Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

A demokratizmus! erősíti az együttműködés Bővítik az expitilSiái Őt ven új, különleges termék (Folytatás az 1. oldalról) részvétele. Például az 1980 évi általános választáskor a jelölő gyűléseken több mint hatezer-ötszáz közérde­kű bejelentés, illetve javas­lat hangzott el, s lényeges változás történt ezek inté­zésében, megválaszolásában is. Az általános megállapí­tást véleményével nem egy hozzászóló támasztotta alá: a kálmáncsai Rózsa István el­mondta, hogy a társközség lakóinak nagyban javítja közérzetét a tanácsi ügyinté­zés rugalmassága. A nép­fronttal közösen az itteni ta­nácstagi csoport valódi kép­viselője lett a község érde­keinek, és nincsenek meg­válaszolatlan kérések akkor sem, ha a jogosnak vélt igényre egyelőre nemek kell mondani. Ennek a nyíltság­nak, őszinteségnek előnyét hangoztatta többek között a barcsi Fehérvári GyörOyné. ö szólt arról is: igen hasz­nos volt, hogy a két szerv állásfoglalásának megfele­lően a tanács és a népfront képviselői a múlt év őszén beszélgetéseket folytattak a tanácstagokkal, szót válthat­tak közélei tevékenységük­ről, testületi és választóke­rületi munkájukról, gond­jaikról. Mind az előterjesztésben, mind a vitában egyértel­műen kifejezésre jutott, hogy hasznos lépés volt a tanács­tagi csoportok létrehozása — szükség volna erre vala­mennyi társközségben. A ta­pasztalatok szerint a tanács­tagi csoportok igen hatha­tós szerepet töltenek be a társközségek közéletében, az igazgatási és egyeb ügyek intézésében. A tanácstagok és a nép­frontbizottsagok között igen szoros és egyre tartalmasabb együttműködés alakult ki a falugyűlések, a különböző városrészi fórumok megren­dezésékor, az egyes jogsza­bály és tanácsrendelet-terve­zetek együttesen szervezett társadalmi vitáinál. Dr. Ko­vács Ferenc kaposvári ta­nácselnök például éppen ezeknek a lakó- és utcabi­zottságoknak, városi lakókö­zösségeknek érdemeit mél­tatta, elmondva: többek kö­zött kétségtelen részük van abban, hogy Kaposváron hu­szonkilencről ötvenöt száza­lékra nőtt a kiépített utak hossza. — A társadalmi összefo­gás, szinte parttalan terem­tő erő, de társadalompoliti­kai céljaink megvalósításá­hoz csak úgy hasznosítható — mondta dr. Szentistványi iyaláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának ilelnöke —, ha nyílt, őszin­te légkörben váltunk szót gondjainkról. Jól nyomon követhető, hogy az együtt­működés úgy válik egyre tartalmasabbá, ahogy erősö­dik az igény a szocialista demokrácia szélesítésére, ö is, Stadler József és Raffai Imréné is hangsúlyozta, hogy a jól megválasztott telepü- lésfejelsztési célokért, az életkörülmények javításáért a lakosság készséggel és nagy szorgalommal vállal társadalmi munkát. A számok beszédesek. A negyedik ötéves terv. során megyénk lakói, a gazdálkodó szervek és közösségek 295 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek, így ki­lenc százalékkal növelték fejlesztési lehetőségeinket. Az ötödik ötéves tervben már 819 millióval, tizenöt százalékkal emelkedtek ilyen módon a fejlesztési lehetősé­gek, a hatodik ötéves terv első két évében pedig már 608 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek megyénkben. Ezen belül ter­mészetesen meglehetősen nagy különbségek vannak a növekedési ütemben is, az egy főre jutó munkavégzés mértékében is. Az azonban tény, hogy általában a ki­sebb településeken, ahol a fejlesztési lehetőségek is ki­sebbek, az átlagosnál na­gyobb arányú a lakosság társadalmi segítsége. A vita során természetesen néhány olyan terület is szó­ba került, ahol lehetőség vol­na az együttműködés széle­sítésére. Boda János például a tanács, a népfront és a he­lyi gazdálkodó egységek cél­ratörőbb