Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-29 / 152. szám
KÖZLEMÉNY a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai tárgyalásáról (Folytatás az 1. oldalról) ság elnöke, a küldöttség vezetője, Constantin Dascales- cu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának első minisztere, Constantin Olteanu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere, Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára, Stefan Andre», az RKP KB Politikai Végre- • hajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a küldöttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ honvédelmi minisztere. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben végbement változásokról, és közös nyilatkozatot fogadtak el. KÖZÖS NYILATKOZAT A találkozó résztvevői elemezték az európai és a világhelyzetet, és szocialista államaik nevében aggodalmukat fejezték ki a feszültség éleződése, a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódása és a katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedése miatt. Szükségesnek tartják felhívni minden ország és nép figyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozat értékelését és következtetéseit a nemzeközi helyzet alakulásáról. A népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának, térjenek át a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre es biztosítsák minden állam fejlődését az együttműködés, a biztonság és a béke szellemében az egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltételei között. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat következtetéseit azokról a negatív tényezőkről is, amelyek elezik a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi időben mindezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA es egyes szöveségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Néhány nyugat-európai NATO-országban hozzáfogtak támaszpontok létesítéséhez új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése céljából. Folyik a földi telepítésű, a tengeri es a légi allomasoztatású új hadászati nukleáris eszközök gyártása és rendszerbe állítása. Hadicélokat szolgáló kozmikus rendszereket dolgoznak ki, amelyek egyaránt képesek csapást mérni a világűrben és a földön lévő célpontokra. Minőségileg új hagyományos fegyverrendszereket fejlesztenek ki, amelyek tömegpusztító hatása a nukleáris fegyverekéhez hasonló. Rohamosan nőnek — a népek vállára súlyos teherként nehezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a találkozó résztvevői hangot adnak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegyverzetkorlátozási és csökkentési tárgyalásokon. Ez érvényes mind az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és a hadászati fegyverzetek korlátozásáról én csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokra, mind a genfi leszerelési bizottság munkájára es a közép-európai fegyveres erők es fegyverzetek kölcsönös csökkenteséről folyó bécsi tárgyalásokra. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó impeSOMOGYI NÉPLAP rialista erőpolitika és diktátum, amely az államok közötti konfrontációra, az „érdekszférák” megszilárdítására és újrafelosztására irá- • nyúl, csakúgy, mint az imperializmus agresszív cselekedeteinek szaporodása. Gyakoribbá válnak a szocialista és más államok bel- ügyeíbe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, ellenséges kampányokat folytatnak a szocialista országok ellen és a nyomás egyéb módszereit alkalmazzák. E politika merőben ellentétes Európa és az egész világ népeinek alapvető érdekeivel és törekvéseivel, amelyek oly erőteljesen nyilvánulnak meg a személyiség és a nemzetek szabad, emberhez méltó és békés létezéséhez való jogának biztosítását »jveteló háborúellenes tömegmozgalmakban, a parlamentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvélemény képviselőinek megnyi- latolkzásaiban és az olyan nemzetközi találkozóin, mint a „békéért és az életért, a nukleáris háború ellen” elnevezéssel nemrég Prágában megtartott világforum. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a mostani he'yzet minden állam és minden nép ejőtt felveti a kérdést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek tovább fokozódjanak, miként akadályozható meg, hogy a világ katasztrófába sodródjék? A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban széles körű programot terjesztettek elő a nemzetközi feszültség csökkentésére, a háborús veszély elhárítására. A találkozó résztvevői korunk kulcskérdésének a fegyverkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérést tekintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell tenni e rendkívül fontos célok megvalósításáért, a béke, a civilizáció és az élet megőrzése érdekében. Megerősítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgyalásos rendezéséért. T tekintetben az a legfontosabb, hogy az európai kontinensen megszűnjön a nukleáris konfrontáció veszélye. Mivel a találkozó részvevői Európának a közép-hatótávolságú és a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítására törekszenek, úgy vélik, hogy legalább egy olyan megállapodás elérésére van szükség, amely kizárná az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésért, és előirányozná az Európában levő közép-hatótávolságú eszközök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása érdekében. Lehetséges ilyen megállapodás elérése, ha mindkét fél kölcsönös megértést, politikai akaratot tanúsít és a béke és a biztonság egyetemes érdekeit tartja szem előtt. A találkozón képviselt államok e szempontok figyelembe vételével alakítják ki álláspontjukat az európai nukeáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatban. Szükségesnek tartják, hogy mielőbbi tárgyalások kezdődjenek bármilyen fegy\erfaj- ta világűrben elhelyezésének megtiltásáról, hogy megszűnjön a fegyverkezési hajsza kiterjesztésének veszélye a kozmikus térségre. A találkozó résztvevőinek meggyőződése, hogy a népek békéje és biztonsága érdekében szükséges: — valamennyi nukleáris hatalom — mindenekelőtt a Szovjtunió és az USA — nukleáris fegyverkészletének haladéktalan befagyasztása, — azon nukleáris hatalmaik kötelezetségvéllalása, amelyek ezt még nem tették meg, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert A találkozón résztvevő államoik újból felhívással for- dulúak a NATO tagállamaihoz, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat olyan megállapodásról, miszerint 1984, január 1- től kezdődően befagyasztják a katonai kiadásokat, és az ezt követő időszakban konkrét lépéseket tesznek tényleges, kölcsönös csökkentésükre. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükségleteire fordítanák, beleértve a fejlődő országok szükségleteit is, Reményüket fejezik ki, hogy felhívásuk visszhangra talál a NATO-tagai- lamoknál. Ugyancsak elvárják a NATO-államok egyetértését, hogy kezdjék meg annak a javaslatnak a gyakorlati megvizsgálását, miszerint a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés szervezetének tagországai kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásáról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A találkozón résztvevő államok ismételten síkraszáll- nak azon javaslatok megvalósításáért, hogy Észak-Euró- pában, a Balkánon és a kontinens más térségeiben atomfegyvermentes övezeteket hozzanak létre, és hogy e kérdésekről tárgyaljanak. Hangsúlyozták annak jelentősedet és szükségességét; hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív eredményekkel fejeződjék be, amelyek megfelelnek az európai népek óhajának, és amelyek lehetővé teszik az európai bizalom- és bizton- sagerósítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását, a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitelét. Ez fontos hozzájárulás lenne a beke, az enyhülés és az együttműködés politikájának megszilárdításához. Ahhoz, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi helyzet jä- vítasanak döntésre érett kérdéséiben konkrét megállapodások szülessenek, maximális erőfeszi lések, érdemi, jo legkórú tárgyalások es olyan lépések szükségesek, amelyek elősegítik a kedvező helyzet kiiakulását a tárgyalásokon való előrehaladáshoz. Tartózkodni kell a tárgyalásokat nehezítő lépésektől. A találkozón képviselt államok ismételten, nyomatékosán megerősítik, hogy elleneznek minden olyan lépést, amely a NATO tevékenységi körének kiszélesítéséhez, vagy bármilyen új katonaipolitikai csoportosulás létrehozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem törekszenek sajat szövetségük tevékenységi körének kiszél esi lésére, és nem szándékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón részt vevő államok — a béke és saját biztonságuk érdekeiből kiindulva — kijelentik: semmiképpen sem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben. Határozottan fellépnek az erőegyensúly biztosításáért a fegyverzetek lehető legalacsonyabb saint jón. Ezzel ösz- szelúggésben felhívják a figyelmet legfelsőbb állami szerveik nyilvános állásfoglalásaira. Megerősítik elvi álláspontjukat, hogy napjaink Európájának területi-politikai realitásai sérthetetlenek. A találkozón képviselt államok következetesen ellenzik a fegyverkezési hajsza fokozását. Határozott meggyőződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton megszilárdítani. Csak a fegyverzetek korlátozása, csökkentése és megsemmisítése, az általános és teljes leszereléshez vezető, szigorú nemzetközi ellenőrzés melletti intézkedések hozhatják meg az emberiség számára a szilárd es tartós békét. A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 állam ünnepélyes.»!» kötelezettséget vállalt, hogy az enyhiilés't töretlen, egyre életképesebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja. Egyhangúlag kifejezték tö- ' rekvésüket, hogy minden területen jobb, szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki egymással, leküzdik korábbi szembenállásukat, és törekednek egymás jobb megértésére. ■E magasztos kötelezettségek szellemét és betűjét követve a találkozón részt vevő államok továbbra is a békés egymás mellett élés alapján fejlesztik kapcsolataikat más országokkal. Felszólítják az összes európai államot: tegyenek meg mindent az Európát fenyegető nukleáris veszély elhárításáért, változtassák Európát a béke kontinensévé, ahol nincsenek sem közép-hatótávolságú, sem harcászati nukleáris fegyverek, ahol minden állam a teljes egyenjogúság és kölcsönös tisztelet alapján működne együtt annak érdekében, hogy népeik előrehaladjanak és jólétben éljenek, s hogy Európában és az egész világon békesség, kölcsönös megértés és biztonság legyen. Határozott felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének tagállamaihoz, a világ összes országához: józanul és tárgyilagosan mérlegeljék a nemzetközi viszonyok alakulásának mostani fenyegető tendenciáit, és vonják le az emberiség létérdekeinek megfelelő, ésszerű következtetéseket. A találkozón részt vevő államok készek egyesíteni erőfeszítéseiket valamennyi országgal — függetlenül azok társadalmi-politikai rendszerétől — és mindenkivel, aki a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és olyan gyakorlati intézkedésekért lép fel, amelyek megakadályozzák a legrosz- szabbat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. Az ETA halál list á/s Ördögi körben Nyugtalanító hírek érkeztek Spanyolországból. A madridi rendőrség rajtaütött az ETA egyik rejtekhelyén, s ott egy halálliistát talált —- 25 politikus, katonatiszt és bankái- nevével. A hatóságok nem hozták nyilvánosságra, hogy kik lettek volna a szélsőséges baszk terrorszervezet következő célpontjai, a Tiem- po című jólértesült hetilap viszont közzétette magánnyomozásának riasztó eredményét. Tényekkel bizonyította, hogy az ETTA hónapok óta gyűjti az adatokat I. János Károly király szokásairól, útvonalairól, biztonsági szervezetéről. A terroristákhoz közel álló Egin című baszkföldi napilap ugyanakkor ismertette az ETA közleményét, amelyben a terror szervezet első alkalommal támadta a szocialista kormányt, s újabb akcióikkal íekadi Ta Askalasuna, vagyis a Baszkföld és Szabadság elnevezésű szervezet. Az ETA a Baszik Nemzeti Pártból vált ki. Látványos akcióival a hatvanas években ‘ nagy népszerűségre tett szert, hiszen kommandói tulajdonképpen a fasiszta rendszer, a francodsta elnyomás ellen harcoltak. Csakhogy a terrorcselekedetek Franco generalisszimusz halála után is folytatódtak, pedig akkor már a demokratikus átmenetet veszélyeztették, A baloldali pártok sízámtalanszor leszögezték, hogy — bármi legyen deklarált célja — az ETA végső soron a szélső- jobboldal szövetségese. Hamvába holt békelervek Az évek folyamán az ETA tömegbázisa ugyan számottevően csökkent, de még euskal iraulfzarako erakunde harmaiua Az ETA kámzsába öltözött terroristáinak egyik sajtóértekezlete Madridban. nyegetőzött. A belügyminiszter nemrégiben felhívta a figyelmet: a szocialisták hata- lotnrakerülése óta emelkedett a terforcselekmények száma. A terrorizmus gyökere Pedig tavaly októberben még úgy tűnt, hogy Felipe Gonzálezék elsöprő választási győzelmével megcsillan egy reménysugár a baszk terrorizmus felszámolására. Sokan úgy vélekedtek, hogy a régi rezsimmel való teljes szakítást jelképező új kormányzat kiteljesíti végre Baszkföld autonómiáját, nagyobb bizalmat élvezhet a lakosság részéről, s rugalmasabbnak bizonyulhat, ha esetleg tárgyalásra kerülne sor. Abban reménykedtek ugyanis, hogy ezúttal az ETA is inkább hajlana az egyezkedésre, a baszk nemzeti érdekeket figyelembe vevő békés megoldás keresésére. A terrorizmus gyökere ugyanis a baszk nemzeti kisebbség keserű sorsában, jogaikért, fennmaradásukért folytatott harcukban kereshető. A ma már alig félmilliós nép nem rokona egyetlen más európai nemzetnek sem, sőt korábban jelent meg mostani lakóhelyén (Észak-Spanyolországban és Dél-Franciaországban), mint akár a spanyolok, akár a franciák. Az évszázados elnyomás táplálta nacionalizmusukat, amelynek legszélsőségesebb formája egy önálló baszk állam létrehozását követeli, E platformon jött létre 1959-ben az Eusllyen még nem volt! 40 % engedménnyel vásárolhat VELURSZÖNYEGET (300x400 cm) IMPORT FUTO- SZÖNYEGET (80, 100, 120 cm széles) a Somogy Aruház lakás textil-osztályán, amíg a készlet tart. (81140) mindig százezrek támogatják Baszkföldön. A mostani hadüzenet világossá teszi, hogy az ETA maroknyi kemény magva nem enged megvalósíthatatlan követeléseiből, a a szocialistákkal sem hajlandó tárgyalni. Pedig még a tavaly Októberi választás előtt á Herii Batasuna, az ETA radikális katonai szárnyához (ETA—Mi közel álló párt bejelentette, hogy amennyiben a szocialisták hajlandók a párbeszédre, tűzszünetet hirdetnek. Igaz, a megbeszélések feltételéül olyan maximalista programot jelöltek meg, amelyet a szocialisták semmiképpen sem fogadhattak el. Hamvába holt azután Carlos Garaicoexteának, a Baszk Nemzeti Párt vezetőjének béke,indítványa is. ö háromoldalú tárgyalást javasolt a kormány, a párt és az ETA között. Biztató fejlemény volt ugyanakkor, az ETA mérsékelt, politikai-katonai szárnya, az ETA-—P—M bejelentette, hogy feloszlatja önmagát, s tagjai visszatérnek a békés polgári életbe, mivel véleményük szerint fegyverrel nem lehet megoldani Baszkföld problémáit. A Zsn-lerv A béketapogalódzások kudarca után a szocialista kormány energikus tervet dolgozott; ki a baszkföldi terrorizmus felszámolására. Az úgynevezett Zen-terv átfogó biztonsági, gazdasági, információs intézkedéseket tartalmaz, egy különleges baszk rendőri erő felállítását irányozza elő. (A baszkok egyik nemzeti sérelme volt ugyanis, hogy a nyelvüket nem beszélő, „megszálló" spanyol rendőrség ügyelt Baszkföld biztonságára.) A terv megvalósítására 14 milliárd pesetát irányoztak elő a költségvetésből. A kormány megkeményedett hangneme azonban a jelek szerint újabb merényleteket válthat ki. Garaicoextea egyszer pesszimistán azt jósolta: a terrorakciókat mindig rendőri intézkedések, majd azokat megint terrorakciók követik. S a jelek szerint, a szocialistáknak sem lesz könnyű dolguk, hogy kitörjenek ebből az ördögi korból. K. &
