Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
AZ SZKP FORRÁSAINÁL Bolsevikok és mensevikek A program elfogadáséval a n. kongresszus lerakta . az OSZDMP eszmei egységének alapjait. Ezt az egységet azonban meg kellett erősíteni sízervezetileg, mert enél- kül összeforrott párt létezése elképzelhetetlen. Lenin azt tanította, hogy a munkásosztály pártjának a centralizmus és a fegyelem szilárd alapjaira kell támaszkodnia, amelyek a belső pártélet demokratikus normáival párosulnak. A kongresszus elé terjesztették a Lenin által kidolgozott szervezett szabályzattervezetet, amely megszabja a pártba való felvétel rendjét, á kongresszusok összehívását, a pártszervezetek teljes képviseletének elveit, a vezetés testületi voltát, a határozatok megvitatását és egyszerű többségi elfogadását, a helyi szervezetek autonómiáját a helyi ügyekben. A terv a centralizmus eszméjén alapult, amely meghatározta, valamennyi szervezeti kérdés megoldásának módját. Milyen legyen a párt? Különösen. heves viták lángoltak fel a szervezeti szabályzat első paragrafusának megvitatásakor, amely a párttagság feltételeit határozta meg. Lényegében arról volt .szó, hogy milyen legyen n párt: eszmeileg és szervezetileg összeforrott proletárpárt, vagy eszmeileg ingatag és szervezetileg laza kispolgári, .opportunista. Az első paragrafus Lenin oltal indítványozott megfogalmazása a párttagtól megkövetelte a pártszervezetek egyikében való személyes részvételt. Ezt megindokolva Lenin rámutatott, hogy a csakis ez a követelmény biztosíthatja a párt sorainak tisztaságát és szilárdságát, a párt össze forrottságát, a párttag rangjának és jelentőségének növelését! Az a megfogalmazás, amelyet L. Martov javasolt, nem tette kötelezővé ,a párttag részvételét pártszervezet munkájában, hanem csupán a személyes közreműködést követelte meg. Ennek a megfogalmazásnak az volt az alapvető hibája, hogy lehetővé iet- te mindazok bekapcsolódását a pártba, akik ezt óhajtják, megkönnyítette a bejutást a pártba, az ingatag, nem szilárd, a pártfegyelem kötöttségét nem óhajtó személyek számára, elmosta a párt szabatos szervezeti elveit Ez különösen bonyolulttá tette az OSZDMP helyzetét, amelynek illegalitásban, a teljes konspiráció feltételei között kellett működnie. Martov álláspontját bírálva Lenin a következőket mondta: „Ez a fogalmazás feltétlenül arra törekszik, hogy akárkiből és mindenkiből párttagot csináljon, magának Martov elvtársnak is él kellett ismernie, ezt, ezzel a megjegyzéssel — „ha úgy akarják, igen” — mondotta. Mi éppen ezt nem akarjuk! Éppen észért harcolunk ilyen határozottan Martov fogalmazása ellen. Jobb, ha tíz olyan ember, aki ténylegesen dolgozik, nem nevezheti magát párttagnak (akik vallóiban dolgoznak, nem haj- hásznak címeket!), mintha egyetlen fecsegőnek joga és lehetősége van arra, hogy párttag legyen”. A lenini fogalmazást támogatta Pleha- nov is. „Nem volt elfogult nézetem a szervezeti szabályzat megvitatás alatt álló pontját illetően — mondotta —... minél többet beszéltek azonban erről és minél figyelmesebben mélyedtem bele a szónokok beszédeibe, annál szilárdabbá vált bennem az a meggyőződés, hogy Learn oldalán van az igazság . . A pártba belépni szándékozó munkások nem félnek attól, hogy egy szervezetbe kerülnek. Nem riasztja őket el a fegyelem. A pártba az a sok értelmiségi fél belépni, akiket teljesen áthatott a burzsoá individualizmus. De éppen ez a jó. Ezek a burzsoá individualisták rendszerint a nsindenféAz OSZDMP második kongresszusán készfiit Jegyzőkönyvek első kiadásának címlapja készfiit jegyzőkön?le-fajta opportunizmus képviselői is. Távol kell tartanunk őket magunktól. Lenin tervezete bástyául szolgálhat a pártba való behatolásuk ellen, s már egyedül ezért is az opportunizmus minden ellenzőjének reá kell szavaznia”. A lenini tételek győzelme Az opportunistáknak mégis sikerült koalíciót létrehozniuk és a szervezeti szabályzat első paragrafusát Martov szerkesztésében 28 szavazattal 22 ellenében, egy tartózkodással elfogadtatni. Ez a fogalmazás azonban annyira ellentmondott a Lenin által javasolt egész szervezeti szabályzatnak, hogy a pártszervezetek többsége fellépett ellene, s már az OSZDMP III. kongresszusa (1905-ben) a lenini fogalmazással cserélte fel. A szilárd iszkrásoknak azonban sikerűit megvédeniük a szervezeti szabályzat összes többi elvi jelentőségű lenini tételét. „Jóllehet ez rontott a szervezeti szabályzaton, a szervezeti szabályzat egészét elfogadták az összes isizkrások, és az egész kongresszus” — írta Lenin az első paragrafussal kapcsolatban megejtett szavazásról. Lenin győzelmét Martov is elismerte, aki később azt írta, hogy az első paragrafus megszavazása során elszenvedett vereség jelentőségét „a szervezeti szabályzat többi pontjának elfogadása Lenin szempontjából nullára redukálta”. A szakadás: politikai eredmény V. I. Lénán az kszkra híveinek soraiban végbement szakadást „a kongresszus egyik fő politikai eredményének” tekintette. A több» ségre és kisebbségre való végleges elkülöniilés az OSZDMP központi szerveinek megválasztása során ment végbe. Miután a kongresszus megfelelőképpen értékelte az Iszikra érdemeit, elismervén azt a párt központi lapjának, felvetődött a központi lap szerkesztősége megválasztásának kérdése. A szilárd iszkrások azt javasolták, hogy válasszanak Lenin, Plehanov, Martov összetételű munkaképes „hármasfogatot”. Ez a javaslat megkapta a szavazatok többségét. Martov azonban nyílt szakadásra törekedett, és nem volt hajlandó részt vermi a szerkesztőség összetételében Lenin híved a párt központi bizottságának megyálasztása során is győzelmet arattak. Martov és hívei kisebbségben maradtak. Így történt a kettészakadás bolsevikokra és mensevikek- re, amely ténylegesen két párt — a valóban proletár, forradábni bolsevik párt és a kispolgári, reformista, megalkuvó mensevik párt — megalakulása hoz vezetett. (Folytatjuk.) Az utcán előbb megveszik A Zöldért a kaposváriakért Több rugalmasságot várnak — Messziről hozzák a jobbat Minden harmadik kaposvári lakos évi teljes burgonya-, zödd'ség- és gyümölcs- ellátását a Somogy megyei Zöldért Vállalat biztosítja: egy-égy kaposvári átlagosan valamivel több, mint 61 kiló burgonyát, majdnem 80 kiló zöldséget és 66 kiló gyümölcsöt fogyaszt évente. Autókor azonban arról beszélünk, hogy a megyeszékhelyen ennyi vagy annyi zöldség, gyümölcs, krumpli fogy, tudnunk keli: a kaposvári boltokiban nemcsak a szűkén vetít város, illetve a városkörnyék, lakói szerzik be szükségleteiket, , hanem az innen távolabb élő, de itt dolgozó ingázók egy resize is rendszeresen itt vásárol. Hogyan tölti be városellátó feladatát a Zöldért? Az igazgatói előterjesztésben, a pezsgő vitáiban erre a kérdésre kerestek választ tegnap a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén. A vállalat munkájának tárgyalásával olyan téma került terítékre, mely jól ismert a testület tagjai és a lakosság tízezred előtt, hiszen az élelmiszer-beszerzések során szinte naponta találkozhatnak vele, s most természetesen élénk érdeklődés, nagy figyelem kísérte. Ami a kínálatot illeti, napjainkban szinte valamennyi kertészeti termelvén-y megkapható a boltokban, s ha eltekintünk az áraktól, az esetenként felmerülő — és jogos — minőségi kifogásoktól, nincs okunk elégedetlenségre. Ebben szerepet játszik az is, hogy a vállalat számos boltjának közvetlen kapcsolata van a kistermelőkkel', nőtt a boltok közvetlen felvásárlása, s noha az árualapot jobbára somogyi termelésiből biztosítja a megyei Zöldért, nem lebecsülendő az a mennyiség sem, melyet — s ez főként a primőrökre és a nyári időszakra vonatkozik — más megyékből és a fővárosi, Bosmyák téri gazdasági társulástól szereznek be. Az igazgatói tájékoztató, s ehhez kapcsolódóan a testület tagjai főként a zöldség-, a gyümölcsi- és a burgonyaellátással foglalkoztak, jóllehet a vállalat egyéb kereskedelmi, gyártási, tenpelés- szervezési tevékenysége sem lebecsülendő. Az „egyoldalúság” azonban érthető, hiszen a város lakosságának ellátása szempontjából különösen az előbbiek nyomnak sokat a latban. A zöldségke- reskeclelemJben az áruval több a gond, mint más boltokban más portékával — a készleten például gyorsabban kell túladni —, s talán ennek is része van abban, hogy itt a szerződésre kiadott üzletek száma nem nő olyan dinamikusan, mint a kereskedelem más területein. Említettük, hogy a vállalat a megyei termelés kiegészítésre esetenként messziről — például a Dél-Alföldről — szerez be egyes kertészeti termel vény eket Ezzel kapcsolatban hallottuk a tegnapi vfb-üüésen: a több száz kilométerről hozott áru nem tekinthető olyan alapnak, mely hosszabb távon megnyugtatóan biztosítja a somogyi, ezen belül a kaposvári ellátást, ehelyett inkább a megyén belül korábban kialakított zöldségtermesztő Icörzeteket kellene életre kelteni. Annak ellenére, hogy Somogy nem tartozik a kertészeti hagyományokkal ren- delkező megyék közé, indokolatlan ennek az ágazatnak a túlzott leértékelése: vannak jó példák arra, hogy a somogyi gyümölcs- és zöldségkertészkedés. üzemi és ellátási haszonnal jár — hallottuk dr. Illés Attilámétól, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettesétől. A termelő és a termeltető kapcsolatától függ; hogy a minőségi és mennyiségi kínálat mindenkor találkozzon a fogyasztó igényeivel. Nem hiányozhat a korszerű kereskedelem eszköztárából a rugalmasság. A testület ülésén többen szóvá tették: a magánkereskedők példáját követve a vállalat is több helyen kínálhatná utcai árusítással a termelvényeket. Hogy ezt nem teszik olyan mértékben, ahogyan tehetnék, ennek egyik oka: meglehetőlsen hosszú klót vesz igénybe a „kitelepülési” engedély megszerzése. A vb — mely egyebek között a Kinizsi lakótelepen építendő Zöldért—ABC megvalósítását' is sürgette — most úgy határozott, hogy az utcai árusítással kapcsolatos kérelmeket — legyen az vállalati, szövetkezeti igénylő vagy magán- személy — a jövőben azonnal elbírálják, ezzel is segítik a gyorsabb és jobb ellátást, o* H. F. Diplomás r r "11 „fonono Boldog emberekről írtam riportot öt évvel ezelőtt. Köztük volt Szabó lmréné, akit épp>en akkor vettek föl a Könnyűipari Műszaki Főiskola levelező tagozatára. A napokban kezembe akadt ez a régi írásom, s fölébredt bennem a kíváncsiság: vajon elvégezte-e Szabóné a főiskolát, s mi van most vele. Első alkalommal nem sikerült beszélnünk, mert a férjével az NDK-ban nyaralt, a textilművek küldte el őket csereüdültetésre. Másodszor azonban már szerencsém volt, bent találtam. Örömmel fogadta, hogy folytatjuk az öt évvel ezelőtt megkezdett beszélgetést. — Igen, elvégeztem a főiskolát — válaszolta a kérdésemre, majd hozzátette. — Nem volt olyan biztos, hogy befejezem ... Ugyanis, nem tudtam, hogy mit vállaltam! A filigrán, barátságos, kék szemű asszony ugyanazon az emeleten dolgozik a férjével Védnökség az anyagtakarékosság felett A KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítését szolgáló, valamint a melléktermékek és hulladékanyagok hasznosítását célzó kormányprogramok végrehajtása fölött. A védnökségről a napokban megállapodást írtak alá a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Tervhivatal, az Ipari, a Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal vezetői. A megállapodás szerint a KISZ többek között szorgalmazza, hogy az állami szervek és a gazdálkodó szervezetek konkrét tennivalók kidolgozásával bízzanak meg elsősorban fiatal műszakiakból, közgazdászokból álló alkotócsoportokat. Az ifjúsági szövetség az Alkotó Ifjúság Egyesülés és a fiatal műszakiak, közgaz- dások tanácsai ifjú szakembereinek közreműködésével részt vesz többek között az ipari segédanyagok felhasználóinál végzendő technológiai vizsgálatokban. Tíz vállalatnál a minőség megőrzésére, illetve javítására — kísérletképpen — bevezetik a minőségi körök rendszerét. A mezőgazdaságban feltárják a termelés, a betakarítás, a tárolás, a feldolgozás és az értékesítés során keletkező veszteségeket, s ezek csökkentését szolgáló javaslatokat dolgoznak ki. A hulladékanyagok összegyűjtése és hasznosítása érdekében — az úttörőszövetséggel közösen, kísérletként — öt városban megszervezik a' hulladékok, elsősorban a femek, a papír és az üveg rendszeres begyűjtését és értékesítését, három városban pedig a „kiselejtezett”, de még használható háztartási gépek összegyűjtését és értékesítését A védnökségí megállapodást aláíró állami szervek gondoskodnak arról hogy az ifjúsági szövetség által vállalt feladatok végrehajtásához megteremtsék a szükséges teltételeket. Rendszeres ran megjelölik azokat a konkrét tennivalókat, amelyekre a fiatal kollektívák vállalkozhatnak, s közreműködnek az új alkotások széles körű elterjesztésében is. Az ifjúsági szövetséggel közösen rendszeresen értékelik a programok végrehajtásának tapasztalatait, s támogatják az eredményesen tevékenykedő fiatalok, anyagi elismereset. a Pamutfonó-ípari Vállalat Kaposvári Gyárában. Van ebben valami jelképes, hiszen egymást segítve végezték el egyik is-' kólát a másik után. Két gyermekük van, így mindig be kellett osztani, ki az aki ta-' nulhat A textilipari technikummal kezdték, aztán a férje, aki alapszervezeti párttitkár, elJ végezte az esti egyetemet. Ezután az asszony ment főiskolára, most pedig megint a férje tanuL Szervezési csoportvezető, s felsőfokú szervezőire jár. Ha a kiindulópontot nézzük, akkor Szabó lmréné pályájának íve magas, hiszen fonónőként kezdte huszonnégy évvel ezelőtt a gyárban. Ö az egyetlen, aki a gép mellől eljutott a műszaki főiskolai végzettségig. Ez az első munkahelye. Mindig úgy érezte: ebben a szakmában van otthon, minek menne el máshova. Sokat áldozott viszont a nagyobb tudás megszerzéséért. Nagy volt az öröme, amikor bekerült a főiskolára. Aztán fokról fokra rájött, milyen sokat keil pótolnia. — Először a koromnál fogva, no meg azért, mert régen érettségiztem. Akkor vettem észre, amikor az első zárthelyit írtam, majd a vizsgákon. Rájöttem, hogy nekem lényegesen többet kell tanulnom, mintha most fejeztem volna be a középiskolát. Szerencsére olyan az alap- természete, hogy nem hagyja abba, amibe egyszer belefog. Tizenhatan kezdték el a főiskolát, s négyen fejezték be közülük. Ö volt az egyetlen kaposvári. — Egyre büszke vagyok, hogy utóvizsga nélkül végeztem el a főiskolát... Jó eredménnyel fejezte be tanulmányait, jó és jeles osztályzatokat kapott a záróvizsgán. A négy év tanulás és a helytállás persze elképzelhetetlen lett volna a család segítsége nélkül. — A férjem a vizsgaidő- szakban minden alól mentesített. Ö főzött, takarított, ellátta a két gyereket Nekem csak az volt a dolgom, hogy tanuljak. Szabóné másfél éve a technológiáról átkerült a tervosztályra. Mo6t ismerkedik a különféle területekkel, ugyanis ez az alapja a további előrelépésnek. öt évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy egy időszakra lehet boldog az ember. Ha volna tökélet« boldogság, akkor nem lenne az ember előtt további cél. Azt hiszi, hogy mindig többet lehet tenni a teljes boldogságért. — Ezt most is fenntartom, egy kiegészítéssel. Ha az ember túl könnyen ér el valamit, nem becsüli meg ügy, mintha többet tett érte. Ez a magánéletre is áll, éppen ezért azt szeretném, ha az első gimnazista Ildikó, a he-' tedikés Zsolt szintén így fogná majd fel. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP
