Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

NADALOS, ÁTJÁRÓFALU Ahol a house, ott a haza? Keresem Lenke nénit, a nyugdíjas tanítónőt — a fa­lu mindentudóját —, de csak a dalos Nadalost lelem: Milady meg a Kilencgyere­kes énekel a buszváróban, csak úgy harsog az utca. „Te rongyos élet...”! — Három férfi is üldögél a megálló­menedékben, s isznak dere­kasan. Milady tegnap még nem énekelt Kálmán-operet- tet, jólnevelten felelgetett a kérdéseimre, tört magyarság­gal. S amikor "megtudtam, hogy a második szomszédba egy Ausztráliát járt kazánfű­tő költözik, kénytelen vol­tam elismerni: Nadalos „nemzetközi átjárófalu’’. Milady melódiái Miladyvel így találkoztam először. — Akar született angol dámával beszélni? Keres­se meg Miladyt; ott lakik a haranglábtól nem messze, Kilencgyerekesek mellett. A nadalosi alvégen —idáig nem vezet kövesút, az autó a farát riszálja a homokon — meg is találom Miladyt. Megelőlegezte magának a nyarat: melltartóban, mus­társzínű sortban, sárga gu­micsizmában tesz-vesz az udvarban. Vöröses barnára festett haját szalmakalappal védi a nap fakító sugaraatól Ami gömbölyű, termő csí­pőjéről is elszakítja a tekin­tetet, az egy szívet csóróid fecske a térde fölött. Teto­vált „műremek” ... — ö Avis Bonton — nyújt­ja pámás kezét bemutatko­zásképpen. — Kocsmai éne­kesnő, Anglia Értem: ő Avis Bonton — egyes szám harmadik sze­mélyben —, és a ködös Al- bionból érkezett a napfé­nyes Nadaiosra. Amikor meg­vették ezt az öreg épületet, első dolguk, volt kandallót építeni az első szobába, a farrvennyezetet is kicsinosí­tották angolosan: füzérekkel díszítették, tányérokat aggat­tak a keresztgerendákra. A másik szoba éjjeli menedék­helyre emlékeztet — Hogy tetszik Nadalos? — Aó, nadjon. Jó falu, house olcsón. Anglia: ber- house drága. Ott munka min­dig nem lenni. Hús se nem lenni mindig. Ö, Avis dolgoz orchard. Kert! Neveim fog pag. Maájar mondja: disznó. Es barom. Fi Érted ... Milady beprogramozta az életét Nadaloson. Ahhoz ké­pest, hogy bártündér, kocs­mai énekes, klubok üdvöské­je volt, jól feltalálja magát — ö, Avis gyütt Manches­ter mellett Oldham. Gyütt Kovács László férjjel. Aó, igen. Gyütt Datsun, van djalog. Érted? 0 megismer Kovács Laci, régen. Volt Avis 16, Leslie 19 éves. Sze­rették edjmás, de mással há­zasod. Lett AVis négy gye­rek első házasság. Laci edj gyerek első házasság. Rossz házasságok. Aztán Oldham edjütit Érted? Nevel öt gye­rek Már nagyok. Ott lenni Angliában, maradni. — Viharos életút Milyen státusza volt a kocsmai éne­kesnőnek Manchesterben? — Aó, szerettem. Ö nem volt rossz lány. Singer jó, nem vetkőz. Boss mondja mindig, money, money ... Főnök csak pénzt akar. É» muszáj fizetni zongoristát is. Költség sok. Itt olcsóság. Kovács Lászlóval először Pusztaszemesen laktak, ro­koninál, aztán 18 ezerert megvették ezt a nadalosi por­tát A férfi kőműves, úgy folytatta az életét újra Ma­gyarországon, mint 1956 előtt — Avis tanult, de nem lett kész, Mammy meghalt Avis volt gépíró, béreiszámláló és singer. Énekes! A fényképezéshez magára kap egy blúzt Kilencgyere­kes ott tüsténkedik körülötte, „fordítja" Milady szavait A kerítésre kívülről Kölcsey- fejű férfi könyököl: Kilenc­gyerekes élete párja, akit ö Avis Bonton borközi állapotban tavaly úgy elkalapáltak, hogy le kellett százaiékolni. így mondják a falusiak. Avis al­konyfelé csúszó napként ra­gyog és a bizalmába avat. Albumból fényképet mutat: a fotó őt ábrázolja huszon­évesen, playboy-nyuszi jel­mezben. A kenguruugrás nem sikerűit <5sz, munkás-zubbonyos férfi dolgozik két házzal ar­rébb. Kilencgyerekes férje is itt van. Mintha mindenhol ott volna A házon látszik, hogy éppen nem lakják, a munkás-zubbonyos most te­szi rendbe a beköltözéshez. — Jó napot! Honnan, bá­csi? — Csak innen, Ausztráliá­ból Most még Sömyepusztán él. Másnap, amikor megke­resem a pusztai házat, o nincs otthon: kaposvári mun­kahelyén dolgozik kazánfűtő­ként A felesége fogad. Szí­nes fényképeket mutat ő is. Nem ismerem fel a fotók feher in- ges, fehér nadra- . gos, csokornyak­kendős úriembe­rében a tegnapi zubbonyost. — Ott nekünk jó volt, itt már nem érezzük ott­hon magunkat. — Akkor miért vállalkoztak er­re a kontinens­nyi ugrásra, Tur- nár néni ? — Súlyos beteg lettem, és Auszt­ráliában a hátge­rincsebészet még nincs kifejlődve. Haza kellett jön­nünk. ötvenhatosok ők is. Komlóról „dobbantottak”. Másfél évet éltek Angliában, majd egyházi segéd­lettel Ausztrá­liába települtek. Az egykori somogyaracsi kazánfűtő, Tur­ner Imre madártávlatból lát­ta Sidneyt naponta: daruke­zelő lett. Szezonban le-le autóztak a tengerhez, útköz­ben elszórakozva az ugra­bugráló kengurukon, faágak­ba kapaszkodó, álmos koala­mackókon. Nem éltek nagy életet, dolgoztak, és gyűjtöt­tek. Egyre jobb házba köl­tözhettek. Ford Galaxyn jár­tak; mulatóhelyek belsejét nem ismerték, ha az őshazá­ból kultúrcsoport érkezett, ík nem mentek el megnézni a műsort Tartották a kap­csolatot a fiukkal, aki Ang­liába» maradt Hazaérkezé­sük előtt másfél évet Íror­szágban húztak le. — Amikor Magyarországra jöttünk, az autónkat elcse­réltük egy Moszkvicsra, és Mérőben éltünk az operá­cióm után. Vettünk egy öreg házat azt szétdobtuk, s újat építettünk. De nem tudtunk beilleszkedni. Mi Ausztráliá­ban éltük le a fiatalságun­kat, oda köt bennünket min­den. Menni akartunk vissza; eladtuk potom pénzért a mé­rői házat, s ez lett a vesz­tünk. Nem kaptunk enge­délyt a visszatelepülésre. Magyarország nem átjáróház, ezt mondták. Én is ezt gondolom. Meg azt: nem is szamaritánus­kórház, amely baj idején me­nedék, egyébként lesajnált „menhely”. — Nem volt más út, ide költöztünk Sörnyére. Most meg irány Nadalos! Onnan több a buszjárat a városba... Hazafelé azon töprengtem, ki a magyarabb. A kocsma­énekes angol nő vagy az el­kívánkozó „auszi” pár. Fogas kérdés. Leskó László // Vetekszik a csemegével #/ Tudakozódás kenyérügyben Javulást ígér a sütőipar — ezzel a feleimmel jelent meg írásunk márciusban. Ebben a Kaposvár környéki települések kenyérellátási gondjairól szóltunk: illetéke­sek nyilatkoztak arról, mi hoz megoldást, mikorra ren­dezhető a helyzet. — Oldódott a feszültség — mondta tegnap Sovány György, a kaposvári áfész kereskedelmi főosztályveze­tője. — Akkoriban, amikor a panaszok halmozódtak, több­nyire kétkilós kenyerek vol­tak forgalomban, s a falvak­ban zajló tagértekezleteken szinte kivétel nélkül hallot­tunk kifogásokat a minőség­re, illetve a választékra. A sütőipar tudomásul vette az észrevételeket, s ígéretet kaptunk, hogy változtat a helyzeten. Az Ígéretet azóta teljesítették; A tegnapi beszélgetés részt­vevője volt Bánkuti Béla, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat igazgatója és Sán- tháné Takács Piroska, a vál­lalat kaposvári gyárának ve­zetője. Tőlük hallottam: — Az említett tagértekez­let idején állt a kenyérvo­nal, felújítást vegeztek azon a kemencén, amely ezt a kenyeret gyártotta; a péke­ket az eredeti munkahelyük­ről másikra kellett átirányí­tani. Ezért kértünk megér­tést, türelmet. Azóta terme­lésbe lépett Kaposváron, a Május 1. utcában két kis üzem, ezek együttvéve 50— 60 mázsa alföldi kenyeret adnak ki, így csökkent az igény az elötermelésre, s több friss kenyér kerülhetett a város környéki falvakba. Felújítottuk a kemencét, a gyártósort, módosítottuk a technológiát, s előálltunk az egykilós „normál” kenyér­rel. Az év végéig még to­vább lépünk, s akkor köz- megelégedésre rendeződik a helyzet: még az ősszel üzem­be állítjuk Kaposváron a nagykemencét, így nem 'lesz szükség elötermelésre, kö­vetkezésképp mindig friss kenyeret kaphat Kaposvár és környéke. — Mióta forgalomban van az egykilós „normál”. ke­nyér, elégedettebb a lakos­ság — vette vissza a szót So­vány György. — Tizenöt boltban — kisebbekben és nagyobbakban — kértünk véleményt az üzletvezetők­től a tapasztalatokról, s többnyire ezt a választ kap­tuk: most frissebb és jobb a kenyér. És azt Í6 megállapí­tottuk néhány helyen, hogy az egykilósból kevesebb fogy: van rá példa, hogy a korábban igényeltnek csak 50—60 százalékát kérik; ez nem azért van, mert elége­detlenek a minőséggel, ha­nem kevesebb szárad rájuk, nem kerül annyi a jószág elé. Amit vesznek, azt elfo­gyasztják, mert jó és friss... Most is előfordul, hogy ki­sebb településekre csak más­naponként érkezik a szállít­mány, de az is igaz, hogy a nagyobb községekben két- háromféle kenyér is kapha­tó (ha a kapacitásbővítéssel elkészülnek, a gazdagabb vá­lasztékot általánossá tehe­tik). — A kisebb településeket, ahova most csak kétnapon­ként jut el a kenyér, foko­zatosan bevonjuk a napi el­látásba — mondta a vállalat igazgatója. Patalomban, Magyaratá- don és két toponári boltban néztük meg, milyen most a kenyérellátás. Boltosokkal, vásárlókkal beszélgettünk arról, elégedettek-e. A topo­nári 37-es üzletben hallót, ik az asszonyoktól, akik épp ke­nyeret vettek: az uj iuios kenyér vetekszik a csemege kenyérrel, szívesen fogyaszt­ja a család. A patalomi bol­tos elmondta: nem panasz­kodnak a vásárlói, elégedet­tek az ellátással. Most már csak arra van szükség, hogy a színvonal ne essen vissza. Hernesz Ferenc Vevők vagyunk Nemzetközi kiállítás nyílt Néma harang, fires ház Nemzetközi vevők vagyunk kiállítás nyílt tegnap Buda­pesten az Iparireklám- és Propagandaváliaiat bemu­tatóházában. A rendezvé­nyen a termeltetők tanácsá­nak 16 iparcikk-kiskereske­delmi tagvállalatán kívül részt vesz a Fér, a Bétex, a Hódiköt, a Corso, a Cent- riköt vállalat, valamint a Konsumex és a Hungaro- coop is. A vállalatok köré­nek bővítését többek között az indokolta, hogy a hazai kereskedelem a kiállításon — az idén első alkalommal — KGST-országokbeli part­nereket is keres a hiánycik­kek gyártására, szállítására. A kiállítás célja, hogy bő­vítse a szocialista országok áruellátásában igen fontos szerepet betöltő belkereske­delmi váiasztékcsere-for- galmat. Újszerű próbálkozás ez, hogy a nálunk hiány­cikknek számító termékek gyártására fölhívják a KGST-országokbeli gyártók figyelmét. A belföldről, il­letve szocialista országokból beszerzendő termékeket az Iparireklám- és Propagan­davállalat bemutatótermé­ben állították ki, a váiasz- tékcsere-forgalom ellentéte­leként fölajánlott cikkeket pedig a Konsumex vállalat mintatermében, illetve a bú­torokat a Domus Róbert Károly körúti áruházában mutatják be. Az idei kiállítást a Ra- vill kereskedelmi vállalat rendezte. Karácsonyi Tibor vezérigazgató a megnyitó előtti sajtótájékoztatón el­mondta, hogy a koordinált termeltetésszervezés eddigi eredményei biztatóak, az el­múlt négy évben több mint 1,2 milliárd forintos értékű árut gyártottak a kereske­delmi vállalatok. Az így be­szerzett termékek egy része korábban hiánycikk volt, il­letve az import helyettesí­tését tette lehetővé. A mostani kiállításra a rendezők a korábbiaktól elté­rő hiánycikk-katalógust ad­ták ki. Külön kiadványban szerepelnek azok a termé­kek, amelyeket választékcse­rében kívánnak beszerezni. Biztonságosabb kocsikapcsolás a vasútnál Hamarosan, bevezetik mindenütt A közeljövőben valameny- nyi vasútigazgatóságon szi­gorúbb intézkedéseket tesz­nek a járműkapcsolásnál gyakran előforduló balesetek csökkentésére, illetve meg­szüntetésére. A Vasutasok Szakszerve­zetének és a KPM Munka- védelmi Szervezetének kez­deményezésére már koráb­ban megkezdték az új. biz­tonságosabb járműkapcsolási technológiák kidolgozását, s tanulmányozták azoknak a vasutaknak a tapasztalatait, amelyek már régebben át­tértek az álló helyzetben történő kapcsolásra. Több területen kísérlet­képpen már hazánkban is bevezették az új kapcsolási módszert, például a pécsi, a szombathelyi és a debreceni vasútigazgatóság egyes állo­másain. A kedvező tapaszta­latok nyomán — a kísérle­tek helyszínein eddig össze­sen négy könnyebb baleset fordult elő — hamarosan az egész országban bevezetik a biztonságosabb technológiát. Visszanyerték a külföldi piacot A termékszerkezet módo­sításának eredményeként visszanyerte korábbi kedve­ző piaci pozícióit a pápai textilgyár, s az idén termé­keinek több mint 36 százalé­kát már tőkéspiacokon érté­kesíti. Az utóbbi évek átla­gához képest egymillió négy­zetméternyivel több textil­neműt adnak el külföldön, s ismét Franciaország és Ang­lia a tarkán szőtt kelmék legnagyobb külföldi vásárló­ja. A piaci helyzetét tekintve a pápai textilgyár két évvel ezelőtt volt a mélyponton, de okulva a tapasztalatok­ból, gyors termékszerkezet­módosításhoz kezdtek. A ko­rábban főleg pizsama- és férfiing-anyagokat gyártó vállalat ma már elsősorban a női kelmék készítője. Pi­zsamaanyagot csak minimá­lis mennyiségben gyárt, és lényegesen kevesebb férfi­ingnek valót állít elő; he­lyettük Dói blúzoknak, ru­háknak alkalmas tarkán szőtt anyagokat készítenek. Sikert aratott külföldön a Fred és Panna nevű flanell- szöveteivel, ezekből az idén már kétmillió négyzetméter­nyit exportálnak. Ugyan­csak növelte a termékek ex­portesélyét, hogy olyan szö­vőgépeket is állítottak mun­kába, amelyek már a ha­gyományos 90 centiméter mellett, 1,40-es kelméket is gyártanak. A rendező vállalatok a kata­lógust a megnyitás előtt két­ezer belföldi vállala.nak, szövetkezetnek, kisvá.lakko­zásnak, kisiparosnak küld­ték el. A kiállítás megtekin­tésére meghívtak a szocia­lista országokból külkeres­kedelmi vállalatokat. A kiállítás^ ma és holnap, pénteken 10—16 óráig lesz nyitva. Továbbképzés szövetkezeti vezetőknek (Tudósítónktól.) A kaposvári áfész ellátási körzetéhez tartozó megye- székhely, valamint 62 köz­ség helyi intéző és ellenőr­ző bizottsági tagjainak tar­tottak tegnap továbbképzést Kaposváron. A 132 vezetősé­gi tag között ott voltak a mozgalom veteránjai, kevés volt viszont a fiatal. A megjelenteket dr. Lász­ló Jenő, a szövetkezet elnö­ke köszöntötte, majd ismer­tette az első negyedév ered­ményeit. A megye legna­gyobb szövetkezeténél a be­vétel tíz százalékkal volt na­gyobb, mint az előző év hasonló időszakában. A nyereség is több a tervezettnél. Dr. Nagy Pál igazgatósági tag elő­adása szövetkezeti jogsza­bályok változásáról szólt, ezen belül a tagfelvétel rendjéről, a küldöttgyűlés megnövekedett hatásköré­ről, a tagsági érdekeltségi alap felosztásának módjáról, a vagyonvédelemről, vala­mint a párt- és a tanácsi szervekkel való kapcsolat- tartásról is beszélt. Külön rámutatott a helyi intéző, ellenőrző bizottságokat érin­tő változásokra. Hoffmann József, a szövetkezet osz­tályvezetője az új üzemelé­si formák helyzetéről, a szer­ződéses üzletek munkájával kapcsolatos kérdésekről adott tájékoztatást. A vá­lasztott vezetők hírül vitték a tagságnak, hogy a múlt évi vásárlásaik és értékesíté­seik után 1,5 millió forint visszatérítést kapnak a szö­vetkezettől. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents