Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
II szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása (folytatás as í adatról) I formálta Jegyekről már akkor is szóltunk. Ma ez a gond erősebb lett A gyakran formálta megoldások egy nagyon fontos elvet háttérbe szorítottak, azt hogy a tömegeknek saját belső meggyőződésükből kell cselekedniük. Ez pedig szorosan összefügg a szocialista demokráciának a munkahelyeken megfigyelhető jelenlegi helyzetével. A szocialista brigádmozgalom létének, megújulásának elemi erdeke a munkahelyi demokrácia további fejlesztése. Az elért eredmények ellenére a dolgozók gyakran szembetalálják magukat azzal a ténynyel, hogy többet beszélnek munkahelyüköm a demokráciáról, mint amennyi környezetükben megvalósul belőle. A formálta elemek akadályozzák a demokrácia tartalmi kibontakozását Mivel a demokrácia nem értekezlet hanem állandóan jelenlevő magatartás, gondolkodás és felelősségtudat ez gondot jelent Ha a dolgozók nem 'látják a magtár cselekvési lehetőségeit akkor nem lehet megfelelő kezdeményezőkészséget várni tőlük a végrehajtásba«. Ezért belső mozgatóerőt belső akaratot és kezdeményezőkészséget keresünk a kollektívákban. A szocialista brigádmoz- galmat változatlanul a dolgozók társadalmi aktivitása nagyon fontos formájának tekintjük. A mozgalom a termelésbe való beleszólás, a termelési folyamatok irányításában, végrehajtásában, ellenőrzésében való részvétel fontos eszköze. A brigádmozgalom megújulása alapvetően a megfelelő tndati és szervezett munkához szükséges feltételektől függ. Mindenekelőtt attól, tudunk-e javítani a munka szervezésén, az anyagellátáson, a gazdasági- műszaki vezetés színvonalán. Ha valahol a munka feltételei nem felelnek meg a minimálta igényeknek, akkor milyen önkéntes, kezdeményező cselekvést várhatunk el a dolgozóktól ? Mielőtt a munkás dolgozni kezd, másoknak kell ellátniuk kötelességüket. Ha ez nem történik meg, a dolgozók találékonysága, ügyessége, tenni ■ akarása valamit segíthet a helyzeten, de aktivitásuk nem tud megfelelően kibontakozni. Fontos feltétele a brigádmozgalom fejlődésének, hogy a mozgalomban ne engedjük ' tovább érvényesülni a bürokratikus, hivatalnoki szemléletet. A brigádok legyenek ónállók, és ezzel legyen ará- , nyos a felelősségük is a munkáért, egész életükért. Ne szervezzük kívülről egyes • brigádok életét, ne licitáljunk kívülről az elérhető célok fölé. A belső mozgatóerőket kell reálisan egyesíteni a munkahelyi lehetőségekkel és igényekkel. A brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny üzemi kategória, üzemi hatáskör. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyeken, a brigádokon belül kell foglalkozni a kötelességek jó minőségű és hatékony elvégzésével, a szocialista mun ka verseny ben tett vállalások szervezésével, értékelésével, jutalmazásával, a címek odaítélésével. Országos elvek alapján, de a helyi lehetőségeknek, követelményeknek és a brigádvezetőik véleményének megfelelően, az adott bizalmi testület állásfoglalásainak szellemében kell ezt végezni. Megérett « H8, hogy erőteljesen csökkentsük a központi szabályozást Néhány olyan rivet kell megfogalmazni, amely módot ad a rugalmasságra, a helyi lehetősegekhez, eredményekhez igazodásra, amely nem ' fékezi, hanem felszabadítja a mozgalom kezdeményezőkészségét, szüntelenül többre, jobbra törekvő erejét A szocialista brígádrnozgaSOMOGYI NÉPLAP Mm S termelésben a vállalathoz, a munkahelyhez kötött, a munkahelyen működő, tehát nem országosan, centralizáltan irányított munkamozgalom. A gyakorlat már bizonyította, hogy nem kíván szoros központi szabályozást de kíván megfelelő vállalati, üzemi követelményeket, érdekeltséget és ösztönzést. Olyan vállalatiüzemi közvéleményt, érdekeltséget és ösztönzést kell teremteni, amelyből minden dolgozó számára világossá válik: az adott időszakban mit kell tennie, mit várnak el tőle. A kötelességeket teljesíteni kell. Nagyobb teret kell -adni a dolgozók, a brigádok vállalásában és munkájában az egyéni lehetőség, az egyéni arculat és képesség megjelenésének. A dolgozók korban, képességben, érdeklődésben, családi háttérben különbözőik, s ezzel számolni kelL A szocialista brigádok minden munkahelyen vizsgálják meg, tagjaik hogyan tudnak külön-külön és együttesen a mainál többet tenni. Gondolják meg, hogy a jobb munka érdekében kitől mit lehet és mit kell elvárni. Ennek alapján alakuljon ki fogalmazódjék meg a brigád közös vállalása. A gazdasági vezetőknek, a pártszervezeteknek, valamint a szakszervizeteknek és a KISZ-nek nagy a felelőssége abban, hogy a brigádok zavartalan munkájához minden feltétel meglegyen. Bátorítani, népszerűsíteni kell a jól dolgozó, a kezdeményező embereket. Nem szabad, hogy a kezdeményező dolgozók megpróbáltatásokon menjenek keresztül, ha újí- _ tani, ésszerűsíteni akarnak, ha felelősséget éreznek a munkahelyen történtekért Ne legyenek formálisak a vállalások, mert ebből származik a formális végrehajtás, a formálta értékelés és a formális elismerés. Az erkölcsi elismerésnek rendkívül fontos ösztönző szerepe van, ezért a szocialista brigád címek odaítélését az adott munkahelyen, ahol jól ismerik a brigádot, a dolgozók gyűlése határozza meg, ha lehet titkos szavazással. Célszerű lenne, ha a szocialista brigád cím elnyerése egy évre szólna, és pályázattal lehetne — esetleg ismételten — elnyerni. Főleg három területen kell növelni a lehetőségeket és az igényeket is: a politikai művelődésben és a politikai ismeretterjesztésben, az állam- polgári és munkavállalói kötelességekre és jogokra való nevelésben, valamint abban, hogy a dolgozók szélesíthessék általános műszaki és gazdasági ismereteiket Gáspár Sándor a továbbiakban arról szólt, hogy népgazdaságunk helyzetének javításához, feladatainak megvalósításához minden olyan eszközt és módszert igénybe kell venni; amely hazánk gazdasági erejét növeli. Ilyenek a gazdasági munkaközösségek is. Hiányt pótolnak, aktivitást hoznak felszínre, kezdeményeznek. Tehát a konkrét társadalmi igény hozta őket létre. Nem szabad szembeállítani a munkaközösségeket a szocialista brigádmozgalommal. A szocializmus építésének útján járunk, céljaink változatlanok. A fejlődés új, még magasabb színvonalára akarunk emelkedni. Modem, hatékony, erős szocialista gazdaságot és szocialista társadalmat építünk — mondotta. Azt a követelményt, hogy mindenkinek többet kell nyújtania, a szakszervezetek önmagukra fokozottan értik. Ezután is mindé* se gítséget megadnak a szocialista brí gadmozgaiojH fej leezbéséheaLGáspár Sándor előadd! be szódét széle* körű vita követte. A szocialista brigád- és munkaverseny mozgalom eredményeit értékelve sokan rámutattak: a mozgalom negyedszázados sikerei bizonyítják, hogy a brigádközös ségek mozgató rugói, motorjai a társadalmi és gazdasá-’ gi fejlődésnek. Egyetértve a mozgalom hármas jelszavának változatlan időszerűségével többen kifejtették, hogy az új követelményekhez való alkalmazkodás a korábbiaktól eltérő módszereket, feltételeket igényel. A LÁZÁR GYÖRGY: Megtisztelő és szívesen vállalt kötelezettségnek teszek eleget, amikor átadom a tanácskozás résztvevőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét és a Minisztertanács jó kívánságait. Kérem önöket, hogy munkahelyükre visszatérve, a szocialista brigádok tagjainak ■ tolmácsolják az üdvözleteket és a jókívánságokat Kedves Elvtársak! Tanácskozásukat, politikai életünk e fontos eseményét, közvéleményünk megkülönböztetett figyelme kíséri. Ez teljesen érthető. A 25 évvel ezelőtt született okos és szép hármas jelszó semmit sem vesztett időszerűségéből, mert azt fejezi ki, aminek mindinkább általános magatartás-normává kell válnia. Ami ebben a teremben ma elhangzik, annak súlya és jelentősége van. Erre — a tiszteletet parancsoló múlton és a nemes szándékon túl — a szocialista brigádok azzal szolgáltak rá, hogy tetteikkel maradandó hatást gyakorolnak a közgondolkodásra. Mindig és mindenütt élenjárnak a munkában, ösztönzést adnak az általános és szakmai műveltség gyarapítására, mindig készek rá. hogy önzetlen munkával hozzájáruljanak a közösségi szükségletek kielégítéséhez, vagy a segítségre szorulók gondjainak enyhítéséhez. Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság áprilisban megtartott ülése, amikor megvonta a XII. kongresszus óta végzett munka mérlegét, az ered ményeket méltatva, de azo kát nem szépítve, kendőzet len nyíltsággal szólt gondjainkról is. Az áprilisi határozat visszhangja arról tanúskodik, hogy népünk, munkásosztályunk helyesléssel fogadta, reálisnak tartja a nemzetközi és a belpolitikai helyzetről, a hatodik ötéves terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól kialakított ér télkelést. Üdvözli és méltá nyolja az őszinte, kritikus és önkritikus hangvételt, támo gatja az eddigi politika folytatását Egyetért azzal, hogy továbbra is a XII kongresszus határozatában megjelölt irányt kövessük és úgy dolgozzunk, hogy képesek legyünk a hatodik ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítésére. Népünk bizalma erőt, de egyben felelősséget is jelent, A Központi Bizottság megállapítása szerint, b* el felszólalók utaltak azokra a szélsőséges véleményekre is, amelyek szerint a szocialista brigádmozgalom megtorpant, visszaesett. Mint mondták, visszaesés csak ott tapasztalható, ahol a gazdasági vezetés nem támogatja kellőképpen a mozgalmat, ahol a akarjuk érni a magunk elé tűzött célokat, magasabbra kell emelni a mércét. Vajon miért van erre szükség? Rosszabbul dolgoztunk talán, mint korábban, vagy mint 1980-ban, amikor a hatodik ötéves terv megfogalmazta a feladatokat? Azt hiszem sem az egyikről, sem a másikról nincs szó. Ellenkezőleg. /A dolgozó kollektívák közül sokan, számos területen a tervezettnél is jobbat és többet nyújtottak. Erről tanúskodik, hogy csupán ebben az évben csaknem 500 vállalat, szövetkezet és más gazdálkodó szervezet nyert el magas kitüntetést Mi a jól dolgozó vállalatok, szövetkezetek titka ? Nem nehéz megfejteni: az igényes vezetés, az új iránt fogékony műszaki, gazdasági szakgárda hozzáértése, a lelkiismeretesen dolgozó szocialista brigádok tevékenysége, a munkaverseny, a fejlett munkakultúra, a valós üzemi demokrácia működése. Ezeknek a kollektíváknak ta nagy része van abban, hogy az elmúlt években ta növelni tudtuk a nemzeti jövedelmet — 1980 óta körülbelül 5 százalékkal —, ami nemzetközi összevetésben sem csekély eredmény. 1982-ben a reáljövedelmek több mint 3 százalékkal haladták meg az 1980. évit. Biztosítottuk az elfogadható árukínálatot, és ha szerény mértékben is, de fejlődtek az életkörülmények. Ennek egyik bizonysága, hogy 1981 —82-ben 152 ezer lakás épült fel. Eközben javítani tudtuk a népgazdaság egyensúlyát, a külkereskedelmi mérlegben 1982-ben mintegy félmilliárd dollár aktívumot értünk ri, s folyamatosan eleget tettünk és teszünk fizetési kötelezettségeinknek. Az utóbbi években romlott a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet, tovább éleződött a nemzetközi feszültség. Erősödött az Imperializmusnak, mindenekelőtt az Egyesült Államok agresz- szív köreinek az a leplezetlen szándéka, hogy a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országai val szemben katonai erőfölényre tegyen szert. Ennek egyik újabb durva megnyilvánulása az amerikai szenátusnak az * döntése, hogy szabad utat enged az úgynevezett MX- rakéták fejlesztésének, és kipróbálásának. Éppen a mai napon került nyilvánosságra a Szovjetunió kormányának nyilatkozata, amellyel teljes mértékben egyetértünk. A nyilatkozat ismét megerősíti a Szovjetunió békeakaratát, targyaläai szándékát, d* «a* különbőzé feladatok kijelölésekor nem veszik számba a szocialista brigádok segítőkészségét, termiakarását. Több felszólaló kifogásolta a brigádmunka jelenlegi értékelési rendszerének hiányosságait. Egyöntetű a vélemény, hogy ha csupán az éves eredményt értékelik, az nem eléggé ösztönöz a jobb munkára. Többen javasolták, hogy a szocialista brigádok számára ta szélesebb körben teremtsék meg a vállalkozás valamilyen formájának lehetőségét. A felszólalók sürgették a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom irányításának, érdekeltségi rendszerének korszerűsítését. Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta: szükséges, hogy a verseny szervezése, értékelése, elismerési rendszere egyszerűbbé, demokratikusabbá váljék. A helyi körülményekhez jobban igazodó formákat kell kialakítani, mert ez segítheti legeredményesebben a verseny megújulását. A tanácskozáson felszólalt Lázár György is. erőire is, hogy a fegyverkezés megszállottjai elszámítják magukat, ha azt hiszik, hogy célt érhetnek. A Szovjetunió, a szocialista országok és a világ haladó erői képesek rá, elegendő eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék a békét, megmentsék az emberiséget egy nukleáris katasztrófától. A mértéktelen fegyverkezési verseny olyannyira megrontotta a nemzetközi politikai légkört, hogy az önmagában is korlátozza az államok közötti egyenjogú gazdasági kapcsolatok fejlesztését, sőt sokszor még fenntartását is. Köztudott, hogy gazdaságunkban rendkívül nagy szerepe van a külkereskedelemnek, behozatali szükségletünk mértéke eléri az évi nemzett jövedelem felét. A világgazdaság hatásai alól tehát nem vonhatjuk ki magunkat. Ma még sokat veszítünk azon, hogy exportkínálatunk nem elég korszerű vagy nem mindig találkozik a piac igényeivel. Ilyen körülmények között az az. egyetlen járható út, hogy minél rugalmasabban alkalmazkodjunk az adott helyzethez! Mindenekelőtt olyan társadalmi-gazdasági feltételeket kell teremtenünk, amelyek nagyobb ösztönzést és teret adnak a hatékonyabb munka számára; elősegítik a termelési szerkezet korszerűsítését, a versenyképesség fokozását, a szocialista országokkal folytatott együttműködésünk még teljesebb elmélyítését, a ráfordítások, elsősorban az energia- és az anyagfelhasználás csökkentését, a teljesítményekkel arányos bérezés megvalósítását és az anyagi érdekeltség erősítését. A mai tanácskozásnak is az egyik központi kérdése éppen az — erről sokan szóltak —, hogy mit kell tenni azért hogy a szocialista bri- gádmozgalom, a munkaver- semy a mai viszonyok között ugyanúgy előrevivője legyen fejlődésiünknek, mint volt megszületésekor, vagy abban a korábbi szakaszban, amikor a célokat még egyszerűbben fogalmazhattuk meg, mint ma. Egyetértek azokkal, akik szerint meg kell szüntetni a brigádmozgalom és a verseny túlzottan centralizált irányítását, mert ez a formalizmus egyik melegágya Azokkal is egyetértek, akik felelősebb és színvonalasabb támogatást igényelnek a gazdasági vezetéstől, akik sürgetik az értékelési módszerek, az erkölcsi es anyagi elismerés ma alkalmazott formáinak korszerűsítését. Ugyancsak egyetértek azokkal is, akik a brigádmozgalom és a munkaverseny megújulásához ta nélkülözhetetlennek tartják a jól működő munkahelyi, üzemi demokráciát. Az nem lehet vita tárgya, hogy amikor előrehaladásunk egyre fontosabb tényezője az emíberi tényező, akkor nem mondhatunk le a szocialista brigádok tudatformáló, példamutató és a munkaverseny semmi mással nem pótolható szerepéről. Kedves Elvtársak 1 A közvetlenül előttünk álló feladatokról, az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szólva elmondhatom, hogy vannak bíztató, de vannak figyelmeztető jelek is. A továbbiakban úgy kell dolgoznunk, hogy kivédjük az egyensúlyi követelmények betartását veszélyeztető hatásokat 1 A vita — * mozgalom hírnevéhez méltóan — számomra meggyőzően tanúskodik arról, hogy a pért és a kormány a jövőben ta számíthat a szocialista brigád- . mozgalom folyamatosan megújuló, előrevivő erőire- Jólesett hallani, hogy a szocialista brigádok értik a helyzetünkéit becsülik vívmányainkat és vállalják azok megőrzését vállalják a több és jobb munkát a jövő fej-, lödéséért Megígérhetem, hogy az itt és a vállalati tanácskozásokon elhangzott javaslatokat észrevételeket i a SZOT vezetőivel és a többi társadalmi szervezettéi együtt gondosan megvizsgáljuk és azon leszünk, hogy, azokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk. A folytatódó vitában a fel-' szólalok hangsúlyozták, hogy az élet legkülönbözőbb területein fontos feladatok várnak a szocialista brigádokra.. Egyre nagyobb teret hódít a közösen végzett munka a kisiparosok körében ta, Az első kisiparos munkaibrigádok öt évvel ezelőtt alakultak meg, s ma már 240 brigád működik, 2200 taggal. • • • A vitában elhangzottakra Gáspár Sándor válaszolt. Reálisnak mondotta azokat a javaslatokat, amelyek szerint időszerűvé vált, hogy újra hangolják a Miniszter- tanács, a SZOT és a KISZ határozatát, amely a brigádmozgalomról, a szocialista munkaversenyröl szól. A mostani tanácskozáson is egyértelműen kifejezésre jutott, hogy helyes, ha a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom üzemi hatáskörbe tartozik, így válhat a mozgalom rugalmasabbá. A SZOT főtitkára figyelmeztetett azonban arra, hogy ha nem vigyáznak, a munkahelyen is elbürokratizálódhat a verseny irányítása. A gazdasági vezetésnek, a párt, a szakszervezeti és a KISZ- szervezeteknek jelentős feladatuk, hogy jó feltételeket teremtsenek az értelmes és hasznos brigádmunkához, a szocialista munkaversenyhez. Határozzák meg a célokat, karolják fel a kezdeményezéseket, de sohase vállaljanak át olyan feladatokat, amely magára a brigádra tartozna. A, munkaverseny csak akkor szolgálhatja valóban jól a vállalati feladatok teljesítését, ha szoros kapcsolat épül ki a munkahelyi vezetők és a brigádok között. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom önként vállalt kötelezettség és ezért óriási az erkölcsi és anyagi ereje. Ezért fontos számunkra, hogy a mozgalom az új követelményekhez igazodjék és ezzel segítse nehézségeink áthidalását, szélesítse továbbhaladásunk útját — mondotta a SZOT főtitkára. Gáspár Sándor válaszbeszéde után állásfoglalás-tervezetet fogadott el * tanácskozás, úgy határoztak, hogs az állásfoglalást a tanácskozáson elhangzott javaslatokkal kiegészítik, majd nyilvánosságra hozzák. Ezzel befejeződött a szocialista brigádvezetők országos tanács- kő****. A párt és a kormány számíthat a szocialista brigádmozgalom megújuló
