Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

Befagyasztás Hosszú, időnként igen he­ves politikai csata végére került — ideiglenesen — pont az amerikai törvényho­zásban akkor, amikor a kép­viselőház jelentős többséggel elfogadta „a nukleáris fegy­verek gyártásának és tele­pítésének kölcsönös és ellen­őrizhető befagyasztásáról” szóló törvényjavaslatot. A csata körülményei teszik ért­hetővé, miért tartja szinte kivétel nélkül minden poli­tikai kommentátor az Egye­sült Államokban és azon kí­vül is a Reagan-kormány je­lentős politikai vereségének azt a határozatot, amely tu­lajdonképpen még koránt­sem végleges — a szenátus­nak s az elnöknek is jóvá kellene hagynia ahhoz, hogy hatályba lépjen —, s még akkor sem válna kötelezővé az amerikai kormányzat szá­mára. A javaslat tulajdonképpen arra szólitja fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezd­jen tárgyalásokat a Szovjet­unióval a nukleáris fegyve­rek befagyasztásáról. Isme­retes, hogy szovjet részről számos alkalommal terjesz­tettek elő ilyen javaslatot —, de ezeket az amerikai kor­mányzat rendre elutasítot­ta. Az amerikai közvéle­mény azonban egyre inkább reagált a befagyasztás gon­dolatára. Előbb csak a kö­vetkezetes békeharcosok kis csoportja, majd a rendkívül heterogén, ennélfogva igen­csak szervezetlen amerikai békemozgalom többsége, vé­gül a közvélemény igen szé­les rétege ébredt rá arra, hogy a befagyasztás nélkül még tovább nő a nukleáris pusztulás fenyegető veszélye. S ez a növekvő félelemérzés vezette el a politikusok egy részét oda, hogy egyáltalán felvessék: az amerikai kor­mány foglalkozzék érdemben egy olyan javaslattal, amely eredeti formájában vitatha­tatlanul Moszkvából szár­mazik. Először még a múlt évben állt elő ezzel a javaslattal Edward Kennedy és Mark Hatfield szenátor több ame­rikai demokrata képviselő támogatásával, sőt néhány ­republikánus szenátor egyet­értésével. Akkor azonban még képtelenek voltak ke­resztülvinni ilyen javaslatot a szenátuson, az amerikai törvényhozás tekintélyesebb, s most republikánus többsé­gű házán. Ezek után került a javaslat a képviselőház elé, amelynek demokrata több­sége — nem feltétlenül a be­fagyasztás igazi értelmétől vezettetve — magáévá tette a javaslatot, hogy kifejezze elégedetlenségét a Reagan- kormány fegyverkezési po­litikájával. Nincs értelme felsorolni, hány alkalommal támadt Reagan elnök közvetlenül, vagy közvetve — miniszte­rei, pártkorifeusai felhasz­nálásával — a befagyasztási javaslatra. A republikánus képviselőházi kisebbség is az elnöki mundér becsületének védelmében állt csatasorba, s az amerikai parlamenti rendszer adta minden lehe­tőséget kihasznált a javaslat elfogadásának megakadá­lyozására, a számtalan mó­dosító — vagyis az eredeti törvénytervezet hatását gyengítő — javaslat előter­jesztésétől kezdve egészen a nyílt parlamenti obstrukció, amerikai műszóval a Fili­buster eszközéig. Valamelyes eredményt el is értek: nem­csak hosszú időre sikerült megakadályozniok a szava­zást, hanem egy kissé fel is hígították az eredeti terveze­tet. De a csata végül mégis a Reagan-féle ellenállás ve­reségével végződött — s eny- nyiben bizonyos mértékig jelképnek is tekinthető. Nincs szó arról, hogy a kép­viselőházi határozat nyomán Reagannak módosítania kellene politikáját, s arról sem, hogy ezzel a beíagyasz- , tás, vagy a nukleáris hábo­rú veszélyének csökkentésére irányuló bármelyik más ja­vaslat elfogadása közelebb kerülne a megoldáshoz. De a figyelmeztető jelek szapo­rodnak az elnök számára — azt jelezve, hogy a féktelen fegyverkezés programja egyre kisebb támogatásra talál, egyre népszerűtlenebb a választók között. K. Cs. Az Akadémia 143. kiziválése (Folytatás az 1. oldalról) — Határozatunk meghoza­tala előtt a tervezett állás- foglalásról kikértük társa­dalmi intézményeink — kö­zöttük a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége vélemé­nyét és módosító javaslatait is. Az így kapott észrevéte­lek igazolták alapállásunk