összefogását sür­gette a közművelődés javí­tása érdekeben, de szóba ke­rült a szociális gondoskodás fokozásának, a hátrányos helyzetű rétegek életkörül­ményei javításának fontos­sága is. Az együttes ülésen hatá­rozatban mondtak köszöne­tét a tanácstagoknak és a nepfrontaktíváknak az ered­ményes együttműködésért. Zárszavában Sugár Imre, a megyei tanács tanácselnöke hangsúlyozta: érdekünk és fontos célunk, hogy a kap­csolatokat tovább erősítsük. V. M. A Terimpex a tavalyinál hét-nyolc százalékkal maga­sabb exportterveinek tel­jesítésében továbbra is ha­gyományos termékei, az élő- es vágott állatok a legfonto­sabbak, ám emellett mező- gazdasági és élelmiszeripali partnereit olyan új készít­mények gyártására ösztön­zi, amelyek iránt fokozódik a külföldi kereslet. A vállalathoz befutó pia­ci helyzetjelentésekből is ki­tűnt: a tőkésországokban is egyre inkább az olcsóbb élelmiszereket keresik a megrendelők, ezért e termé­kekből a korábbinál kedve­zőbbek az eladási lehetősé­gek. Csakhogy az olcsóbb kategóriába' tartozó készít­mények — épp mért eddig külföldön nem is igen volt rá vevő — jobbára a ma­gyaros ízlésnek felelnek meg, és minőségileg hiába kifogástalanok, az eladási próbálkozások rendszerint mégsem jártak sikerrel. Ezért a Terimpex a vevővel és a gyártó üzemekkel kö­zösen módosít a recepteken, s új ízekkel jelenik meg; ehhez gyakran a külföldi vevő adja a nálunk kevésbé ismert fűszereket. Tavaly e törekvés eredményeként csaknem 50 új speciális ter­méket — kolbászokat, sajto­kat — állítottak elő a ha­zai gyárak, s az ebből szár­mazó bevétel elérte az öt­millió dollárt. Az idén folytatódik az új­donságok .előállításának elő­készítése. Bár egy-egy új termék jelentős anyagi erő­feszítéssel, kockázattal jár, a nagyobb bevitel reményé­ben mégis szívesen vállal­koznak rá az élelmiszergyá­rak. Több helyen, például a kaposvári és a pápai hús­kombinátban hamburger gyártásával, a győri hús­üzemben tubusos krémek, az orosházi baromfifeldolgo­zóban pedig az NSZK-beli, a francia, illetve a svájci ízlésnek megfelelő májpás­tétomok előállításával kísér­leteznek. Mindezekből vár­hatóan a tavalyihoz hasonló mennyiségű új termék kerül föl a Terimpex eladási lis­tájára, s az exportbevétel még nagyobb lehet. Az olcsóbb termékek piaci konjunktúrájának kihasz­nálására a Terimpex külön marketing-csoportot hozott létre. Ebben árszakértők, piackutató közgazdászok, propagandisták közösen vizs­gálják a felvágottak és a libatermékek piaci lehetősé­geit. Ezekből eddig nem vagy csak szerény mennyi­ségben exportált a vállalat. Halak levegőztetése szélmotorral Fekete József, a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű székes­fehérvári üzemigazgatóságának mérnöke találmányi kísérle­teket folytat szélmotorjával. A függőleges tengelyű, változ­tatható lapáté szélerögép olyan víz levegőjének dúsítására is alkalmas, amelyben halat tenyésztenek ketreces mód­szerrel. SZÖVETKEZETI VÁLLALAT Önálló gazdálkodás, közös döntés Az élet, a társadalmi és gazdasági környezet kény­szerítette a gazdaságokat a vállalkozásra, a rugalmas gazdálkodásra. A népgazda­sági szükségletek sürgetik a vállalkozókészséget — ezt fo­galmazták meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának áprilisi ülésén is, amikor értékelték a XII. kongresszus óta vég­zett munkát: „Hazánk ter­mészeti adottságai lehetővé, az exportképesség növelésé­nek követelménye pedig szükségessé teszi a mezőgaz­daságnak — az értékesítési lehetőségekhez és a feltéte­leinkhez igazodó — fejlesz­tését ... A gazdálkodásban segíteni kell a rugalmas for­mák alkalmazását”. A módszerek tökéletesítése A mezőgazdasági nagyüze­mek gyakorlatában hagyo­mánya is van e vállalkozói magatartásnak. A jó szövet­kezeti vezetők előtt mindig is ott lebegett, hogy a föld, az eszközök a közösségé, s ez egyben kényszerítő erőt Is jelent a tagság eltartásá­ra. A szövetkezeti tagok, al­kalmazottak tisztességes megélhetését pedig csak úgy lehetett elérni, ha jól dolgo- •ott a közösség, fejlődőké­pes volt a gazdaság, gyara­podott a jövedelme. E kö­zösségi érdek voltaképpen mindenkor találkozott a nép- gazdasági elképzelésekkel, de az összhang mostanában a gyakorlatban is mindinkább ki teljesedik. Most, amikor a népgazda­ság igénye is erősíti a vál­lalkozói jegyeket a gazdál­kodásban, a termelőszövet­kezetek gyakorlatában nem a minőségi változások van­nak soron, hanem a koráb­ban kialakult, alkalmazott módszerek tökéletesítése a feladat. Voltaképpen tovább kell folytatni azt a másfél évtizede elkezdett munkát, ami a vállalati, vállalkozói magatartásban, gazdálko­dásban teljesedett ki. A szö­vetkezetekben is fedeznie kell a bevételnek a kiadást, s létük fennmaradásához a bővített újratermelésről is gondoskodniuk kell. Sajátos jegye a szövetkezetek válla­lati magatartásának a veze­tés módszere. A közös dön­tés, kockázatvállalás azon­ban nem fékező je a vállal­kozásnak, az új befogadásá­nak. A mezőgazdaság fejlődését épp a szüntelen változás se­gítette. Még a közelmúlt pél­dája, hogy megjelentek a nagy teljesítményű gépek, s e drága gépekre a legjobb szakemberek ültek, maguk is rákényszerülve ismereteik gyarapítására. A gépek üze­meltetése másfajta gondol­kodást jövetelt traktorosok­tól és mérnököktől egyaránt; a szóhasználatban közhellyé koptatott iparszerű termelési módszerek elterjedése lendí­tett nagyot a mezőgazdaság szekerén. Gyorsan javultak a növénytermesztés, állat- tenyésztés eredményei, szűk lett az agrártermelés kerete a szövetkezeteknek. A lépés­váltásra persze a mezőgaz­dasági termelés szerényebb jövedelmezősége is kénysze­rítette az üzemeket Elavult fogalom A vállalkozó szellemű szö- veLkeaeti vezetők kocán föl­ismerték a kiegészítő tevé­kenység szerepét. S őket, hosszabb-rövidebb buzdítás­ra. mások is követték'. Ma már alig van mezőgazdasági nagyüzem az országban, ahol kizárólag csak a me­zőgazdasággal foglalkoznak. Polgárjogot nyert a szövetke­zetekbe« is az ipari munka, a szolgáltatás. Januártól szinte szabadon bővíthetik tevékenységüket a nagyüze­mek. Élnek is a lehetőséggel a gazdaságok, S az ipari, építőipari munkák, a szol­gáltatások az összes terme­lésnek rrfegközelítőleg egy- harmadát adják. Elavult a kiegészítő tevékenység fogal­ma, hiszen az ipari munka' szerves részét képezi a gaz­dálkodásnak. Korlátái persze vannak a vállalkozásnak. Mindenek­előtt be kell tartani az ér­vényes jogszabályokat, mun­kavédelmi előírásokat; aztán a tagság eltartásának köte­lezettsége miatt c$ak azzal foglalkozhatnak az üzemek, ami tisztes jövedelmet ad fá­Búcsú a katedrától Évtizedekig állt a kated­rán. Előadásai révén százak ismerkedtek jneg a marxiz- mus-leninizmussal; nincs megyénkben olyan község, ahol ne élne, dolgozna két- hórom olyan kommunista, aki valamikor tanítványa volt. S nemcsak a klassziku­sok tanításait szerették meg általa, hanem azt is: hogyan lehet és kell a tanultakat a napi munkában, szinte az élet minden területén alko­tó módon alkalmazni. Tudá­sa, felkészültsége, hozzájá­rult, hogy sokak számára vonzóvá tette az elmélettel való foglalkozást. — Téglagyári segédmunkás voltam. Somogyi, baranyai téglagyárakban cipeltem, hordtam a nehéz téglát, amíg a felszabadulás számomra is új világot teremtett. Soha nem felejtem el az első, há­romhetes pártiskolát, amire mint fiatal kommunistát iáWi-ban elküldték... S ezt azutan még nagyon sok isko­la, tanfolyam követte. Suri Károly, a megyei Ok­tatási Igazgatóság igazgató- helyettese mondotta ezt, akit megyeszer te úgy ismernek: élete elválaszthatatlanul ösz- szeiorrott a marxi-lenini esz­mék tanulásával, a fáradha­tatlan tanítással. Erre fia­talon elkötelezte magát — több mint 35 fesztendeje. Erről beszélt a tegnapi bensőséges ünnepségen dr.. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, mikor elköszöntek Suri Károlyiéi, nyugállományba vonulása al­kalmából. Ott volt az ünnep­radozásukért. Így a vállal­kozás feltételezi a tervsze­rűséget, a megfontolt dön­tést. E követelmények ter­mészetesek. Egyes helyeken mégis tartanak teljesítésük­től, s a szolid magatartás látszatát keltve egy helyben toporognak­Haszonnal Hallani olyan vélekedést is, hogy féltik az ország ke­nyerét az ipari tevékenység bővülésé miatt. Az aggodal­maskodóknak nincs igazuk. A mezőgazdasági üzemek­nek ugyanis kötelezettsége a föld megművelése, s mint a haitárszemlék igazolják, en­nek eleget tesznek. Az ipari munka biztonságos, s a me­zőgazdaságinál nagyobb nye­resége miatt a növényter­mesztés és az állattenyésztés is gyorsabban fejlődhet. Ezt egy szövetkezetkezeti vezető így fogalmazta meg: „Mi ar­ra vagyunk büszkék, hogy 6800 liter tejet fejünk egy tehéntől, 7 tonna kukoricát termelünk hektáronként. Az ipari munka hasznából sem gyárat építünk, hanem trak­tort, kombájnt vásárolunk, korszerűsítjük a termelési technológiát”. A vállalkozás tehát bár­milyen munkára irányul is, a mezőgazdálkodást erősíti. Farkas József (Folytatjuk.) ségen Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődése osztályának a ve­zetője; ott voltak az igazga­tóság tanszékvezetői, tanárai, köztük többem egykori tanít­ványai, hallgatói. — Olyan nemzedék tagjá­tól köszönünk el, aki 1945- ben lett kommunista, s ezt követően évtizedekig dolgo­zott a párt politikájának megvalósításáért. Büszke le­het arra, hogy tevékenysége, munkája hozzájárult mai eredményeinkhez. Várjuk és kérjük, hogy oktatói es tudo­mányos munkájával a jövő­ben is segítse igazgatóságunk feladatainak megoldását — mondotta dr. Nagy Lajos. Meleg szavakkal köszön­tötte a megyei pártbizottság nevében az ünnepeltet Var­ga Péter első titkár is. Töb­bek között így szólt: — Mint igazgatóhelyettes aktív miunkáját abbahagyja, de tudására a jövőben is számítunk. Kérjük, tegye ezeket közkinccsé. Neveljen még nagyon sok fiatalt olyan szellemben, mint ed­dig is tette. Elismeréssel szólt arról a szorgalomról, helytállásról, amit az ünnepelt tudhat ma­ga mögött, majd e szavakkal fejezte be rövid beszédét: — Fölemelt fejjel mehet nyugállományba, büszke le­het e fontos munkában eltöl­tött évtizedekre — és át­nyújtotta Suri Káíolynak, az Elnöki Tanács által ado­mányozott kitüntetést, a Munka Érdemrend arany fo­kozatát Kedves szavak, ajándékok, virág, köszönet az igazgató­ságon, s az ottani párta Lap- szervezetben végzett mun­káért. Szabó György, az egy­kori hallgató — ma az igaz­gatóság tanszékvezető tanára —, Sardi József párttitkár a kis közösség ajándékait nyúj­tották át, tolmácsolva közös kérésüket: látogassa meg őket gyakran, hasznosítsa az oktatásban és a pártélet se­gítésében is gazdag tapaszta­latait. Elérzékenyült, meghatott szavak hangzottak eL Suri Károly mondott köszönetét a magas kitüntetésért^ s ígérte, hogy számíthatnak rá a jövőben is. Suri Károly elbúcsúzott a katedrától. Egyike azoknak a kommunistáknak, akinek na­pi feladatává, hivatásává lett a marxi-lenini eszmék ter- jészté.se. Élete, munkássága bizonyítja: csak az az ember tud e területen alkotó mun­kát végezni, aki nemcsak érti, hanem mélyen át is érzi amit tanít. S aki tudja, és úgy is él, hogy ezt a mun­kát csak szüntelen tanulással végezheti eredményesen. Sz. L. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents