Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

Titkos és ingyenes Emberi szolgálat Hárommillió A Budapesti Harisnyagyár­ral kötött szerződés alapján 1901 végén hozta létre a pusztakovácsi tsz a mellék­üzemágát Somogyíajszon. A gyenge adottságú gazdaság fejlődése szempontjából fon­tos az új kisüzem nyeresé­ge. És az is, hogy így női dolgozóik számára folyama­tos munkalehetőséget terem­tettek. A korábban Marcali­ba vagy a megyeszékhelyre bejáró asszonyok közül jó néhányan hazajöttek. Szük­ség van a dolgos kézire, hi­szen a gazdaságban telepí­tett 1Q0 hektárnyi szőlőből 70 már az idén termőre fordul. Az üzem vonzerejére volt szükség ahhoz, hogy az új, munkaigényes ágazat ered­ményességét ne tegye kér­désessé munkaerőhiány. A gyárnál is úgy kötötték a szerződést, hogy például szü­pár zokni rétkor a szőlőben dolgozhas­sanak az asszonyok. A munkássá lett tez-dol­gozóik gyorsan megtanulták a zoknik kötés utáni megmun­kálásának műveleteit, s az ősz óta már a budapestieké­vel azonos a norma. A tava­lyi 2,7 millió után az idén már mintegy 3,3 millió pár zoknit készítenek bérmun­kában. Tervezett termelési értékük 4 millió, a remélt nyereség 80K) ezer forint. Már megkezdődött, s 1984 elejére várhatóan be is feje­ződik az üzem bővítése. Két­millió forintos — termelési adóbói visszatérített fejlesz­tési támogatással — a so- mogyfajszi egykori kastély­ban saját építőibrigádjuk vég­zi az új üzemcsarnok kialakí­tását Ennek elkészülte után helyben kötik majd a zoknit is, és mintegy 70-re bővítik a 40-es létszámot. A külföldiek Is dicsérték SZÉP MUNKÁT MINDEN MŰHELYBŐL M jnkaerő-szolgálati iroda működik január eleje óta Kapjsváron. A címben azon­ban szándékosan nem a „munkaerő” kifejezést hasz­náltuk, mert ez az intéz­mény elsősorban az embert szolgálja. Az embert, aki dolgozni akar, s munkaerő­nek legföljebb csak akkor nevezhető, ha a munkaadója és közte kialakult hivatalos Ügyieteket taglaljuk — ak­kor is csak úgy, hogy köz­ben nem feledkezünk meg ember ml voltáról. Kardos Imréné irodaveze­tő és Somlyat tiaruly ne elő­adó' segítségével vettük sorra rövid idő eredményeit, és a közelebbi, valamint a távo­labbi terveket. Kló.járóban annyit: az iroda dolga első­sorban a munkaközvetítés, de nem véletlenül kapta a szol­gaiul utótagot, mert többnek, szánták egyszerű, gépiesen dolgozó közvetítő ügynökség­nél. A vezető erről azt mondta: — Foteljeink már most is gyón tatószekek; ügy felein k nemcsak munkalehetőségről érdeklődnek nálunk, hanem ügyes-bajos dolgaikat is el­mondják. Ezt nem érezzük, nem érezhetjük tehernek, mert egyik legfontosabb fel­adatunk az önmagukat nehe­zen megtalálók, a pályavá­lasztók, a pályamódosítók, a munkát kereső nyugdíjasok, a gyesen levők, tehat a meg­szokottnál nehezebb helyzetű emberek szolgálata. Azok, akik szak képesítéssel keres­nek munkahelyet, a köny- nyebb esetek közé tartoznak, nyilvántartásunk van a mun­kahelykínálatról, kiválaszt­juk a megfelelőt, s ezzel el is végeztük a dolgunkat. Akik viszont képesítés nél­kül jönnek, sokszor maguk sem tudják, mát keresnek ... Sokam úgy jönnek be: ne tudja meg senki, hogy itt-'jártak. Megnyugtatjuk őket: (szolgáltatásunk titkoa, és *vtermészetesem ingyenes. Megszakad a beszélgeté­sünk. Csinos, fiatal hölgy érkezik. Szavaiból hamar kiderül: visszajáró. Újabb lehetőségekről tájékoztatják. Agitálják, hogy tanuljon. Rá­áll; ő is úgy gondolta. Meg­tetszik neki az egyik munka is... Lehet, hogy utoljára jött, lehet, hogy eljön még néhányszor. Somüyainé mondta: — A fiatalokat mindig megpróbáljuk rábírni, hogy tanuljanak. Szakmát, gyors- és gépírást... Valamit, ami közel áll hozizájuk. Vagy menjenek betanított mun­kára, s közben tanuljanak. Sajnos az a helyzet, hogy az iroda még ma is az álom­munkahely; az egyszerű, ál­talános iskolai végzettséggel vagy érettségivel ellátható adminisztratív munkakörö­ket keresik, és ezekből ke­vés van. — És milye® az ólom­at itnkás? — A tzakmunkás; majd­nem minden szakmában. Rengeteg vállalattal tartjuk a kapcsolatot, szívesen fo­gadnak bennünket, remélik a segítségünket — Ezekszerint a munkát keresők kevéssé ismerik az irodát? Kardosné: — Folytathatom az előző mondatot úgy: a vállalatok tudunk rólunk, de a hírűn* a lakosság körében még nem terjedt ei eleggé. Sajnos, egy kicsit tévői vagyunk a vá­rosközponttól, (az iroda a Virág utcában van, a szak­munkásképző intézet szom­szédságában), így kevesen látják a cégtáblánkat. Léte­zésünk „szájhagyomány út­ján” terjed. Jött ide úgy ügy­iéi már, hogy jó kis mun­kahelyet találtunk a szom­szédjának, keressünk hát ne­ki is ... Ez persze nagy örö­möt jelentett nekünk. I — Kudarcaik vannak-e? — Korai még oesszélni ró­luk. Oly rövid idő telt el, hogy ma még mindenki vei foglalkozunk, aki hozzánk bejön. Nem találtunk min­denkinek helyet, de még senkiről sem mondtunk le. Bizonyára lesznek kudarca­ink. Nagy vállalkozások előtt állunk; próbálunk majd szer­vezett keretéket adni a csök­kent, a megváltozott mun­kaképességű emberek reha­bilitációjához, szeretnénk megszervezni a humán-szol­gáltatásokat .. . Olyan igazán nehéz egyedi esetünk még nem volt, de ilyesmire is készülünk, minden egyes em­berért el kell mennünk. Mindez magában hordozza azt is, hogy lesz majd olyan kívánság, amelyet nem tu­dunk teljesíteni. A szolgálat tevékenységi köre szinte határtalan. A munkaközvetítéstől az elcsú­szott életek helyrebi Hentesé­ig minden belefér. Egyes vállalkozásaikkal a lehetet­lent hívják versenyre, de a lehetségesnek is oly széles skáláján kell játszaniuk, hogy igen nehéz lesz tökéle­tesen végezni dolgukat. Me­gyék közötti munkaerő-koor­dináció, nyári diákmunka- szervezés, végzett diákok el­helyezése, másodáilásók és hétvégi munkák szervezése, nyugdíjasok foglalkoztatása, nehéz emberek is tű pofása ... Tegyünk egy próbát! — A szakképesítésem új­ságíró, nem tudok egy hely­ben maradni — mondom —, de szép, kötetlen munkát keresek. Nincsenek nagy fi­zetés béli igényeim, és nehéz eset vagyok. — Vegyük komolyan a já­tékot ... fis kikérdeznek, vallatnak; azután ajánlanak öt munka­helyet. Van rám kereslet. S az ötből hájrom tetszik is .,. Hát hasonló szerencsét mindenkinek, aki betér e szolgálathoz! Kék köpenyes, izgatott férfi kopogtatott a minap a Hazafias Népfront marcali városi titkárának ajtaján. — Ügy látszik, csak ne­künk volt fontos a hasznos hulladékgyűjtési akció, a MÉH-nek nem . . . A beszélgetés során kide­rült, hogy Molnár Ferenc, a böhönyei népfrontbizottság elnöke nem ok nélkül volt ideges. — A meghirdetett hasz- noshulladék-gyűjtési akció­ra mozgósítottuk a lakossá­got; az emberek szívesen vállalták a munkát, hiszen elmondtuk nekik, hogy a kapott összeg a rég várt és mintegy ötmillió forintba kerülő óvoda bővítését segí­ti majd. Mindenki tudta, hogy a 60 gyerek elhelye­zésére alkalmas óvoda szűk, egy csoportot már így is csak az iskola politechni­Szeptemberi próbaüzem Szeptemberben megkez­dődhet a Borsodi Szénbá­nyák berentei központi szén­osztályozójánál épülő szén­mosó berendezés próbaüze­me — állapították meg a minap befejeződött műszaki szemlén. A megközelítőleg ötszázmillió forint költséggel épülő szénmosónál legutóbb ' az ülepítésre szolgáló úgy­nevezett Door-kád készült el. A henger alakú — több mint negyven méter átmé­rőjű és hat méter magas — vasbeton építményt már földbe süllyesztették, s hoz­záfogtak a forgatószerkezet szereléséhez. Ugyancsak sze­relik a magnezit tárolására szolgáló épületrészt. Jelen­leg tizenkét munkahelyen dolgoznak, hogy a még hát­ralevő munkákat a nyár végére befejezzék. A berentei központi szén­osztályozónál a mosómű épí­tését a korszerű technológia, a fejtőgépek alkalmazása tette szükségessé. kai műhelyében tudnak el­helyezni. A 40 új hely az egész község ügye... Jöttek is az ócskavassal megra­kott kiskocsik; összegyűlt vagy hat vagonnyi hulla­dék. örültünk az eredmény­nek, s vártuk a MÉH kocsi­ját. Sajnos, hiába. A hét végén azután az összegyűlt fémhegy csaknem a felére apadt, mert néhány magán­gyűjtő éjjelente megdézs­málta. A marcali városi népfront­titkár, Kovács László a tör­ténetet hallva azonnal a te­lefonért nyúlt, s fölhívta a MÉH - helyi telepvezetőjét. Sajno6, a beszélgetés hama­rosan nyomdafestéket nem tűrő fordulatot vett A telep­vezető kijelentette ugyanis, hogy nem tud a böhönyei hulladékkal foglalkozni: „Oldja meg a népfront, el­végre az ő akciója. Hol van­Egyre nagyobb szerepet vállal a szakszervezet min­denhol a gaadasági feladatok megoldásában. Éry Károly, a Kaposvári Villamossági Gyár sízb-tátíkára hosszan so­rolta, milyen nagy a válto­zás a tennivalókban. A főbi­zalmiak, bizalmiak, a szak­szervezeti bizottság tagjai­nak segítségével átfogják az összes műhelyt, minden te­rületet, s így naponta föl­hívhatják a figyelmet arra, mi lendítheti előre a ter­melést. — Minden fórumot föl­használva újiból és újból el­mondjuk, hogy elsőrendű a jövedelmezőség, az eredmé­nyesség az egész gyár szem­pontjából. A tőfcésexportra szállítandó, valamint a belső piacra készülő gyártmányok jó minőségét szorgalmazzuk. — Részit vesznek ebben a tisztségviselők? nak az aktívák? Miért nem intézkednek, hogy a hulla­dék bekerüljön a marcali telepre?" E rendreutasitó kioktatás­ból az derült ki, hogy a hasznos hulladékot főfog­lalkozásban ‘ gyűjtő MÉH- nek kevesebb érdeke fűző­dik az anyag elszállításához, mint a társadalmi munká­ban ügyködő aktíváknak. A MÉH-telep tehát hajlandó átvenni a vasat, ha oda vi­szik. — A népgazdaságnak fon­tos a hulladék új hasznosí­tása ... Vajon az-e a MÉH- nek is? — tette föl a kér­dést Kovács László. A böhönyei vendég végül azzal távozott, hogy meg­próbál a nagyatádi MÉH- től kocsit kérni ... A körzetben egyébként többen szóvá tették, hogy egyes fémhulladékok árát furcsa mód épp az akció idejére csökkentették. S fő­ként azért sérelmezték, mert Bőhönyéhez hasonlóan má­sutt is főként a gyermekin­tézmények bővítésére, kor­szerűsítésére szánták az ösz- szeget. A MÉH kaposvári kiren­deltségének igazgatója nem tudott efféle árváltozásról; elmondta azonban, hogy mi­vel a lemezt és a vasat rit­kán sikerül különválogatni, a 80 filléres, illetve 1,20-as ár helyett egységesen 1 fo­rintért veszik át. A további­akban fölsorolt minőségi és árkategóriák szövevényé­ben már nem sikerült eliga­zodnunk ... Talán így volt ezzel a marcali telepvezető is? Bárhogy történt, a Marca­liban tapasztalt szemlélet és magatartás lohasztja a lel­kesedést és nem segíti elő a majdani hasznosfém-gyűj- tési akciók sikerét. r. r. — Természelesen. Nagy a szerepe a szakszerve zaUnek is abban, hogy erre ösztönöz­zön. Mi azt kérjük az szb- ülésekem, a bizalmiak testü­letétől is, hogy minden mun­katársunknak magyarázzák meg: a gyár rentabilitása függ attól, miilyen hatékony­ságú, jövedelmezőségű a munkáink, milyen a gyártmá­nyok minősége. Beszéltem a szakszervezeti bizottság két tagjával, aki gazdasági beosztása folytán naponta foglalkozik a terme­léssel. A gyár központjában van a berendezés szerelő műhely. Korb László szlb-tag a veze­tője másfél év óta. Előtte bizalmi volt a műhelybein. — Két személyként ülök ugyanazon a lovon — mond­ta tréfásan. — Hivatalból, nem hivatalból ugyanazzal foglalkozom. Mi sem termé­szetesebb, hogy nagyon fi­gyelnem kell rá. —■ Mit tehet a szakszerve­zet a minőségért? — Szerintem sokat. Ná­lunk készülnek az úgyneve­zett elosizjtótrafók, ezeket külföldre szállítjuk. A mun­ka elosztásától a meó mun­kájáig mindenre figyelünk a bizalmival együtt, mert itt nemcsak az a fontos, hogyan működik, hanem az is, jól mutat-e? — Mit jelent ez pontosan? — A vezetékek, kábelek, sínek szerelésének, elhelye­zésének esztétikai szempont­ból is megfelelőnek kell len­nie. A külső festésnek szin­tén, hiszen nagyok a köve­telmények. — Kapnak elismerést a jó munkáért? — Minden esetben. Most például itt voltak Abu-Dha- bi etnárségibőtL Dicsérték a festést, a szerelést. Termé­szetesen jólesett. Ezért is fordítunk nagy figyelmet ar­ra, hogy megnézzük a laka­tos- és festőműhelyben a munkát. Nem mindegy A jövő héten nyíló buda­pesti nemzetközi vásáron a Magyar Kereskedelmi Ka­mara újra önálló standon jelenik meg. A kamara mun­katársai arra törekednek, hogy széles körű informá­ciókkal segítsék a magyar és a külföldi üzletembere­ket. Ipari formatervezési ki­állításon mutatják be az el­múlt időszakban nívódíjjal kitüntetett termékeit, s az érdeklődő vállalati szakem­bereket formatervezési ta­nácsokkal is ellátják. Az in­novációs irodában többek között az Állami Fejlesztési Bank, a Közép-európai Nem­zetközi Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank kép­viselői az exportfejlesztést ugyanis, hogy a végszerelés időszakában milyen problé­mák adódnak. A szakszerve­zeti bizottság megbízásából a szerszámüzem főbizalmijá­val is tartom a kapcsolatot, így nagy a hatósugara a tár­sadalmi tevékenységemnek. — Mi a legfontosabb? — Elsősorban az, hogy ne kerüljön olyan, ki a dolgozók kezéből, ami selejtes; a be­rendezés ne sérüljön, meg, mert nehéz kijavítani az esz­tétikai hibát Elmondhatom: nálunk nagyon csekély a sa­le jt. Ez a két szocialista bri­gádnak is köszönhető. Szabó Kálmánná sab-elnök a gyár Vasvári Pál utcai te­lepén dolgozik. Diszpécser az öntödében. Jövőre lesz két évtizede, hegy a villamossá­gi gyár dolgozója. — Beteg a főbizalmink, s mivel én vagyok a helyette­se, az egész telepet képvise­lem a különböző fórumokon. S nem kevés emberről van. szó; kétszázötvenen dolgo­zunk itt. Legutóbb, amikor a kiváló dolgozó kitüntetések­ről döntöttünk, egyetértet­tem azzal, hogy hárman kap­ták meg a jelvényt tőlünk. Ez arányos a létszámunkkal. — Nagyon fontos, milyen minőségű alkatrészek kerül­nek ki az öntödéből. Nem gátolja-e ezt az anyag? — Most nincs az anyag minőségével gond, így folya­matosan termelünk. Más nü- att fordulnak elő hibák. Er­re a szakszervezet képvisele­tében szántén felhívjuk a fi­gyelmet. Közös érdekünk a minőség javítása. Nagy se­gítségükre vannak ebben a főbizalmiak és helyetteseik. Nemcsak az öntödében, ha­nem az asztalos-, a forgá­csol órnühelyben, és másutt is. Nem csoda, hiszen min­dent megteszünk a munka- körülmények javításáért. — Figyelembe veszik a ja-; vasiatokat? — Messzemenően... És en-j nék örülünk. célzó beruházások finanszí­rozási kérdéseiről adnak ta­nácsokat az érdeklődőknek. A kamara partnerkereső szolgálata a Világbank ver­senytárgyalásaira készülőd­nek vagy a következő idő­ben vegyesvállalatot alapí­tóknak ad tájékoztatást. A vásári központban a kama­ra kisvállalkozói tagozata tanácsadó szolgálattal segíti üzleti és adminisztrációs kérdésekben a kisvállalko­zókat. SOMOGYI NÉPLAP Luthár Péter Kinek lenios a hulladékgyűjtés? Lajos Gésa Segítség az üzletembereknek

Next

/
Thumbnails
Contents