Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám
Feszültségek feloldása B eszélgetés Nagy Sándorral az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával A beszélgetésnek nincs különösebb apropója. Nem jelent meg az elmúlt hetekben, hónapokban az ifjúságot érintő állásfoglalás, határozat. Az Állami Ifjúsági Bizottság is szokásos hétköznapjait éli. Ily módon akár magyarázatra is szorulna, hogy mi indokolja a kérdést: milyen a fiatalok szociális helyzete, milyen gondjaik foglalkoztatják az Állami Ifjúsági Bizottságot? — A téma ilyesfajta megközelítését nem tartom szerencsésnek — mondta Nagy Sándor, az ÁIB titkára. — Valahogy belénk rögződött, hogy a fiatalok helyzetéről nagy általánosságokban szóljunk. Mondjuk, az ifjúsági törvény megalkotásának az évfordulóján, a KISZ kongresszusa után. üiyankor szívesen összegezzük az eredményeket, soroljuk a gondokat, a feladatokat, valójában azonban az ifjúság valamennyi kérdése szüntelenül napirenden van. A párt. ifjúságpolitikai határozatának az ifjúsági törvénynek egyik legfontosabb következménye, hogy a szemléleten váltoeta- tott. Nem állítom persze, hogy mindenkién. De nagyon sokan megértették és a gyakorlatban is érvényesítik, hogy nem külön kel] kezelni az ifjúsági kérdéseket, hanem a döntésekben mindenkor számolni kell a fiatalokra tett hatásukkal is. Még pontosabban: a döntésekben az érdékelt fiatalok véleményének is tükröződnie kell. Nem a fiatalokról, hanem a fiatalokkal lehet helyesen határozni. Másrészt: útón- útfélen a fiatalokról, az ifjúságról teszünk említést, holott az ifjúság heterogén összetételű. Ha az Állami Ifjúsági Bizottság múlt évi üléseit fölidézem, ha a javaslatokat, ha tározatokat sorra veszem: nem általában az : ifjúság gondjaival foglalkoztunk, hanem egy-egy rétegével. Azaz: megvizsgáltuk például, hogy miként lehet javítani a szakmunkástanulók, az egyetemi-főiskolai hallgatók, a fiatal házasok szociális helyzetén. — Bontsuk tehát részekre a kérdést: a szakmunkástanulók juttatási rendjét 1955ben szabályozták azzal a céllal, hogy a tanulók az ősz- szes térítési dijat fedezni tudják az ösztöndíjból. Azóta érdemi változtatás nem történt, a szabályozás minden bizonnyal elavult. — Az elmúlt néhány évben sante minden ifjúsági fórumon szóba került a szakmunkástanulók ösztöndijazá- sának korszerűsítése. A KISZ X. kongresszusának az állami szerveket érintő javaslatokat tartalmazó feladattervében is helyet kapott a változtatás szükségessége. A diákparlamenteken ugyancsak sürgették a módosítást. Az Állami Ifjúsági Bizottság az év elején tárgyalta az illetékes minisztériumok előterjesztését. Az öi^löndíj- rendszer felülvizsgál? tárnak alapján a bizottság a rendszer átfogó továbbfejlesztése keretében az ösztöndíjak, jelentős emelését tartja szükségesnek. Az új ösztöndíj- rendszer kidolgozásához meghatározta a legfontosabb elveket. Elkülönül a tanulmányi ösztöndíj és a tanuló szociális körülményei alapján- adható támogatás, a differenciálás alapja a szakma jellege és az évfolyam mellett elsősorban a szakmai és tanulmányi teljesítmény lesz. A vállalatok feladata, hogy a szakmunkásképzésben meglevő érdekeltségük szerint a tanulók ténylegesen végzett munkájának megfelelően gondoskodjanak a pénzbem juttatásokról Megváltoznak a társadalmi tanulmányi szerződés feltételei is. Az Állami Ifjúsági Bizottság határozatának lényeges része, hogy a javaslatokat a tanulók időben megismerjék és megvitassák. Kívánatosnak tartjuk, hogy már a következő tanévtől bevezessék a költségvetési kiadással nem járó változtatásokat. Így oldják fel a társadalmi ösztöndíjak kötöttségeit és tegyék lehetővé, hogy a III. évfolyamos tanulókat szakmunkásbérben foglalkoztassák. — Feltehetőleg a szakmunkástanulók véleménye módosítja majd az elképzeléseket ... Az egységes helyzetképért KlSZ-tanácsadó tanárok tanácskozása Kaposváron a Politikai Képzési Központban megkezdődött a KlSZ-tanács- adók és KISZ-alapszervezeti titkárok tanácskozása. Huszonkét középiskola KISZ- tanácsadó tanára, valamint negyven pedagógus—KISZ- alapszervezet titkára kapott meghívót a megyeszékhelyre, hogy segítse a tanácskozás munkáját. — Első alkalommal szervezünk ilyen találkozót — mondta Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság titkára. Célunk az, hogy e tanácskozás képet adjon a megye közoktatásáról, illetve az ifjúsági szövetség e területtel kapcsolatos feladatairól. Sok helyütt azt tapasztaltuk, hogy a pedagógus- alapszervezelek munkája' elmarad a lehetőségektől; arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy milyen munkát várunk ezektől ’ a közösségektől. A megnyitó után dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott előadást a közgondolkodás jellemzőiről, majd a megye közoktatásának helyzetét ismertette Üjvári Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa. _ Az ézt követő vita bizonyította, hogy időszerű témát választottak a rendezők. Ezt a veszélyeztetett helyzetű fiatalokról es a deviáns jelenségekről tartott tájékoztatók követték.. Dr. Dicsé litván, a fiatalkorúak ügyésze a hátrányos helyzetűek köréből kikerülő bűnözőkről beszélt, dr. Itzés Balázs főorvos a gyermekek egészséges életre való neveléséről, dr. Orbán István, a Somogy megyei Gyermekes Ifjúságvédő Intézet igazgatója pedig az állami gondozottak nevelésével, a társadalomba való beilleszkedésük nehézségeivel foglalkozott. Segíti a résztvevők munkáját az a tapasztalatcsere is, amelyen a tanintézet ifjúsági szervezeteik pártirányítási módszere a téma, valamint Kraliczki Zoltánnak, a megyei úttörőelnöknek az előadása — ő az úttörők KISZ-életre történő neveléséről beszélt. A hivatalos tanévkezdés előtt alig egy héttel időszerű megismerkedni az új tanév feladataival — erről Mihalics Veronika tartott tájékoztatót. Abban, hogy a tapasztalatokat hogyan lehet majd hasznosítani, Banka Margitnak, a képzési központ vezetőjének médiabemutatója segítette a résztvevőket. . . A KISZ-tanácsadók és pe- dagógus-alapszervezetü; titkárok sok hasznos ismeretet, mindennapi munkájukat megkönnyítő ismeretet kaplak. A hasonló munkakörben dolgozó tanárok tapasztalatcseréjének eredménye pedig főképp a gyakorlatban mutatkozik meg. — Már az előterjesztés is támaszkodik ezekre a véleményekre. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy a részletkérdésekben, a megoldás módját illetően egymástól eltérő véleményekre. Az egyetemeken- főiskolákon folytatott viták egyébként arról is meggyőztek, hogy lényeges kérdésekben a hallgatók felelősségteljesen mondanak véleményt. Mindenütt támogatták a teljesítmény, a tanulmányi eredmény szerinti nagyobb differenciálást. A két iskolatípus ösztöndíj- rendszerét összehasonlítani fölösleges volna. Az egyetemi-főiskolai új, már működő rendszed ha nem is oldott fel minden feszültséget, megfelel rendeltetésének. Az Állami Ifjúsági Bizottság egyébként a közelmúltban átfogóan elemezte az életkörülményeket befolyásoló tényezőket és a lehetőségek figyelembevételével határozta meg a rövidebb és hosszabb távú feladatokat. Ezen belül a legjelentősebbnek tartom, hogy a következő tanévtől bővülnek a munkavállalási lehetőségek, s megoldódik egy régóta vajúdó probléma: a felsőoktatási intézmények tanulói igénybe vehetik majd a. gyes-t. Mindezen intézkedések azt igazolják, hogy rendszeresen napirendre kell tűznünk az if júságot érintő legfontosabb kérdéseket, s folyamatosan ellenőriznünk kell, hogy melyik döntés életképes még, melyiket haladta túl az idő. — A fiatalokról szólva óhatatlanul eljutunk a családalapítás, a lakáshoz jutás gondjaihoz. A lakásra várók számának nagyságát, a népgazdaság teherbíróképességét ismerve lényeges fordulatot aligha várhatunk a következő években. De ez ügyben az apró változások is sokakat érintenek. Mi enyhíteni az önálló otthon megteremtésének gondjait? — Legsúlyosabb társadalmi gondjaink közé tartozik a lakáskérdés. Valóban, minden intézkedés, amely enyhít a feszültségen, figyelmet érdemel, Ismert fogalom már a lépcsőzetes 'lakás hozju tás, a garzonlakas-akció, a fiatal házasok otthona és a többi. Ha a lakásokkal sikerül jobban gazdálkodni, annak a fiatal házasok is hasznát látják. Javaslat készült arra, hogy 1984. januar elsejétől az ifjúsági takarékbetét utáni kölcsönt a magánforgalomban történő lakásvásárlásira is igénybe ' lehessen venni. Hosszú távon azt kellene megvalósítanunk, hogy a fiatalok valamfiéle garanciával gyűjthessenek lakásra, mondjuk az ifjúsági takarék- betétkönyvben, ami most pótolja a lakásvásárlási előtörlesztést, s mind többféle, a lakás berendezéséhez szükséges árura ad kedvezményes kölcsönt M. D. Készül 1 az ördög bibliája önmagában való ártalmatlansága ellenére az ördög bibliája elnevezést érdemelte ki a kártya. Bár pontosabb volna, ha ördögi emberek bibliájának neveznénk. Hogy ördögi vagy másféle játékszerré változik, az születésekor még nem dől el. Így készítőd is ártatlannak minősíthetők. Teljesen annak, mégpedig a következők miatt: — Nem tudunk játszani vele. Magyarkártyával még csak-csak, de ezt csupán vágjuk, sarkozzuk, csomagóljuk... Hogy mire való? Hát kártyázásra! De nem nekünk... Ezt mondták a karádi áfész gerézdpusztai kártyaüzemében az asszonyok, egybehangzóan. Egyikük még megjegyezte, hogy a lánya az tud valami kanossza vagy ilyen nevű játékot — föltehetoleg nem vezekel a leány, hanem ka- nasztazik —, de azt se pénzre játsszák. A kártya pedig készül. Ottjártunkkor épp Poker, Whist — gyanús, nagyon gyanús — feliratú dobozokba kerül, hogy azután export gyűjtökartonokba csomagolják. Igaz, a főnók — az üzemben dolgozó egyik férfi — megígérte, hogy egyszer, ha lesz idejük, tartanak egy kis kártyatanfolyamot... De nincs idejük. Mert az exportmunka sürgető, e nem akad agyonütni való óra. Óriási lapokban érkezik ebbe az üzembe a kinyomtatott kártya; egy-egy nagy ív egy pakli. Ezt ügyes gépek szeletelik még ügyesebb asszonykezek segítségével, aztán egy erős masina lekerekíti a sarkokat, majd celofánburkot kap a „biblia”, s végül csinos kis dobozba zárják. Ütja pedig vajon hóvá vezet? Legális és tiltott kártyaklubokba, játékbarlangokba, lebujok- ba, gyerekszobákba, szelíd nagymamákhoz — hogy ve- tigélhessék üres óráikban... Jelzés sincs a kártyán — Piatnik Nándor és fiai hol vannak már? —, úgyhogy ha véletlenül vaíoban ördögi eszközzé válna, senki sem mondja meg, hogy ezt az eszközt Magyarországról szolgáltatták. Senki sem tiltakozhat amiatt, hogy mi vittük bűnbe.., l. r. Két ház között: a falu Porták, ősz előtt Kaposszerdahély nem jelentéktelen somogyi település. Hétszázhuszonöt lakosát tartják számon a Szennai Közös Községi Tanácson. A Tófkaji-erdő leágazásán tú! kezdődik — a Zselic egyik kapuja ez a falu —, a Sovány-portával. Az első és az utolsó szerdahelyi házba kopogtunk be, hírt hozni, ho-_ gyan élnek ott az emberek. Nics otthon a gazda a Sovány-portán. Valaki mégis tesz-vesz az út szintjénél magasabban fekvő kertiben. Sovány Lajosné — kötényében szép szem burgonyákkal — örömest szóba áll a hívatlan vendéggel. — Itt a fiam lakik, mi a férjemmel Kaposvárról jöttünk ki. Ügy van ez, hogy. ha ide készülünk, azt mondjuk* „haza”, de amikor a közvágóhídhoz közeli lakáNj-finss tec'inj'íiiíy^ épít házakat Somogy- tarnócán a Dél-somogyi Állami Gazdaság dolgozóinak a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet. A háromszobás, összkomfortos lakásokat a szövetkezet félkész állapotban adja át — mintegy kétszázezer távúikért — i * befejezés a lakókra vér, sunkba megyünk, akkor is „hazát” emlegetünk. Valamikor a férjemék laktak itt Előkerül ő is, a kaposvári nyugdíjas szabó. Mi tagadás, jól áll a kezében a kerti szerszám — Édesapám földműves volt, mint a szerdahelyiek nagy többsége. Hatan voltunk testvérek, az ő munkáját nem folytathatta minde- gyiikőnk. Az egyik bátyám Cipész lett, én meg Pécsre mentem szabóinasnak. Segédként Pestet is megjártam, és Kaposváron lettem önálló. Látja, elröpúit fölöttem hetvenhét év: a szemem már nem olyan, mint régen. Három gyerekük van, hat unokájuk, hat dédunokájuk. Kapó szerdahelyi fiuk az erdőgazdaságnál gépkocsivezető. — Piacolunk — veszi át a szót újra Erzsi néni. — Ez segít megélni. Egyetlen zöld robbanás a kert; még ószrfe is tartogat kincseket. Sudár fákba akad a pillantás. — Van egy kis erdő is a portához. Á zselici ember mindig is jóban volt. a fával! Szenna felé tekint az utolsó, a Rákóczi utca 31. számú ház. — Valójában 59-es —árulja el a „titkot” Szűcs Já- nosné, egy kedves fiatalasz- szony gyerekek karéjában. — Ayámékkal lakjuk az épületet. Kiderül: ez óvodányi gye- •ekhadból csak kettő a: övék: Mariann és Roland. A fiatalasszony áfész-alkalma- zott; a szennai szeszfőzde új vezetője. — A férjemmel közösen csináltuk, de ő felcsapott árufuvarozó kisiparosnak; van egy Zilje. Most kezdi az önállóságot. A ház négy szoba*, a hátsó részt nemreg epüRek, Ok az „utcafrontot” lakják; édesapja, a nyugdíjas vasutas és az édesanya, a kaposvári ru- f hagyári dolgozó az új épületrészben él. — Gamásról költöztünk ide, a beteg dédihez húsz éve. A régi ház helyére emeltük ezeket a falakat. Mária vidám teremtés lehet. Archátterét most egy sor könyv alkotja: Passu th- művek, operakalauz, lexikonok, antológiák. — Sokat olvasok. Falun az a legnagyobb lehetőség... Meg a barátkozna" Társaságuk van idősebbekből, íia- talabbakból. — Mi foglalkoztatja még a Szűcs házaspárt? Csak egy pillanatig keil gondolkodnia. Szezon a fözdében ’ — Az utazás. Férjemnek Szlovákiában is, Jugoszláviában is élnek rokonai. Aztán ha átmegyünk, akkor nemcsak azt a települést ismerjük meg, ahol a rokonság van. Prágát, a jachymovi bán.yamúzeumot, Karlovy? Vary t is felkerestük. Most Üj vidékié készülünk. Kávéval kínál, s nem ia sejti, hogy én közben általánosítok: a szerdahelyi ember vendégszerető. — Nemsokára kezdődik a szezon a szeszfőzdében. Miből főznek pálinkát? — Olyan áldott vidék ez, ahol minden megterem: szilva, körte, barack, alma. minden gyümölcs. Ha az időjárás is kegyeibe fogad minket, akkor hamar szaporodnak a hektoliterek ... Lcskó László SOMOGYI NÉPLAP