Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

'Hl sb/Vb,-7'­Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az or­szággyűlés nyári ülésszaka. Törvényho­zó testületünk fórumán megjelent Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lázár György,’ a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — megemlékezett a márkushegyi bánya­szerencsétlenség áldozatairól. Az or­szággyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Az országgyűlés elnöke megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt három képviselőről, Klau- kó Mátyásról, Békés megye Tanácsá­nak nyugalmazott elnökéről, Cseterki Lajosról, az Elnöki Tanács nyugalma­zott titkáráról és dr. Várkonyi Imre pré­post kanonokról, az Actio Catholica országos igazgatójáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyper­ces néma felállással rótták le kegye­letüket. Elfogadták a nyári ülésszak napi­rendjét: 1. A Minisztertanács elnökének be­számolója a kormány munkájáról és további feladatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat Ezután Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke számolt be a kormány munkájáról. sőségescn reakciós körei meg-megújuló támadást in­dítanak a szocialista orszá­gok, a társadalmi felemelke­désért és a nemzeti függet­lenségért küzdő népek ellen. Romlott és ingatagabb lett a világgazdaság állapota. A kapitalista világot sújtó tár­sadalmi, gazdasági válság tükrében még szembetűnőba szocialista rendünk életere je. Az elmúlt nehéz évek-4. (Folytatás s 3. oldalon) Öt ár tOkörképo Várkonyi Péter Somogybán Ara: 1,40 Pl NÉPLAP SOMOGYI AZ MSZMP SOM OG Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA vr / XXXIX. évfolyam, 148. szám T98S. június 24., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Lázár György beszéde Fél nap alatt — ötvözött történelem Népgazdaságunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbatételeit Jelképet lát abban a krónikás, hogy az az országos vezető, akit két és fél éve Somogybán választottak meg a párt XII. kongresszusának küldöttévé, most itt járt egy rövid időre, s közelebbről, néptől a népig ismer­kedhetett szűke bb hazánkkal Dr. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap Somogy­bán járt. Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta őt, s útjára elkísérte Deák Ferenc, a Kaposvári Városi Pártbizott­ság első titkára is. Vendégünk a mai Somogy, a fejlett iparral rendelkező mezőgazdasági megye egyik fontos ipari központjába, a nevében kíméletlenül hosszú, de eredményeit, sikereit tekintve az elmúlt öt év alatt rövid és hallatlanul gyors fejlődést elért üzemébe lá­togatott. A Csepel Művek Egyedi Gépgyára Kaposvári Nehézgépgyárába látogató vendéget Akkerman József igazgató és Varga János párttitkár fogadta olyan köz­vetlenséggel, mintha hazaérkezett volna. S hogy a mai valóságot a későbbi tapasztalat alapján még jobban átérezve lehet igazán megértem (azt ugyanis, hogy hon­nan és hova jutott a somogyi ember), ezt a felnövek­vő nemzedék helytállása, az üzem milliókat megsokszo­rozó tevékenysége, a vendég személyes tapasztalata is igazolja. Alkotmányos kötelessé­günknek teszek eleget, ami­kor a kormány nevében szá­mot adok az országgyűlésnek arról, hogy miként éltünk a bizalommal, amit 1980-ban munkaprogramunk elfoga­dásakor kaptunk — mon­dotta bevezetőben Lázár György. — A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalá­sával egyezően mi is úgy látjuk, hogy társadalmi-gaz­dasági fejlődésünk a XTI kongresszuson meghatáro­zott irányban halad, belpoli­tikai helyzetünk kiegyensú­lyozott, a népi hatalom, a törvényes rend szilárd. Az állam intézményei ren­deltetésszerűen műkődnek, népgazdasagunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbaté­teleit A Magyar Népköztár­saságnak tekintélye," sza­vunknak hitele van a világ­ban, megbecsült tagja va­gyunk a szocialista országok közösségének. — Közvéleményünk előtt ismert, hogy munkánkat más nemzetközi körülmények kö­zött folytatjuk, mint aho­gyan programunk elfogadá­sakor azt feltételeztük. Az­óta megnövekedtek az Európa és az egész világ bé­kéjét fenyegető veszélyek. Fokozódott a fegyverkezési verseny, éleződött a társa­dalmi rendszerek közötti harc, az imperializmus szél­Lehet -e „történelmi vissza- psüantásnak” nevezni egy gyár életenek öt esztendejét? Lehet! Akkerman József igazgató ugyanis történelmi bizonyítékként is feli ágba tó érvekkel rendelkezik a gyár munkásainak, személyes és vezető társai ambíciójának jóvoltából. AttóI tájékoztat­hatta ugyanis a Központi Bi­zottság titkárát, hogy míg 19'78-ban, a termelés első évé­be» S2 műKős árbevételi teas ve volt a gyárnak — és tel­jesítette! —•, arküg 1903-ban 320 millió, azaz öt év alatt tízszerese az árbevételi terv! Ezt is teljesíteni íogiják! Csepel szigetéről hozták a széliemet! Csepel munkás­mozgalmának és hagyomá­nyainak tanulsága él tovább, s ehhez hasonlóvá fejlődik a valaha feudális nagylbrrtoko« hazája Nem egy gyár, és nem néhány száz ember, Ha­nem egy új, nagyszerű tár­sadalom kibontakozását jeiM ez a siker... Az igazgató hiteles és S2t vet melengető irtószakot, az építés-indulás mindössze másfél évének történetét vá­zolta feL Beszélt termékeik­ről, exportra orientált, de a hazai szükségleteket is kielé­gítő tevékenységükről; írv rinsfoam mérhető, és nemcsak vállalati eredményről, hanem nyereségről, a munkásak 1Folytatás a 3. oldalon) Elutazott a KNDK Minisztertanácsának elnökhelyettese Parlamenti tudósítónk felentl Megvalósult somogyi javaslatok házár György miniszter- elnöknek az öt évre szóló kormányprogram első félide­jét mérlegre tevő és a soron levő feladatokat is megje­lölő tegnapi országgyűlési beszámolója emlékezetünk­be idézte dr. Nagy Sándor somogyi képviselőnek a parlament 1980-as őszi ülés­szakán, a kormányprogram elfogadását megelőző vitá­ban mondott szavait. „Egyre inkább hozzá kell szoknunk ahhoz: a tervszerűségnek, a tudatosságnak nem egyetlen, s talán nem is legfontosabb kritériuma, hogy minden betű szerint úgy történjen, ahogy a programban, a ter­vekben megfogalmaztuk. Ennél fontosabb követel­mény, hogy az alápvető szándékok a helyzet megvál­tozásához igazodva teljesül­jenek, cselekvésünket a ru­galmasság jellemezze, ele­ve többféle alternatívával vámoljunk. Többet nyújthat P program, eredményei is nagyobbak lehetnek, ha a rendelkezésre álló eszköze­inket, pénzünket a legjob­ban osztjuk el." ‘ Tegnap valamennyi kép­viselő egyetértett abban: épp ennek a rugalmasságnak és nyitottságnak köszönhető, hogy az elmúlt két és fél évben gazdaságunk olyan fejlődési pályára került, amely kivezethet az ismert nehézségekből. Kedvező fo­lyamatok sora indult meg. Radnóti László, Somogy me­gye 10. számú választókerü­letének képviselője csodá­latra méltónak mondta, hogy a kedvezőtlen világpia­ci helyzet és a külkereske­delmi cserearányok szá­munkra továbbra is hátrá­nyos változásai ellenére ja­vult a népgazdaság egyensú­lya. A további fejlődés kul­csát Radnóti László a sza­bályozó rendszer újragondo­lásában látja. Mint mondta, mai bérszabályozásunk csu­pán az árualapok és a töképesség összehangolására törekszik, ugyanakkor nem biztosítja kellően a húzó­erőt a hatékonyság javítá­sához. A vállalatokat csupán a bér- és a fejlesztési költ­ségek terén korlátozzák szi­gorú megkötések. Egy rub­rikával arrébb már vasta­gabban foghat a ceruza. Márpedig a sokat vitatott kisvállalkozások épp azért tudnak magasabb bért fizet­ni, mert ezekkel az egyéb költségekkel ésszerűbben gazdálkodnak. Ha teljesít­mény van a bér mögött, ak­kor azt — jóllehet progresz- szíven megadóztatva — ki kell fizetni. Éneikül az ösz­tönző erő nélkül elveszít­hetjük, amit a korlátozó in­tézkedésekkel nyerünk. A képviselőcsoport két hét előt­ti ülésén Radnóti László ez­zel kapcsolatban úgyneve­zett bruttó vállalati érde­keltség kialakítását javasol­ta. £ javaslat megalapomés- sagöt Uzér Omtmm M­mólójának szavai is megerő­sítették. Simon Krnőné nagyatádi képviselő az ülés szünetében arról beszélt, hogy a kor­mány közelmúltban hozott szociálpolitikai intézkedé­seiben örömmel ismert rá saját, 1980 őszén mondott parlamenti hozzászólásának javaslataira. A körzetében lakó választópolgárok öröm­mel nyugtázták, hogy im­már a falun élő fiatalok is kaphatnák lakásépítésük­höz szociálpolitikai kedvez­ményt. Hasonlóan kedvező fogadtatásra talált — t ez is a somogyi képviselő kez- deményezese volt — a nyug­díjasok kedvezményes busz- bérletenek bevezetése. Ugyancsak a kormányprog­ram eddigi végrehajtásának eredményei teremtették meg a föltételeit a családi pót­lék jövő hónaptól és a leg­alacsonyabb nyugdíjak szep­tembertől esedékes ginelé­sének. Tudósításunk időpontjá­ban az országgyűlés nyári ülésszaka még tartott, ösz- szesen huszonhárom képvi­selő jelezte, hogy részt ki­van venni a vitában. So­mogyi hozza szóié nem volt. Csütörtökön elutazott ha­zánkból Ke Ong Te, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bi­zottságának póttagja, a Ko­reai Népi Demokratikus Körtársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a magyar—koreai kormány­közi bizottság társelnöke, aki küldöttség élén 'részt vett a magyar—koreai gazdasági és műszaki tudományos konzul­tatív bizottság V. ülésszakán! A vendég búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a bizottság társelnöke. Kim Jong Szun, a KNDK budapesti, valamint Étre Sándor, hazánk phenjam nagykövete. Megkezdődött a helyreállítás Márkushegyen Szombaton és hétfőn búcsúztatják az elhunyt bányászokat A szerdai tragikus bánya­szerencsétlenség helyszínén, az Oroszlányi Szénbányák Márkushegyi Bányaüzemé­ben csütörtökön megkezdték a helyreállítási munkálato­kat. Az Észak-I. bányamező l es számú telepén, ahol a sújtólégrobbanás történt, nagy erővel dolgoznak a vágat helyreállításán. A bá­nyaszerencsétlenség okait ki- yizsgáló kormánybizottság csütörtökön is folytatta munkáját. A só jtől égrobbanásnál megsérült márkushegyi hó- ayászokat a tatabányai, a tatai, a komáromi, a szfinyi kórházakban, illetve Buda­pesten a Honvéd kórházban ápolják. A súlyosan és könnyebben sérült 17 bá­nyász állapota csütörtök dé­lig lényegesen javult. • • • A hivatásuk teljesítés« közben életüket vesztett bá­nyászoktól szombaton 14 órakor az oroszlányi teme­tőben, illetve hétfőn 14 óra­kor a móri temetőben vesz­nek végső búcsút. Vala­mennyi elhunyt bányászt

Next

/
Thumbnails
Contents