Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
Véleménycsere széles körben A pártalapxsaerveze teliben lezajlottak a Központi Bizottság áprilisi határozatát feldolgozó taggyűlések. Általában tartalmas vitákban reális, a pártalapszervezetek teherbíró képességét és feltételeit is figyelembe vevő feladatokat határoztak meg. Így országosan széles körű véleménycserévé váltak a párttagok tanácskozásai. A beszámolók nagy többsége a pártmunka minden területét érintette, ezen belül az alapszervezet jellegének megfelelően részletesebben is foglalkoztak egyes kérdésekkel. Így a termelőüzemekben mindenekelőtt természetesen a gazdaság- politikai feladatok végrehajtását, a gazdaság pártirányítását értékelték; felelősséggel elemezték az üzemek helyzetét, tevékenységüket a vállalati és a népgazdásági tervek végrehajtásában. A községi, lakóterületi pártalapszervezetek külön figyelmet fordítottak a fejlesztési, a kereskedelmi ellátás kérdéseire, az ideológiai munka főbb tapasztalataira- tennivalóira. Valamennyi pártalap- szervezetben megkülönböztetett figyelmet fordítottak az ifjúságot érintő kérdésekre. Reálisan értékelték azokat az eredményeket, amelyeket az ifjúságpolitikai határozat, valamint az ifjúsági törvény végrehajtásában elértek. A pártélet fontosabb kérdései közül érintették a munkamódszer fejlesztésében, a pártirányításban elért eredményeket. Felelősséggel, kritikusan tekintették át a pártfegyelem helyzetét, a pártmegbízatá- -8ok teljesítését. Hangsúlyozták, hogy a párt ideológiai egységének erősítése fontos napi feladat. A hozzászólók többsége általában megerősítette a vezetőség beszámolóját, a viták résztvevői egyetértésüket fejezték ki a Központi Bizottság határozatával, s felelősséggel szóltak a helyi tennivalókról. A termelő üzemek alapszervezeteiben a hozzászólók kiemelték, hogy fontos az exporttevékenység komplex fejlesztése, ehhez kell igazítani a közgazdasági elemző munka, a piackutatás és az egész piaci tevékenység javítását. Sok hozzászólásban kiindulási alap volt a munkafegyelem, a munkaerkölcs és a munkaidő kihasználásának fokozása. Különböző oldalról — üzem- és munkaszervezés, bérezés, kisvállalkozás — tettek javaslatokat a tartalékok kihasználására. Az anyagbeszerzés és az anyagellátás kapcsán szóltak a szerződéses fegyelem visszásságairól, termelést és értékesítést is akadályozó hatásáról. A z ipari és mezőgazdasági jellegű alapszervezetekben egyaránt szorgalmazták az energiaracionalizálás fölgyorsítását, az anyag- és élőmunka- megtakarítást, valamint a hulladékok hasznosítását. Sokan foglalkoztak a bérezés kérdéseivel is; általában a differenciált bérezés megvalósítását, fegyelem- es teljesitmenyjavilo hatásának jobb kihasználását igényeltek. Fölvetődött több ipari üzemben a gazdasági társulások, kisvállalkozások kérdése. Mindenütt bírálták az ott mutatkozó torzulásokat, ellenőrzésük gyengéit, de amellett foglaltak állást, hogy a becsülettel elvégzett túlmunkáért kapjon többet a dolgozó, ha nem a munkaidőben teremtik meg e tevékenységek feltételeit. Szinte mindenütt fontosnak tartották a termelő egységekét terhelő bürokrácia, adatszolgáltatás és adminisztráció ésszerű csökkentését. A községi és a lakóterületeken működő alapszervezetekben kiemelték, hogy további tartalékok vannak a társadalmi összefogásban, amelyet tudatos tervezéssel, szervezéssel és előkészítéssel lehet hasznosítani. Szóvá tették a magánerős családi házak építésének problémáit. Nem minden településen oldódott meg az építési telkek biztosításának a gondja, az építőanyagok beszerzése. Sok a hiánycikk, ebből adódóan többnyire csak a ,.csúszópénz” teszi lehetővé a beszerzést. Az alapszervezetek többségében a hozzászólók egyetértésüket fejezték ki az agi- tációs és propagandamunka fejlesztésének szükségességével. Hangoztatták az információáramlás tartalmi javításának, felgyorsításának fontosságát. Az alapszervezetek általában a saját feladatuknak . tartották, hogy a területükön felvetődő téves nézetekre, ideológiád kérdésekre gyorsabban és következetesebben reagáljanak. A felszólalók többsége érzékenyen foglalkozott a fiatalok ideológiai nevelésének problémáival is. Kritikusan szóltak a káderpolitikai elvek megvalósulásáról. A kádermunka központi kérdésének az utánpótlás nevelését tartották. Több hozzászóló elmondta, hogy tovább kell erősíteni a pártfegyelmet, a taggyűlések aktivitását, növelni kell az egyéni felelősséget, a határozatok végrehajtásában. A következetesebb ellenőrzésnek és számonkérésnek a jelenleginél jobban kell szolgálnia a párt eszmei, cselekvési egységének szilárdítását. A z alapszervezetek a beszámolóban és a vitában elhangzottakra építették a most következő időszak főbb feladatait, sajátos tennivalóikat. A taggyűlések tapasztalatai, a feladatok megerősítették, hogy a párttagság megértette a Központi Bizottság értékelését. A határozatból következő alapszervezeti tennivalók jó alapot szolgáltatnak a XII. kongresszus célkitűzéseinek eléréséhez. Dr. Arató András Vetőmagiaink a világpiacon Harminchat ország szakembereinek részvételével a Vetőmagtermesztők és Kereskedők Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartotta kongresszusát. A rangos rendezvény egyúttal alkalmat teremtett a hazai vetőmagtermesztés helyzetének áttekintésére. Amint az a tanácskozáson elhangzó szakmai előadásokból is kitűnt, a hazai kutatások meglehetősen elma-1 radnak a külföldi élvonalbeli eredményektől. Több intézet is foglalkozik ugyan nemesítő munkával, néhány növénynél — mint például a búzánál, hibrid görögdiny- nyénél — értek is el nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredményt, ám mindez kevés. A jobb eredmények elérése azonban a többi között pénzkérdés. Egy-egy új fajta kinemesítése ugyanis meglehetősen költséges vállalkozás, s 8— 10 évig is eltarthat a munka. Amíg azonban a külföldi magkereskedő cégek bevételeiknek megközelítően harminc százalékát fordítják kutatásokra, nemesítésre, addig nálunk — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — e célra csupán a bevételek alig 15 százalékát fektetik be. Mindenesetre a vetőmagvállalat új utakat keres az exportbevételek fokozására. Egyik biztatónak ígérkező megoldás a magtermelésben szerzett tapasztalatok eladása. Komplett rendszereket kínál elsősorban a fejlődő országok számára: a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem gépeit, berendezéseit, módszereit együtt értékesíti. Országunk éghajlati, földrajzi adottságai igen kedvezőek a magtermesztéshez, ezt kihasználva már régi hagyományai vannak e tevékenységnek. A mezőgazdaság szerkezete, a nagyüzemek méginkább megerősítik az előnyös helyzetet, hiszen magas technikai színvonalon Európában egyedülállóan nagy kiterjedésű táblákon termeszthető a mag, így a termés is egységesen jó minőségű lehet. Mindezt a külföldi termelők is tudják, épp ezért igyekeznek bértermesztésre különféle gabona, zöldség-, virágmagvakat nálunk termeltetni, szaporítani. Mindez előnyös az országnak, hiszen évente harmincnegyven millió dollár bevétel származik S saját termesztésű és a külföldi megbízásból származó magforgalomból. Csakhogy sokkal többet lehetne profitálni e kedvező adottságokból. Magunknak kellene olyan nagy értékű, több termést adó, a betegségekkel szemben ellenálló fajtákat kinemesíteni, amelyeknek magjait a világpiacon is megfizetik. Kánikulában Kaposváron, a Kossuth téren — árnyékban 3<5 fokot mutatott a hőmérő tegnap a kora délutáni órákban. Tízezrek dolgoztak megye- szerte olyan munkahelyeken, ahol a magasra szökött hőmérséklet elől nem lehetett elbújni, sőt a zárt tér, az üzemelő gépek melege inkább fokozta a kánikulát. Konyhai dolgozók, textil üzemi munkások, pékek, aratók, gépkocsivezetők, építők és még sokan mások verejtékeztek, .miközben a rájuk bízott munkát végezték. Néhá- nyukat meglátogattuk tegnap a munkahelyükön, s arról érdeklődtünk, hogyan viselik el a meleget. A kombájnos Ziimány határában, a topo- nári Kapos-táj Termelőszövetkezet búzatábláján jókora területien már a tarlót tűzi a nap. Kombájnok falják a gabonát, azt a keskeny csíkot, mely itt még feladatot ad a gépeknek. Szemlátomást tetszik nekik a száraz búza: a kombájn szereti ezt az időt. — Annál kevésbé a kombájnos, noha így igaz: ez a valódi aratási idő — mondja Szűcs József, miközben a vízhordó fiú felé nyújtja a vizeskanna födelét, hogy teletölthesse. — Ennek a kombájnnak ez az első aratása, egyébként tizennyolc éve ezt a munkát végzem minden nyáron. Reggel hétkor karbantartással kezdem, nyolc után már kint vagyok a táblán, s este kilencig — tízig dolgozom. Az ételt kihozzák a mezőre a toponári Muskátli vendéglőből; a szövetkezet vezetői intézkedtek, hogy egy fél adaggal megtoldják napi ebédrészünket. A nagy melegben azonban gyakran nincs is étvágyunk ... Ami igazán jólesik: a forró tea. Ezt ebéd után hozzák, néha lemegy belőle három liter is, Elektronmikroszkóppal a múltba ha olyan nagy i meleg mint mórt is. Az üveg ott van mellettem, a kombájnon, így nem kell leállni, ha megszomjazom. — Ebben a melegben még uszonylag az a jó, hogy egyformán tartja magát — állítja a kombájnos. Nem szívesen emlékszik arra a nyárra — évekkel ezelőtt volt—, amikor még kabátban is fáztak az aratók. A gép jól boldogul, s az ember igazodik hozzá, még ha izzadtsággal, nagyobb fáradtsággal jár is. A buszsofőr kellemesebb, mint utasteréé. bus* ...és az útépítők Délután fél kettő; most érkezett az autóbusz Nagykanizsáról a kaposvári pályaudvarra. Valóságos oázis a 4-es kocsiállás, itt ugyanis — ha csak rövid időre is — árnyékba húzóuhat a nap melegétől áthevült jármű. — Hajnalban indultam Tö- rökkoppányból, 6.40-kcr értem Kaposvárra, s innen 8- kor mentem tovább Nagykanizsára — mondja Kordován Ferenc buszsofőr. — Kanizsán és ha a másik járaton megyek, Siófokon is a tűző napon állok, ott várom az indítást. Kegyetlen ez a hőség ; itt, a kormány mögött ezekben a napokban 40—45 fok között van a hőmérséklet. A menetidőbe nem fér bele, hogy útközben, valamelyik községben megigyam egy üdítőt a közeli boltban, büfében, s a szabályzat azt sem engedi, hogy trikóra vetkőzzem a volánnál... Kaposváron, a pályaudvar pihenőjében viszont hideg szódavíz vár, ez fölf risisrt... Amíg a gép hűsöl, vezetője kiszáll friss levegőt szívni. Am csalódnia .kell: a pályaudvar hőmérséglete alig Ha a kaposvári József Attila utca platánjai öregebbe ,c lennének és lombkoronájuk szélesen az út fölé terpeszkedne, az útépítők árnyékba húzódhatnának. De így? A Somogy megyei Tanép marcali építésvezetőségének dolgozói bontották fel itt a macskaköveket, építették az új utat s most a járdát készítik. — Ebbe a betonágyba kerül a cső az esővíz levezetésére — mutatja egyikük. — Azért jöttünk Kaposvárra, mert most itt több a munka. Nyolcán vagyunk a brigádban, reggelente busszal jövünk Nikláről. A már bek eveit sódert a vállalat gépkocsija a helyszínre szállítja, itt már csak zsaluzás és a beton bedolgozása folyik, ám a rekkenő, hőségben ez a munka is nehezebb. Az útépítőkről csurog a veríték: a felhasználásra váró betont állandóan öntözni kell, máskülönben kiszárad, hasznavehetetlenné válik. — Friss vizet a környező lakásokból hozunk — tájékoztat az egyik munkás. — Az eső nagyon jól jönne, a mi munkánkon sokat köny- nyítene... Az aratókat viszoj t tétlenségre kényszerítené a kukoricának viszont aranyat érne a csapadék. Hát így vagyunk ezzel a kánikulával. T^ny, hogy a rekkenő hőség sokak munkáját megnehezíti, s ezért elismerést érdemelnek azok, akik ilyen körülmények között is példásan oldják meg feladataikat. Hernesz Ferenc A Magyar Állami Földtani Intézet kutatóirak munkáját Is segíti ez az eszköz. A vizsgálandó anyagokról (10—50 millió éves ősmaradványok, kőzetek) ezerszeres nagyítást is tudnak készíteni. A vizsgálatok eredményeit felhasználják a szén- és a bauxitbányászatban. t tMXi -fotó — Balaton József felv.) Egy hét múlva pécsi vásár Egy hét múlva nyitja meg kapuit a pécsi ipari vásár. Tíz napon át mutatják be termékeiket — minden eddiginél nagyobb területen, csaknem húszezer négyzetméteren — vállalatok és szövetkezetek, kisiparosok és kiskereskedők. A kiállítók száma is meghaladja az előző vásárét: az ország különböző részeiből több mint kétszáz, Jugoszláviából pedig — miután a PIV egyik legfontosabb fóruma a magyar— jugoszláv kishatárforgalmi árucserének — mintegy félszáz cég képviselteti magát a szemlén. Mint ismeretes: a két dél-magyarországi város — Szeged és Pécs — váltakozva kétévenként tart vásárt; az idén a mecsekalji város a soros. A házigazda Mecsek-Tou- rist már kilencedszer rendezi meg az ország gazdasági kis tükrét adó árukiáilitast. Az idén három fő profilra tagolódik a bemutató: a magánerős építkezésre és a kiskerti gazdálkodásra, valamint a bőriparra. Baranya a bőr- és a bőrfeldolgozó ipar egyik hazai központja, ezért külön érdeklődés előzi meg az ipari vásár részeként sorra kerülő bőripari szakvásárt. A Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli irodája — első alkalommal — hulladékbörzét is szervez az ipari vásáron. Célja az, hogy gyártót találjanak a még hasznosítható ipari hulladékanyagok feldolgozására. A PIV központjában számítógépes közönségszolgálat működik majd. Különféle információkat kaphatnak a látogatók: mi hol található és ki mit állít ki, de még arra is választ ad a komputer, hogy hol lehet megszállni a városban, milyen kulturális programok várják a vendégeket, mikor indulnak a vonatok és az autóbuszok. A lapkiadó vállalat „Magyar Média” légireklámosztálya hőlégballonokkal népszerűsíti a kiállítókat és termékeiket. Az eseménynek az ad különös jelentőséget, hogy az idén van az első hőlégballon felbocsátásának 200. évfordulója. A MÁV húszszázalékos utazási kedvezményt ad a vásár idején Pécsre látogatóknak.
