Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-28 / 203. szám

FelzárkóznoK o gyenge tsz-ek Az intézkedések hatása KÖTŐDÉS jártakor izgatot­tan leste, hogy megújitják-e va­jon, maradhat-e a gyárban, vagy másutt kell mun­kát keresnie. Meg­újították, s ez bi­zonyította : elége­dettek voltak vele. Horváth László-' nak, az egykori időszakos segéd­munkásnak ma az a feladata, hogy szervezze, irányít­sa a gyár munka­erő-gazdálkodását, a kampányok ide­jére is gondos­kodjon elegendő Az alacsony hatékonyság­gal gazdálkodó szövetkezetek problémái országos gondot okoznak. Somogybán is szá­mottevő a számuk. Az el- múLt években számos köz­ponti és helyi intézkedés tör­tént helyzetük javítása érde­kében. Tartós megoldást azonban csak néhány eset­ben sikerült találni. Az ala­csony hatékonysággal gazdál­kodó szövetkezetek száma az V. ötéves tervben sem csök­kent. Több szövetkezetét évente szanáltak, mások sa­ját forrásból rendezték vesz­teségeiket, a harmadak cso­port ugyan nem volt veszte­séges, de az egyszerű újra­termelés feltételeit is alig tudta biztosa tani. A megyei párt-végrehajtóbizoltság 1980 tavaszán határozatot hozott e fontos témában. Harminckét szövetkezetei sorolunk az alacsony haté­konysággal gazdálkodó kate­góriájába. Ezek a szántóte­rület 42,5 százalékán gazdál­kodnak, itt dolgozik a tsz- tagság 40,8 százaléka, es itt állították elő a tsz-ek terme­lési értékének 56,9 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ek szántóterületének csaknem fele, az állatállománynak 40 százaléka valamilyen okból alacsony hatásfokkal produ­kál, gyakran veszteseget „termel”. 126 teiepaii.es ter­melőszövetkezeti tagság a hátrányosabb helyzetben van, a tsz állandó gondokkal küzd, s ez kihat a falu egész társadalmára. Ugyanakkor a népgazdaság nem nélkülözhe­ti az itt termelt búzát, ku­koricát, tejet, húst és egyéb terményt. A végrehajtó bizottság határozatának szellemében 1980 tavaszán megkezdődött a munka és tart napjaink­ban is. Vizsgáltuk az ala­csony hatékonyságú gazdál­kodás okait. E szövetkezetek jelentős részeben. rosszak a talajadottságok, kedvezőtle­nek a domborzati viszonyok, elhanyagolt a vízgazdálkodás, alacsony a talaj természetes termőképessége. Az üzemek jelentős része nem reagált a változó feltételekre. A veze­tők egy része „beleszokott” a gyengén gazdálkodás ka­tegóriájába, a problémákat nem érzékelte. Más részük felsorolta a gondokat, de a kivezető utat nem látta, Il­letve nem volt ereje, bátor­sága. A kilátástalan helyzet láttán többen eltávoztak, így a szakemberállomány is jóval alacsonyabb volt e szö­vetkezetekben. Esetenként áttekinthetetlen, felelősséget elmosó vezetési, irányítási szervezetekkel találkoztunk, más helyeken pedig az „egy kéz” irányítás érvényesült. A növénytermesztés szer­kezete nem tért el az átla­gostól, holott a tsz-ek az át­lagostól eltérő körülmények között gazdálkodtak. Ala­csony volt a technológiai fe­gyelem, elhanyagolták a táp­anyag-utánpótlást, hiányoz­tak az intenzív (szőlő, gyü­mölcs stb.) kultúrák. A fe­lülvizsgált szövetkezetek nagy részében — különböző okokból — veszteséges volt az állattenyésztés. Elhanya­golt, elaprózott, technológia nélkü li telepek, rossz takar- mányozás, szakértelem hi­ánya okozták a vesztesége­ket. Alacsony volt a mellék­üzemági tevékenység rész­aranya, n«n voltak stabili­tást adó vezérágazatok, me­lyek a szövetkezeteket egyensúlyban tartották volna. Az országos átlag 72 száza­lékát kitevő megyei eszköz­állománynak alig 80 száza­lékával rendelkeztek. Gaz­dálkodásuk bizonytalansá­gánál fogva kevesebb állami támogatást tudtak igénybe venni. Ugyanakkor magas hitelállománnyal gazdálkod­tak. A szanálások következ­tében a tagság jövedelme is elmaradt a megyei átlagtól, ezért a munkaerő- és a munkafegyelmi problémák is állandósultak. De ezeken ki vül is számos ok játszott hözre. A helyzetelemzés után szövetkezetenként megfo­galmaztuk a feladatokat és megszerveztük azok végre­hajtását. Komplex intézkedé­sekre törekedtünk. Legfonto­sabb feladat a vezetés meg­erősítése voiii. A tsz-ek tag: sága igényelte a megújho­dást, nem akart „gyengén gazdálkodó” maradni. Olyan vezetőket választott, akikben látta a kibontakozás biztosí­tékát. A felülvizsgált 32 tsz-ből 22-ben teljes vagy. részleges vezetőcsere ment végbe. A volt vezetők egy része nyug­díjba, mások alacsony mun­kakörbe kerültek, vagy tá­voztak a tsz-ből. Mindenki­ről gondoskodtak az illetékes szervek. A kijelölt szövetke­zetek lakásépítési és jövede- lerrtkiegészitő támogatásban részesülnek. Az intézkedések eredményeként megerősödött a vezetés. A gazdaságok átalakították a vetésszerkezetet. Három év alatt 18 százalékkal nőtt a gabona, két és félszeresére a napraforgó területe. Uj ül­tetvényeket telepítettek, és 35 százalékkal csökkent a kukorica területe. Javult a tápanyag-gazdálkodás. Ezek hatására a terméseredmé­nyek jóval meghaladták az előző évek átlagát. Nyolc tsz-ben megszüntet­ték a sertéságazatot, öt tsz- ben a fejlesztését anyagi esz­közökkel is támogattuk. .Há­rom tsz-ben felszámolták a szarvasmarha-ágazatot, tízben az állománynöiyelés pénzügyi feltételeit teremtettük meg. Két üzem megszüntette a ju- hászatot, kettő nyúltenyész- tést honosított meg. Folya­matosan javulnak az állat­tenyésztés eredményei is. Az alapos elemzés után 25 tsz honosított meg — összesen 37 féle — új melléküzemági tevékenységet. Közülük 10 a megye iparához kötődik. Az anyagi lehetőségekhez mérten támogattuk e szövet­kezetek eszközállományának növelését: a gépvásárlást, a teleprekonstrukciót felgyor­sítottuk, más helyeken meg­kezdtük a meliorációs mun­kát. Terjed „Az erősebb segítse a gyengét” mozgalom, tartal­masabb a szektorok (ág-t&z- kisüzem) együttműködése. Ahol kilátastalan volt a szö­vetkezet jövője, ott vagy be­olvadt a másik szövetkezet­be, vagy hatóságilag felszá­molták. Ennek a nagy munkának az 1982. évi zárszámadások­ban kézzelfoghatóak voltak az eredményei. E szövetke­zetekben a megyei átlaghoz viszonyítva — 3 év átlagá­ban — dinamikusabban nőtt a termelés, az árbevétel, az ipari tevékenység, a bruttó jövedelem, a nyereség, a fejlesztési alap, és természe­tesen a tagság jövedelme is. A munka elején tartunk, de az eredmények máris biztató­ak. Hisszük, hogy a széles körű összefogás, amely eddig is megnyilvánult, ezután is hozzájárul az eredményes munkához Tóth Károly, a megyei tanács elnök- helyettese K&mmumsta műszak Kommunista műszakot tar­tott tegnap a Szolnoki MÁV Járműjavító közössége. Reg­gel hét órától 13 óráig 750- en álltak a munkapadok mellett. A dízelmozdonyok javítását gyorsították, hogy a nagy őszi szállítási csúcs­ra valamennyi vontató jár­mű üzemképes állapotban legyen. Helyükön voltak a személygépkocsi-javító osz­tály brigádjai is. A műszak bevételét — körülbelül száz­ezer forintot — a nyugdíjas vasutasok támogatására ajánlották fel. A Szolnoki MÁV Járműjavító dolgozói­nak ebben az évben már ez volt a második kommunista szombatjuk. Az előző mun­kabérét is szociális célokra ajánlanák fel. Egy esztendő híján két évtizede fiatal fiúk kis cso­portja . várakozott a Nagy­atádi Konzervgyár ' előtt, hogy bejuthasson, fölvegyék a szezonra dolgozni. — Nehéz volt akkor el­helyezkedni, főként a szak­mával Aem rendelkezők szá­mára volt kevés lehetőség. Még csak tizenhat éves vol­tam, végtelenül örültem, amikor közölték: fölvesznek, de csak szerződéses mun­kásnak. Ha rendesen dolgo­zom, majd meglátjuk. Hát azóta itt vagyok a gyárban. Először a göngyölegrak­tárban volt segédmunkás, majd a mérlegházba került átvevőnek. A szerződés le­Agroker-napok Pécsen Az Agroker vállalatoknál dolgozó fiatalok országos szakmai, kulturális és sport- találkozója kezdődött tegnap Pécsen. Két évvel ezelőtt Budapesten határozott úgy az ifjúsági parlament, hogy a sajátos szakmai kérdések megvitatása végett időről időre összehívják az agro- keres lányokat és fiúkat. A kétnapos találkozón 350 fia­tal vesz részt. Az első na­pon a kétezer éves város történelmi emlékeivel és kulturális nevezetességeivel ismerkedtek a vendégek, s megkezdődtek a kulturális programok és a sportverse­nyek. A találkozó során a fiatalok szervezett és kötet­len formában beszélik meg szakterületűiknek — a me­zőgazdaság anyag- és esz­közellátásának — időszerű kérdéseit. A jövőben rend­szeresen megszervezik egy- egy megyeszékhelyen a nyári Agroker-napokat. Délutánonként már füst- szagú párafüggöny mögé bú­jik a nap. Bár a Balaton vize még a héten is 24 fo­kos volt, a jó idő szokatla­nul kitartónak bizonyult, nyoma sincs tumultusnak a strandok környékén. A leg­többen befejezték szabad­ságukat, így az embereket az őszre való felkészülés, a tanévkezdés gondja foglalkoztatja. A héten nagy volt a nyüzsgés az iskolákban. A szülők hosszú sorokban áll­tak a tankönyvcsomagokért, s bosszankodtak, mert hi­ányzott egyebek közt a harmadikosok anyanyelv könyve, vagy a kicsik kör- nyezetismeref munkafüzete. Ugyancsak a héten zajlot­tak le a megye iskoláiban a pótvizsgák. A gyerekek nagy része viszont derűsebb idő­töltést választhatott. Ä tá­borozási idény utolsó turnu­sában ezer úttörő üdült a fonyódligeti tábor határőr, munkásőr, tűzoltó, rendőr és ifjú gárdista szakaltáborai­— Persze, nemcsak ez a feladatom. Az osztály, illet­ve a csoport intézi a mun­kajogi kérdésekkel kapcso­latos ügyeket, a különböző szerződéseket. Tavaly a vá­rossal közösen szerveztünk a fiataloknak építőtábort, az idén ezt önállóan oldottuk meg. Gyárunk épített a Ba- laton-parton egy üdülőt, hetven dolgozónk pihenhet ott júniustól augusztus vé­géig. A beindítás, a beuta­lás, a zavartalan pihenés feltételeinek biztosítása is ránk várt. Sokáig Somogyszobról járt be, de két éve Nagyatádon építettek házat, pedagógus ban. A változatos program csak ma ér véget, s holnap reggel megszólal a tanév­kezdést jelentő csengő. A tanév előkészítését is szolgálta a KISZ-tanácsadó tanárok csütörtöki tanács­kozása. Az első alkalommal megszervezett találkozón a szakemberek tököt azzal kapcsolatban cserélték ki véleményüket, hogyan se­gíthetné jobban egymás munkáját az iskola és az if­júsági szövetség. Az ősz közeledtére utaló jel, hogy a csütörtöki évad­nyitó társulati ülés után megkezdődtek a próbák a kaposvári Csiky' Gergely Színházban. Elsőként Lázár Ervin A kisfiú és az orosz­lánok című meséjét keltik majd életre a' gyermekszín­ház előadásában. A héten nagy volt a forgalom a jegy­irodában. A felnőttbérletet váltók először Molnár Fe­renc Liliomát nézhetik meg szeptember 30-tól. A hagyományos őszi szolidaritási akciót az idén szeptember 1. és novemb«r T. között rendezi felesége itt tanít a város­ban. így kényelmesebb, az utazás népi rabolja el sza­bad idejét. Mielőtt a gyárba került, már megkezdte a tanulást a közgazdasági technikumban. Fölöttesei a tanulásra ösztö­nözték. Leérettségizett, be­osztották előadónak a mun­kaügyi osztályra. Elvégezte a közép- és felsőfokú munka­ügyi tanfolyamot, csoportve­zetővé nevezték ki. Hónapok óta megbízottként ellátja az osztályvezetői feladatokat is.. Tizenkét éve vettek föl a pártba, 1980-ban pedig az egyik pártalapszervezet tit­kárává választották. — Harmincketlen vagyunk kommunisták az alapszerve­zetben. Számviteli, admi­nisztratív területen dolgo­zók, néhány fizikai munkás. Idei legfontosabb feladatuk a gazdasági tevékenység se­gítése. A pártmegbízatásokat is ennek szellemében adtuk ki. Persze nem hanyagoljuk el a pártépítést, a kommu­nisták képzését, az agitáei- ós, propagandamunkát sem. Öt olyan fiatal van, akit munkája, politikai érdeklő­dése alapjan alkalmasnak tartunk a párttagságra. Je­lenleg az alapszervezethez tartozó KISZ-szervezetben dolgoznak. Legutóbb Dru- zsin Gyuláné könyvelőt vet­tük föl a pártba, aki a meg Somogybán a Hazafias Népfront megyei béke-ba­rátsági és szolidaritási mun­kabizottsága. A programról csütörtökön ‘ aktívaértekez­let keretében hangzott el tá­jékoztató a megyeszékhe­lyen. A kéthónapos akció során összesen 120 gyűlésre és más csoportos programra kerül sor. E rendezvények előadóit Pataki István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának munkatársa tájékoz­tatta az időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. A mezőgazdasági üzemek­ben mar őszt jelez a mumkanaplár. A szokásos­nál korábban kezdődött a napraforgó betakarítása, ha­sonlóképp az almaszedés. A vései és a nemesdédi almás­kertek is megélénkültek, s szerdán arról kaptunk hírt, hogy az első exportszállít­mány a hét elején útnak in­dult a Szovjetunióba. Sajnos az érlelő meleghez kevés volt a csapadék, s ez sok helyen keresztül­húzta a termelők számítását. A Konaervgyár KISZ szervező titkáraként meg gazdasági téren is- jól dolgozott. Az ifjúsági mun­ka segítését kapta pártfel­adatul. Készülünk az őszi pártok- latás beindítására. Kommu­nistáink közül korábban is mindenki részt vett a szer­vezett oktatásban. Eddig a gyári pártbizottság szervez­te az oktatást, most ez a feladat alápszevvezetünkre hárul. Szerencsére igen jó propagandistánk van, Mayer Judit, aki 15 évi munkája után az idén kapta meg a Len ín-cmiék piakei. let. Most A szocialista kultúra, ide­ológia kérdései címmel in­dítunk alapszervezetünkben pártoktatást. Horváth László a közel­jövőben számviteli főiskolá­ra szeretne jelentkezni. Jámbor László, a gyári pártbizottság titkára elisme­réssel beszélt róla, mert gaz­dasági feladatát és párlmun- káját, titkári tisztségét is igyekezettel látja el. Mit je­lent Horváth Lászlónak a gyárhoz tartozás? — Örülök, hogy ide je­lentkeztem. Nemcsak mun­kát kaptam, hanem segítet­tek, ösztönöztek is a tanu­lásra, biztosították hozzá a feltételeket, megbecsülnek.. Ez köt elszakithatatlanul a konzervgyárhoz főmérnöke például csütörtö­kön arról számolt be, hogy az ilyenkor hagyományosan legtöbb munkát adó lecsó- konzervből a tervezettnél csak jóval kevesebbet tud­nak készíteni. Paradicsom­ból nincs hiány, a papriká­ból viszont a reméltnél gyengébb a termés. Teljes erővel folynak a kampány előkészületei a Kaposvári Cukorgyárban. Két héten belül megérkezik az első répaszálldtmány. A gazdaságokban a héten ■ tar­tott határszemléken arról győződhettünk meg, hogy a csapadék híján nem tudott igazán meghízni a répa. A cukorfok viszont sokfelé ígé­retes. A. szakemberek szerint az idén a kevesebb több lehet A nyári vásár már véget ért, ám a vevők örömteli meglepetésére a héten is több áruházban rendeztek különféle rendkívüli kész- lebkiárusítást, nemegyszer 50 százalékos engedménnyel. Olcsóbb volt a napszemüveg és a fürdőruha is, ám leg­többen a meleg cipőket és pulóvereket keresték. Biró Ferenc Szalai László Háromszáz lakásból álló lakótelepet épít Marcaliban, a Széchenyi téren a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Az első négyemeletes, hatvanlakásos épület­tömbben nemsokára megkezdik a belső szerelést. SOMOGYI I KRÓNIKÁJA i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents