Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-26 / 150. szám

\ Bekapcsolják az országos hálózatba a somogyi gázmezőket Bekapcsolják az országos hálózatba a Somogy megye te­rületén feltárt föld gáz-lelőhel veket. Az e célt szolgáló föld­gázvezeték építése megkezdődött. Az előző évben feltárt, ed­dig zárva tartott kutak közül a legjelentősebbek Barcs térsé­gében helyezkednek eL Ezeket a határ másik oldalán dolgo­zó jugoszláv szakemberekkel szoros együttműködésben tár­ták fel a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kutatócso­portjai. A tartalékolt kutak megnyitása lehetővé teszi, hogy több környékbeli települést, mezőgazdasági és ipari üzemet be­kapcsoljanak a földgázellátásba. Kérdések a tabi falugyűlésen A város t vonzás­körzetében Segítséget vár az üzemektől a háromfai tanács (Tudósítónktól.) A háromfaá székhelyű ta­nácshoz tartozik két tagköz­ség: Tarany és Bakháza. Mindhárom települést. szoros szálak fűzik .a járási szék­Községfejlesztő lakók Nem voltak könnyű hely­zetben a Tabi Nagyközségi Közös Tanács vezetői a jú­niusi falugyűléseken. Az idén is — akárcsak a korábbi években — a nagy­községi tanács és a nép­frontbizottság kihasználta a munkahelyek által biztosí­tott lehetőséget, s a falugyű­lések egy részét a gyáregy­ségekben tartotta meg. A Videoton tabi gyáregységé­ben az írásban leadott kér­dések mellé kétoldalas be­adványt is szerkesztettek a dolgozók. Ebben a Kossuth utcai lakótelepi garázsok ügyét tették szóvá. Azt, hogy a szakigazgatási szerv csak­nem egy éve „intézi” az ügyet Szóvá tették a gyer­mekorvosi rendelés késői kezdését és kérték az utak, járdák építését. Feleletet vártak arra is, hogy mikor kezdődik a kapolyi törpe vízmű, a rózsadombi ABC- üzlet építése, és kíváncsiak voltak, lesz-e uszoda Tabon? Kifogásolták, hogy a szék­helyközség főutcájának rossz a burkolata, > nincs szesz­mentes szórakozóhely. Szóvá tették, hogy a Kossuth utcai lakótelepen állandóan barna (rozsdás) az ivóvíz. A Mező­gép tabi gyáregységében . jbegtartott falugyűlésen ve­tették föl, hogy sok kóbor '"Kutya van Tabon, és meg­kérdezték, mikor készül el a Dózsa György utcában a vízelvezető ? A népfront 2. számú kör­zetében megtartott rész-falu­gyűlésről sokan maradtak távol. A „nem megoldható”, „nincs rá pénz”, „majd meg­vizsgáljuk”, „intézkedünk” válaszokat, amelyek után nem történik semmi, nem akarták hallani. Akik meg­jelentek, azok viszont sok kérdést tettek föl, * kifogá­solták az út és a járda, va­lamint az Óvoda utcai árok hiányát A lakók megkér­deznék: a közelmúltban szi­lárd burkolatúra épített Rudnay utcában mikor foly­tatják az aszfaltozást, miért nem követelték meg a mi­nőségi munkát a kivitelező­től, és elvégzik-e az út ga­ranciális felülvizsgálatát? Elmondták a választópolgá­rok, hogy esős idő után a mezőgazdasági gépek nagy mennyiségű sarat hordanak a közutakra, ami veszélyessé teszi a közlekedést. A kör­nyezet- és természetvédelem érdekében kérték a taná­csot, hogy az illegális sze- métlerakóhelyéket szüntes­sék meg. Az a kérdés is el­hangzott: miből épül a »portsátor, mikorra készül el, s ki lesz-e használva? Akik részt vettek a nagy­községi falugyűlésen, kérdé­seikkel, észrevételeikkel, a kisebb-nagyobb közösség ja­vát szolgáló javaslataikkal bizonyították: élnek a jo­gaikkal, segíteni kívánnak a tanácsnak, de elvárják, hogy megalapozott, korrekt vá­laszt kapjanak javaslataikra. Elmondták, hogy megértik, kevesebb a fejlesztésre for­dítható pénz, de kifejtették azt is: gondosabb