Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

<j$> lu ?o Ara: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXIX. évfolyam, 109. szám 1983. május 10., kedd A hitleri fasizmus felett aratott győzelem 38. évfordulója alkalmából Budapest dolgozó töme­geinek szilárd és eltökélt békevágyát kifejező munkás békenagygyűlést tartottak hétfőn, a MOM Szakasits Árpád Műve!ődési Házában. A széksorokban a főváros üzemeinek, intézményei­nek több száz képviselője feqlalt helyet, hogy hi­tet tegyen a béke ügye mellett, tiltakozzék az emberiséget fenyegető veszélyek ellen. A nagy­gyűlésen Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára mondott ünnepi beszédet. — Évek óta a győzelem napján nyitjuk meg a béke es barátság hónapját, s ez a gyűlés ezúttal is csupán az egyik azoknak a rendez­vényeknek gazdag sorában, amelyek alkalmat adnak ar­ra. hogy dolgozó népünk, a háborúviselt idősebb és a szörnyű pusztulást csak hír­ből isméid ifjabb nemzedé­kek egyaránt hitet tegyenek békeakaratukról ,— mondot­ta elöljáróban, majd így folytatta: — A béke és barátsági hó­nap idei rendezvénysoroza­tának kű Ionos időszerűséget ».ónak azok a súlyos, veszé­lyek. amelyek világunkat, az emberiséget fenyegetik. Az imperial izmus legagresszí- ve>bb körei most ismét össz­pontosított és eszközökben nem válogató támadást indí­tottak a vüáguralmi terveik fő akadályát jelentő megva­lósult szocializmus., minde­nekelőtt a Szovjetunió ellen. Magatartásuk rombolja a rossz emlékű hidegháborús évek után közös és nagy erő­feszítésekkel helyreállított és továbbfejlesztett békés nemzetközi kapcsolatokat, kalandor lépéseik az emberi­ség létét teszik kockára. — A fegyverkezési verseny nemcsak a háború növekvő kockázata miatt fenyegeti létében az emberiséget Olyan anyagi terheket ró lé­nyegéiben a világ valamennyi országara-népére, amelyek gátolják az életfeltételek ja­vítását, i még a gazdasági­lag legerősebbek részére is mindinkább lehetetlenné te- sízik a normális fejlődést. Az egyre tökéletesebb, azaz mind hatékonyabb pusztító fegyve­rek megtervezése, gyártása, rendszerbe állítása súlyos ká­rokat okoz a legszélesebb tö­megek gondolkodásában is. Tovább táplálja az amúgyis erős biizalinatlanságot, fo­kozza az egymás iránti gya­nakvást, s a félelem, a ret­tegés légkörét, az alkotó munkát is gátló reményte­lenség, kilátástalanság ér­zetét terjeszti. Az imperialista erőpoliti­ka, a politikai-gazdasági nyomással,' vagy fegyverrel végrehajtott beavatkozás 'ne­hezíti a világ különböző ré­szeiben több éve vagy évti­zede húzódó konfliktusok rendezését, sőt egyre újabb tűzfészkeiket hoz létre. A politikai szóhasználat helyi válságoknak szokta nevezni ezeket a váltakozó intenzi­tással folyó, de gyakran sú­lyos és mindenképpen értel­metlen áldozatokat követelő fegyveres öss zees apások a t. Jól tudjuk azonban, hogy a tudamányo6-4.echnika.i fejlő­dés következtében összeszű­kült, s mindinkább egymás­ra utalt országokból álló vi­lágunkban már nem léteznek a szc eredeti értelmében vett helyi válságok, hiszen bár­melyik nemzetközi méretű összecsapásba torkollhat Az emberiség történelme immár több ezer éve a tár­sadalommá, állammá szerve­ződött - népek együttélésé tek története is. Az évezredes tapasztalatok azt is bizonyí­tották, hogy az együtt léte­zésnek nem a különböző okokkal, vagy éppen ürü­gyekkel indított, s tengernyi szenvedést hoz» háborúsko­dás, hanem az egymást köl­csönösen gazdagító érintkezés Koszorúzási ünnepség a szovjet hősök emlékművénél A hitleri fasizmus felett aratott győzelem 38. évfor­dulóján tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek a szov­jet hősök emlékművénél, a Szabadság téren. Az Orszá­gos Béketanács nevében (a képén) Sebestyén Nándorné elnök és Sarkadi Nagy Bar­na főtitkár, a Magyar— Szovjet. Baráti Társaság kép­viseletében Tasnádi Emil al- einök es Regös Gábor, az el­nökség tagja helyezte el a megemlékezés koszorúját A szovjet békevédelmi bizott­ság i— Volf Szedih elnökségi ta-> vezetésével — hazánk­ban tartózkodó küldöttsége is lerótta kegyeletét a szov­jet hősök emlékművénél. Elhelyezték az emlékmű talapzatánál a megemlékezés és a hála virágait több bu­dapesti üzem, vállalat dolgo­zói. s az V. kerületi intéz­mények, iskolák és lakosok képviselői is. jelenti a természetes módját. Ez a fel ismezés a történe­lem folyamán bizonyára sok­sok. millió egyszerű ember­ben fogalmazódott meg, hi­szen elsősorban mndig őket sújtották a háború pusztítá­sai. Nemzetközi magatartássá, egy állam külpolitikájának vezérlő elvévé azonban csak akkor formálódhatott a bé­kés egymás mellett élésre tö­rekvés amikor a tömegek az 1917-es Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mének eredményeként Szov- jet-Oroszországban maguk vették kezükbe sorsiuk irá­nyítását, Szimbolikus jelen­tősége is van annak, hogy az első proletárállana legel­ső nemzetiközi megnyilatko­zása a békéről szóló dekré­tum volt- Minden érvnél ha­tásosabban bizonyította, hogy a szocializmus, az al­kotó munka társadalma es az alkotáshoz elengedhetetlen béke elválaszthatatlan. fo­galmaik, A béke megteremtése, megőrzése azonban nem czmi - pán óhaj, nem elhatározás kérdésé. Azon is múlik, hogy milyen erő áll szemben a háborús törekvésekkel. Ahogy növekedett a szocia­lizmus anyagi ereje és befo­lyása a világra, úgy erősödtek az emberiség esélyei arra, hogy megszabadulhat a világ­háború' fenyegető rémétől. A második világháború kitöré­sét még nem tudta megaka­dályozni az egyetlen szocia­lista államként létező Szov­jetunió, de arra képes volt, hogy meg ved je társadalmát, vívmányait, s megszabadítsa a világot, az emberi civilizá­cióit a fasiszta veszélytől — Napjainkban a világ­rendszerré váit szocializmus már olyan hatalmas erőt képvisel, amellyel számolnia kell minden kaka ndorkodás ra hajlamos tényezőnek. Olyan erőt képvisel, amely bizton hirdetheti: az emberiség tör­ténetében a világháború töb­bé nem végzetszerűen elke­rülhetetlen. (Folytatás « 2. oldalon) A JKSZ bjelovári területi bi­zottságának meghívására há­romtagú somogyi pártmunkás­küldöttség utazott tegnap a ju­goszláviai Bjelovárra. A dele­gáció, amelynek Varga Péter, a megyei pártbizottság első tit­kára a vezetője, három napot tölt a testvérország területén. A somogyi pártmunkások lá­togatásuk során tanulmányoz­zák a káderekkel való foglal­kozás módszereit, megismer­kednek azzal, hogy a gazdasá­gi életben hogyan vezetik be a takarékossági intézkedéseket, hogyan megy a korszerűsítés. A küldöttség ezenkívül foglal­kozik a politikai-ideológiai munka szervezésének rendsze­rével, módszereivel is Bjelová- ron és környékén. * * • Új lakóleiepet építenek Marcaliban. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói februárban kezdték a munkát: elkészítették az épületek alapjait, s most a SAÉV dolgozót szerelik össze a házelemeket. Az első ütemben 18# otthon épül. A házak ötemeletesek lesznek; a fogadószinten gará­zsokat, klubot és barkácsol űhelyt alakítanak ki. A SÁÉV 32. számú építésvezetőségétől tíz ács és öt szerelőmunkás dol­gozik itt Az első hatvan lakást egy év múlva átadják Nagygyűlés a cérnagyárban Emiékplakett a munkások közösségének június végén az utóbbi évek egyik legnagyobb békédé- monstrációjára kerül sor Prágában: béke-világkong­resszust rendeznek. A nagy tapssal kísért be­széd után a gyár egyik kása, Szalui Csabáné lépett a mikrofonhoz, hogy felhí­vássá annak a tiltakozó le­vélnek a tervezetét, amelyet a nagyatádi dolgozók külde­nek az Országos Béketanács címére: „Mi, Nagyatád dol­gozói és tanulói őszinte ag­godalommal figyeljük, hogy történelmünk leghosszabb békekorszaka után ismét háborús veszély fenyeget. Az 1970-es évek kölcsönösen elismert erőegyensúlya után az Egyesült Államok vezető köreinek nyomására a NATO újabb erőteljes fegy­verkezésbe kezdett, s ez nö­veli a háborús veszélyt. Így, a szociaA-ta országok rá­kényszerülnek a megfelelő lépések megtételére a ka­tonai egyensúly megtartása érdekében. Támogatjuk a szocialista országoknak a fegyverzetek csökkentésére és a leszerelésre irányuló tárgyalásait. Üdvözöljük a Szovjetunió nyilatkozatát,' hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Nem akarjuk a fegyverzetek szaporítását. Elítéljük az új, közép-ható-, távolságú nukleáris rakéták telepítését Nyugat-Európá- ban; támogatjuk az atom-; fegyvermentes övezetek lét­rehozását. Ezek az övezetek szolgáljanak első lépésként az atomfegyvermenjtes vi­lág létrehozásához. Követel­jük, hogy a két katonai tómb képviselői folytassanak érdemi tárgyalásokat a ha­dászati fegyverrendszerek csökkentéséről, földrészünk békéjének biztosításáról.” Az ünnepi gyűlés résztve­vői egyként megszavaztak a levél elküldését. Ezután is­mét Pethő Tibor kért szót; kedves kötelességének tett eleget, amikor Gregor Ist- há» igazgatónak átnyújtotta az Országos Béketanács em­lékplakettjét, amelyet a cérnagyár munkaközössége azzal a tevékenységével ér­demelt ki, amelyet a béke megőrzése érdekében kifej­A! gyári kürt, mint min­• dennap. ma délután két órakor is megszólalt a Nagy­atádi Cérnagyárban, a mű­szak végét jelezve, az öltö­zőkből azonban senki sem sietett a kapu felé. A dol­gozók a még be sem rende­zett hétszáz négyzetméteres készáruraktár felé indultak; ott gyülekeztek a dél-somo­gyi város üzemeinek képvi­selői, hogy ismételten kife­jezzék óhajukat a béke meg­őrzésére, illetve tiltakozza­nak a fegyverkezés ellen. Tizennégy óra húsz perckor fölhangzott a Himnusz, majd a gimnázium első osz­tályos tanulója, Gira Krisz­tina elszavalta Radnóti Miklós Himnusz a békéhez című versét. Ezt követően Horváth Ferenc, a városi népfrontbizottság titkára üd­vözölte a békenagygyűlés vendégeit, többek között Szi­ta Ferencet, a megyei nép­frontbizottság alelnökét és Mihalics Veronikát, a me­gyei KISZ-bizottság titkárát, illetve Bogó Lászlót, a Te- szöv megyei titkárát, Biczó Pétert, a Kiszöv elnökét és a del-somogyi város vezetőit. A gyár fiataljai három szál piros szegfűvel köszön­tötték az ünnepség szónokát, Pethő Tibort, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagját, az Or­szágos Béketanács alelnökét. — Gyakran elhangzik a kérdés — kezdte Pethő Ti­bor —, hogy tanultur-k-e a történelemből. A résztvevők többsége, mert fiatal, nem élhetett sem az első, sem a második világháború idején, ám nekünk, idősebbeknek, ha visszagondolunk azokra az évekre, bizony, eszünkbe kell jusson az a mondás: „A történelem egyetlen tanulsá­ga, hogy nem tanultunk be­lőle.” Bizonyítja ezt az is, hogy most, amikor a győze­lem napjáról emlékezünk meg, ismét szólnunk kell a pusztító fegyverekről, ame­lyek biztonságunkat veszé­lyeztetik. Még el sem csen­desedtek Európában a fegy­verek, amikor az Egyesült Államok vezetői már kidol­gozták a fasizmus fölötti győ­zelem utáni politikájukat, amely ma is érvényes, hi­szen kimondták benne, hogy a Szovjetunió az első számú ellenség, s meghatározták, milyen magatartást kell ta­núsítani a szövetségesekkel szemben, miként lehet és kell befolyásolni az Egyesült Államok polgárainak véle­ményét. A hadi technika ha­talmas fejlődésen ment át; most, amikor kezembe ke­rült a Magyar Ifjúság leg­utóbbi, úgynevezett béke­száma, kissé meglepődtem, mert fegyverek garmadájá­ról szóló tudósításokat ta­láltam benne. Sajnos, meg kell ismertetnünk minden­kivel a technikát, amely bé­kénket veszélyezteti, csak úgy értethetjük meg, hogy miért kell gátat vetnünk a rakétatelepítéseknek vagy miért akarunk fegyvermen­tes övezeteket. Az ünnepség szónoka rész­letesen ismertette á nyugat­európai békemozgalmakat, majd arról beszélt, hogy a szocialista országok élükön a Szovjetunióval, milyen lé­péseket tettek a béke meg­őrzőiére, Elmondta, hogy AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A M £8 Békenagygplés Budapesten a győzelem napja alkalmából Somogyi pártmunkás­küldöttség utazott Bjelovárra

Next

/
Thumbnails
Contents