helytállóságát és megköny- nyítették az azóta ismertté vált döntések meghozatalát. A Központi Bizottság nevé­ben ezúton mondok köszö­netét a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének a munkánkhoz nyújtott segít­ségért. A kongresszus 1980-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a soron következő időkre vállalt feladatok meg­oldása komoly erőfeszítése­ket igényel mindenkitől. A nemzetközi gazdasági versenyben ma az kerekedik felül, aki kevesebb anyagból, kevesebb energiával, keve­sebb élőmunkával képes egységnyi terméket jobb mi­nőségben előállítani. A cél­szerűséget, a pontosságot, az ésszerűséget, a hatékonysá­got a szocialista társadalmi rend működési elvévé kell tennünk. Lehet, sokan úgy vélik, hogy pusztán a hát­rányos külső hatások miatt vállaljuk ezt az utat, pedig nem igy van. A külső hely­zet csak hangsúlyosabbá tet­te azt, ami elemi kötelessé­günk: a szervezett, fegyel­mezett, hatékony, takarékos és kifogástalan minőségű munkát. A szocializmus a termelés színvonala és eredményessé­ge szempontjából éles ver­senyben van az őt körülve­vő világgal. S ha nem álljuk ezt a versenyt, akkor lassít­juk, nehezebbé Jesszük álta­lános céljaink elérését és hosszú távon tartósítjuk a viszonylagos elmaradottság állapotát. Az alapos felké­szültségnek, a tudásnak va­lamennyi munkaterületen döntő szerepe lesz abban, hogy terveinket teljesíteni tudjuk. Az „Iszlám kártya MM Ha hihetünk a nyu­gati hírforrásból szárma­zó történetnek, tavaly novemberben Karacsi­ban halálra köveztek egy elhagyott gyereket, mert úgy tudták, törvénytelen szárma­zású. Hogy a hír igaz-e, vagy sem, szinte másodren­dű kérdés ahhoz képest: megtörtenhetett-e elvileg a próféta tanainak ilyen dur­va, leegyszerűsített valóra váltása. Nos, erre a válasz: igen. Különböző politikai alapállású tudósítók egybe­csengő híradása szerint a Pa­kisztánt is elért iszlám hul­lám ókonzervatív szellemi áramlatokat hoz felszínre. Lassú, de kérhetetlenül elő­rehaladó tendencia bontako­zik ki, amelynek lényege: másfél évezrede született rendező elveket emelnek a kormánypolitika rangjára a dél-ázsiai országban. Ugyanakkor tény: Pakisz­tán belső viszonyai nem ha­sonlíthatók ahhoz az iszlám fanatizmushoz, amely pél­dául Szaud-Arábiát jellemzi. De a figyelmeztető jelek sajnálatosan szaporodnak. Az .iszlám hullám magas­ra csapásának valódi oka prózai napi politikai mozza­natokban keresendő. A ka­tonai rezsim az iszlámizálás révén véli összetarthatónak a gyakran osztályjellegű el­lentétekkel birkózó, nemze­tiségi érdekkülönbségek ve­szélyeztette államot. Az „isz­lám kártya” kijátszása a nemzeti egység érdekében azonban a katonai rezsim számára is meglehetősen kockázatos. Elegendő emlé­Ziaul Hak tábornok-elnök — hat éve hatalmon keztetni az április elején Ka- racsiban kirobbant véres val­lási zavargásokra a két fő irányzat, a szunniták és a síiták között. (Noha a síiták Pakisztán lakosságának leg­feljebb egyötödét teszik ki. gazdaságilag, kulturálisan jóval erősebbek számará­nyuknál.) Az iszlám út körül felpa­rázsló vita sem tereli el azonban a figyelmet arról, hogy a hat éve katonai kor­mányzás alatt levő ország­ban változatlanul semmi jel a polgári irányítás helyreál­lítására. Igaz, a kormányza­ti rendszer finomításának igényét tükrözte a tanácsko­zó gyűlés megteremtése, e testület minden korlátja el­lenére is. De választásokról, vagy a pártok működésének újraengedélyezéséről tovább­ra sincs szó. A betiltott Néppárt hívei ezért mind hangosabban hallatják hang­jukat. És a sors iróniája: e párt vezetői nók, igaz nem akárkik — az 1979-ben ki­végzett előző elnök, Ali Bhutto özvegye és lánya. Gy. S. A tudomány feladata, hogy a meglévő ellentmondások­ból kiindulva, a magyar tár­sadalom valóságára támasz­kodva, a világfolyamatokat számba véve, tegyen javasla­tot a nehézségek leküzdését és a továbbhaladást szolgá­ló feladatokra. Arra van szükségünk, hogy a tudo­mány adjon közvetlen segít­séget a kibontakozáshoz. Ha kell és lehet, vegyenek részt az erre alkalmas kutatóhe­lyek a naponta felmerülő termelési, szervezési, irányí­tási gondjaink feloldásában. Az Akadémia ebben az év­ben is nagy fontosságú, a társadalom egészét érintő, méltán közérdeklődésre is számot tartó témát tűzött a közgyűlés napirendjére. A települések fejlődése jelen­tősen befolyásolja a gazda­sági tevékenység hatékony­ságát, a lakosság életkörül­ményeinek, kultúrájának alakulását. Hatást gyakorol a szocialista életmód kibonta­kozására, hozzájárul nem­zeti kultúránk fejlesztéséhez és hagyományaink, értékeink megőrzéséhez, továbbörökí- téséhez. Mindezek miatt a po­litikánknak is különös figye­lemmel kell követnie, befo­lyásolnia a települések fej­lesztését. A településhálózat folya­matos átalakulásban van. Ebben éppúgy szerepe van a politikai és szakmai elha­tározásoknak, mint a társa­dalom sokirányú fejlődésé­nek, a nemzetközi tapaszta­latoknak, az állampolgárok törekvéseinek. Megváltoz­tak a társadalmi-gazdasági fejlődés külső és belső felté­telei, az intenzív fejlesztési szakasz új követelményeket állít a terület- és település­fejlesztés elé is. Feloldásra várnak olyan feszültségek, amelyek az utóbbi egy-két évtizedben halmozódtak fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy egyre fokozódik a la­kosság igénye arra, hogy na­gyobb részt kapjon és vál­laljon szűkebb és tágabb környezete fejlesztési felada-. tainak kialakításában} azok' megoldásában. A tudomány nélkülözhetet­len segítséget ad akkor, ha a társadalmi együttélés külön-.. böző folyamatainak leírására, elemzésére és a jelenségek jelzésére vállalkozik. A tudomány legyen a po­litika partnere olyan érte­lemben is, hogy vitatkozik' vele, ha azt szükségesnek és helyesnek érzi, mert ezzel segít. A hallgatással viszont lehetetlenné teszi a kölcsönö­sen jónak minősülő döntések meghozatalát. Tudománypo­litikánk szándéka, hogy a kölcsönös és teljes bizalom légkörében dolgozzunk. E bi­zalom. talaján a gondok nyílt feltárása és megvitatása te­szi lehetővé, hogy a kutatás szabadsága messzemenően érvényesüljön. Alapelvünk változatlan, s ezt a legutóbbi KB-határo- zat is megerősítette: a tu­domány feladatainak ellátá­sához szükséges alapvető fel­tételeket továbbra is biztosí­tani kell. Az elmúlt hóna­pokban sokat kellett foglal­koznunk azzal, hogy a kuta­tás számára szűkebbé’ vált források ellenére biztosítsuk a tudomány további fejlődé­sének feltételeit. Meggyőződésünk, hogy a kutatás és fejlesztés számá­ra rendelkezésre álló forrá­sok alapvetően elégségesek a hazai tudomány számára. Ezek felhasználása, felosztá­sa során azonban határozot­tan meg kell különböztet­nünk a kiemelkedően fonto­sat az átlagostól, sőt azt is meg kell mondanunk, ha egy kutatási irány nem ér­demes a további támogatás­ra. Csak így használhatjuk föl racionálisan a forrásokat; Bizonyosra vehető, hogy eddigi külgazdasági eredmé­nyeinkben iá jelentős része és szerepe volt a magyar tu­dománynak, amely határain­kon túl is tekintélyt, megbe­csülést vívott ki magának. Érezhető, hogy hazánk ked­vező nemzetközi megítélésé­vel összhangban fokozódik az igény és a lehetőség a nem­zetközi tudományos együtt­működés jobb kihasználására. Nem könnyű, de jó meg­győződéssel vállalható szép feladat a magyar tudomá­nyosság átfogó ösztönzése, orientálása,’ társadalmi kép­viselete, a tudomány belső demokratizmusára alapozott közélet folyamatos megújítá­sa ; a tudományos értékek és érdekek kiválasztása, felmu­tatása és- védelme. E célokért TT- *ha szükséges — vállalja az- Akadémia a vitákat is a tudománytalan, tudományel- ,. lenes . vagy a tudománytól idegen kicsinyes érdekvéde­lem szellemének leküzdésére. Az ilyen szellemű tevékeny­ségben segítő, az együttes munkálkodásra mindig kész . partnerként számíthatnak a tudomány művelői a politi­kára — mondotta befejezé­sül Sarlós István. Sarlós István beszédét a közgyűlés központi témájá­nak előadása követte. A ma­gyar településhálózat átala­kulása címmel Enyedi György, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ja. mondott vitaindítót, elő­adását több hozzászólás kö­vette. A hivatalos tárgyalások végeztével az NDK párt- és állami küldöttségé Erich Honecker vezetésével Alma-Atába uta­zott. A képen Honecker mellett Andropov, Usztyinov és Tyihonov (Télefotó — TASZSZ—MTI—KS) Magánosok, közületek, Ezúton tájékoztatjuk kedves vevőinket, hogy figyelem! 