával. Mindezt elórebocsátva az Institutional Investor című tekintélyes amerikai pénzügyi magazin legutóbbi számában vállalkozott arra, hogy számba vegye a világ legvagyonosabb embereit. Ki’ a leggazdagabb bankár a világon? Az utolsó fillért is számításba véve, lehetetlenség megmondani. Az azonban bizonyos, hogy a .világ tizenkét leggazdagabb bankárának mindegyiké több mint 1 milliárd dolláros vagyont mondhat niagaénak.- Az Institutional Investor listája szerint a milliárdosok kuzutt egy nyugatnémet bankár rezet, öt egy fülöp-szi- geti, egy indonéz, majd egy thaiföldi követi. A listát öt arab pénzember zárja. A „tizenkettek” közül a többség magánvagyona haladja meg az egy milliárdot, né- hányuknál a család vagyona éri el a bűvps határt. Meglepő, hogy a névsorban egyetlen Rothschild vagy Rockefeller sem szerepel. A Rothschild bankárdinasztia francia és angol ágának összvagyona ugyanis alig 500 millió dollár — írja a tekintélyes pénzügyi lap. A leggazdagabb amerikai bankárok: Charles Róbert Allen es Herbert Allan ugyancsak „megmérettek, de könnyűnek találtattak”. Vagyonuk ugyanis csupán öOü millió dollárra tehető. Az Institutional Investitor szerint a „pénzeszsakok ’ többségé nem magúnak ku; szón heti gazdagságát. Bég- többjük ötvenes éveit tapossa és milliárdjaik apjuk vagy nagyapjuk egykori befektetéseiből- származnak. Néhá- nyan közülük már visszavonultak az üzlettől: David Rockefeller a New York-i Chase Manhattan Bank elnökeként „ment nyugdíjba”, Jorge Guinle brazil milliárdos pedig az eladási naplók böngészésé helyett a Rio de Janeiro-i éjszakai szórakozóhelyek közönségét kápráztatja el trombita-szólóival. Latin-Amerika leggazdagabb bankára a negyven- nyolc éves Jósé Gregorio Perez Com pane a Buenos Aires-i Banco Rio de la Plata elnöke. Jósé négy éve, Carlos bátyja halálát követően vette át a családi birodalmat. amelynek létrehozója valójában Carlos volt. Jósé tiszta vagyonát 600 millió dullaiia btxsmik. költségvetési évben tíz százalékos a növekedés, s az amerikai bruttó társadalmi össztermék hat százalékát költik fegyverkezésre. Weinberger amerikai hadügyminiszter 1988-ig terjedő ötéves tervében azt követeli, hogy a katonai triad ásóknak a bruttó társadalmi termékhez mért arányát fokozatosan nyolc százalék, fölé keli emei- mi. Ami az öt év alatt fegyverkezésre költendő 1600 milliárd (!) dollár mögött meghúzódik, az egy új katonai doktrína. A Carter-idő- szak „másfél háborújával” szemben Weinberger az „egy plusz kétszer fél' háború” doktrínájának híve. Ennek a lényege az, 'hogy az Egyesült Államok egy időben tudjon lefolytatni egy szovjetellenes háborút, valamint két regionális háborút. Az egyiket a feltételezések szerint a Perzsa-öböl mentén, a másikat: vagy a Csendes-óceán, vagy Latin-Amerika térségében. Az amerikai fegyverkezési politika felsorolt változásai természetesen összefüggésben vannak a különböző amerikai érdekcsoportok küzdelmeivel és nem utolsósorban a négy évenként megismétlő- elnökválasztási harc sajátos taktikai követelményeivel. A lényegen azonban nem változtatlak. Nevezetesen azon, hogy 1945 óta a fegyverkezési verseny különböző fordulatai és szakaszai során az amerikai katonapolitika mindig a kezdeményező szerepében lépett fel. így mindegyik szakaszban a Pentagont terhelte a felelősség a fegyverkezési verseny kiéleződéséért Nincs másként mos* sem. L É. A Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat 41. íz. vertikális építésvezetősége fölvesz segédmunkásokat Jelentkezés helye; Kaposvár, Szokola lelép. (222406) Amerikai tengerészgyalogosok partraszállási manővere » Perzsa-öbölben.
