Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
-1 Tíz emelet magasan Kivételes összefogás Budapesti munkahelyeinkre fölveszünk villanyszerelőket, víz- és gázvezeték- szerelőket, központifűtés- szerelőket, szerkezeti lakatosokat, kőműveseket, hőszigetelőket, mázolókat, . valamint a felsorolt szakmákba betanított és segédmunkásokat (nyugdíjasokat is). Modern munkásszállásunkon, háromágyas szobákban kényelmes elhelyezés, naponta kétszer meleg étkezés, illetve térítés. Naponta 30 Ft különélési pótlék, menetjegytérítés. Szakmai képzésre és továbbképzésre lehetőség van. Jelentkezni lehet: Fővárosi Szerelőipari Vállalat, Budapest IX., Koppány u. 5—11. Telefon: 336-560, 83-as mellék. _______ (90539) i gazolványt a Kaposvár és Vidéke Áfész dekorációs- résalegének vezetője, Szabados József tervezte, társadalmi munkában.'A sorozatkészítést — önzetlenül — Varga Ferenc, hajdani sokszoros bajnok, válogatott kajakozó végezte. Akciónkhoz négyezer öntapadós címkét gyártott a Kereskedelmid Építő- és Szolgáltató Vállalat Juventus szocialista brigádja. A szemest négypróba alapja az a sok erdei tornapólya, amit a karádd Aranykalász. Mg. Tsz Egyetértés szocialista brigádja épített. Az ajándékba kapott nyírfák mellett sok-sok nemzetközi kézilabda-játékvezető, s tőle telhetőén tá- moga t ja törekvése inket. A sor még korántsem teljes : az eligazító és a mentőcsónakok vöröskeresztes zászlóit a megyei kiskereskedelmi vállalat dekorá- ciósrészlege, a Hippi-Rónai brigád vállalta. A sportpálya építésében és a tábo® csinosításában pedig a nép-- hadsereg egyik alakulat» nyújtott segítséget. A diákévhez nagyban hoz-- zájárul a szemesi tábor gazdag programja. Ehhez nagyon rövid idő alatt megte-' remtették a feltételeket — jelentős összefogással. K. V nem tettek meg mindent. Így érez Gaál Zénó is, a telep inszetm inátor a. — Nem győzzük betömni a felelőtlenség lukait. Mindig újabb üti fel a fejét. Meg a fedezésekhez sincs fedezetünk. — Mik a további terveik? — Mi más? Meghúzzuk magunkat, és azon Leszünk, hogy kézzelfogható eredményt realizáljunk. — És — ragadja magához a szót a mindvégig a sarkunkban lopakodo elnök — a hatékonyabb munka __ a h átulütők termelékenységének kiküszöbölése... a jövőbe vetett... időarányos mutatók... Sebesen szánt a golyóstoll a kezemfején, miként e traktor a friss tavaszi vetésben. Az autó ablakából . még egyszer visszapillantunk. Az elnök és inszeminátora integet. Lágyan hajló asszonyt tájakon szétömlik a bíbornap utolsó türkizes csóvája, a lassan távolodó emberek szemében is felcsillan még egy pillanatra. Vörösen izz a három szembogár... Bíró Ferenc Fanyüvőék a szemesi táborban Javában folynak a diákév előkészületei Baiatonszeme- sen, az Expressz középiskolás-üdülőtáborában. A tábor közvetlenül a vízparton van. — Sok meglepetést tartogatunk annak a tizenötezer szerencsés diáknak, aki az Állami Ifjúsági Bizottság kedvezményes üdültetési lehetőséget élvezheti Szemesen ebben az évben — kezdte tájékoztatóját Vallató Géza táborvezető. — Célunk, hogy ezen a nyáron nálunk legyen a legtöbb mozgás, móka. nevetes. Gazdag programunkat számos ötlet színesíti. — Segesden volt egy régi szeszfőzdénk, de teljesen elavult, fölújíthatatlanná vált; ez indokolja az új üzem építését. Kedvező számunkra, hogy a hulladék gyümölcs hasznosítást központilag támogatják; nemrég pályázatot lehetett benyújtani a Szövosznál, s mi elnyertük a támogatást. Hulla- dekgyümölcs-hasznosítási programunkba illeszkedik az új szeszfőzde építése. Elsősorban a szövetkezeti tagsag igényeit elégítik majd ki. A környéken sok a gyümölcsös és — kedvező jelenség — területük egyre nő. A nagyatádiak közül is sokan foglalkoznak az Alsó-hegyen hétvégi kertészkedéssel. Az új üzem bérfőzési igényeket fog kielégíteni s kereskedelmi tevékenységet is ellát. Például a nagyatádi konzervgyárból ide kerül majd az olcsó gyümölcshulladék és az áfésznak is van feldolgozandó alapanyaga. Baj van a mutatókkal (Képzelt riport egy képzelt tsz-ről) Életszag lengi be a szaktelepet, éjszaka húznak a bíbicek, búcsúzik a csacsogó madárraj, az ember szíve szinte elfacsarodik. Lent, a látóhatár szélén, valami moccan. A kis fekete pont hízik, majd részecskékre robban. Palkó, a föállattenyész- tő kisfia kiált föl először: — Édösapám! Möggyüttek a fejönök! A kis vörös férfi kilép, és homlokához emeli föcstejtől csöpögő, kérges tenyerét. — Az! A pótkocsis zetor közben büszkén fordul be az út végin — az árokba. „Udvaromon három kocsi tárágya ..." száll a vidám énekszó. Néhány perccel később már szorgos asszarvykezek szorgoskodtak. — Hát igen! •— így a tsz- elnök. miközben odakinn az istállóban a csecseken hófehér magaraként zubog az áldott tejpatak. — Ku.ka.nak ma jó napi« van — az öreg állatgondozó melyem ülő szemét az elnökre emelte, r— Hanem a zabbal csinálni kéne valamit, elnök elvtárs! Már megint bagzik. — Hangjában a gazdaságért való aggódás méla fájdalma zsongott. Búsongva fordult a fal felé, könnyített magán: — Könnyebb a lelkem, ha tudom, hogy nem ütheti fel a fejét brucellózis vagy mi a fene, vagy büdös sántaság vagy fogfájás, vagy sápkór ... (folyt, köv.) — Mi örömet talál a munkájában? — kérdem tőle. — Kérdi vagy csúfolódik? Hazánkban már háromszorosára nőtt a borjúhalálozási arány csökkenése. Értékek halmozódnak föl a termelékenység síkján, az ilyen bácsik naprakész erőfeszítései sokat nyomnak a mértékek latjában. Felhalmozódó hatékonyságunk levezető csatornái mint összefutó és szer- taagazó arak bakizzák ba — ez esetben tenyerek A munka vasmarka szorítja a pirostarka tehenek lágy emlőit; a jövő záloga sarjad ki rajtuk, mint fehéren habzó biztonság. Milliókról van szó. Az egyik fiatal fejönövel az istállók mögött találkoztunk. Keblét az elfekvő tartalékok súlya nyomta. — Vajon lehet-e könnyíteni rajtuk? — kérdeztük tőle. — Hát lehet; lehet, csak idő kell hozzá. Na. meg némi pénz — tette hozzá huncutul mosolyogva. Majd ujját vádlón a kézmosólavórra szögezte: — Kilukadt! Hátamott! Nézze azt a vödröt! Mi van benne? A brucellózis melegágya! Fejünket csóváljuk: igen, igen. Konkrétan: baj vart a mutatókkal Lukasfán. Nem csoda hát, hogy az idén sem léptek előre egy tapodtat sem. A miértet boncolgatva kaienkltístu az éles gondolat; ötletet, javaslatot adott Rumszauer János, a So-; mogy megyei Erdofelügyelő- ség osztályvezetője. A tornapálya játékos ötletekkel vonja magára a figyelmet; A „pályacsúcsokat” egye-; lőre mesebeli figurák tart-- ják: Fanyűvő, Kőmorzsol« és Vasgyúró. A csúcsok el- hóditása a közép, s koí as okraj szakmunkástanulókra vár. Nevüket — Fanyüvőék mei- lett — megörökítik majd a tornapálya tábláján. — Andrásevils Zoltán ágazat vezető és Právics Ferenc a karádiak nevebe® csak annyit kért — mondta befejezésül a táborvezető —, hogy írjak valamit a brigádnaplóba. És alkalom- adtán említsük meg Huszár Vendel nevét: ő dolgozott a legtöbbet az erdei torna- pályán. Programjaink megvalósításának van egy helyi garanciája is — Andorka Sándor, az Expressz déi-ba- laíoni igazgatóságának vezetője maga is sportember, ötvöskónyi és Segesd között a 68-as út mentén, az Alsó-hegy alatt, pálinkafőzőt építtet a nagyatádi áfész. Erről beszélt Hent Mihály felvásárlási osztályvezető. A megvalósításhoz pénzben ki nem fejezhető segítséget kaptak és kapnak társadalmi szervezetektől, szocialis- ta brigádoktól. A KISZ KB honvédelmi és sportosztáiya például jelentősen emelte a sportrendezvényekre fölhasználható tábori jutalom- keretet. A Középiskolai és Szaknrvuinkasta nuió-ta n ács titkársága közérdeklődésre számot tartó programok megrendezését biztosítja. Ilyen lesz például: a videó- bemutató, ilyenek a számítógép- es számítástechnikái, valamint CB-rádiós előadások, illetve kara tétanfo) yarn, a body building-bemuta— Ki kell emelnem az olimpiai ötprőba akció kistestvérét, a szemesi négy- próbát — folytatta a táborvezető. — Teljesíthető, remélhetőleg sokan, igazolványt kapnak, s külön erre a célra gyártott trikót. Ezenkívül számos értékes jutalmat nyernek, számukra kedvezményes lesz a sportszerkölcsönzés. Ez.t az Tavaly májusban kezdték az építést. a nagyatádi ÉSZ KV a fővállalkozó. A kiskunfélegyházi Petőfi Tsz szaküzeme végzi a rézművesmunkát. Szeptember végén már átadják. A korszerű épületben egy töltésre nyolcszázötven liter cefrét tudnak kifőzni. iillllll®'? Harminc életerős ember halt meg munka közben tavaly az ország építkezésein. A csonkulásos baleset sérültjei sem vigasztalhatják magukat, hiszen aki elveszíti kezet vagy iábát, megvakul vagy megbénul, az a legtöbbször csökkent értékűnek érzi magát, s keserűve válhat az eleie. Azt kérdi i'yenkor az ember: mi rejlik a helyrehozhatatlan lépések, a tragedian mögött? Elkerülhetetlen, vegzet szerű-e, hogy ezek megismétlődjenek ? A ker.It'.,re a baleseti körülmények eieinzese ad választ. Az első es a leginkább szembeötlő jeienseg: a harminc ember kdzui tíz azért halt meg, mert .ezutiant a m.tyaso.a, további tíz pedig azért, mert nemz tárgy esett ra. jcíulroí. S ha meg tovább vizsgálódunk, kiderül: semmifele gépi hiba nem okoihaio ezert, mert minden tragikus vegu esemény mögött veiben mulasztás. Hanyagság vagy pedig egyenesen jtlelőne nseg rejtik. Ennek' egyik oka: az ital... A mai e;utómunkások igen nagy toöo.sege talaját hagyta ott az állványok kedvéért. A földközelhez voltak szokva, ott végeztek a munkájukat, s minden átmenet nélkül fölkerüllek tiz-husz emeletnyi magasságba. A legtooojük meg a veszélyhelyzetet sem érzékeli igazán; azt hiszi, ma is majdnem olyanok az epítkezesek, mint apja, nagyapja korában. Aki fölismeri, hogy tíz-hűsz emelet magasságban dolgozni egészen más, az is gyakran hajlik arra, hogy itallal „csökkentse” a szorongását. Csakhogy az alkohol csupán a félelmet mérsékli, sőt vakmerőségre sarkall. Nem elég az ital kábító halasa, további nemtörődömség, felelőtlenség tetézi a bajt. A védöberendeze- seket, az egyéni vedőföl- sr.ereléseket minden építőipari vállalat megvásárolta ugyan, csakhogy a drága pénzén vett svéd, francia es egyéb eszközök java a raktárakban porosodik. Világszerte használatban vannak — Amerikától a Szovjetunióig —, csak nálunk nem. Amikor egy-egy tragikus végű baleset okait kutatni kezdik, legtöbbször kiderül, hogy nem kerítették körül a munkaterületet, hiányzott a védőkorlát, nem fedték be a mélybe ásító, alattomos nyílásokat, mert a munkások lebecsülték a veszélyt, vezetőik pedig eszre sem vettek a súlyos mulasztásokat . . . Sem most, sem a jövőben nem engedhetünk abból a sarkalatos követelményből: a munkahelyen nem lehet megtűrni az alkoholt. Aki iszik, ivott, annak nincs keresnivalója ' az állványokon, azt haza kell küldeni. S azt is meg kell követelni, hogy minden munkás törődjék többet a testi épsége, az élete védelmével. A vezető első számú kötelessége gondoskodni arról, hogy ahol kell, ott legyen védőkorlát, s tényleg ne álljanak szóba azzal, aki ivott. Ehhez az egész légkörnek kell megváltoznia az építkezéseken. Ki kell mondani: az ^lyen ügyekben nem ismerünk tréfát, itt és ebben semmiféle alkudozásnak helye nincs. Mégsem csak a munkásoktól függ, miképp alakul később a baleseti statisztika. A munkavédelemben is a vezetők az első számú felelősök. Nemcsak azért, hogy mindenütt ott legyen a védőkorlát! Azért is, hogy olyan munkavédelmi törvényünk, szabályzatunk legyen, amely valóban azt a célt szolgálja, amiért megalkották. Több mint három évtizede alkották meg először a ma érvényes munkavédelmi előírásokat. A szöveget azóta többször módosították, de máig sem vetettek számot azzal a közismert tény- nyel, hogy kevésbé iskolázott embereknek szól. A munkavédelmi oktatások is gyakran formálisak, különösen az űj belepök esetében. Gyakran ugyanis nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy az emberek megértsék, felfogják, mit kérnek tőlük, hanem arra, hogy az oktatók határidőnaplójukban „kipipálhassák”: ezt is megtettük ... Pontosabb, egyértelműbb munkavédelmi szabályzatokra volna hát szükség. Olyanokra, amelyek félreérthetetlenül jelzik: miért felel a dolgozó és miért a vezető. U £. Főzőüzem épül