1983. május 9-én, Keszthelyen,' Básty u. 2. sz. alatt Műhelyemet megnyitottam, MEGNYITJUK személy- és kis teher­gépkocsik szakszerű. önkiszolgáló nagykereskedelmi gyors javítása, vizsgáztatása rövid határidővel. ÁRUHÁZUNKAT Várom szíves meg­rendeléseik et Az áruházban hétfőtől péntekig, naponta 8—1! éráig állunk állami, szövetkezeti és magánkereskedők LONKAI JÓZSEF rendelkezésére, élelmiszer- és vegyi árukban. ■> autószerelő mester Kaposvár, Cseri o. 107. BALATON FŰSZERT (342) (80790) Forgalomszámlálás A Városi Tanács V. B. ÉKV osztálya 1983. május 10-én és 12-én forgalomszámlálást tart A forgalomszámláláshoz nyugdíjas korú férfiakat veszünk fel. Jelentkezés: I. sz. GAMESZ, Vár utca 13. sz. alatt. 1983. .május 9-én 8 órától 16 óráig. 1 __■ (80784) S úlyok és hangsúlyok A nyugatnémet jotíboldal pártjai, tizennégy év után újra visszakerülvén a Hata­lomra, nem folytathatják ott, ahol a hatvanas évek végén abbahagyták. Ezt tükrözi az a programnyilatkozat, ame­lyet Kohl kancellár ismer­tetett a minap. Magyarán: a bonni koalíció nem hagyhat­ja figyelmen kívül a mai európai realitásokat. E reali­tások alapvető eleme az NSZK és a szocialista or­szágok között az elmúlt más­fél évtizedben kialakult — és fontos szerződésekkel is alátámasztott — kapcsolat. Nyilvánvaló, hogy a nyugat­német „keleti politika" az új irányítás külkapcsolaiai- ban is sarlcallatos pont lesz. Persze, Kohl kancellár, a kormány nyilatkozatát olvas­va a parlamentben, ennél jó­val előbb említette: az NSZK politikájának legnagyobb sú­lyú tényezője, hogy az or­szág nyugati szövetségi rend­szer része. A két oldal egy­mást kiegészítő két súlypont a nyugatnémet külpolitiká­ban. Volt és marad is. Csakhogy a stabil súlyok mellett elég lényegesen meg­változtak a hangsúlyok az új bonni érában. A kabinet hosszú távú programját kör­vonalazó nyilatkozatban igen­csak éles kirohanások is vol­tak a szocialista országok, s elsősorban a Szovjetunió és az NDK ellen. Ebből logiku­san adódik a következtelés, hogy bár a keleti politikát alapjaiban megőrzi az unió­pártok irányította kormány­zat, de a gyakorlatban nem lényegtelen módosulásokra is számíthatunk. Hogy a hang­súlyok milyen módon változ­hatnak, arról a mostani NDK-ellenes nyugatnémet kampány —■ közvetetten — már adott némi ízelítőt. A nyilatkozat parlamenti vitá­jában nem véletlenül vetette az új bonni vezetés szemere az ellenzék és a szociálde­mokraták vezére, hogy a kor­mánynak nagy a felelőssége a két német állam közötti • kapcsolatok megromlásáért. Ugyancsak okkal bírálta az ellenzék . a Kohl-kormányt amiatt, hogy a nyilatkozatból ítélve túlságosan egyértelmű­en és fenntartások nélkül tá­mogatja az amerikai elképze­léseket a fegyverkezés-lesze­relés ügyeiben. Ennek ellené­re, az új bonni program nem valószínű, hogy felhőtlen örö­met vált ki Washingtonban, Éppen az európai realitások, és az eléggé eltérő érdekek okán Kohl olyan kijelentése­ket is tett, amelyek aligha aratnak sikert Reagan körei­ben. Például kiemelte a ke­let—nyugati kereskedelem fontosságát. Ezzel áttételesen ellentmondott az effajta kap­csolatok korlátozását szorgal­mazó Washingtonnak. A súlyok és a hangsúlyok összességükben tükrözik a koalíció eddigi ténykedését a márciusi választási győzelem óta. Most már csak az a kérdés, hogy ezután a hét­köznapok gyakorlatában lesz-e ezen túlmenő módo­sulás is? Nagyatádon, a Kiszely lakótelepen üzlet, raktár vagy iroda részére alkalmas kb. 200 m alapterületű helyiségek eladók vagy Ajánlatokat a 80797 számra a kiadóba (80797)

Next

/
Thumbnails
Contents