Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Arai 1,40 Ff SOMOGYINÉPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX, évfolyam, 174.. sióm * 1953. július 24,. vasárnap | Madridi találkozó Málta álláspontja változatlan A madridi találkozón résztvevő küldöttségek szombaton gyakorlatilag egész nap tanácskoztak. A plenáris ülést több hosszú szünettel szakították meg és ilymódon kívánták elősegíteni a máltai álláspont megváltoztatásához szükséges konzultációkat. A máltai delegátus szombaton délelőtt először közölte, hogy további tárgyalásokat folytat kormányával, késő délután pedig ismét országa már ismert javaslatát fejtette ki. A madridi találkozó hároméves munkája során »lső ízben tanácskozott szombaton. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar párt- és karmáiyküldöttség „Alapvető érdekeink, céljaink közösek, kapcsolataink a kölcsönös tisztelet és biza lom, a népeink közti barátság jegyében fejlődnek” — jelentette ki a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a moszkvai Kremlben adott díszvacsorán Kádár János. Szavai jól jellemzik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonyának jellegét és azt a légkört is, amelyben a delegáció szov- jetuníóbeli látogatására sor került. A magas szintű szovjet— magyar találkozóknak több évtizedes hagyományai vannak. Hogy csak a legutóbbiakra utaljunk: 1974-ben ugyancsak Kádár János vezetésével 'járt hasonló küldöttség a Szovjetunióban, és látogatását öt évvel később legfelsőbb szintű szovjet delegáció viszonozta hazánkban. A párbeszéd természetesen ezután is folyamatos volt. Erre jó alkalmat kínált az SZKP XXVI. kongresszusa, majd a Szovjetunió 60 éves jubileuma alkalmából Moszkvában tartott ünnepségsorozat, valamint több két- és több oldalú tanácskozás. Mindez — mint Jurij Andropov pohárköszöntőjében megállapította — „ ... abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk országaink együttműködésének hatékonyságát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg új szintre emeljük.” A Kádár János vezette küldöttség mostani moszkvai tárgyalásai annak az általános elvi platformnak a rögzítését, újbóli megerősítését szolgálták, amely országaink sokrétű együttműködésének alapjául szolgál. Jurij Andropov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a vélemény- csere megerősítette nézet- azonosságunkat és szándékaink egységét. Azok a különbségek, amelyek a Szovjetunió és Magyarország eltérő nagyságrendjéből és adottságaiból magától értetődő természetességgel következnek, nem akadályozzák ezt az alapvető egyetértést, a módszerbeli eltérések pedig kifejezetten gazdagítják közös tapasztalatainkat. „Mi természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánljuk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból következnek, azoknak felelnek meg. De, ha más országok kommunistái úgy ítélik meg, hogy vannak közöttük használható tapasztalatok, ez nagy megtiszteltetés számunkra” — mondotta az általános törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok összefüggéseiről szólva az MSZMP KB első titkára csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén a Pravda munkatársának a kérdésére válaszolva. Teljes volt az egyetértés a politikai, gazdasági és egyel) kérdésekről folytatott tárgyalásokon abban, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok népeink érdekeivel összhangban sikeresen és dinamikusan fejlődnek, és hogy barátságunk felbecsülhetetlen értékű, kiapadhafatlan erőforrás hazank számára. A Szovjetunió hagyományosan s legfontosabb !•.*/* I.' i partnerünk, amtlljcl küike reskedclmi forgalmunk harmadat bonyolítjuk le. Tavaly az árucsereforgalom megközelítette a 8 milliárd rubelt. Különösen nagyra becsüljük a szakosítás és kooperáció területén a közúti járműgyártásban, a timföld es alumíniumgyártásban, az agrokémiában és az atom- eromuvi gépgyártásban elért eredményeket. Noha az ilyen magas szintű találkozók nem elsősorban konkret gazdasági megállapodások alairásat szolgáljak, feltétlenül örvendetes, hogy a látogatás napjaiban több fontos gazdasági egyezmény született, mint például a nagy múltú timföld- és alumíni- umegyezmény 1990-ig szóló meghosszabbítása, a kukoricatermesztésben, a baromfitenyésztésben, valamint a szovjet könnyűipar rekonstrukciójában vaió együttműködésünk kiterjesztése. A tárgyalásokon kidolgozták az 1986—90-es évekre a tervegyeztetés alapclveit, s ciha tározták, hogy 1995-ig meghosszabbítják a gyártásszakosítási és kooperációs programot. Alkalmat adott a moszkvai látogatás a nemzetközi helyzet áttekintésére, a több európai és világproblémákkal kapcsolatos közös álláspont kifejezésére is. Itt kiemelésre kívánkozik, hogy mind szovjet, mind pedig magyar részről hangsúlyozták az enyhülés vívmányai melletti elkötelezettséget, a két fél egyetértését abban, hogy a nemzetközi helyzet további romlásának a megakadályozását központi kérdésként kell kezelni. Az úgynevezett eurohadászati fegyverzetről szólva Jurij Andropov aláhúzta: „Nem a rakéták számának a növelése vezet előrehaladáshoz, hanem az a törekvés,- hogy megtalálják a kölcsönösen elfogadható döntéseket...” Nemcsak a két szocialista ország, hanem az európai és a nemzetközi stabilitás érdekei ia ezt kívánják. A tárgyalásokról kiadott dokumentumok és a két fél vezető képviselői beszédeikben nem hagynak kétséget afelől, hogy egyrészt a szocialista országok nem engedik meg a történelmileg kialakult nemzetközi erőegyensúly megsértését, másrészt viszont továbbra is bíznak a tárgyalások, köztük az amerikai—szovjet fegyverzetkorlátozási tárgyalások lehetőségeiben. E tárgyalásokon a szocialista országok célja egy olyan megállapodás elérése, amely — Kádár János szavaival élve — „minden érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja a fegyverzet alacsonyabb szintjén”. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának eseményeit nap nap után magunk is nyomon követhettük a rádióban, a televízióban, az újságok ha sáhjain. Jóleső érzés volt látni, hogy a szovjet emberek milyen meleg szeretettel fogadták képviselőink*^ hogy s tárgyalások »By«* szívélyes, baráti légkörbe* lolytak. Mint ahogy Immár a látogatás eredményei aiavjáa jóleső érzés tudni, hogy or- szagépitő munkánkbao és nemzeti tevékenységünkben a Szovjetunió továbbra is biztos támaszunk. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szombaton kora délelőtt hazaérkezett az' a magyar párt- és kormány- küldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa meghívására július 18— 28. között hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter "külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Központi Bizottság tagja, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs- és propaganda osztályának helyettes vezetője, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Tóth József, a külügyminisztérium főosztályvezetője és Benkő József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelenít Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság Számítógépvezérlésű szerszámgépek a Szovjetunióba tagjai, B orbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Központi Bizottság tagja, Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Kamara János, belügyminisztériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagja, Nagy János külügyi és Urbán Lajos közlekedési államtitkár. Jelen volt Valerij Musza- tov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivői*. (MTI) (A látogatásról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon közlünk.) Nagy értékű szerződést írt alá a Szerszámgépipari Művek megbízásából a Technoi mpex Külkereskedelmi Vállalat szovjet partnerével, a Sztankoimport Külkereskedelmi Egyesüléssel. Eszerint mintegy 5 miWiú rubel értékben 50 nagyteljesítményű szá mi tógép vezérlésű esztergagépet exportálunk a kővetkező hónapokban a Szovjetunióba. Ezek a berendezések új lesztésűek, és «ikerrel mutatták be azokat a szovjet piacon. A magyar és á saovjet szerszámgépipari szakemberek abban is megállapodtak, hogy még az idén ve vőszolgálaü és technológiát oktatóbázist hoznak létre a Szovjetunióban magyar kő»- reműkódéssei. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor üdvözli. (Totó: MTI—KS) Miként onnytooor ■ temúH hónapokba*, most *» óit vdt kin» a tartóm, mikor os mtolsó rendet *» te- borotválté • kembéfm. Vél négyet mutatott oz érv. A napszítta, «aátmeneté föl dón kár beálltak az rlcttnde tedett kombájnok és « na p- égetta. vart* hiwfiiÉ--------prt .. V* —^ HÉ ’ *t 15® Bokor JtWMf jBafronomui csöndéi— Uarilt — Szép mttnks rótt. em. berek! Köszönöm! Hetedik éve vagyunk együtt, it Bizalom és felelősség Mt——— 1^ « .I f I n jff nppH rcwn tuffu mwmc a mé# rgyctlcn ereiéi sem wi—í 1«. X felszabadott SriUn másnap is ott m Bokor Jávori orcán. — OuHfnfaA értft*tyetftmfc, miért mx ember ilyenkor látja kf^oMm, mtet dinéit fái, oá az, «mill txíUoe- tatnt kéme. Mert e leyiike- r«teU ém i> koz oiynn ta- mnlséyot, met« ■ jövőre vésve miét mutat — Bt t lüitsmj ormiét ■ teyeflbemiebbf A válást a «Mára —• teve. . , ■ — ily— teríti méf vám vek ot igáé Aranykalász terMetén. Tizenkét mnka- nap miatt végezténk ez ivottét, tább mimt ezer kér omsráz kéktár —twévaiével. Tavaly • fölleiek segítettek, az idén erre nőm volt szák- ség. Vettünk egy Domini tort, fa végre valóbon biztos műszaki li Éttérrel kaodhetigmv, hagy valójában mér o mélt tevéé' kéadUdmk «3 aratássá. üst, ■• a.s- ■ »a*» !• *. i 4 Hírt remiéi Wem *fV ontrpot: Miért kéé te ember, sM nézi. rüenérri. rendjén megy-t minden. Aratás előtt • kemMjnosofck«i végigjártuk a táblákat. Együtt néztük meg hol, mélyen ov ígéret, mindenütt elmondtam, melyik terület- ról mennyit várok. Most mindenen tét úgy érzem, nemcsak a munkában, lei- leiekben ii összehozott ex minket. Vigyáztak, na szórják « izemet Senkit sem kellett figyelmeztetni egész idó alatt Ügy vén, hagy a Martam mé« jobb«« ébren tartsa « HVlOaRfn» Ahogy aa mtdSkmt, Ab«« os iáéban dt so nagyon látta « eosdádfa. Napi ttzen- négy-élnonhat én ao üzemben. Mert a feszültség, « féltét egy porért som szuny nyárt, bármennyire teásé« menj— te minién. 4i,, boa áeigné'“kollégák"'«ten érrzhetik ezt Mert ez ■ je- leláeség egészen méz, mtent t«. ez ebé —ft— b tekék* mz«, o.vmte^ rte én rot Wertteil Keverni otándlf, mindé nbeu n éjai. « jobbat. Mr- kózw « időiéristml, e naponta előforduld nehézségekkel, a célhoz vezető út aka- dalyatval — aztán a perzselő tarlón kör beállni, éc megkönnyebbülten, örőmi me l kezet szorítani e man- katársakkal... Mélyet szív e cigarettából, az előző gondolatot kis szünet után folytatja. — Ez a szakma sok 1*1 mondással jár. Az is leheti hogy az elismerés nines aranyban a műnkével — és mégis... Perzsel a nap. 'A fótiéi határig elterülő óriási kukoricatömbben, ha lehet meg forróbb e levefő. Mutatja a hetvenhe ktáros kísérletet, ahol az úgynevezett irányított nöoénytáplálással próbálkoznak. Türelmetlenül várja a kísérletre választ adó őszi betakarítást. Kibont egy csövet apró, teje* szemkezdemények futnak végig rajta. — Nagyon kellene most az esői Hem tudom mi lesz, ha napokon belül nem jön meg. KJáép a kmkaricaerdöből, s hozzáteszi — tgy van ez a mi szakmánkban. Az ember egyik szeme nevet, a mdstk nr,,J VEtmSLm M ‘»ír.Into KIAPADHATATLAN FORRÁS
