Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

APRÓ FALVAINKRÓL Élénk közélet - gyorsabb fejlesztés Az apró falvak helyzete, életképességük fokozása So­mogybán is a figyelem kö­zéppontjába került. Jellegze­tesen aprófalvas megye a miénk. 234 községünk közül 162-ben ezernél kevesebben laknak. Az apró falvak felé­ben az 500-at sem éri el a lakosság száma. Az utóbbi tíz évben 22 szá­zalékkal nőtt a városok lé- lekszáma, a községeké vi­szont 8 százalékkal — ezen belül az apró falvaké 10—15 százalékkal csökkent. Az el­néptelenedés néhány zselici és belső-somogyi kis telepü­lésen volt a legnagyobb. A Balaton-parti és a Kapos völgyében levő települések viszont tartani vagy növelni tudták népességüket. Az apró falvakban az alacsony szüle­tési arány és a fiatalkorúak elvándorlása miatt az elöre­gedés a községek átlagánál is nagyobb mértékű. A településrendszer fejlő­dése szorosan összefügg azzal a társadalmi-gazdasági átala­kulással, amely a mezőgazda- sági nagyüzemek megerősö­désével, az iparosítással, az idegenforgalommal, valamint a megye városhálózatának kialakításával kölcsönhatás­ban végbement. Ez a folya­mat nemcsak a népesség vá­rosba áramlását hozta magá­val, hanem Somogybán is szükségessé tette a fejlesztés területi összpontosítását. Az V. ötéves terv tanácsi beru­házásainak több mint 80 szá­zaléka a városokban valósult meg, így viszonylag kevesebb pénz jutott az apró falvak fejlesztésére. Ezzel is össze­függ, hogy gyarapodásuk, az ott lakók életkörülményei el­maradtak a nagyobb telepü­lésekéitől. A VI. ötéves terv fontos feladata a településhálózat arányosabb fejlesztése, a falvak népességmegtartó ere­jének növelése, a kisközségek helyzetének javítása. Ebből következik, hogy a falvak jobb alapellátását akarjuk biztosítani, erősítjük a köz­ségek gazdasági hátterét, és a falusi lakosság társadalmi közérzetének javítására tö­rekszünk. Tapasztalataink arra Inte­nek, hogy az alapellátást a körzetek szintjén kell fejlesz­teni, s a körzetek kisebb fal­vaira is figyelve kell bővíte­ni a különböző szolgáltató, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális' intéz­mények hálózatát. Nem lehet berendezkedni arra, hogy a lakók minden faluban meg­vásárolhassák a televíziót, a hűtőszekrényt, a ruhát, az vi­szont jogos igény, hogy a kö­zeli nagyközség vagy város jól ellátott üzletei zökkenők nélkül ki tudják szolgálni a körzet településein élőket. Az alapellátás egyes té­nyezőit is eltérő ütemben akarjuk fejleszteni. A terv­idós aakban mindenekelőtt az egészséges ivóvíz biztosításá­ra fordítunk nagy figyelmet. Vezetékes ivóvizet 49 község kap, 72 helyen pedig — a cse­csemők részére — még az idén palackos vízellátást ve­zetünk be. A helyben lakás feltételeit azzal javítjuk, hogy 10—15 községben tanácsi pénzből családiházas telkeket alakítunk ki. Fontosnak tart­juk azt is, hogy a központi településeket a környező köz­ségekkel összekötő utakat bő­vítsük, korszerűsítsük. Ma még sok, egymástól 4—5 ki­lométerre levő település kö­zött — kiépített úton — csak 20—25 kilométeres kerülővel van összeköttetés. Az utazá­si feltételeket javítja az is, hogy a múlt évben 32 közü­leti autóbusz kapcsolódott be a közforgalmú személyszállí­tásba. Gondot okoz, hogy az ap­róbb községekben elmaradott it szolgáltatás, ezért ösztö­nözzük az új vállalkozási for­mákat (például 3—4 község­nek „átjáró” kisiparos alkal­mazását). A kereskedelmi el­látás javítására az elYnúlt években 45 faluban épült üz­let, ABC. Feladat az elavult boltok rendbehozása, fölsze­reltségük minőségi javítása, az áruellátás biztonságának, folyamatosságának és válasz­tékának javítása. A hálózat­fejlesztésnél számítunk a termelői és mozgóboltokra, a szerződéses üzletekre'is. A népességmegtartó képes­ség fokozásához fontos ténye­ző a falvak gazdasági hátte­rének fejlesztése. A mezőgaz. dasági nagyüzemeknek ma már rendkívül nagy a lakos­ságmegtartó szerepük. Ahol a tsz-ek megfelelő jövedelmet és munkaalkalmat biztosíta­nak, ott elenyésző az ingázóik száma, sőt helyenként visz- szavándorlás tapasztalható. Különösen jól érzékelhető ez a folyamat ott, ahol a közös gazdaságok az utóbbi évek­ben új melléküzemágakat hoztak létre vagy a meglevő­ket bővítették. Kívánatos, hogy a mezőgazdasági üze­mek ne csak ipari, hanem szolgáltató profilokkal is bő­vítsék tevékenységüket. Egyes falvak fejlődése szempontjából nagy tartalék az üdülési lehetőségek jobb kihasználása. Az idegenfor­galomnak mindig is volt te­lepülésfejlesztő hatása, de ez­zel a Zselieben, a Balaton háttértelepülésein és a me­gye más, táji adottságokban gazdag vidékein tudatosab­ban kell számolnunk. Az apró falvakban fontos kérdés az is, hogy miképpen alakul a közéleti klíma, mennyiben érzik magukénak az ott lakók a falu gondjait, hogyan tudnak érvényt sze­rezni a helyi érdekeknek. Az elmúlt Időszakban ezen a té­ren jelentős eredmények szü­lettek. A továbblépéshez ar­ra van szükség, hogy a helyi tanácsok gazdasági önállósá­ga fokozódjék, erősödjön a lakóhelyi demokrácia és fej­lődjön tovább a települési önkormányzat, az érdekkép­viselet A kis települések általános helyzetében kialakult vala­mennyi ellentmondás csak hosszabb távon, a település- hálózat arányosabb és egyen, letesebb fejlesztésével oldha­tó. föL Rövid távon viszont az állami és társadalmi szer­vek, valamint a gazdálkodó egységek összefogásával, a helyi erők mozgósításával le­het és szükséges keresni a la­kossági ellátást javító megol­dásokat Azt is elő kell segí- tennünk, hogy a kis telepü­léseken élénk közélet bonta­kozzon ki. Ez adhat alapot a sokrétű feladatok megvalósí­tásához. Sarud) Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese Táborban az úttörőgárda A balatoni úttörőváros nyári táborozásainak ötödik — utolsó — turnusában augusztus 15-e és 27-e kö­zött háromezer úttörő gár­dista vesz részt A táborba meghívott hon­véd, határőr, egészségügyi, közlekedési, munkásőr és tűzoltó gárdisták két hét alatt játékos és „komoly” programok keretében meg­ismerkednék a legkorsze­rűbb technikai eszközökkel. A fegyveres testületek, a biztonságot, az egészséget védő szervezetek felnőtt tag­jaival és a más csapatokból érkezett pajtásokkal való találkozások lehetőséget ­nyújtanak a tapasztalatok kicserélésére és új ismere­tek szerzésére is. Járőr- és akadályversenyeken, vetél­kedőkön, szakmai napokon nyílik alkalmuk a gyerekek­nek bátorságuk, ügyességük, tudásuk bizonyítására. A táborozás nemcsak a gárdisták képességeinek fej­lesztését segíti elő; a bala­toni csówakázás, . hajózás, strandolás, a vízi játékok nyújtotta örömök is feled­hetetlen élményt jelentenek a gyerekeknek. Erdő, halastó, kisvasút A Somogy megyei Erdő-, és Fafeldol­gozó Gazda-, ság Nagy ba­jomi Erdésze­te sokféle feladatot ellát a hozzá tar­tozó nyolcezer hektáros te­rületen. Földjeinek legna­gyobb része — 7800 hektár — természetesen gazdasági erdő, de 30 hektáron üze­meltetnek egy halastavat is. Gondjaikra bízva működik Kakpuszta és Mesztegnyő között egy kisvasút, amely- lyel a kitermelt fát szállít­ják a mesztegnyői állomáson levő rakodóra, de ezen a vonaton utasokat is szállí­tanak. Az erdészet legfonto­sabb feladata ebben az év­ben 47 ezer köbméter vas­tag fa kitermelése. A mun­ka felével már végeztek. Az erdőfelújítást 140 hektáron szeretnék elvégezni az idén. A telepítést 1983-ban 47 hek­táron kellett megcsinálni — ezt a feladatot már megol­dották. Halastavukból 400 mázsa különböző halat szeretnének lehalászni, főleg busát, pon­tyot, amúrt, angolnát, har­csát és süllőt. A Meszteg- nyőn levő fagyártmány- üzemben gyümölcsládákat készítenek hárommillió fo­rint értékben. Egy részét exportálják. Jó az ellátás Rába­gépekből Lényegesen javult és az év első felében folyamatos vott az ellátás a Rába mezőgaz­dasági eszközökből, alkatré­szekből — állapítja meg a most elkészült gyári fölmé­rés. Ismeretes, hogy a győri Rába gyár Győrött raktárt és üzletet rendezett be, s ott közvetlenül beszerezhetők az alkatrészek. A győri alkat­részközpont közvetlen kap­csolatban áll a különböző termelési rendszerekkel is. Az első félévben a győri alkatrészüzletet kétezren ke­resték föL, a forgalom a ter­vezett 40 helyett elérte a 60 milliót, s az év végéig — várhatóan — meghaladja a százmilliót. A termelési rendszerekhez kihelyezett raktárakéval együtt a kész­let 400 millió forint értékű, s folyamatosan feltöltik. A mozgásszervi megbetegedések ellen A Bányász-UdUIöböl rehabilitációs központ Magyarországon egymillió­nál több mozgásszervi, gyo­mor- és bélrendszeri beteg van. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a mozgásszervi betegek túlnyomó többsége a közép- korosztályból, az aktív dol­gozók köréből kerül ki. A gyógyulásban levők ke­zelésének, rehabilitálásának egyik — a betegek részéről is kedvelt — módja a gyógyvi- zes fürdőbe utalás. A megyei kórház rendelőintézetében megtudtuk: az ismert és köz­kedvelt fürdőhelyekre — pél­dán! Hévíz — havonta mind­össze egy-két gyógybeutaló érkezik. Az előttünk álló paksaméta azonban csak nő­betegből 150 várakozóról ta­núskodott. Az előrelépés le­hetősége így tehát minimális. Négy évvel ezelőtt Kör­menden 24 személyes moz­gásszervi rehabilitá'ciós in­tézmény létesült az Egész­ségügyi Minisztérium és a SZOT kezdeményezésére. Az alkalmazott gyógymód szén­sav-havas kezelés. A tapasz­talatok szerint az eljárás ked­vezően befolyásolja a gyó­gyulást. A SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatósága a siófo­ki kórházzal együttműködve szeptembertől a siófoki Bá­nyász-üdülőben kezdi meg a rehabilitációs tevékenységet. Erről beszélgettünk Könyid István igazgatóval. — Miért éppen a Bányász­üdülőre esett a választásuk? — Több oka is van, A 230 személyes üdülő nagysága és belsőtér-felhasználási tulaj­donságai miatt a legkönnyeb­ben és a legolcsóbban volt A „hivatalos” kánikula kellős közepén érkezett .meg a héten a szárazságot csök­kentő eső. A május óta tar­tó aszály okozta gondokat azonban csak nem szüntet­te meg. A talajból még sok víz hiányzik, de arra elég volt ez az eső, hogy segítse a kukoricát a termés növe­lésében, a másod vetést pe­dig a kelésben, a fejlődés­ben. Az azonban egyértelművé vált, hogy tenni kell a gaz­daságoknak is az aszály okozta károk csökkentéséért, a szá­razság miatt kiesett tömeg­takarmány pótlásáért. Cse- pergett az eső, amikpr a megyei mezőgazdasági fej­lesztési albizottság ülésén a szakemberek és irányítók azt latolgatták, hogy milyen lépésekre van szükség — azért, hogy a télen legyen elég széna, siló az állatok­nak. Ösztönzést is ad az az információ, amely a csütör­töki ülésen elhangzott: a bank, hitellel segíti a gazda­ságokat, a vetőmagtermelte­tő pedig megfelelő mennyi­ségű — és választékú — ve­tőmaggal áll a gazdaságok rendelkezésére. A gazdasá­gokon áll vagy bukik azon­ban, hogy ésszerű takarékos­sággal, kockázatot is vállal­va, miként élnek a lehetőségekkel. Figyelmeztettek: ilyen kö­rülmények között lemondani a megrendelt gépeket, eláll­ni a műtrágyavásárlástól, nem nevezhető takarékos­ságnak; hiszen ezek nélkül a holnapi eredményeket te­szik kockára. A hőség, amelynek a ked­den este érkezei t lehűlés ve­tett véget — a meteorológu­sok szerint csak átmenetileg —, már a balatoni nyara­lóknak sem kedvezett. Túl meleg volt a víz, s minde­nütt nagy a forgalom; meg­teltek a kempingek, megje­lentek a vadtáborozók. A parton élő, pihenő emberek rekordot döntöttek meg a vízfogyasztásban. A vízmű­vek dolgozol — bár állták a próbatételt — többször is figyelmeztettek: ennyi ivó­víz a locsoláshoz kell. A ti­lalmait senki nem veszi fi­gyelembe, s az ellenőrzés sem elég szigorú. Azok, akik ilyen körülmények között is biztosítják az ellátást elismerést érdemelnek áldozatos munkájukért Elis­merést érdemel a kereskedő is, aki reggeltől estig — sza­badnap nélkül — állja a ro­hamot s a gépkocsivezető, a raktári dolgozó, a pék és ki tudja még hány szakma képviselője, aki biztosítja a folyamatos — ha nem is zökkenőmentes — ellátást. Láttam ebben a forró nyár­ban boltvezetőt, akiről pa­takzott a víz, miközben a raktárból hordta az eladó­térbe az árut s találkoztam sebész orvossal, aki — mert kollégái szabadságon van­nak — kétnaponként vállalt ügyeletet: amikor kilépett a műtő ajtaján, nem volt raj­ta egy tenyérnyi száraz ru-' ha serp. A termelés, az ellátás fo­lyamatossága többet kíván azoktól, akik még nem men­tek szabadságra vagy visz- szatértek onnan. A mások helyett is feladatot vállalók helyzete koránt sem irigy­lésre, de mindenképpen el­ismerésre méltó. A szabad­ságukat töltők pihenése csak akkor lehet zavartalan, ha a helyükbe lépők megteszik, amit elvárnak tőlük. Azt, hogy sokan vannak a helytállók, bizonyítják a gazdálkodás eredményei is. Az első félév tapasztalatai alapján azonban sok a tennivaló az év második hat hónapjá­ban — és most, a szabadsá­golások idején — is. Az ex­portkötelezettségek • teljesí­tése első helyen áll a fel­adatok között. Ehhez kap­csolódik a szerződéses ‘ és szállítási fegyelem javítása, megszilárdítása, a termelés anyagellátási zavarainak megelőzése, az importkorlá­tozások okozta nehézségek áthidalása. Fegyelmezett munkával, felelősséggel megoldható ez is. A fegyelemnek és a fe­lelősségnek sok példáját le­het tapasztalni ezekben a napokban, hetekben, amikor mások helyett iá tesszük, amit vállaltunk.' Dr. Eercza Imre átalakítható egészségügyi, gyógyítási célokra. Mi ma­gunk végeztük el a kivitele­zést úgy, hogy a nyári üdü­lési idényben nem volt ki­esés. Kezelőket, termeket és 24 szolgálati szobát alakítot­tunk ki. Mindössze a szénsa­vas medencét építette az Aluterv. Két és fél millió az átépítés költsége. A három­hónapos, kemény munka rö­videsen befejeződik. — Szanatóriumként vagy üdülőként működik-e szep­tember • 27-tol az intézmény? — Nem kórházi fióküzem­nek szánjuk az üdülőt. A A szakszervezeti üdültetésen belül kéthetes beutaltak lesz­nek a „vendég betegek’’^. Olyan félszanatórium jellegű intézmény működését tervez­zük, amelynek szakmai fel­ügyeletét a siófoki kórház látja el. A kéthetes kezelés orvosi javaslatra egy héttel meghosszabbítható. Főként a munkából kieső, aktív kere­sőket akarjuk fogadni, másodlagosan — de egyenlő kezeléssel — a nyugdíjasokat — Az üdülök téli kihaszná­latlansága adta ezt a köz­hasznú ötletet? — Egyrészt az, másrészt régi panasz a szakszervezeti dolgozók körében a minimá­lis gyógyüdültetés. A gyer­mekkori rehabilitációban tör­tént előrelépés után — Kő­szegen légúti, Vajtán moz­gásszervi kezelés folyik — most ebben is lépni tudtunk. Így az üdülő személyzetének is - munkát biztosítottunk egész évre, hiszen üdültetési kiszolgáló tevékenység épp-, úgy szükséges. — A mozgásszervi megbe­tegedések a somogyi dolgozók kóréhen is jelentősek. Élvez­nek-e előnyöket a Balaton- parti üdülő-szanatórium kö­zelsége miatt? — Kiváltságokat, előnyö­ket természetesen nem, de a Szakszervezetek Somogy me­gyei Tanácsával folytatott megbeszéléseink' alapján megfelelő létszámú beutalót biztosítunk a mozgásszervi megbetegedésben szenvedő somogyi szakszervezeti dolga; zóknak. R. J. SOMOGYI NÉPLAP /

Next

/
Thumbnails
Contents