Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

SOMOGYI“*1" A Z MSZMP SOMOG V MEG Y E I B I Z ÖT T SÁG Á N A K LA PJA XXXIX, évfolyam, 126. szám * 1983, május 29., »osórnqp ELŐRELÁTÓK üszocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása Szombaton, az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában rendezték meg a szocialista brí- gádvezetők VI. országos tanácskozását Mintegy 150 ezer szocialista brigád képviseletében több mint 800 küldött, s mintegy 200 meghívott ven dég vett részt a konferencián, hogy az utóbbi évek tapasztalatait összegezve és szocialista fej­lődésünk követelményeinek megfelelően jelölje ki a brigádmozgalom feladatait. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tag­jai; Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese; továbbá a kormány több tagja, a tömegszervezetek képviselői, szocialista brigád­vezetök, üzemi és szövetkezeti dolgozók. A tanácskozást az elnökifi Major László, a Magyar Optikai Müvek brigádvezetője nyitotta meg, ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg előadói beszédét. GÁSPÁR SÁNDOR: A szocialista brigádmozgalom szerves alkotóeleme életünknek A héten megjött esőről joggal beszéltek úgy, hogy ez az aranynál is többet ér. Értékét sem karátokban, sem forintokban nem lehet mér­ni. A tartós kánikulai hőség egyre aggasztóbbá vált. Még s lepedőnyi kerttel rendelke­zők sem voltak képesek a szárító hőség hátrányait lo­csolással ellensúlyozni — hát még a nagyüzemek! Somogy­bán közismerten rendkívül szűkösek az öntözési lehető­segek. Hallhattunk híreket a rá­dióban az ország különbö ő tájairól, ahol napról napra növekvő károkat okozott a májusi nyár. Megyénk sem kivétel ez alól; az utazó sok­felé láthat kegyetlenül össze­kuszált, földön fekvő gabo­nát, melyet már most, így zölden ver föl a gyom. A hozzá nem értőből is feltör a kérdés; „mi lesz ezzel, ho­gyan tudják learatni és mi­lyen termést adhat egy ilyen tábla?!” Hát akkor mit érez az, akinek gondos munkájá­ba, tervezett és joggal várt reményébe taposott bele a természet? Sajnos bizonyosság, hogy a kalászosok közül az őszi árpa jó részénél — elsősor­ban a homokosabb területe­ken — jelentős károkat oko­zott a kánikula. De a hoza­mokat mérséklőén meggyö­törte a zabvetéseket, és lát­hatóan megsínylették a forró napokat a tavaszi árpák is. Hogy a búza miként viselte el a megpróbáltatást, arra még nem lehet biztonsággal választ adni. Itt még van re­mény, hogy a cél, az igyeke­zet, az erőfeszítések alapján elérhető. Az árpák tekinté­lyes részénél viszont már a ténnyel kell szembenézni. Mint ahogy tették ezt többek között a Dél-somogyi Állami Gazdaságban. A gazdálkodó ember ősi törvénye, hogy a természet csapásain nem so- pánkodássál, hanem gondol­kodva végzett, újbóli mun­kával lehet enyhíteni. Ez a gazdaság, látva a sajnálatos körülményeket, máris dön­tött, hogy rövid tenyészide­jű, másodvetésű kukoricával próbálja ellensúlyozni a veszteségeket Nem várnak az aratásig, nem bíznak a „hát­ha igy alakul”, „hátha úgy alakul még” találgatásokban, hanem döntöttek és Intéz­kednek. Az é példájuk a kö­vetésre méltó. Ebben, a sza­bad ég alatt termelő ágazat­ban, a példák százai bizo­nyítják, bogy csak előrelátó intézkedésekkel lehet meg­előzni a későbbi kieséseket. A tavalyi május hasonlatos y«lt az ideihez, jórészt ez a magyarázata annak, hogy akkor a korábbinál nagyobb területen, több mint tizen­kétezer hektáron végeztek másod- és tarlóvetést a gaz­daságok. Jó tapasztalatokat szereztek, több helyen a má­sodvetésű kukoricát szemes­ként is be tudták takarítani, másutt lesilózták, és az ere­detileg silókukoricának ve­tett kultúrából lett gazdasági abrak. A mostani helyzet, a kilátások arra intenek: eb­ben az évben, ha lehet ,még nagyobb arányban kell élni ezzel a lehetőséggel. A szük­séges lépéseket most kell megtenni, amikor még zöl­dek, de sajánlatosan sokfelé kényszerérőn sárgulnák a gabonák. A kiesések pótlása első fo­kon üzemi érdek. De ezen túl egy kiemelt célt is szolgál­nak ezzel: teljesüljön ebben az évben is a gabonaprogram. Éppen *, negyedszázada, hogy megszületett a dolgo­zók legjobbjainak nagyszerű kezdeményezése, á szocialis­ta brigádmozgalom. E moz­galomban a legszebb az em­beri igyekezet, a tiszta szán­dék. A brigádok cseleked­tek, ha az ország vagy a munkahelyük ügyéről volt szó, ha városok, falvak szo­rultak segítségre, vagy ha az emberek, a dolgozók, a családok egyike-másika ke­rült nehéz helyzetbe. A szocialista brigádmozga­lom nagy értéke, hogy ha­tással volt hazánk fejlődé­sére, a munkahelyeken a közszellemnek, a közösségi gondolkodásnak és a mozga­lomban résztvevők egyéni életútjának alakulására. A másfél millió dolgozót átfo­gó brigádmozgalom hatására sokan jutottak el saját fej­lődésük magasabb fokára a munkában, a szakmai hoz­záértésben, a magatartás­ban, és a mozgalom révén csiszolódtak értékesebbé em­beri tulajdonságaik. Ma is azok a legjobb szocialista brigádok, amelyek tisztes­séggel, józansággal, munkás­etikával élnek és dolgoznak. Ugyanezekről az értékek­ről hallottunk az üzemekben most lezajlott szocialista brigádvezetői tanácskozáso­kon, amelyek tanúsítják, hogy a dolgozók értik az or­szág, a munkahelyek gond­jait, akarják, hogy rend, fe­gyelem legyen; legyen na­gyobb becsülete a munká­nak; akarják és kérik, hogy nagyobb önállósággal, biza­lommal többet tehessenek. Több, szabadabb mozgáste­ret kémek. Helyt kell adni ezeknek az igényeknek, hisz bennük egyesülnek központi céljaink és a munkahelyi törekvések. Pártunk Központi Bizott­sága a közelmúltban elvé­gezte hazánk társadalmi és gazdasági helyzetének elem­zését, amikor sokoldalúan értékelte a XII. pártkong­resszus óta megtett utat, és meghatározta a további ten­nivalókat. Külön is kiemelte a szocialista brigádmozga­lom, a munkaverseny fontos szerepét társadalmunk fejlő­désében. A munkahelyeken még fellelhető szellemi és anyagi tartalékok feltárásá­ban, hasznosításában min­den eddiginél nagyobb fel­adat hárul a brigádmozga­lomra. A Központi Bizottság ha­tározata arra irányul, hogy erőnket összefogva túljus­sunk a szocialista építőmun­ka jelenlegi bonyolult sza­kaszán. Az új helyzethez al­kalmazkodva folytatjuk a szocializmus építését, tovább erősítjük szövetségi politi­kánkat, a kölcsönös bizal­mon alapuló szocialista nem­zeti egységet. A világon olyan helyzet alakult ki, amely a szocia­lista országokat nemzetközi méretekben újabb és na­gyobb politikai, gazdasági és ideológiai erőfeszítésekre készteti. Nem kisebbek a fel­adataink hazánk határain belül sem. A tőkés világ- gazdasági válság hatása alól mi sem tudtuk kivonná ma­gunkat. Ugyanakkor szembe kell néznünk saját gyenge­Akkoriban még nőm szé­kek és asztalok sorakoztak az osztálytermekben, hanem pa­dok. A felsó részen bemé­lyedés a tollak, ceruzák szá­mára, középen egy jókora nyílás a tintatartónak. (Re­mekül el lehetett ott rejte­ni a „puskákat".) A padok sárgásbarnára voltak festve, s szinte csábították a nebu­lót, hogy iróniával minden­féle ábrákat véssen a lakko­zott felületre. A tanító néni szemben állt az osztállyal, s a kisdobosok hat pontját magyarázta. Becsületesség, szülők iránti tisztelet, szor­galmas tanulás, dicséretes magatartás .,. Kórusban mondtuk a pontokat. Készül­tünk a nagy eseményre. Mi kisdobosok leszünk, a „na­gyok" pedig úttörők. A hí­rek szerint ezen a napon mindenféle édességet kapunk, majd. Így is lett. A megkopott padokon, valamennyiünk he- lyc« clOkoiádtt it cmJeret m­aégeinkkel is. Tudjuk, hogy a szocialista építés útja so­hasem volt ,sima és gondok nélkül. Ma azonban minden vonatkozásban nagyon ma­gasra nőttek a követelmé­nyek. Az élet azt a kérdést állítja elénk, vajon hazánk meg tudja-e őrizni a társa­dalmi és gazdasági fejlődés­ben eddig elért eredményein­ket, és fel tud-e emelkedni egy magasabb színvonalra. A . legnagyobb nyíltsággal kell arról szólnunk, hogy eh­hez csak egyetlen út van számunkra: a jobb, hatéko­nyabb munka. Az elmúlt évtizedekben talán soha nem volt ilyen életbevágó a mun­ka hatékonysága, mint ma Csodára hiába várunk. Ezt a munkát senki nem fogja he­lyettünk elvégezni. A brigádmozgalomnak is feá kell emelkednie a ha­zánk előtt álló feladatokhoz, hogy a mai igényeknek meg­felelően, rugalmasan, haté­konyan és magasabb színvo­nalon segítse gazdasági és társadalmi céljaink megva­lósítását. A megújuláshoz szükséges, hogy az ered­mények elismerése mellett beszéljünk a mozgalom gyengeségeiről is. Aki ismeri a szocialista brigádmozgalom előző kon­ferenciáinak dokumentuma­it, az tudja, hogy a mozga­lom tevékenységét fékező (folytatás a 2. oldalon) láttunk. Mellett« — személy­re szólóan — • tanító né­ni kerekded betűkkel űrt le­vélkéjét: jókívánságai a nemzetközi gyermeknap al­kalmából. Csinos, fekete kosztümbe öltözött aznap Té­riké néni. Tudtuk, a szép ru­ha is nekünk szól, nemcsak a sok kedvesség. Ez • nap a mienk. Telnek az évek, de a gye­reknap nem változik. Talán mások a programok, más­ként köszöntik a kicsiket a szülők és a pedagógusok, de a lényeg marad: — Ma ünnepélyes formá­ban fejezzük ki azt, hogy milyen fontosak vagytok szá­munkra, hogy felelősséget vállalunk értetek, hogy cé­lunk és feladatunk a ti bol­dog jövőtök biztosítása. És a kötelességünk is. Sokan van­nak közöttetek, akiknek a születésük óta eltelt néhány év csak szenvedést és nélkü­höuM hmm Kük w mm? I / * * * • f ő/ Koszonto Elutazott a kalinyini pártmunkásküldöttség Egy hetet töltött Somogybán a négytagú kaHnyiní párt munkásküldötteég, amelyet Pável Pavlovics Szmirnov, az SZKP Kalinyin Területi Bizottságának titkára vezetett. A szovjet delegáció ipari, mezőgazdasági üzemeket tekintett meg, felsőoktatási intézményben járt. Különösen nagy fi­gyelemmel tanulmányozta a somogyi mezőgazdaság ered­ményeit, a tudományos, irányítási módszereket A kalinyini pártmunkásküldőttség tegnap elutazott ha­zánkból Berendezések Paksra. A Ganz Villamossági Művek óbudai gyárában az idén 70 szakaszolót, áramváltót, földelőt gyártanak a Paksi Atomerőmű bővítéséhez. l Vegyi- és baktériumfegyver-elienes tanácskozás Felhívás a világ dolgozóihoz ; A vegyi és baktériuimfegy - verek betiltását, gyártásuk megszüntetését az ilyen fegy­verektől mentes övezetek létesítését, általában véve az Egyesült Államok és szövet­ségesei kezdeményezte fegy­verkezési hajsza megfékezé­sét követelte pénteken a Ho Sí Minii városban befejező­dött nemzetközi szakszerve­zeti tanácskozás. A tanácskozáson hatvan ország és 2S nemzetközi szer­vezet képviseltette magái Zárszavában Alain Covet a rendező szerv, a vegyipari, kőolajipari és rokonszakma- beli dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetségének főtitkára rámutatott a Ho Si ' Minh 1 városi kónferénete csupán kezdete a világ szer­vezett munkásai .kampányá­nak a nukleáris, vegyi,, bak­teriológiai fegyverkezés el­len. Aláhúzta, hogy ezeknek a fegyvereknek a gyártása, felhalmozása, esetleges beve­tése „az emberiség efleni bűn”. A tanácskozásról - felhívást Intéztek a világ dolgozathoz a vegyi és a baktériumfegy­verek betiltásáért. A tanácskozás záródoku­mentuma kiemeli: a Rea- gan-kormányzat döntése a vegyi fegyverkezés gyorsítá­sáról növeli annak a veszé­lyét, hogy ezeket a fegyve­reket be is vetik. dobunk, segítjük Őket szerte a világon. Nem tehetnek ró­la, hogy hol és milyen csa­ládban születtek. Nem tehet­nek arról sem, hogy szüleik lemondanak róluk, elhagyják őket. Szülők vagyunk, érte­tek élünk. Ahány felnőtt, annyiféle szülő. Ki szigorú, ki enge­dékeny, ki következetes, ki pedig napi hangulata szerint neveli gyermekét. Hányszor, de hányszor olvassuk, hall­juk, látjuk, hogy manapság a gyermeknevelés formálissá vitt — nincs rá idő. Az ut­cákon, játszótereken késő es­tig ténfergő aprónép sok­szor nem tudja, mi az, hogy harmonikus családi élet. Amikor reggel felébred, ap­ja már munkába ment. Mi­re hazaér, már le kell fe­küdnie. Anyja is ideges, kap­kod, estére fáradt. A hét vé­gét azonban együtt tölti két emberrel, akiket szeretni kell és érdemes, mert ők a szü­lők. De néha milyen idege­nek! Egyszerre három kisfiának adott életet egy fiatal- ■«■uram Férjével ért ide tarty-. fával egész életüket úgy alakították át, hogy minden perc, minden mozdulat a „trióért" legyen. Ismerősöm mikor az első gyermekét várta, fogadkozott: náluk minden másképpen lesz, nincs kényeztetés, csak. kö­vetkezetes nevelés. A világra jött baba körül forog min­den azóta is! Csak nyikkan- jón egyet, az anyja máris szalad hozzá, kapja az ölébe, Csak köhintsen egyet, már fut vele az orvoshoz. Hiába: a gyermek átalakítja és be­tölti a szülő életét. A szere­tettel, felelősséggel és nagy- nagy izgalommal várt gyer­mek. Csak belőlük lehet bol­dog, kiegyensúlyozott felnőtt. Gyermeket nevelni — fe­lelősség. A gyermek nem „kis felnőtt”, hanem olyan emberke, akinek érzelmi és értelmi világa van. Irányí­tásunkkal válik a társadal­mat építő felnőtté, aki majd gyermekeinek azt adja át, amit átélt, tapasztalt. A fe­lelősséggel vállalt és nevelt gyermek felelősséggel neveli a következő évtizedek nem­zedékét, ItaAn■ Ars a»

Next

/
Thumbnails
Contents