Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

Az Irodák terme/ókenysége Bújtatott létszám helyett okos gép Az irodai munkát — be­vett kifejezéssel — nemter­melő tevékenységnek nevez­zük. Ha jobban belegondo­lunk, bármiféle termelő te­vékenység elképzelhetetlen az irányításhoz szükséges információk, adatok nélkül. Senki sem tudná, mit hol talál a raktárban, mennyi van belőle és a termelő dol­gozókat bizonyára érzéke­nyen érintené, ha az irodis­ták nem számítanák ki a fi­zetésüket. Az elvégzendő irodai mun­kák mennyisége a termelés növekedésével emelkedik, termelékenysége a század eleje óta lényegében nem nőtt Ötszázezer ügyintéző Ax Egyesült Államokban és az NSZK-ban végzett föl­mérések szerint az összlét- számhoz viszonyítva az iro­dákban foglalkoztatottak aránya 1950-ben 35 százalék volt Ez 1985-re 50 százalék fölé emelkedik akkor — ha nem növelik jelentősen a termelékenységet Azért hogy az irodai munkák mennyiségének nö­vekedése ne járjon együtt az Irodai létszám eddigi ütemű emelkedésével, a munkák gépesítését és automatizálá­sát szorgalmazzák. Erre ma már módot nyújtanak a mik­roelektronika és a számítás- technika fejlődésének ered­ményeképpen létrejött esz­közök. Nálunk is kevés gondot fordítottak az irodai mun­kák gépesítésére. Különbö­ző adminisztratív intézkedé­sekkel próbáltak gátat vetni ennek az emelkedésnek: lét­számstopot rendeltek el, meg­tiltották, hogy új embert ve­gyenek föl a kilépők, illetve a nyugdíjba vonulók helyé­be stb. Ezek a törekvések nem jártak sikerrel. Ma is mintegy félmillió ember fog­lalkozik ügyviteli teendők­kel, teljes munkaidőben, to­vábbi húszezer pedig rész- munkaidőben. S nem beszél­tünk még a műhelyek mun­kásállományába sorolt búj­tatott adminisztrátorokról, meg arról, hogy még így is kevés a kisegítő erő, ezért sok magas szakképzettségű szakember végez olyan pa­pírmunkát munkaidejének tetemes részében, amit má­sok is el tudnának látiu he­lyette. Automatikusan elkészíti a A legtöbben ma már be­látják: a jó nyilvántartás, a magas színvonalú adatfel­dolgozás, csoportosítás nél­kül nem lehet megalapozni kellően a vezetői döntéseket. Ezért üdvözölték sokan ná­lunk a mikroelektronikát, a számítástechnikát, mondván: a technika talán megoldja végre ezt a nagy problémát Nálunk sok olyan munkát végeznek kézzel, amire a környező szocialista orszá­gokban már gépet használ­nak. Sok helyen még össze­adógép sincs elég. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy a zsebszámológépek, kalkulá­torok ára nálunk a legutób­bi időkig irreálisan magas volt. Az irodai középgépek gyártása is teljesen megol­datlan, hazánkban annak el­lenére, hogy évi néhány ez­res igény lenne rájuk. A to­vábblépést nem lehet olyan módon elképzelni, hogy sür­gősen nekiállunk az eddig elmaradt mechanikus irodai középgépek pótlásának, mi­vel ezek gyártása mindenütt megszűnik. Ma már csak a mikroelektronikát alkalma­zó gépeknek van jövője: a 3—4 éven belül elavuló elektromechanikus könyve­lő- es számlázóberendezése­ket is ilyenekre kell majd cserélni. Milyen újdonságokat hoz a mikroelektronika? A legin­kább szembeötlő az úgyne­vezett szövegfeldolgozó be­rendezések megjelenése. Ezek lehetővé teszik, hogy az egyes dokumentumokban szerződésekben, leírásokban csak a változó részeket vagy az elírásokat javítsák ki, a gép ezután az egész doku­mentumot automatikusan el­készíti. A könyvelési és számlázá­si tevékenység területén a mikroelektronika bevezeté­se lényegesen megnöveli a berendezések „intelligen­ciáját”; sokkal összetettebb, bonyolultabb műveletek vé­gezhetők automatikusan, a berendezéseket alacsonyabb képzettségű dolgozók is ke­zelhetik. Személyi számítógépek Nem utolsó az a szempont, sem, hogy a mikroszámító­gépek, elektronikai berende­zések gyártásában hazánk sokkal jobban áll, mint a finommechanikai vagy elekt­romechanikai berendezések területén: az igényeket ha­zai forrásból elégíthetnénk ki. Erről tanúskodik például az Orgtechnik nevű kiállítás, amelyet a múlt év novem­berében rendeztek meg a budai Várban. E bemutatón nagy számban láttunk olyan korszerű gepeket, amelye­ket meg ebben az évben so­rozatban gyártanak, Ma­gyarországon es a környező szocialista országokban. Sokat ígér a Számítástech­nikai Koordinációs Intézet és Videoton személyi számí­tógépe is, amely szöveget szerkeszt, számláz, ellenőrzi, miképp gazdálkodnak a ru­galmas munkaidővel stb. Hasonlókra képes a Telefon­gyár Terminál nevű beren­dezése is. Biztató kezdemé­nyezésekben tehát nincs hiány. Most mar csak arra van szükség, hogy a hivata­lok, intézmények éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. Stuka Károly m Orseágos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztály veaertője Az M 3-as autópálya Hatvan és Gyöngyös közötti szakaszát is megnyitották a forgalom előtt. Az új sztrádán gépjárművel mintegy 45 perc alatt lehet eljutni Bu­dapestről Gyöngyösre , . , (Foto: MTI — Feher József felv. — KS) Vegyszerek és környezetvédelem Tanácskozás az agrokémiai állomáson Kérdések, javaslatok hang­zottak el tegnap a Somogy megyei Növényvédelmi és' Agrokémiai Állomáson, azon a tanácskozáson, melyet a házigazdák több más szerve­zettel együtt rendeztek a téeszek, áfészok és állami gazdaságok vezetőinek, nö­vényvédelmi szakirányítói- nak. Dr. Jasinka János nö­vényvédelmi főmérnök meg­nyitó előadásában hangsú­lyozta: a növényvédelem ve­szélyes üzem, következéskép­pen a kemikáliák fölhaszná­lásában törekedni kell a he­lyes alkalmazástechnikára is. Sáólt az időszerű növényvé­delmi tennivalókról, majd többen elmondták észrevéte­leiket, tapasztalataikat. Krasznai Miklós, az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal dél-du­nántúli felügyelőségének munkatársa például arról be­szélt, hogy a mezőgazdaság­ban olyan veszélyes hulladé­kok is találhatók, amelyeket az ipar ad át, s a környezet károsítéival szemben a hiva­tal a jövőben szigorúan el­jár. A meaőgazdasagfoan al­kalmazott mindazok a nö­vényvédő szerek, amelyeknek lejárt a szavatossági idejük és rendeltetésszerűen már nem használhatók föl, meg­felelő analizálás után a Nitrokémia fűzfői gyártele­pén elégethetöek, vagyis ve- szélytelenithetők. Tóth István, az agrokémiai állomás igazgatója rámuta­tott: ott, ahol a növényvédő szerek megrendelése és fel­használása összhangban van, nincs szükség a szerek selej­tezésére, más esetben viszont csak a viszonylag költséges veszélytelenítés jelent megöl dást. Dr. Tarján Lászlóné megyei környezet- és termé­szetvédelmi titkár, dr. Fütöp Mihály, a Teszöv főmunka­társa, dr. Tettinger Antal fő­orvos, Székely Tamás, a ka- posíői termelőszövetkezet fő- agronómusa, Reiser József homotkszentgyörgyi téesz-el- nök és mások elmondták vé­leményüket a működési te­rületükön tapasztaltakról. Megtudtuk például, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek­ben visszamaradó növényvé- dószer-göngyölegek vissza­vásárlására a MÉH vállala­tot jelölték ki, s a vállalat ezeket a műanyag és fém edényeket — megfelelő tisz­títás után — átveszi a gaz­daságoktól. Markó András agrokémiai mérnök környe­zetvédelmi szempontból kö­vetendő példaként azokat a szuszpenziós műtrágyát fel­használó társulásokat emlí­tette, amelyek már működ­nek Somogybán. Évente 3Ő0—360 ezer ton­na olyan veszélyes anyag ke­letkezik a termelésben, amelynek ártalmatlanítását, gondos kezelését törvény ír­ja elő. Ebből a hulladék­mennyiségből megyénkben is találni. A felhasználók és a gyártók dolga, hogy ezek az anyagok olyan helyre kerül­jenek, ahol nem fenyegetik a környezetet H. F. Ezer lengyel Pakson A lengyel külkereskedel­mi vállalatok sorában elő­kelő helyet foglal el — s az utóbbi időben különösen kiemelkedő eredményeket ér el a Budimex. A vállalat évente mintegy ötszázmillió dollár bevétellel gazdagítja a lengyel népgazdaságot. Szervezésében több mint 23 ezer lengyel szakember dol­gozik külföldön: energetikai létesítmények, vegyipari üze­mek, cukorgyárak, lakások és üdülök építésében vesznek részt. A magyar piac az egyik jó példa az építési-szerelési exportszolgáltatásokra sza­kosodott Budimex sokoldalú tevékenységére. A vállalat már ötödik éve végez épí­tési-szerelési munkákat a paksi atomerőmű építésén: négy lengyel kivitelező vál­lalattól mintegy ezer lengyel dolgozót foglalkoztatnak itt. Munkájuk meglehetősen bo­nyolult, mivel sem Magyar- országon, sem Lengyelor­szágban nem építettek még ilyen létesítményt. Budapesten a Budimex végzi a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­tem műemléki épületének rekonstrukcióját. Tulajdon­képpen csak a falai marad­nak eredeti állapotban: az egész épületbelsőt korszerű­síteni kell, s föl kell újítani az épülethomlokzatokat is. Jelenleg a főépület rekonst­rukcióját készíti elő a Budi- mex. Ugyancsak lengyel építő­ipari szakemberek készítet­ték a budapesti Kontakta félvezetőgyár műszaki labo­ratóriumának épületét, a Tungsram gyár üzemcsarno­kát, a szabadegyházi kuko­ricaalapú cukorgyárat és a legnagyobb — napi hatezer tonna cukorrépa feldolgozá­sára alkalmas — magyaror­szági cukorgyárat Kábán. A Budimex által végzett ma­gyarországi építési-szerelési munkák értéke 1983-ban mintegy tizenötmillió rubelt tesz ki. Karel Rzemieniecki Energiatermelő akácosok A fa nagyobb arányú energetikai hasznosítására dolgozott ki programot a MÉM erdészeti hivatala. Megvalósításához tudomá­nyos intézetek, termelőüze­mek, fagazdaságok nyújta­nak segítséget, közreműköd­nek az új módszerek kidol­gozásában, gyakorlati kipró­bálásában. E megoldások máris jelentős eredményeket hoztak: tavaly 550 tonna fű­tőolaj helyett használtak föl az ágazat üzemeiben és a termelőszövetkezetekben fa­hulladékot. Az energiaárak emelkedé­se irányította a figyelmet a fatüzeiés újbóli elterjesztésé­re, s a Minisztertanácsnak a gazdaságos anyagfelhaszná­lásra hozott határozata adott neki nagyobb, lendületet. Kézenfekvő megoldásnak az erdei fahulladék felhasználá­sa látszott, annal is inkább, mert évente a kitermelés után megközelítőleg 1—1,5 millió köbméter gally, ág, nyesedék marad az erdők­ben. Ez pedig értékes ener­giahordozó: három-négy ton­na fa elégetve ugyanis egy tonna olajjal egyenlő érté­kű hőenergiát termel. Az Erdészeti Faipari Ter­vezővállalat eljárást dolgo­zott ki az olajtüzelésű kazá­nok, kályhák fatüzelésre va­ló átállítására. A Mátra-vi- déki Erdészeti és Fafeldol­gozó Gazdaság pedig trak­torra szerelhető aprítógé­pet szerkesztett, így a fahul- ladek praktikusan kiszállít­ható az erdőkből, s tüzelésre előkészíthető. Külön műhelyt is fölállított a gazdaság: ott sorozatban készíti a mező­gazdasági üzemeknek a be­rendezést. Ugyanakkor fa­őrleményből megkezdte a fabrikett gyártást. Eddig az erdőtelepítések­nél elsődleges szempont az ipari fatermelés volt, most előtérbe került gyorsan nö­vő, tíz-tizenkét év után ki­termelhető akácosok telepí­tése. Ráadásul az akác há- romszor-négyszer _«arjadzik — vagyis újbóli telepítés nélkül ismét megnő. A fel­mérések szerint az ezredfor­dulóig mintegy háromszáz- ezer hektár — mezőgazdasá­gi hasznosításra alkalmatlan — területet lehetne energia- termelő akácosokkal betele­píteni. Vizsgálták az élelmiszer-árusítást Kedvező tapasztalatok és kirívó hibák Néhány fontos élelmiszer árusítását vizsgálta több más szervezettel együttműködve a megyei kereskedelmi fel­ügyelőség az utóbbi három hónapban. Hetven zöldség­es gyümö 1 csiizletet, százhat húsboltot néztek meg. Társa­dalmi ellenőrök, valamint a Somogy megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszerellenőr- zó Állomás szakemberei se­gítették a kereskedelmi fel­ügyelőség munkáját, s ezút­tal egy kis „cselhez” is fo­lyamodtak a somogyi ellen­őrök, akiket már többnyire jól ismernek a megyénkben levő üzletekben. Innen Tolna megyébe mentek vizsgálód­ni, s a tolnaiak jöttek hoz­zánk azért, hogy üzletről üz­letre járjanak ... A zöldség- és gyümölcsel­látásról megállapították, hogy javult. A téli tárolású ter­mékek — elsősorban a bur­gonya és az alma — kínála­ta jobb volt a korábbinál, a primórrSc is hamarabb meg­jelentek, mint tavaly vagy tavalyelőtt A mennyiséggel sem volt hiba. ám az ár és a minőség már nem minde­nütt találtatott összhangban. Több boltban nem jelölték meg, hogy a kínált zöldség vagy gyümölcs hányadik osz­tályú, az elöregedett de még használható zöldség árát nem csökkentették ... A het­ven vizsgálat után hét eset­ben kellett kisebb-nagyobb bírságot kiszabni. Kirívó eset a bogiári áfész nyolcas bolt­jából, hogy a maximált áras burgonyát drágábban adták és a többi boltban levő zöld­ségféle is fonnyadt, öreg volt, ugyanakkor a raktárban meg lehetett találni a friss árut... Jó példát is találtak az el­lenőrök, méghozzá minde­nütt! Éspedig azt, hogy ma már minden zöldséget árusí­tó bolt vásárol magánterme­lőktől is terményt. A húsárusítás általános kö­rülményei szintén javultak az utóbbi időben. Az árufor­galom szervezése, a helyi be­szerzési források fölkutatása, a szakmai képzettség és a környezet kulturáltsága jobb a korábbinál. Sok gondot okoz a keres­kedőknek, hogy a szállító — tehát az ipar — nem tartja be a technológiai előírásokat A' bontási előírásoknak nem tesznek eleget a drágább húsrészékhez a marhából ol­Befejezés elölt a felújítás Befejező szakaszához érke­zett az Európa-szerte ismert hévízi gyógyfürdő rekonst­rukciója. A századfordulón a tó fölé emelt gyógyászati épületek újjáépítését 1975- ben kezdték meg, ■ a mun­kát úgy végezték, hogy Hé­víz üdülövendégei közben folyamatosán igénybe vehet­ték a gyógyszolgáltatásokat. A tó kellős közepén álló 1600 négyzetméteres főépü­let már egy éve a reumás betegek rendelkezésére áll, s megkezdődött a berende­zések szerelése a kiegészítő épületben is. Az újjáépítés során a tófürdő építményei külső megjelenésükben meg­őrizték a régi kupolás (or­mát Búvárok ta dolgoztak a tó­ban : márgatömböket távolí­tottak el a forrás-kráterből, s munkájuk eredményekép­pen jelentősen nőtt a tó vuutánpöliása. csóbbat is hozzákanyarítanak, a félsertéseket a megenge­dettnél több zsiradékkal szál­lítják. A közületi húsbolt például ilyen kifogasokkal egy egész szállítmányt visz- szaküldött a Kaposvári Hús­kombinátba s aznap bizony, az üzemi konyhák és hason­ló helyek nem tudták ide­jében megkezdeni a főzést... A baromfisizállítók — Zala megyei a vállalat — nem tudják kielégíteni a mennyi­ségi igényeket, főleg az ol­csóbb termékek hiányoznak, úgy tetszik a somogyi bol­tokban, hogy olyan csirkéket vágnak le, amelyeknek nin­csen szárnyuk, aprólékük ... A somogyi élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat ezért ba­ranyai partnerrel is kötött szerződést, a siófoki Sió Áru­ház pedig Fejér megyéből hoz baromfit — áz ellátás javítására. A vizsgált húst árusító 196 bolt közül tizennégyben ta­láltak olyan hiányosságot az ellenőrök, amelyért bírság járt. A zöldséggel már „be- fürdött” boglárlellei boltban a hússal is baj volt: két kiló főtt-füstölt combot és fél kiló pulykamelleit rom­lottan akartak eladni... Örömteli tapasztalat, hogy az előre darált hús — amely­nek árusítása tilos — már „kivonult” a kereskedelem- b<5L Szintén jó jelenség, hogy a marcali áfész és a böhö- nyei téesz húsüzeme kiváló­an látja el a nagy húsgyá-; rak melletti kiegészítő te­vékenységet; jő, ízletes áru­val bővítik a kisüzemek a választékok í L. P. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents