Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
Bee« haderScsökkentási tárgyalások Magyar felszólalás A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben ' folyó tárgyalássorozat csütörtöki — sorrendben 344. — plenáris ülésén felszólalt Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés tagországainak legfőbb vezető testületéi ebben az évben már két ízben is foglalkoztak az európai biztonság. illetve a leszerelés kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány teljes egészében és részleteiben is támogatja a tárgyalásokon közvetlen státusszal részt vevő négy szocialista ország június 23-án beterjesztett egyezménytervezetét, amely — a korábbi szocialista indítványokhoz hasonlóan — egyetlen célt szolgált: kivezetni a bécsi tárgyalásokat a NATO-tagországok teremtette zsákutcából. A négy szocialista ország átfogó dokumentumában foglaltak ugyanis kiterjednek a különleges jogkörrel részt vevő országok biztonságára is, amelyekhez — mint ismeretes — Magyarország is tartozik. A magyar küldöttség vezetője a továbbiakban a fegyverzet csökkentésének jelentőségével foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a bécsi tárgyalások előkészítésekor — 1973-ban — valamennyi érintett fél egyetértett ennek szükségességével. 1Á szovjet kormány vendége Csütörtök délután utazott Montrcálból Moszkvába Samantha Smith, a 12 éves diáklány, aki nemrég „levelezésbe kezdett” Jurij Andropovval arról, hogy elkerülhető-e az atomháború? Samantha a szovjet kormány vendége. Képünkön: csomagolás az úlra. (Telefotó: AP—MTI—KS) Csád, a háborúk hazája Nyikola] Tyihonov fogadta Martin Dzurt Hisszéne Habré, aki most Csád fővárosát védi ellenfele, Gukuni Veddei ellen. Afrika közepének nagy or- ■ szaga Csád. — 14—15 (Viu- i gyarország férne el rajta — . sokféle szomorú statisztikában áll az eteri. A szegénység, az elmaradottság, az éhség e kietlen videize egy do- . logban abszolút világelső: alighanem itt háborúztak a legtöbbet az elmúlt két évtizedben. Az egykori francia gyarmat 23 esziendje független, de jóformán ugyanennyi ideje harcolnak a különböző nemzetiségi es politikai csoportok egymás ellen. Kezdetben még létezett viszonylag szilárd központi hatalom, a Párizzsal szoros barátságban 'lévő Tombalbaye elnöksége idején. A viszonylag fejlettebb déli országrész törzseit képviselő kormány ellen azonban már a hatvanas évek elejétől állandó fegyveres harcot folytatnak az ,északi mohamedán törzsekből regrutálódó erők. 1975- ben pedig megkezdődött az intenzív háborúskodás kor- szalut. Az idén ragadta meg államcsínnyel a hatalmat Malloum ezredes, aki nagyjából Tombalbaye politikai vonalát folytatva minden korábbinál drasztikusabb önkényuralmat teremtett. Az északiak Frolinat . nevű szervezete valamint a belső ellentétek miatt belőle kivált több más csoport már túllépett a gerillaharc keretén, nyűt háborút folytatott a központi hatalom ellen. S a helyzetet tovább bonyolította, hogy az ország más vidékein is különböző érdekűcélú fegyveres szervezetek alakultak. Pár év alatt Csád SOMOGYI NÉPLAP maga lett a pokol: mindenki harcolt mindenki ellen. A nyomorúságos ország földhözragadt lakói között véres sorokat vágott az elkeseredett hadakozás. Végül 1979-ben sikerült — afrikai és francia közvetítéssel — összehozni a tizenegy!!) legjelentősebb fegyveres csoport képviselőit békéltető tárgyalásra. Kompromisszum született: létrehoztak a csádi egységkormányt. Ebben a két meghatározó személyiség az elnök, Gukuni Veddei és a hadügyminiszter, Hisszéne Habré lett. Annak idejen mindketten a Frolinathoz tartoztak, de ezek után a legádázabb ellenfelekké váltak. 1980-tól most már Habré háborúzott Veddei ellen. A fővárosban az utóbbi ült, Habré ismét úgynevezett felszabadító lett. Veddei Líbiát hívta segítségül és ki tudta szorítani ellenlábasát az országból. Később azonban Líbia — nagy külföldi nyomásra — az afrikai egységszervezet rendfenntartóinak adta át a helyet, mire rövidesen újra felvirradt Habré napja. Tavaly viszonylag gyors és sikeres harcban — Szudánnal és Egyiptommal a háta mögött — elűzte Veddeit. Fordult hát a kocka: most Habré a központi hatalom és Veddei a felszabadító, aki rövid erőgyűjtés után most tavasszal, Líbiából meg is indította az újabb háborít. Ma már véres harc dúl az ország északi részén, Habré egykori hátországában. S a sors iróniája, hogy a franciák, akik annak idején Habré ellenében segítették Tombal- bayét, most Habrénak szállítanak fegyvert, sőt a veszélyben lévő elnök már közvetlen beavatkozásra sürgeti Párizst. Mindez egy logikátlan kalandregény összefoglalójának tűnhet, pedig ez egy ország tragédia járnak száraz forgatókönyve. Mi vár még Csádra? Az iszonyatos bajoktól feszített országban kétségkívül még sokáig a fegyvereké lesz a szó. A. K. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön fogadta Martin Dzur hadseregtábornokot, a CSKP KB tagját, Csehszlovákia nemzetvédelmi miniszterét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. Szívélyes, elvtársi légkörű találkozójukon elégedetten állapították meg, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia, valamint a két ország fegyveres erői közötti sokoldalú testvéri együttműködés sikeresen fejlődik. Ennek az együttműködésnek az alapja a szocialista és kommunista építőmunkával, az enyhülésért és a békéért vívott harccal kapcsoIsmeretlen személyek szerdán este eltérítették az iráni légitársaság Boeing—747- es típusú belföldi utásszál- lító repülőgépét és Kuvai- ton keresztül Párizsba irányították. A gép csütörtök reggel, mintegy 180 utassal a fedélzetén leszállt Párizs Orly repülőterén. A Boeingen eredetileg körülbelül 370 személy tartózkodott, de közülük 186-ot a géprablók — feltehetőleg öt-hat felfegyverzett személy — a kuvaiti hatóságokkal folytatott több mint hétórás tárgyalás után szabadon engedtek. A gépet ezután feltöltöttek üzemanyaggal és Párizsba irányították. A francia fővárosban megadták magukat az iráni légikalózok. A gépeltérítők azt állítják, hogy a Modzsa- hedin Halk szervezet tagjai. Az utasok szabadonbocsá- tását a légikalózok ahhoz a feltételhez kötötték, hogy latos nézeteik azonossága. A találkozón hangsúlyozták, hogy mindkét ország erőfeszítéseket tesz annak a széles körű, a háborús veszély kiküszöbölését szolgáló programnak a megvalósításáért, amelyet a szocialista országok párt- és állami vezetőinek júniusi moszkvai találkozóján fogadtak el. SALART Csütörtökön Genfben plenáris ülést tartott a hadászati fegyverek . korlátozásával és csökkentésével kapcsolatos tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai delegáció. jelenjen meg a Repülőtéren Masszud RadZsavi, a szervezet franciaországi emigrációban élő vezetője. Azzal fenyegetőztek, hogyha nem teljesítik kérésüket, felrobbantják a repülőgépet. Radzsavi meg is jelent a repülőtéren és az ellenőrző toronyból rádión érintkezésbe lépett a légikalózokkal. Megígérte nekik, hogy közben jár annak érdekében, hogy politikai menedékjogot kapjanak Franciaországban. Radzsavi előzőleg elítélte a repülőgép eltérítését. Kijelentette, hogy nem hiszi, hogy a légikalózok az ő szervezetének tagjai lennének, mert azok nem követnek el ilyen cselekedeteket. Max Gallo államtitkár a francia kormány szóvivője később kijelentette: a légikalózokat bíróság elé fogják állítani a nemzetközi jog megsértéséért, még ha politikai menedékjogot kapnak is. Értesítem a tisztelt fuvaroztatókat, hogy közúii árufuvarozást 5 lonnás, billenőplatós tehergépkocsival megkezdtem. Várja szíves Megrendeléseiket CSIZMADIA LÁSZLÓ, Kaposvár, Petőfi u. 64/s. I. em. 4. Telefon — egész nap 15-458 vagy Madár u. 45. sz. alatt, 17 óra után. (1021) Hirdetmény! A DEDÁSZ V. Siófoki Üzemigazgatósága közhírré leszi, hogy Siófok 63. sz. út és az M 7-es út keresztezödésenél léio DRW tolozárhálózatot létesített 50 tn nyomvonal hosszban. A létesítményt 1983. június 29-én feszültség alá helyeztük. Ezen időponttól, a létesítmény érintése TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES! (67276) Kohl moszkvai tárgyalásai Kevéssé meggyőző érvek Bár Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár még a Szovjetunióban tartózkodik, a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásait már befejezte, s így lehetővé vált az út első — pozitív és negatív elemeket egyaránt tartalmazó — mérlegének megvonása. Az NSZK kormányfője zsúfolt jirogramot teljesített két nap alatt a szovjet fővárosban. Kétszer — először négyszemközt, csak a tolmácsok jelenlétében, majd a két külügyminiszter társaságában — találkozott Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével és tárgyalt Nyikolaj Tyihonov miniszterelnökkel, Dmitrij Usz- tyinov honvédelmi miniszterrel is. Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter külön is megbeszélést folytatott kollégájával, Andrej Gromikóval. E tárgyalások mindkét fél szándéka szerint részben az ismerkedést szolgálták: az új bonni kormánykoalíció hatalomra jutása óta most került sor először csúcsszintű szovjet—nyugatnémet kapcsolatfelvételre. Ennyiben be is váltották az előzetesen hozzájuk fűzött reményeket. Helmut Kohl moszkvai sajtóértekezletén külön is hangsúlyozta, hogy igen hasznosnak tekinti az egymástól el+érő érveket ütköztető, pontosabb megismerésüket lehetővé tévő párbeszédet. A házigazdák és vendégek érveinek tisztázására, az egymás nézeteinek megismeréséré irányuló szándékot tehát siker koronázta, s mivel a jelenlegi nemzetközi helyzetben már önmagában a politikai párbeszéd is eredménynek számít, Helmut Kohl látogatását Moszkvában hasznosnak tekintik. A tárgyalófelek nézeteinek közeledésére azonban, különösen ami a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit illeti, a megbeszélésekről kiadott közlemény és Kohl sajtóértekezletén mondott szavai alapján ítélve nem került sor. A kancellár még elindulása előtt — s aztán a látogatás során többször is —■ hangsúlyozta, hogy csak saját országa képviseletében érkezik, csak az NSZK nevében kíván szólni. A tárgyalásokon nagy hangsúlyt kapó európai rakétatelepítési kérdésben lényegében mégis a NATO egyeztetett, Washington kézjegyét magán viselő álláspontját hangoztatta. Ha a tárgyalásokról kiadott közleményekből nem is, de Kohlnak a szerdai sajtóértekezleten mondott szavaiból már egyértelműen kiderült, hogy nem tudott új, a Szovjetunió számára valamelyest is elfogadható érveket felsorakoztatni állás- foglalása mellett. Bár több ízben, nagy nyo- matekkal hangsúlyozta az NSZK békevágyát, kijelentésének értékét moszkvai vélemény szerint legalábbis megkérdőjelezte határozott kiállása a Szovjetunió ellen irányuló amerikai rakéták Nyugat-Európába, elsősorban az NSZK-ba való telepítése mellett. Bár szovjet tárgyalópartnereihez hasonlóan ö is azt hangoztatta, hogy a genfi tárgyalásokon még egyezségre lehet jutni a rfckétate- lepítési határidő lejárta előtt, ismét csak egy közbülső megoldásról beszélt. Ennek a NATO és az Egyesült Államok számára egyoldalú előnyöket biztosító egyezménynek, s általában minden egyoldalú szovjet engedménynek a lehetőségét tárgyalópartnerei ismét határozottan elutasították. A kancellár Moszkvában arról beszélt ugyan, hogy kormánya elismeri a' Szovjetunió jogos biztonsági igényeit, de érvelése cseppet sem volt meggyőző, amikor lényegében tudomást sem vett azokról a tényezőkről, amelyek éppen ezt a biztonságot veszélyeztetik. Az Egyesült Államok előretolt nukleáris erőiről szót sem ejtett, a NATO rendelkezésére álló brit és francia közepes hatótávolságú rakétákat pedig különösebb indoklás nélkül védelmi jellegű, senkit sem fenyegető fegyvereknek minősítette. A kancellár ugyanilyen védelmi jelleget tulajdonított az első csapás mérésére alkalmas Pershing—2 rakétáknak is, csupán arra hivatkozva, hogy ő ismeri az amerikaiakat, s tudja, hogy e fegyverekkel senki ellen sem akarnak ' támadást indítani. Bármennyire őszintén gondolta is ezt Kohl kancellár, tárgyalópartnereit aligha győzte meg. A Szovjetunió eddigi tettei már igazolták, de Jurij Andropov a Kohllal folytatott megbeszélések során ismét megerősítette, hogy szovjet részről a pozitív eredmények elérésének őszinte szándékával kezdtek meg a genfi tárgyalásokat. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy figyelembe vegye tárgyalópartnerének megfontolását és elősegítse a mindkét fél érdekeivel összhangban álló, kölcsönösen elfogadható egyezmény létrejöttét. Ez a rugalmasság azonban nem azt jelenti, hogy hajlandó lenne egyoldalú leszerelést végrehajtani, s elfogadni, hogy miközben ő csökkenti fegyverzetét, a NATO-országok közepes ■ hatótávolságú nukleáris fegyverzete érintetlen marad. Ezért tart ki amellett, hogy az európai katonai egyensúlyt vizsgálva figyelembe kell venni a brit es francia nukleáris erőket is. Mint Jurij Andropovnak a négyszemközti találkozón mondott szavaiból kiderült, szovjet részről határozottan értésre adták, hogy az amerikai rakéták semmivel sem nyújtanak a jelenleginél nagyobb biztonságot a Nemet Szövetségi Köztársaságnak. A Kohl által az N^ztK-t fenyegetőnek minősített szovjet közepes hatótávolságú rakéták ugyanis nem a nyugatnémet fegyveres erők ellen irányulnak, de ez a helyzet megváltozik az amerikai rakéták telepítése után. Az NSZK számára sokszorosára nő a katonai veszély, s bonyolultabbá válnak a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok is. Ez utóbbiak javításáról sok szó esett a mostani tárgyalásokon is, s a két féf álláspontja lényegében megegyezett altban, hogy a gyümölcsöző együttműködés folytatására törekednek. Szovjet részről ismételten üdvözölték ezt a bonni politikai szándékot, de újból rámutattak arra is," hogy a két ország kapcsolatai elválaszthatatlanok a nemzetközi politika szélesebb összefüggéseitől, s magukon fogják viselni az európai helyzet alakulásának jegyeit. F. L. Július 11-én 20 órakor a kaposvári BAROKK E KONCERTJE a Roma-hegyi villa kertjében. Rossz idő esetén a Killián György Ifjúsági és Űttörő- Művelődési Központban. A rendezvényre buszjáratot indítunk 19 órától, az 1-es helyi járatos busz végállomásától. Jegyek a rendezvenyirodában, az SMK Szabadidő Klubban és helyszínen válthatók. (81189) Iráni gépeltérítés Párizsban megadták magukat
