Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
1 Á szocialista kultúra és a béke Beszélgetés Georgi Jordanovval, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagiával, a minisztertanács elnökhelyettesével A hazánk és Bulgaria között hosszú ideje eredményesen fejlődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be a kulturális együttműködés, amely az utóbbi esztendőkben különösen előnyösnek mutatkozott számos tapasztalat kicserélésében. Erről nyilatkozott Szófiában Georgi Jordanov, a Bolgár Kom munista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese, a kulturális bizottság elnöke dr. Lőkös Zoltánnak, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztőjének, akit hivatalában fogadott és válaszolt a kérdéseire. Az autóbuszgyártó nagyhatalmak sorába került hazánk is; az évi, már több mint 13 ezer társasgépkocsiból mintegy hatezret vesz meg tőlünk a Szovjetunió. Felvételünk az Ikarus székesfehérvári gyárában készült, abból az alkalomból, hogy a szereidére került a hatvanezredik magyar busz, amely ugyancsak a szomszédos nagy országnak készült Asszonyok az iskolapadban A beszélgetésnek időszerűségei, adott az a tény, hogy május 25—27-e között rendezték meg a bolgár kultúra IV. kongresszusát, amelyen az ország minden részéből választott küldöttek jelentek meg. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy miként, értékeli e komgresz- szus jelentőségét. Mint G. Jordanov mondotta: igen fontos eseményt jelentett ez a tanácskozás a bolgár társadalmi életben. A nagy érdeklődést a fejlett szocializmus építésében a kultúrának betöltött növekvő szerepe, a mai emberekre kifejtett sokoldalú hatása indokolja. Az előző kongresszus óta eltelt évek — a BKP történelmi jelentőségű 1966-os áprilisi plénuma után — az elmúlt évtizedekben a leggyümölcsözőbbeknek bizonyultak. A szocialista irodalom és művészet magas színvonalú műalkotásokkal gazdagodott, sokasodtak az eredmények az össznépi esztétikai nevelés területén, a szocialista életmód kialakításában. Kultúránk még nagyobb népszerűséget és megbecsülést nyert a világban, is. A kongresszuson a mai szellemi fejlődésnek egy sor aktuális kérdését vitatták meg. Hangsúlyozták a művészeknek azt a felelősségét, hogy a szocialista korunk lényegébe szőtt jelenségeket és tendenciákat feltárja, elítélje mindazt, ami a társadalmi—gazdasági haladást gátolja. A művészeti folyamatok óriási szerepet töltenek be a társadalmi jelenünk fejlődésében, a nép életében. Ezért ma a szocialista realista művészetre, a mai hősi arculatának feltárására tesszük a hangsúlyt. — Hogyan segíti ezt éli a bolgár kulturális élet irányítása? — A hazai szellemi folyamatok vezetésének sajátos modelljét alkalmazzuk. A legtöbb elv a régi népi hagyományok élő tükröződése, amelyek a szocializmusban a fejlődés legkedvezőbb feltételeit találták Kiépült az állami—társadalmi szervek széles hálózata. A kultúra minden szférájában decentralizáció valósul meg, ami a kultúra reális demokratizálásának eredménye a fejlett szocialista társadalom viszonyai között A kongresszus pozitívan értékelte az eddigi eredményeket és a figyelmet minden alkotó ember, alkotó kollektíva szerepének es felelősségének fokozására irányította. Előtérbe került a kulturális élet irányításának társadalmi jellege; ez azt jeLenti, hogy mind több funkciót vesznek át a megyei és községi kulturális tanácsok. Mind aktívabban kapcsolódnak be a szellemi folyamatok irányításába az alkotók és a társadalmi élet képviselői is. Megvalósul a kultúra, a tudomány és a közoktatás közötti integráció. Következetesen és a kultúra sajátosságait figyelembe véve alkalmazzák a gazdasági megközelítést a szellemi életben. — Mit jelent ex a nemzetközi kulturális kapcsolatokban? — A nemzetközi kultúrpolitika a Bolgár Népköztársaság kormányának, a Bolgár Kommunista Párt békeszerető külpolitikájának elválaszthatatlan része. Kulturális kapcsolatokat 132 országgal tartunk fenn. A kulturális csere legfőbb része a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal valósul meg. A kommunista célok es eszmék lelkesítő azonossága, az eszmék politikai egysége, a nemzeti értekek és a népi- hagyományok- kölcsönös tiszteletben tartása, a testvéri kultúrák között mind jobban mélyülő kapcsolatok új jelenséget szülnek meg a nemzetközi életben: a v.iiág szocialista kultúráját. Ez a kultúra a megvalósult szocializmus országainak kultúrája, amelynek saját gazdasági alapja van, a szocialista gazdasági integrációban, a KGST keretében, saját politikai bázisa a kommunista pártjaink lenini politikájában, a nemzetközi küzdőtéren kifejtett akcióegységükben. A jövőben is tovább bővítjük a testvéri országokkal folytatott ilyen irányú együttműködést is, amely a világbéke és a haladás fő támasza. A kongresszuson magasra értékelték a balkáni és a fejlődő államokkal fejlesztett kulturális kapcsolatainkat is. A jelenlegi feszült és kiéleződött nemzetközi helyzetben is — amely az imperializmus és mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok kormányának leg- reakciosabb körei agresszív tevékenységének eredménye — tovább folytatjuk a többi népekkel fenntartott kölcsönös megértés politikáját és a széles körű szellemi párbeszédet. A bolgár művészi és alkotó értelmiség mély meggyőződéssel és elhatározottsággal támogatja a Szovjetunió békés kezdemenyezéseit a fegyverkezési verseny fékezésére, a lefegyverzésre és arra, hogy lemondjanak a nukleáris fegyverekről. A mi határozott álláspontunk kifejezésre jutott a kongresz- szus nyilatkozatában is, ami m égingathatatia nui és kategorikusan kifejezi kívánságunkat, az egész bolgár nép akaratával való teljes összhangban, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a nukleáris veszély elhárításáért, a világ békéjéért és biztonságáért harcolunk. A bolgár szocialista kultúra alkotói és vezetői szívvel és lélekkel támogatják Junj Andropov elvtársnak azt a felhívását, hogy ne engedjük sem kicsi, sem nagy, sem korlátozott, sem pedig totális nukleáris háborút A kultúra nem háborút és nem agressziót, hanem szépséget és haladást szül A kultúra az emberszerető építők műve. Az élet bebizonyította: a szocialista kultúra és a béke elválaszthatatlanok. — Néhány éve Jelentős programot fogadtak el önöknél az esztétikai nevelésről. Ez az országos program a megvalósítás milyen szakaszánál tart? — A bolgár kultúra nagy eredményei, nemzetközi tekintélye elválaszthatatlanul kapcsolódik a felejthetetlen Ludmilla Zslvkova nevéhez, múlhatatlan alkotásához. Az 6 műve az össznépi esztétikai nevelésre vonatkozó program is. A fejlett szocialista társadalom gyors ütemű fölépítését szorgalmazó párthatározatok szellemében a kultúra legfőbb célja a nép alkotó erejét, a szocialista személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését ösztönözni. Az országos esztétikai nevelési program fontos oldala kortársaink alkotó tevékenységének célirányos vizsgálata, mint az össznépi esztétikai nevelés területe. A tudományos kutatások alapján konkrét intézkedéseket teszünk arra, hogy a kultúra mind aktívabban hatoljon be a termelésbe és az élet minden területére, a családi és személyi viszonyok szférájába, a munka és a környezet esztétizációja érdekében. Üj módszereket alkalmazunk a szabad időnek, a szocialista személyiség legnagyobb kincsének vizsgálatánál és értékelésénél. Az esztétikai neveléssel kapcsolatosan újabb feladatokat tűztünk ki a tömeges információ eszközei elé. Külön figyelmet fordítunk a művelődési és nevelő intézmények aktivizálására, a műkedvelő és alkotó jellegük kialakítására. megszilárdítására. .Azt is jelenti ez, hogy tervszerű tevékenységet fejtünk ki az új nemzedék tehetségének, adottságainak továbbfejlesztésére, ösztönzésére már a legkisebb korú gyerekeknél is. — Nevelőszerepben bizonyára fontos helyet foglal el a helyes történelmi szemlélet, a hazafias nevelés. Az 1981-ben a bolgár államalapítás 1300. évfordulójáról megemlékező széles körű ünnepségek hogyan segítették ezt? — A szocialista haza fiság és internacionalizmus szellemétől áthatva az ünnep föllendítette a dolgozó emberek hazaszerető érzéseit, mozgósította erőfeszítéseit a XII. pártkongresszus határozatainak megvalósítása érdekében. Mindaz, amit a kultúra, a tudomány és oktatás területén tettünk a jubileum tiszteletére, hozzájárult államunk 13 évszázados történetében kialakult forradalmi, haladó és demokratikus hagyományai, eszméi megbecsüléséhez. Ez idő alatt több magas színvonalú, magas tudományos es társadalmi értékű műalkotás született. Több új tudományos munka jelent meg. Közülük külön figyelmet érdemel a több kötetes Bulgária története című sorozat. Sikerrel zárult le a nemzetközi bulgarisztikai kongresszus; a bolgár filmgyártás nagyszerű filmeket alkotott. Több száz kiállítást rendeztek, külön adások voltak a rádióban és a televízióban. Magasra kell értékelnünk Bulgária 1300. évfordulójának tiszteletére megvalósított nagyméretű építészeti programot is. Az újabb alkotások egesz sora, a művészet eszközével ösz- szeforrasztja a haladó múltat, a szocialista mával, a történelmi folyamat lényegét a korunk eszmei-művészeti dimenzióival. Ezért az irodalom, a színművészet, a film-, zene-, építő- és plasztikus művészet alkotásainak sora a nép széles rétegéhez jutott el. Igaz, hogy most különös hangsúlyt szocialista jelenünk, a ma hőseinek igazságos és célirányos ábrázolására helyezünk. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a történelmi témát lebecsüljük, hogy nem értékeljük kellőképpen a múlt eseményeinek és személyiségeinek szentelt tudományos és művészeti kutatások jelentőségét. Számunkra idegen mind az örökségünk iránti kritika nélküli közeledés, mind pedig a nihilizmus, az interAz igái— göllei áfész ez évben új tevékenységet szerve zett: elhatározták, hogy gyógynövényfelvásárlással is foglalkoznak. A feladatra megfelelő szakembert találtak a büssüi Takács László személyében. A szövetkezet a Herbáriával közösen vásárolt egy háromszintes magtárt; pgy tervezik, hogy a napenergia hasznosításával az épület földszintjén nenacionaKzmus lebecsülése a fölényes kozmopolita és osztályfeletti szemlélete a történelemnek. — Rennfinkei különösen érdekel, hogyan értékeli a magyar—bolgár kapcsolatok fejlődését a kultúra területén? — Messze a múlt századaiba nyúlnak vissza e barátság gyökerei. Különös virágzást ért el a szocialista építés legutóbbi évtizedeiben, főként az 1979-ben aláírt újabb kulturális egyezmény járult jelentősen hozzá kulturális kapcsolataink továbbfejlesztéséhez, .elmélyítéséhez, gazdagításához. A testvéri együttműködés fejlesztéséhez kiemelkedően hozzájárul a közeli napokban a Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára és a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke által vezetett párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása Magyarországon. A két • ország közötti kulturális kapcsolatok újabb, magasabb szakaszban járnak. A bolgár és a magyar irodalom, valamint művészet legértékesebb művei mindinkább közismertté válnak a két országban. Most a tapasztalatcserének és a szellemi értékek kölcsönös megismerésének még hatéko- , nyabb formáit és eszközeit kell megtalálnunk a két nép elmélyültebb megismerésének érdekében. A bolgár—magyar együttműködés szférájában sokkal aktívabban kell felhasználni a tömeginformációt. Ez különösképpen a rádió és .televízió útján lehetséges. Megvan a módja, hogy még magasabb szinten szervezzük. Hasmos. kölcsönös kezdeményezéseket indíthatnánk a film és a színművészet, a képzőművészet és a zeneművészet, az építőművészet és a műkedvelés területén. Még jobban ki lehet szélesíteni a két testvéri országban működő alkotó szövetségek kapcsolatait. Az idei budapesti szófiai napok ilyen szellemben a két nép közötti testvériség ünnepei voltak, örülünk annak, hogy a budapestiek szeretettel fogadták az ezzel kapcsolatos rendezvények és kezdeményezesek sokaságát. Egyúttal a két fővárt* között állandóan erősödő kapcsolat, a barátság ünnepei belefonódnak abba a gyönyörű hagyományba, amelyet a testvérvárosok, testvérmegyék lakói alakítottak ki. Jelenleg 11 megye és 3 város tart fenn sokrétű, hasznos és eredményes kapcsolatokat. Üdvözöljük az együttműködésnek ezen formáit mint a szocialista Bulgária és szocialista Magyarország barátságának és egységének kifejezését. A mi minden oldalú kapcsolataink a békét és a haladást szolgálják, az Igazi testvériség példájaként, igazolják a szocialista internacionalizmus törhetetlen életképességét. lyeznek el egy gyógynövényszárító berendezést. A büssüi gyógynövényfelvásárló eddig ebszőlöszár- ból 42, csalángyökérből 22, fekete nadálygyökérből 20, gyermekláncfűből 4, akácvirágból 2 mázsát vett át eddig a gyűjtőktől, ezenkívül a raktárba került 40 mázsa nyers bodzavirag. Látogatásomkor a felvásárló háza előtt épp egy népes család válogatta a hársvirágot. A hárserdők gazdag virágzásának nemcsak a méhészek örülnek, hanem a gyógynö- venyteivusariok is. Takács A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában különösen most, az üzembővítés előtt tartják fontos feladatnak dolgozóik továbbképzését. Már eddig is számos tanfolyamot, továbbképzést szerveztek. Lottó Mihály, a gyár személyzeti és oktatási osztályának vezetője mondja: — A mai helyzetet ismerve, külső munkaerőre nem számíthatunk. Gondjainkat csak úgy oldhatjuk meg, ha betanitott, illetve segédmunkásainkat képezzük tovább. A közelmúltban két tanfolyamot indítottunk, melyen fiatal nődolgozóinkat képezzük tovább, s egy fél év után kapnak műszerész, illetve galvanizáló szakmunkás-bizonyítványt. A részvétel előfeltétele, hogy legalább ötéves gyakorlatuk legyen. Ez hasznos mind a gyárnak, mind az egyénnek, hiszen mi egy kvalifikáltabb szakembert kapunk vissza, ők pedig órabéremelésre, s mindenekelőtt nagyobb erkölcsi megbecsülésre számíthatnak. Az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben Gémest Tiborné épp anyag- és gyar- tásismeret-órát tart a leendő mechanikai műszerészeknek. — Nem könnyű feladatra vállalkoztak a padokban ülők. Több éves kihagyás után fél év alatt kell mindazt a szakmai ismeretet elsajátítaniuk, amit a gyerekek három év alatt szereznek meg. Emellett dolgoznak, s legtöbbjük vállán ott van a család gondja is. A László 30 mázsa szántott harsvirágra számít — ennek értéke megközelíti a félmillió forintot. Büssü környékén 30—40 féle gyógynövényt lehet ösz- szeszedni. Rendszeresen 14 család foglalkozik ezzel. Köztük van olyan is, amelyik évente 50—60 ezer forintot is kap gyógynövényekért. A felvásárló bízik abban, hogy az év végéig másfél millió forint értéket vehet át a környék lakóitól segítve ezzel a hazai gyógyszergyárak alapanyaggal való ellátását as az exportot. közismereti tárgyak —■ Irodalom, történelem — helyett úgynevezett társadalmi ismereteket tanulnak. — Az eddigi tapasztalaink alapján van-e remény arra, hogy sikeres vizsgát tesznek, s majdani tudásuk megfelel a nappali tagozaton végzett szakmunkások átlagának? — Erről az osztályról csak a legjobbakat mondhatom. Hetenként háromszor járnak, s többségük kitartásával, szorgalmával nagyon elégedett vagyok. Június végén, július elején együtt vizsgáznak majd a nappalisokkal, s tételeik semmivel sem lesznek könnyebbek a három éve tanulókénál. — Tudjuk, nagy fába vágtuk a fejszénket, de ahogy múlik az idő, s távolodik az iskola, esak egyre nehghzebb lesz — mondja Stepán Ar- padné. — Nem szeretnek életem végéig betanított munkás maradni. Nagyon sok lemondással jár a tanulás, de elhatároztam: elvégzem az iskolát. Szerencsére sok segítséget kapok a férjemtől, s a gyár is megteszi a tőle telhetőt. — Mit várnak ettől a tanfolyamtól? — Mindenekelőtt azt, hogy olyan ismereteket szerzünk, amelyek révén könnyebb és precízebb lehet a munkánk, s talán érdekesebb, változatosabb is — veszi át a szót Horváth Lajosné. — Tartunk a vizsgától, ezert aztán a többség nagyon igyekszik. Mint a tanárnő manója, a tanfolyam hallgatói közül többnek megjött az önbizalma, azt mondogatják: nem állunk meg, elvégezzük a középiskolát, megszerezzük az érettségit is. Bogdán János, a szakmunkásképző igazgatóhelyettese így summáz: — Az utóbbi időben ige* kedvező tapasztalatokat szereztünk a felnőttoktatásban. A tanulók szorgalmáról, igyekezetéről példát vehetne sok nappali tagozatos diakunk is ... K Zm. SOMOGYI NÉPLAP Dollárt ér a hársvirág
