Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

KÖZLEMÉNY a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai tárgyalásáról (Folytatás az 1. oldalról) ság elnöke, a küldöttség ve­zetője, Constantin Dascales- cu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányá­nak első minisztere, Cons­tantin Olteanu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere, Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, az RKP KB titkára, Stefan Andre», az RKP KB Politikai Végre- • hajtó Bizottságának póttag­ja, az RSZK külügyminisz­tere. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége ré­széről Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a kül­döttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Miniszterta­nácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Miniszterta­nácsa elnökének első helyet­tese, az SZSZKSZ külügymi­nisztere, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az SZSZKSZ honvédelmi mi­nisztere. A találkozó résztvevői vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzetben az utóbbi időben végbement változá­sokról, és közös nyilatkoza­tot fogadtak el. KÖZÖS NYILATKOZAT A találkozó résztvevői elemezték az európai és a világhelyzetet, és szocialista államaik nevében aggodal­mukat fejezték ki a feszült­ség éleződése, a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódása és a katasztrofális követ­kezményekkel járó nukleá­ris háború veszélyének nö­vekedése miatt. Szükséges­nek tartják felhívni minden ország és nép figyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítet­ték a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott po­litikai nyilatkozat értékelé­sét és következtetéseit a nemzeközi helyzet alakulásá­ról. A népek, valamennyi ha­ladó és békeszerető erő el­tökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegy­verkezési hajszának, térje­nek át a leszerelésre, különö­sen a nukleáris leszerelésre es biztosítsák minden állam fejlődését az együttműködés, a biztonság és a béke szelle­mében az egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltételei kö­zött. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat követ­keztetéseit azokról a nega­tív tényezőkről is, amelyek elezik a nemzetközi helyze­tet. Az utóbbi időben mind­ezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA es egyes szöveségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Néhány nyugat-európai NATO-országban hozzáfog­tak támaszpontok létesítésé­hez új amerikai közép-ható­távolságú nukleáris rakéták telepítése céljából. Folyik a földi telepítésű, a tengeri es a légi allomasoztatású új hadászati nukleáris eszközök gyártása és rendszerbe állí­tása. Hadicélokat szolgáló kozmikus rendszereket dol­goznak ki, amelyek egyaránt képesek csapást mérni a vi­lágűrben és a földön lévő célpontokra. Minőségileg új hagyományos fegyverrend­szereket fejlesztenek ki, amelyek tömegpusztító ha­tása a nukleáris fegyvereké­hez hasonló. Rohamosan nő­nek — a népek vállára sú­lyos teherként nehezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a ta­lálkozó résztvevői hangot adnak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegy­verzetkorlátozási és csökken­tési tárgyalásokon. Ez érvé­nyes mind az európai nuk­leáris fegyverzetek korláto­zásáról és a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról én csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokra, mind a genfi leszerelési bizottság munká­jára es a közép-európai fegy­veres erők es fegyverzetek kölcsönös csökkenteséről fo­lyó bécsi tárgyalásokra. A nemzetközi helyzetet to­vább élezi a fokozódó impe­SOMOGYI NÉPLAP rialista erőpolitika és dik­tátum, amely az államok kö­zötti konfrontációra, az „ér­dekszférák” megszilárdítá­sára és újrafelosztására irá- • nyúl, csakúgy, mint az im­perializmus agresszív csele­kedeteinek szaporodása. Gyakoribbá válnak a szocia­lista és más államok bel- ügyeíbe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatoknak, el­lenséges kampányokat foly­tatnak a szocialista országok ellen és a nyomás egyéb módszereit alkalmazzák. E politika merőben ellen­tétes Európa és az egész vi­lág népeinek alapvető érde­keivel és törekvéseivel, ame­lyek oly erőteljesen nyilvá­nulnak meg a személyiség és a nemzetek szabad, ember­hez méltó és békés létezé­séhez való jogának biztosítá­sát »jveteló háborúellenes tömegmozgalmakban, a par­lamentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvéle­mény képviselőinek megnyi- latolkzásaiban és az olyan nemzetközi találkozóin, mint a „békéért és az életért, a nukleáris háború ellen” el­nevezéssel nemrég Prágában megtartott világforum. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a mosta­ni he'yzet minden állam és minden nép ejőtt felveti a kérdést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek to­vább fokozódjanak, miként akadályozható meg, hogy a világ katasztrófába sodród­jék? A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban szé­les körű programot terjesztet­tek elő a nemzetközi feszült­ség csökkentésére, a háborús veszély elhárítására. A találkozó résztvevői ko­runk kulcskérdésének a fegy­verkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelés­re, különösen a nukleáris le­szerelésre való áttérést te­kintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell tenni e rendkívül fontos célok meg­valósításáért, a béke, a civi­lizáció és az élet megőrzése érdekében. Megerősítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgya­lásos rendezéséért. T tekintetben az a legfon­tosabb, hogy az európai kon­tinensen megszűnjön a nuk­leáris konfrontáció veszélye. Mivel a találkozó részvevői Európának a közép-hatótá­volságú és a harcászati nuk­leáris fegyverektől való tel­jes megszabadítására törek­szenek, úgy vélik, hogy leg­alább egy olyan megállapo­dás elérésére van szükség, amely kizárná az új ameri­kai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésért, és előirányozná az Európában levő közép-hatótávolságú esz­közök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása érdekében. Lehetséges ilyen megállapo­dás elérése, ha mindkét fél kölcsönös megértést, politikai akaratot tanúsít és a béke és a biztonság egyetemes érde­keit tartja szem előtt. A ta­lálkozón képviselt államok e szempontok figyelembe véte­lével alakítják ki álláspont­jukat az európai nukeáris fegyverek korlátozásáról fo­lyó genfi tárgyalásokkal kap­csolatban. Szükségesnek tartják, hogy mielőbbi tárgyalások kezdőd­jenek bármilyen fegy\erfaj- ta világűrben elhelyezésének megtiltásáról, hogy megszűn­jön a fegyverkezési hajsza kiterjesztésének veszélye a kozmikus térségre. A találkozó résztvevőinek meggyőződése, hogy a népek békéje és biztonsága érdeké­ben szükséges: — valamennyi nukleáris hatalom — mindenekelőtt a Szovjtunió és az USA — nukleáris fegyverkészletének haladéktalan befagyasztása, — azon nukleáris hatal­maik kötelezetségvéllalása, amelyek ezt még nem tették meg, hogy elsőként nem al­kalmaznak nukleáris fegy­vert A találkozón résztvevő ál­lamoik újból felhívással for- dulúak a NATO tagállamai­hoz, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgya­lásokat olyan megállapodás­ról, miszerint 1984, január 1- től kezdődően befagyasztják a katonai kiadásokat, és az ezt követő időszakban konk­rét lépéseket tesznek tény­leges, kölcsönös csökkenté­sükre. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükség­leteire fordítanák, beleértve a fejlődő országok szükség­leteit is, Reményüket feje­zik ki, hogy felhívásuk vissz­hangra talál a NATO-tagai- lamoknál. Ugyancsak elvárják a NATO-államok egyetértését, hogy kezdjék meg annak a javaslatnak a gyakorlati megvizsgálását, miszerint a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés szervezetének tagországai kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szer­ződést a katonai erő alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondásáról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. A találkozón résztvevő ál­lamok ismételten síkraszáll- nak azon javaslatok megva­lósításáért, hogy Észak-Euró- pában, a Balkánon és a kon­tinens más térségeiben atom­fegyvermentes övezeteket hozzanak létre, és hogy e kérdésekről tárgyaljanak. Hangsúlyozták annak je­lentősedet és szükségességét; hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív ered­ményekkel fejeződjék be, amelyek megfelelnek az európai népek óhajának, és amelyek lehetővé teszik az európai bizalom- és bizton- sagerósítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását, a Helsinkiben megkezdett sok­oldalú folyamat továbbvite­lét. Ez fontos hozzájárulás lenne a beke, az enyhülés és az együttműködés politikájá­nak megszilárdításához. Ahhoz, hogy a fegyverke­zési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi helyzet jä- vítasanak döntésre érett kérdéséiben konkrét megál­lapodások szülessenek, maxi­mális erőfeszi lések, érdemi, jo legkórú tárgyalások es olyan lépések szükségesek, amelyek elősegítik a kedve­ző helyzet kiiakulását a tár­gyalásokon való előrehala­dáshoz. Tartózkodni kell a tárgyalásokat nehezítő lépé­sektől. A találkozón képviselt ál­lamok ismételten, nyomaté­kosán megerősítik, hogy elle­neznek minden olyan lépést, amely a NATO tevékenységi körének kiszélesítéséhez, vagy bármilyen új katonai­politikai csoportosulás létre­hozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem törekszenek sajat szövetsé­gük tevékenységi körének ki­szél esi lésére, és nem szán­dékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón részt vevő ál­lamok — a béke és saját biztonságuk érdekeiből kiin­dulva — kijelentik: semmi­képpen sem engedik meg, hogy katonai fölényre tegye­nek szert velük szemben. Határozottan fellépnek az erőegyensúly biztosításáért a fegyverzetek lehető legala­csonyabb saint jón. Ezzel ösz- szelúggésben felhívják a fi­gyelmet legfelsőbb állami szerveik nyilvános állásfog­lalásaira. Megerősítik elvi álláspont­jukat, hogy napjaink Euró­pájának területi-politikai realitásai sérthetetlenek. A találkozón képviselt ál­lamok következetesen ellen­zik a fegyverkezési hajsza fokozását. Határozott meg­győződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton meg­szilárdítani. Csak a fegyver­zetek korlátozása, csökken­tése és megsemmisítése, az általános és teljes leszerelés­hez vezető, szigorú nemzet­közi ellenőrzés melletti in­tézkedések hozhatják meg az emberiség számára a szilárd es tartós békét. A helsinki európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányát aláíró 35 állam ünnepélyes.»!» köte­lezettséget vállalt, hogy az enyhiilés't töretlen, egyre életképesebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja. Egyhangúlag kifejezték tö- ' rekvésüket, hogy minden te­rületen jobb, szorosabb kap­csolatokat alakítanak ki egy­mással, leküzdik korábbi szembenállásukat, és töre­kednek egymás jobb megér­tésére. ■E magasztos kötelezettsé­gek szellemét és betűjét kö­vetve a találkozón részt vevő államok továbbra is a békés egymás mellett élés alapján fejlesztik kapcsolataikat más országokkal. Felszólítják az összes európai államot: te­gyenek meg mindent az Európát fenyegető nukleáris veszély elhárításáért, változ­tassák Európát a béke konti­nensévé, ahol nincsenek sem közép-hatótávolságú, sem harcászati nukleáris fegyve­rek, ahol minden állam a teljes egyenjogúság és köl­csönös tisztelet alapján mű­ködne együtt annak érdeké­ben, hogy népeik előrehalad­janak és jólétben éljenek, s hogy Európában és az egész világon békesség, kölcsönös megértés és biztonság legyen. Határozott felhívással for­dulnak az Észak-atlanti Szö­vetség Szervezetének tagál­lamaihoz, a világ összes or­szágához: józanul és tárgyi­lagosan mérlegeljék a nem­zetközi viszonyok alakulásá­nak mostani fenyegető ten­denciáit, és vonják le az em­beriség létérdekeinek megfe­lelő, ésszerű következtetése­ket. A találkozón részt vevő ál­lamok készek egyesíteni erő­feszítéseiket valamennyi or­szággal — függetlenül azok társadalmi-politikai rend­szerétől — és mindenkivel, aki a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és olyan gyakorlati intézke­désekért lép fel, amelyek megakadályozzák a legrosz- szabbat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. Az ETA halál list á/s Ördögi körben Nyugtalanító hírek érkez­tek Spanyolországból. A madridi rendőrség rajtaütött az ETA egyik rejtekhelyén, s ott egy halálliistát talált —- 25 politikus, katonatiszt és bankái- nevével. A hatóságok nem hozták nyilvánosságra, hogy kik lettek volna a szél­sőséges baszk terrorszervezet következő célpontjai, a Tiem- po című jólértesült hetilap viszont közzétette magánnyo­mozásának riasztó eredmé­nyét. Tényekkel bizonyította, hogy az ETTA hónapok óta gyűjti az adatokat I. János Károly király szokásairól, útvonalairól, biztonsági szer­vezetéről. A terroristákhoz közel álló Egin című baszk­földi napilap ugyanakkor is­mertette az ETA közlemé­nyét, amelyben a terror szer­vezet első alkalommal tá­madta a szocialista kor­mányt, s újabb akcióikkal íe­kadi Ta Askalasuna, vagyis a Baszkföld és Szabadság el­nevezésű szervezet. Az ETA a Baszik Nemzeti Pártból vált ki. Látványos akcióival a hatvanas években ‘ nagy népszerűségre tett szert, hi­szen kommandói tulajdon­képpen a fasiszta rendszer, a francodsta elnyomás ellen harcoltak. Csakhogy a ter­rorcselekedetek Franco ge­neralisszimusz halála után is folytatódtak, pedig akkor már a demokratikus átmene­tet veszélyeztették, A balol­dali pártok sízámtalanszor le­szögezték, hogy — bármi legyen deklarált célja — az ETA végső soron a szélső- jobboldal szövetségese. Hamvába holt békelervek Az évek folyamán az ETA tömegbázisa ugyan számot­tevően csökkent, de még euskal iraulfzarako erakunde harmaiua Az ETA kámzsába öltözött terroristáinak egyik sajtóérte­kezlete Madridban. nyegetőzött. A belügyminisz­ter nemrégiben felhívta a fi­gyelmet: a szocialisták hata- lotnrakerülése óta emelke­dett a terforcselekmények száma. A terrorizmus gyökere Pedig tavaly októberben még úgy tűnt, hogy Felipe Gonzálezék elsöprő választá­si győzelmével megcsillan egy reménysugár a baszk terrorizmus felszámolására. Sokan úgy vélekedtek, hogy a régi rezsimmel való teljes szakítást jelképező új kor­mányzat kiteljesíti végre Baszkföld autonómiáját, na­gyobb bizalmat élvezhet a lakosság részéről, s rugal­masabbnak bizonyulhat, ha esetleg tárgyalásra kerülne sor. Abban reménykedtek ugyanis, hogy ezúttal az ETA is inkább hajlana az egyezkedésre, a baszk nem­zeti érdekeket figyelembe vevő békés megoldás keresé­sére. A terrorizmus gyökere ugyanis a baszk nemzeti ki­sebbség keserű sorsában, jo­gaikért, fennmaradásukért folytatott harcukban keres­hető. A ma már alig félmil­liós nép nem rokona egyet­len más európai nemzetnek sem, sőt korábban jelent meg mostani lakóhelyén (Észak-Spanyolországban és Dél-Franciaországban), mint akár a spanyolok, akár a franciák. Az évszázados el­nyomás táplálta nacionaliz­musukat, amelynek legszél­sőségesebb formája egy ön­álló baszk állam létrehozá­sát követeli, E platformon jött létre 1959-ben az Eus­llyen még nem volt! 40 % engedménnyel vásárolhat VELURSZÖNYEGET (300x400 cm) IMPORT FUTO- SZÖNYEGET (80, 100, 120 cm széles) a Somogy Aruház lakás textil-osztályán, amíg a készlet tart. (81140) mindig százezrek támogatják Baszkföldön. A mostani had­üzenet világossá teszi, hogy az ETA maroknyi kemény magva nem enged megvaló­síthatatlan követeléseiből, a a szocialistákkal sem haj­landó tárgyalni. Pedig még a tavaly Októberi választás előtt á Herii Batasuna, az ETA radikális katonai szár­nyához (ETA—Mi közel álló párt bejelentette, hogy amennyiben a szocialisták hajlandók a párbeszédre, tűzszünetet hirdetnek. Igaz, a megbeszélések feltételéül olyan maximalista progra­mot jelöltek meg, amelyet a szocialisták semmiképpen sem fogadhattak el. Hamvába holt azután Car­los Garaicoexteának, a Baszk Nemzeti Párt vezetőjének béke,indítványa is. ö három­oldalú tárgyalást javasolt a kormány, a párt és az ETA között. Biztató fejlemény volt ugyanakkor, az ETA mérsékelt, politikai-katonai szárnya, az ETA-—P—M be­jelentette, hogy feloszlatja önmagát, s tagjai visszatér­nek a békés polgári életbe, mivel véleményük szerint fegyverrel nem lehet megol­dani Baszkföld problémáit. A Zsn-lerv A béketapogalódzások ku­darca után a szocialista kor­mány energikus tervet dol­gozott; ki a baszkföldi terro­rizmus felszámolására. Az úgynevezett Zen-terv átfogó biztonsági, gazdasági, infor­mációs intézkedéseket tar­talmaz, egy különleges baszk rendőri erő felállítását irá­nyozza elő. (A baszkok egyik nemzeti sérelme volt ugyan­is, hogy a nyelvüket nem beszélő, „megszálló" spanyol rendőrség ügyelt Baszkföld biztonságára.) A terv megva­lósítására 14 milliárd pese­tát irányoztak elő a költség­vetésből. A kormány megke­ményedett hangneme azon­ban a jelek szerint újabb merényleteket válthat ki. Garaicoextea egyszer pesszi­mistán azt jósolta: a terror­akciókat mindig rendőri in­tézkedések, majd azokat me­gint terrorakciók követik. S a jelek szerint, a szocialis­táknak sem lesz könnyű dolguk, hogy kitörjenek eb­ből az ördögi korból. K. &

Next

/
Thumbnails
Contents