előkészí­téssel, pontosabb, fegyelme­zettebb és körültekintőbb munkával még több min­denre futná a tanácsnak. A felszólalók segítő szándékkal hívták föl a figyelmet a megoldandó feladatokra. Tudják: a továbblépéshez összefogásra, egymás segíté­sére, tenni' akarásra is szük­ség van. , Krntek József Hektáronként 30—40 mázsa Munkában a nagydíjas borsókombájn Appeal egy hete éihemeét Kétbelyve, s nyomban meg is kezdte a munkát a Hód- gép két új borsószedó, be­takarító kombájnja az Aranykalász Termelőszövet­kezet tábláin. Márton Sándor közgazdasági elnökhelyettes tájékoz*«! az új gépek mun-. kájáróa. — Szövetkeaietüink első al­kalommal foglalkozik cukor­borsó termesztésével A Za­laegerszegi Hűtőipari Válla­lattal öt évre szóló, előnyös szerződést kötöttünk. Ez töb­bek között tartalmazza, hogy a hűtőház — minőségtől füg­gően — átveszi termésünket, s az áltaiunk kiírt pályázat alapján a gépvásárláshoz 1.8 millió forint vissza nem té­rítendő állami támogatást kaptunk. Drágák ezek a kombájnok, egyenként 3 máV- kó 551 ezer forintba kerül­tek, a többit saját erőből, il­letve hitel útján fedeztük. A hűtőház vállalta: ha az egy hektárra jutó bevételünk a borsóiból nem ód el a 30 ezer forintot, az első évben ezt kiegyenlíti. — Milyen a termés és ho­gyan váltak be a gépek? — Még javában tart a be­takarítás, így végleges ada­tot csak június első napjai­ban mondhatunk majd. Több szakaszban, különböző idő­pontokban, vetettük ed * borsót, így a beérés, a mi­nőség és az egy hektárra ju­tó. mennyiség is változik. Sajnos, az időjárás nem voit kedvező, no meg e téren nem is rendelkeztünk megfelelő termelési tapasztalatokkal, Voit olyan, terület, ahol hek­táronként csak 25, de volt olyan Is, ahoi 36—40 mázsa cukorborsót takarítottunk be. Tudomásunk szerint az általunk termelt borsó egy részét exportálják, a többit itthon hozzák forgalomba. Már végezhetnénk a borsó­val, ha az egyik géppel nem lett volna sok gondunk, na­pokig állt, — Konstrukciós hibát ta­pasztaltak? — Nem. a szakemberek azt állapították meg, hogy felü­letes szerelési munka miatt jelentkezett az olajtúlfo­gyasztás, egy alkatrészt cse­rélni kellett. Félő, hogy r HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Örömteli és szomorú ese­ményekben bővelkedő hétre tekinthetünk vissza, nagy or­szágos és világeseményekről szóltak a hírek. A minden­kit megrendítő bányaszeren­csétlenségek a somogyi köz­véleményt is megrázták. Az országgyűlés nyári ülésszaka élénk érdeklődést váltott ki szűkebb hazánkban, s hason­lóképpen mindig figyeltük a prágai béke-világtalálkozó eseményeit. Megyehatárainkon belül is hozott kiemelkedő eseményt a hét: dr. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára látogatott csütörtökön Somogyba. Jelképet is láthattunk abban, hogy egyik legfiata­labb é® legerősebb üzemün­ket, a Csepel nehézgépgyá­rát tekintette meg először, azután a régmúltunk darab­káiból összerakott „mozai­kot”, a szennai gyűjteményt nézte meg. önvizsigáló, ön- felmérő gondolatokra is ser­kenthet bennünket egy ilyen látogatás; honnan ho­vá jutottunk, s mi a teen­dőnk? És ide kapcsolhatók az országgyűlésről hozott hí­rek is, amelyek szintén al­kalmat adnak arra, hogy magunkba nézzünk, S a mi­niszterelnöki beszámoló, va­telint a tavalyi költségve­tés végrehajtásáról apóié törvény tükrében megvizs­gáljuk : hogyan s mennyit keÉ dolgoznunk, hogy az or­szágos erőfeszítésekhez mél­tón itt Somogy han i® edőre- vigyük gazdaságunk nehez utakon járó szekerét S mindjárt két barcsi ipa­ri adglék az erőfelméréshez; az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat napkollekto­rai és a Dráva Ipari Szövet­kezet bőrkabátjai ugyan látszatra semmiféle rokon­ságban sincsenek ám mégis „egy családba” sorolhatjuk ezeket. A nyár, a napsütés újra az érdeklődés fókuszá­ba állította a napfényt hasz­nosító berendezéseket, ame­lyekből ezekben a hetekben, napokban iá gazdasági sikereket aratva szállítanak az egész országba az ÉSZKV-tól. Szintén figyelemre méltó, hogy a Drávából elindult a szövetkezet éleiének első, Franciaországba menő ex­portszállítmánya : bőrkabá­tokat -vittek új piacot meg­hódítva. A naptény haszno­sítása:. importot is megtaka­rító energiatakarékosság, a tőkés export fontosságát pe­dig nem kell részleteznünk S. itt a „rokonság”, Gazdag sági jszakemberektől sokszor hallható vélemény: igen sok függ attól, hogy a nagy ma­gyar cégeken kívül mát tel­jesít, mire kepes. a gazda­ság „második csapata”, a mozgékony, fürge kisebb vállalatok, szövetkezetek so­kasága. A két barcsi gazda­sági egység e sokaságban jó példa lehet Az iparról szóló sorokkal kezdtük krónikánkat, »’ hoz­zá kell tennünk ilyenkor nyár-időben még az ipar „fél szeme” is a mezőgazdaságra tekint. Különösen ebben a rendkívüli , nyárban, amikor az üdülőknek sok örömet szerzett, ugyanakkor a gaz- diászoknak a szokottnál több fejfájást és munkát okozott a száraz, forró időjárás. E héten megint fordujt a kocka; a nemrég érkezett várva vart esők után újra forró nap­sütés jött De nekünk ezúttal az eső utáni jó hírek a leg­fontosabbak Szinte újjáéledt a határ A mezőgazdaság rendje ugyan már fölborult, de a végel­számoláskor még valószínű­leg hálával fogunk emlékez­ni erre a néhány csapadékos napra Az é*a? arpa aratasa csaknem befejeződött, s kez­dődik a repce vágása — más­kor ez fordítva szokott tör­ténni —, a valamelyest ned­vesebb talaj pedig kedve­zett a msáod ve tesnek. Mit mentett az es5, és mát vitt ei az 'aszaly, er­re később kapunk választ, amikor a várhatóan hagyo­mányos Péter-Pál napi bú­zaaratás kezdést követően egyre több adatunk lesz a terméseredményekről. De a végső értekelést a mostani­nál szomorúbban várnánk a nehány esős nap nélkül. A nyaralók — így a Ba­latonnál üdülők — Örömei­ről fentebb írtunk néhány szóit. Bánataikról s vagyaik­ról közvetett módon — és Somogynak is fontos szókat szólva — tanácskozott az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Tanács a hét elején Straub F. Bruno aka­démikus elnökletével a bala­toni szenn.y vízkezelésiről. Nagy fa ez, de benne már a fejszénk... S néhány kisebb „fa” a végére: a hét elején sem tudtak jobbam közlekedni a kaposvári autósok, mint más­kor, de legalább megszámol­ták őket, S talán... A jö­vő hét elejére pedig két „jós­lat” : érdeklődve ropogtat­juk, nézegetjük majd az ez­res bankót, és szidjuk avagy dicsérjük a Kaposvári Rákó­czit az e&ztályozó okán. De ha véletlenül dicsérnénk is, ez ne borítson fátylat a múltra. Lothar Péter betakarítás végeztével teljes motorcserére lesz szükség. Igaz, a gépek garanciálisak, a javítási költség a gyárat terheli, s az esetleges vesz­teségünket most megtéríti a hűtőház. Ám bosszantó, hogy géphiba miatt romlik a cu­korborsó minősége, s késve tudjuk megkezdeni e terüle­ten a másodvetésit. — Jövőre növelik a borsó vetésterületét? — Maradunk a 200 hek­tárnál, amire a hűtőházzal kötött szerződésben kötelez­tük magunkat. E munka be- fej ezésével azonban — ezt különben minden ágazatban megtesszük — elemezzük a költségek alakulását, a tech­nológiát, hogy a cukorborsó a jövőben kellő nyereséget hozzon szövetkezetünknek. A Hódgép — mint a szer­da esti tv-híradóból megtud­hattuk — a szabadkai nem­zetközi vásáron kiemelkedő sikert aratott az ott bemu­tatott új borsószedő kom­bájnjával Ebből eddig tizet készítettek. Nágydíjat kap­tak érte, s újabbak gyártá­sára 130 ezer dolláros meg­rendelést kötöttek, velük, örülünk a» sikernek, de a kéthelyi példa figyelmeztet: a gépek összeszerelésére, az értékesítés előtti ellenőrzés­re a jövőben nagyobb gon­dot fordítsanak! , g ^ helyhez, mint középfokú el­látási központhoz. A kapcso­latok természetesen kétolda­lúak, bár az a hatás sokkal erőteljesebb, melyet a város gyakorol a községekre. A '”arr>m településsel 817-en járnak dolgozni Nagyatádra, főleg a cérnagyárba, a kon­zervgyárba, a Danüviába, a költségvetési üzembe és a vízgazdálkodási társulathoz. (A legtöbben — csaknem félezren — Taranyból utaz­nak be naponta.) A Háromfai Községi Kö­zös Tanács Végrehajtó Bi­zottságának ülésén azt a ha­tást elemezték, amelyet Nagyatád gyakorol a város közelében levő településekre. A bejárás — hangzott el az ülésen — szükségszerű; a mezőgazdaságban felszaba­dult munkaerőt helyben nem tudják foglalkoztatni. A há- romíai Május 1. Tsz köz­pontja is Nagyatádon van, kerületed pedig Háromfán, illetve Taranyban. Ezért nemcsak eljárók vannak Há­romfán és Taranyban, hanem odajárók is. Mintegy ötven agrárérteJmiségá és gépesítés­ben dolgozó szakmunkás uta­zik naponta a városiból a községekbe. Háromfáról az elvándorlás még napjainkban sem állt meg, sok a Nagyatádra köl­tözők száma: főleg fiatalok változtatnak könnyen lakhe­lyet. A közlekedési feltételek számottevően javultak, de Háromfáról a reggel 6-kor kezdődő műszakba járók -bu- sza még mindig öt óra előtt indul. A visszautazásnál is mintegy másfél óra az idő- veszteségük. A közös tanács a településhálózat fejleszté­sével igyekezett olyan felté­teleket teremteni — minde- nékelőtf Háromfán és Ta- ranybam —, hogy megálljon az elvándorlás. Javult a köz­művel való ellátottság, a ke­reskedelem és a vendéglátás színvonala. A város vonzó hatása mégis erőteljes, hi­szen ott a középfokú okta­tás, a közművelődés, az egészségügy -és a szolgáltatá­sok is biztosítottak. A háromfai tanácsnak jó a kapcsolata a . nagyatádi művelődési, oktatási intéz­ményekkel. Sérelmezik vi­szont, hogy az üzemek nem adnak megfelelő támogatást, segítséget bejáró dolgozóik lakóhelyén a településfejlesz­tési elképzeléseik megvalósí­tásához. Cavinton-üzem épül Dorogon Növeli egyik világszerte keresett, gyógyszerünk, a Cavinton gyártását a Kőbá­nyai Győgyszerárugyár. Az e célt szolgáló beruházás kivi­telezése megkezdődött, és a tervek szerint, a jövő év végén már be is fejeződik. E jelentős exportnövelő be­ruházás során Dorogon új üzemet szerelnek föl. A kő­bányai törzsgyárban pedig úgynevezett intenzifikáló be­ruházással teremtik meg a termelés növelésének a fel­tételeit. *Az utóbbihoz már másfél évvel ezelőtt hozzá­láttak, és június végére el is készülnek vele. Közben — régi berendezéseit átalakítá­sával, újak fölszerelésével és technológiai változtatásokkal — már Dorogöh folyamato­san növelték és növelik a Cavinton gyártását. A kőbányai és a dorogi beruházás eredményeként f985-től a jelenlegi 800 ki­logramm helyett évi 5000 kilogramm Cavintont készíte­nek, s ennek megfelelő arányban többet is expor­tálnak ebből a már jelen­leg is 20 országban kapható magyar gyógyszerből. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents