Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

r A Politikai Bizottság tagjainak látogatásai Losonczi Pál, az MSZMP Poiilikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke kedden naunkaiátogatást tett a főváros. XX. kerületében Ütjára elkísérte Borbély Gá­bor, a budapesti pártbizott­ság titkára. rű városképet öltő kerület életét Miként Csillik And­rás elmondta, kedvező fo­gadtatásra talált a Közpon­ti Bizottság legutóbbi hatá­rozata; a lakóközösségek és munkahelyi kollekívák ké­szek a további cselekvésre a Losonczi Pál. az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnö­ke, a fővára« XX. kerületébe látogatott Képünkön: a Ba­ross utcai ABC-áruházban A vendégeket a kerületi pártbizottság székházában Csillik András első titkár és Gyulai Gusztáv tanácselnök fogadta, tájékoztatása adva a jelen leg 110 ezer lakosú vá­rosrész — Pesterzsébet és Soroksár — életéről, város- politikai eredményeiről, a tervidőszakban soron levő feladatokról. Mindenekelőtt arról adtak hírt, hogy alko­tó légkör, jó munka kedv, a politika iránti bizalom jel­lemzi a mindinkább korsze­ki tűzött célok eléréséért Személyes tapasztalatai alapján győződhetett meg ezután az Elnöki Tanács el­nöke arról, hogy az utóbbi tíz évben mi mindennel gya­rapodott a kerület, ugyanis éppen 1973-ban járt itt utol­jára látogatáson. Azóta — egyebek között új lakóépüle­tek sokaságával — kialakí­tották a kerület modern vá­rosközpontját. Felkereste Losonczi Pál a főváros egyik legkorszerűbb Dr. Philip Potter Magyarországon Dr. Philip Potter, az Egy­házak Világtanácsa főtitká­ra, aki a Magyarországi Egyházak ökumenikus Ta­nácsa meghívására tartóz­kodik hazánkban, kedden látogatást tett Miklós Imre államtitkárnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöké­nél. Eszmecserét folytattak az enyhülés és a leszerelés aktuális kérdéseiről, az egy­házak világtanácsának a fegyverkezés elleni küzde­lemben kifejtett tevékeny­ségéről. A találkozón részt vett dr. Bartha Tibor püs­pök, a Magyarországi Egy­házak ökumenikus Tanácsa elnöke és dr. Tóth Károly püspök, a Keresztyén béke- konferencia elnöke. (MTI) GENF Újabb forduló Kedden a Szovjetunió gen­fi képviseletének épületében megkezdődött a közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sok újabb fordulója. A „Ró­zsák villája” nevű épület bejáratánál — a várakozó újságírók és fotóriporterek érdeklődésétől kísérve — Ju­lii A- Kvicinszkij szovjet nagykövet üdvözölte tárgya­lópartnerét, Paul Nitze nagykövetet, az amerikai küldöttség vezetőjét és mun­katársait. A keddi — zárt ajtók mögött zajló — ülés valamivel több, mint két órán át tartott. A mostani tárgyalásokat szorítóan befolyásolja az időtényező. A nyugati kato­nai szövetségi rendszeren belül megtett előkészületek arra engednek következtetni hogy a NATO nem kíván lemondani az új amerikai rakéták egy részének nyu­gat- és délnyugat-európai elhelyezéséről. A szovjet küldöttség ve­zetője, Kvicinsziaj nagykö­vet az újabb forduló kezde­tén félreérthetetlenül leszö­gezte; az Egyesült Államok jelenlegi magatartása nem segíti elő a megegyezést, mi­vel Washington eddigi törek­vései az eredeti amerikai rakétatelepítési tervek lehe­tőség szerinti megvalósítását célozzák. A Szovjetuniót ez­zel szemben egyoldalú en­gedmények megtételére pró­bálják kényszeríteni. Ez a törekvés nemcsak igazságta­lan, hanem ellentétben áll az európai népek érdekeivel is. egészségügyi létesítménye­ként működő Jahn Ferenc Kórház—Rendelőintézetet, amelyet — miként tájékoz­tatásul dr. Radinszky József főigazgató főorvos elmondta — a tervidőszak végéig to­vábbi 450 ággyal bővítenék. A Habselyem Kötöttáru­gyárban, az ország legna­gyobb fehérnemű-gyártó vál­lalatánál folytatódott a prog­ram. <j yebrószki Andrásáé vezérigazgató és Hernádi Károlyné, a gyári pártbi­zottság titkára tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a gazdasági eredményekről, a munkahely politikai életéről, majd üzemlátogatás során mutatták be a termelés kü­lönféle folyamatait, s rögtön­zött divatbemutatóra is ju­tott idő. Délután az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a so­roksári mezőgazdasági mú­zeumot, — benne a város­rész helytörténeti gyűjtemé­nyét — majd megismerke­dett a Szitás utcában mű­ködő német nyelvű nemzeti­ségi óvoda életévei, az itteni nevelőmunkával. A kerületi látogatás végén Losonczi Pál — a tanácsházán — kötetlen beszélgetést folytatott a vá­rosrész politikai, állami és társadalmi vezetőivel, or­szággyűlési képviselőivel. • • • Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kedden Tóina megyé­be látogatott. Szekszárdon, a megyei pártbizottság székhá­zában meghallgatta K. Papp József első titkár beszámo­lóját a megye politikai, társadalmi, gazdasági éle­téről, majd pedig az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről folytatott eszmecserét a megyei pártbi­zottság és tanács, továbbá a tomegszérvezetek jelenlevő vezetőivel Az ezt követő vá­rosnézés során a Központi Bizottság titkára megteki n- tette a Baktahegyi új lakó­telepet. Útja következő állo­mása a csaknem kétezer- négyszáz dolgozót foglalkoz­tató húskombinát volt. Ott Kiss Sándor igazgató és Sza­bó János, az üzemi pártve­zetőség titkára fogadta és kalauzolta. A kombinátból a szom­szédságban nemrég üzembe helyezett sajt- és tejüzembe vezetett Németh Károly út­ja. Tolna megyei látogatásá­nak befejezéséül Németh Károly részt vett és felszó­lalt a Szekszárdi Városi Pártbizottság ülésén, ahol Mátyás István első titkár előterjesztésé alapján a párt- kongresszus óta végzett munkát értékelték és meg­tárgyalták a Központi Bizott­ság legújabb határozatából adódó helyi feladatokat. ■ ** Robert Gabriel Mugabe Zimbabwe Köztársaság minisz­terelnöke 1924-ben született, a eutamai misszión, Zvimba köz­ségben. Tanítói képesítést szer­zett; 1944 és 1954 között Uél- Rhodesia általános iskoláiban tanított Közben levelező hallga­tóként beiratkozott a dél-afri­kai egyetemre; később a dél- afrikai Fort-Hare »»evetem ösz­töndíjsaként folytatta tanul- mánvait. 1955-tő! három éven át Zambiában, «z akkori Eszak- Fhodesjban tanított, s itt szer­zett doktori címet. ma*d Ghá­nában vállalt tanári állást. Robert Mugabe az 196ft-as évek elejétől jelentős szerepet töltött be országa politikai éle­tében. Pártjának, a nemzeti de­mokratikus pártnak alakuló kongresszusán elnökké, valamint a végrehajtó bizottság tájékoz­tatási és sajtótitkárává válasz­tották meg. A párt 1961-ben történt betiltását követően meg­alakult Zimb^bTveí Afrikai Népi Unióban (ZAPU> megtartotta tájékoztatási és sajtótitkári posztot, s egyidejűleg kinevez­ték m ZAPU ügyvezető főtitká­rává. E szervezetet egy eszten­dő múlva ugyancsak betiltották. 1983-ban alapító tagja és főtit­kára lett a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Uniónak (ZANU). A következő évben letartóztatták, tíz évet töltött börtönben. Börtönével alatt letartóztatott társait tanította különböző tan­tárgyakra, ugyanakkor saját ta­nulmányait is folytatta. A zimbabwei kormányfő idő­közben a ZANU kiemelkedő ve­zetőjévé vált A ZANU közpon­ti bizottsága 1975 márciusi ülé­sén Mugabét nevezte ki a párt és a további küzdelem vezető­jévé. A politikus elhagyta or­szágát és ismét aktivizálta a fegyveres harcot Mozambikból, ahol a ZANU és a katonai szár­nya — a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ZANLA) — kiépítette bázisait. A ZANU 1977-ben Mozambikban tartott kongresszusán határoza­tot hoztak a fegyveres harc fokozására. A ZANU elnökévé és a ZANLA főparancsnokává Mugabét választották meg. Har­cuk támogatásáért hatékony diplomáciai kampányt is foly­tatott. Robert Mugabe 1980 januárjá­ban visszatért Zimbabweba; a választásokon pártja a száz parlamenti helyből 57-et szer­zett meg. 1980. március 4-én ki­nevezték Zimbabwe Köztársa­ság miniszterelnökévé. (MTI) Megállapodás - kinek a javára? SOMOGYI NÉPLAP Izrael és Libanon parla­mentje egyaránt elfogadta a két ország közötti, amerikai közvetítéssel és washingtoni recept alapján létrejött meg­állapodást. Tehát befejeződ­het végre a tavaly júniusban indított háború, amelyben az izraeli katonaság megszállta és azóta is elfoglalva tartja a szomszédos arab ország te­rületének tetemes részét. Csakhogy a most kötött meg­állapodás ugyancsak nagy politikai problémákat szült a Közel-Keleten, mert olyan előjogokat ad Izraelnek ame­lyek enyhén, szólva csorbít­ják a libanoni kormány szu­verenitását saját arszágának bizonyos területei felett. Az egyezmény szerint ugyanis olyan biztonsági övezeteket kell létrehozni Libanon déli részén, amelyekben állandó őrjárcdokat tarthatnak. iz­raeli katonák. önmagában véve már ez is diktátum egy független állammal szemben. Mondhatni az agresszív há­borúban győztes fél ráerő­szakolta akaratát a vesztes­re. Mégpedig úgy, hogy a nagy közvetítő, az Egyesült Államok minden segítségét megadott ehhez. Ugyanakkor az egyezmény más részéi is biztosítják az izraeli érdekeket. Ott van például az a passzus, amely a libanoni hadseregből régen dezertált tisztnek, az izraeli érdekek legfontosabb libano­ni képviselőjének számotte­vő hatáskört ad az úgyne­vezett biztonsági zónában. Haddad őrnagyot eszerint, a korábbi — és tartós — ha­zaárulás ellenére, most visszaveszik a libanoni had­seregbe, * « biztonsági szek­torokban állomásozó libanoni katonaság parancsnok-he­lyettesévé nevezik ki. Tehát Haddad milíciái változatla­nul döntő szerepet játszanak majd Libanon déli részén. Nem lehet vitás, hogy ez a szerep — akárcsak eddig — Izrael céljait hivatott szol­gálni, s nem a libanoni nemzeti érdekek védelmét. Mindemellett Izrael más fontos céljait is elérte. Hi­hetőleg még ebben az esz­tendőben véget ér a két or­szág között 1948 óta tartó hadiállapot, sőt Tel-Aviv összekötő irodákat létesít Li­banonban, amelyek az adott feltételek közölt a normális diplomáciai kapcsolatok csi­rái. Ebből következik, hogy Libanon a megtámadott, sorsdöntő fontosságú enged­ményeket adott Izraelnek a támadónak. Azzal a magya­rázattal, amelyet Gemajel elnök hangoztatott, tehát, hogy így legalább megszű­nik országának izraeli meg­szállása, s ez most a legfon­tosabb érdek. Az arab államok jelentős része szerint azonban e cél eléréséért túlságosan nagy árat kellett fizetni. Szíria, a legközvetlenebbül érdekelt egyértelműen el is utasította a megállapodást. Ami volta­képpen a legsúlyosabb prob­lémákat teremti, hiszen pil­lanatnyilag a sztriai csapa­tok változatlanul — a két kormány hivatalos 1976-os megállapodása alapján —, Libanonban állomásoznak. Márpedig az kizártnak lát­szik, hogy Izrael megkezdje csapatainak visszavonását, amíg Szíriái és palesztin erők vannak Libanonban. Az egyezmény tehát kétségkívül Izraelnek kedvez, de a vég­rehajtása még odébb van. S aligha lesz egyszerű. A. K., Indonézia Nehéz esz küszöbén Indonézia, 150 millió lako­sával a világ ötödik legné­pesebb országa. S bár az elmúlt évek soha nem lá­tott fellendülést hoztak, a jövő kilátásai nem túlságo­san biztatóak. A nemrégi­ben negyedszer megválasz­tott Szuharto elnöknek sú­lyos gazdasági gondokkal kell szembenéznie. A fejlődés évtizede Tíz évvel ezelőtt szinte ki­látástalannak tűnt az ország helyzete. A lakosság éhezett, az infláció elérte a 650 szá­zalékot. A fellendülés évti­zede szinte csodának tűn­het: a nemzeti jövedelem évi 7,5 százalékkal nőtt, s ami a legfontosabb, a rizs hoza­mának emelkedése megszün­tette az éhezést. A társada­lom mind szélesebb rétegei érezték az életszínvonal ug­rásszerű emelkedését. Per­sze, ez a jóiét csak viszony­lagos, s nem hasonlítható az európai emberek színvona­lához. Az egy főre jutó nem­zeti össztermék jelenleg 520 dollár, ami a korábbi hely­zethez képest jelentős előre­lépés. Az inflációt sikerült 10 százalék alá szorítani., A legkisebb falvakba is eljut­tatták a villamosáramot, az iskoláskorú gyermekek szin­te mindegyike megtanult ír­ni—olvasni. Szép eredmé­nyeket hozott az öntözés, nem kis részben ennek kö­szönhetőek a rekord rizster­mések. A fellendülést, mint több más hasonló helyzetben lévő ország, Indonézia is olaj- kincsének köszönheti. Ex­portbevételeinek 70 százalé­kát a fekete arany eladásá­ból nyeri. S ez máris meg­magyarázza azokat a vihar­felhőket, amelyek az OPEC- tag Indonézia jövőjét fe­nyegetik. Olajgondok Az olajárak, valamint a kereslet csökkenése az 1983 —84. évi költségvetés bevé­teleit 1,5 milliárd dollárral kurtítja meg. A napi olaj­kitermelés a tervezett 1,4 millió hordóval szemben már csak 1,3 millió hordó, s a további esetleges árcsök­kenés valósággal katasztrofá­lissá válhat az ország szá­mára. Mindehhez járul még, hogy a korábbinál kedve­zőtlenebb időjárás miatt ter­méskieséssel is számolniuk kell, ami élelmiszerimportot tesz szükségessé, tovább apasztván Indonézia valuta- tartalékait. Ugyanakkor a sikeres családtervezési prog­ram ellenére az ezredfordu­lóig az ország lakóinak szá­ma eléri a 200 millió főt. A gondok mindenekelőtt a tömegeket sújtják. A gazda­sági nehézségek miatt mind kevesebb a beruházás, s így a városba települt falusiak sokaságának nem jut mun­kahely. A tanulmányaikat befejező fiatalok is egyre nehezebben találnak ma­guknak állást A lakosság kétharmada 35 éven aluli, s a csökkenő munkalehető­ségek éppen a fiatalok tö­megeit sújtják. A kormány­zat e problémák megoldásá­ra, a lakosság jobb életkö­rülményeinek megteremté­se érdekében áttelepítési programot dolgozott ki. Cél­ja, hogy a túlzsúfolt öveze­Áramszünet! ki Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közuteteit, hogy 1983. MÁJUS 18“ AN 7 00 ÓRÁTÓL FOLYAMATO­SAN éjszaka is, 20-án is.ou ÖRAiG a Kertész utcába. a Rét utcában, Há e*. Kató utcá­ban — a Karrész ^t*.átoi a La- borfalvy R. Lucáig 198. MÁJUS 20-ÁN 7.00—12.00 ÓRÁIG, a Cu­korgyár-közben, a Vörös Hadse­reg utcában, a Mező Imre ut­cától a Zöldfa utcáig áramszünet lesz (22-2353) tekből a ritkábban lakott szigetekre költöztessék az embereket, akik ezt a bizto­sabb munkalehetőségek miatt szívesen vállalják. Döntő szerep Szuharto elnök újraválasz­tása után újjáalakította kor­mányát. A változás ugyan a célok és eszközök tekinteté­ben alig észrevehető, de a személyi összetétel bizonyos fiatalítási törekvéseket fejez ki. Változatlanul fennma­rad azonban a katonák es az általában Nyugat-barát technokraták szövetsége. A fegyveres erők tovább őrzik döntő befolyásukat az állam életében: 15 fontos miniszté­rium élén áll tábornok. In­donéziában ugyan többpárt­Szuhartót negyedszer válasz­tották meg az ország elnö­kének rendszer van, ám a két tör­vényes ellenzéki csoporto­sulás, az Indonéz Muzulmán Párt (PPP) és az Indonéz Demokratikus Párt (PDI) mozgástere körülhatárolt. A Szuharto vezette kormány­párt, a GOLKAR álláspontja a döntő úgyszólván minden kérdésben. A politikai élet hirdetett vezérfonala változatlanul a stabilitás fenntartása és az 1945. évi függetlenségi alkot­mány, ameiyet a békés egy­más mellett élés elvei jelle­meznek. Az öt alapelv: az istenhit (nem egy meghatá­rozott vallásé) humanitás, nacionalizmus, demokrácia és szociális igazság. A belső stabilitást jelenleg csupán az ország lakosságának 90 szá­zalékát kitévő muszlim hívők egy csoportja veszélyezteti, amely azt követeli, hogy az. öt elv első pontja kifejezet­ten „Allah”-ra utaljon. A dzsakartai vezetők nem alap­talanul tartanak egy a te- heránihoz hasonló fordulat­tól, hiszen a korábbi Irán és Indonézia sok tekintetben hasonlít egymáshoz. Így a nyugati életforma gyors és óvatlan átültetésében, a nép akaratának figyelmen kívül hagyásában, valamint az amerikai kapcsolatok ápolá­sában. Rugalmas külpolitika Washington tisztában van azzal, hogy Indonézia kulcs- fontosságú szerepet tölt be a délkelet-ázsiai térségben. A hadsereg korszerű fegy­vereit jórészt az Egyesült Államok és Franciaország szállítja, a nemzetközi pénz­ügyi világ pedig minden tá­mogatást megad Szuharto rendszerének. A tábornok azonbtm ügyes külpolitikát folytat: az amerikai onajok ellenére párbeszédet miytat Vietnammal, az ASEAN-or- szágok közül á legkongtruk- tívabb álláspontot foglalja el az indokínai rendezés kér­désében és határozottan el­lenáll annak az amerikai ihletésű tervnek, hogy az ASEAN-t alakítsák át kato­nai tömbbé. Gall Isívaa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents