Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

íanácslagek és tanácsülések Mit mutatnak a statisztikah 7 A tanácstörvény végrehaj­tásának tapasztalatairól tár­gyalt a közelmúltban a Nagy­atádi Városi Tanács. Az írá­sos előterjesztés 1. számú melléklete adalékokkal szol­gált a tanácstagok munkáját értékelő fejezethez: név sze­rint felsorolták a tanácsta­gokat, s kimutatták azt is, hogy ki hányszor jelent meg a testületi üléseken, hány­szor szólt hozzá egy-egy té­mához s hányszor élt inter- pellálási lehetőségével... Noha a táblázat semmiféle összesítést sem tartalmaz, a figyelmes olvasó érdekes megállapításokra tehet szert: 1980 júniusa és 1983 febru­árja között 14 tanácsülést tartottak Nagyatádon, s eze­ken — a hatvanhárom fős testületből — átlag negyven- nyolcán vettek részt. (A té­mát tárgyaló mostani ülé­sen mindössze harmincné­gyen jelentek meg.) A ta­nácstagok közül ötször vagy ennél többször tizenhatan hiányoztak a 'közérdekű té­mák megvitatásáról. Volt aki tízszer, de olyan is, aki ki­lencszer maradt távol; s akad olyan tanácstag is, mint Sabján Ferenc; aki minden alkalommal megje­lent. A kimutatás fölkeltette a Hazafias Népfront városi bi­zottságának érdeklődését is. Kovács János elnöktől és Horváth Ferenc titkártól a következőket hallottuk: — A tanácsülés előtt ma­gunk is elkészítettünk kimu­tatásokat Ezekből kiderült, hogy nemcsak a megjelenési arány, hanem a hozzászólá­sok száma is arra utal, hogy valami nincs rendben a ta­nácstagi munkával. — Három év alatt a ta­nácsüléseken a taná'cstagok hatvan százaléka egyáltalán nem n*ondott véleményt, s elgondolkodtató, hogy az összes hozzászólás ötvenhat százalékát a tisztségviselők, illetve a végrehajtó bizott­ság tagjai tették. A kép, bizony, lehangoló. Ezért is kerestük meg cir. Kisgyura Attilát, a városi tanács vb-titkárát. Találko­zásunk előtt államigazgatá­si dolgozókkal beszélgettünk a fenti statisztikáról. Jó szándékkal figyelmeztettek: ne feledjük, nem sajátos nagyatádi jelenségről van szó. — Mi a véleménye a ki­mutatás statisztikájáról? — Mint minden statiszti­ka, ez is csalóka, hiszen olyanok is belekerültek, aki­ket az időközi választások során választottak meg, s olyan is, akik papíron ugyan még tanácstagok, valójában azonban nem vesznek részt a munkában, helyettük még nem tudtunk újakat válasz­tani. A dolog lényege azon­ban: valóban ilyen a kép. — A hatvanhárom tanács­tag közül harmincnyolc egyetlen egyszer sem szólt hozzá a témához, s a har­mincnyolc közül huszonhét nem is interpellált. — Nem a mundér becsü­letét védem, de azért ne fe­ledjük, hogy a tanácstagok aktivitása csak az egyik mér­céje a tanácstagi munkának. Tudunk említeni olyan ta­nácstagot is, aki ugyan egyetlen egyszer sem kért szót, ugyanakkor ő teszi a legtöbbet választókörzete ér­dekében. Hogy kevés a hoz­zászólás? Ennek lehet oka az is, hogy az anyagot jól előkészítették, már korábban több fórumon megvitatták, az érdekeltek elmondták a véleményüket. S még vala­mi : nem hiszem, hogy az a jó, ha valaki minduntalan felszólal; én csak akkor lá­tom értelmét, ha valóban szakértőként mondja el vé­leményét. Ezzel együtt nem tagadhatjuk, hogy meglehe­tősen nagy a közöny. Nem biztos, hogy a legszerencsé­sebben zajlottak le a vá­lasztások. Mi bízunk abban, hogy az új választási tör­vény szellemében tartandó következő választásokon csak azok kerülnek majd a tes­tületbe, akik valóban érde­mi munkát fognak végezni. A következő választások azonban még messze van­nak. Horváth Ferenc, a vá­rosi népfrontbizottság titká­ra már a tervekről is szólt. Elmondta, hogy a tanácsta­gi munka javítására úgyne­vezett tanácstagi csoportokat hoznak létre. Ezek rendsze­resen megvitatják a követ­kező tanácsülés anyagát; jobban megismerkedhetnek így egy-egy választókerület gondjaival, s érdemibb mun­kát végezhetnek. A javaslat a városi tanács egyetértésé­re talált. Közös érdek a vá­ros jelenét ég jövőjét meg­határozó tanácsi és tanács­tagi munka javítása. Nagy Jenő Burgonya a benzinkútnál Dél-Somogyi Állami Gaz­daság — ez volt olvasható azon a sárga konténeren, amit a balatonvilágosi ben­zinkútnál láttunk. Húszkilo­grammos csomagokban vető­burgonyát árultak itt. A bur­gonya vetési idején ugyan lassan már túl vagyunk, ám atz alábbiakban megtudhat­juk, hogyan folytatódik ez a Egymillió palánta kisgazdaságoktól Évről évre nagy gondot fordít a len­gyeltóti áfész a fólia alatti és szabadföl­di zöldség- termelés szervezésére. Az idei szerződések szerint 17 fóliás termelő hatezer négy­zetméteren termel főleg pap- \ rikát, paradicsomot. A sza­badföldi kertészkedést négy hektáron vállalták a gazdak; főleg főzőhagymát, korai és nyári káposztát ültettek. Ügy ütemezik a termelést, hogy a helyi igények kielégítésén túl a balatoni idegenforgalmi ellátást is segítsék. A szövet­kezettől a megyei Zöldért fo- nyódi kirendeltsége veszi át a zöldséget. Üzleti kapcsola­tuk hosszú évek óta gyü­mölcsöző. A szövetkezet zöldségter­melő szakcsoportjának né­hány tagja vállalkozott pa­lánta nevelésre. Somogyvá- moson, Pamukon, öreglakon és Buzsákon több mint egy­millió palántát állítanak elő a kisgazdaságok. Paprikát, paradicsomot, más zöldségfé­lék és virágok palántáit ne­velték. A vetőmagot a Zöldérttől kapták. Több év óta néhány áfész a lengyeltóti szövetke­zettől szerzi be a palántákat, a tartós piac utal arra, hogy elégedettek a partnerek a minőséggel. Eddig a marca­li a balatonmáriai és kapos­vári áfészoknak szállítottak. kezdeményezés. Mi lesz a konténerek sorsa? Gergő Sándor, a Dél-somo­gyi Állami Gazdaság rend­szervezetője: — Gazdaságunk burgonya­termelési rendszerének az öt­lete, hogy kis csomagolásban árusítunk vetőgumót. El­sődleges célunk az volt, hogy a balatoni és Velencei-tó melletti üdülőtelek-tulajdo­nosok, valamint a budapes­ti, székesfehérvári és keszt­helyi házikerttel rendelkező lakosság számára jó minősé­gű, biológiailag értékes, víru­sos leromlástól mentes, ter­mőképes burgonyát adjunk. Hat konténert gyártattunk egyenként 28 ezer forintért, s ezeket különböző benzinku­taknál állítottuk föl. Az Áfor székesfehérvári területi kirendeltségének kereskedel­mi izetője egyetértett el­képzeléseinkkel; az ő javas­latára a velencei- a balaton­világosi és a keszthelyi éjjel­A Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságban — me­gyénk legtöbb dolgozót fog­lalkoztató üzemében — az idén több mint 62,4 millió forintot fordítanak szociálpo­litikai és munkavédelmi cé­lokra. Minthogy a gazdaság aagy kiterjedésű — erdésze­tei, gyárai a Drávától a Ba­latonig megtalálhatók —, nagy feladatot ró az egyes egységekre a munkásoknak a termelési területre, illetve a lakóhelyükre történő szállítá­sa; érthető, hogy az említett össaegböl sokat költenek er­re: 14,3 millióval járulnak hozzá a munkásszállítás költ­ségeihez A gazdaság munkásamat« nagyobb része erdei ember; a telepítés, a gondozás, s fő­ként a fakitermelés — amely minden évszakban a szabad ég alatt zajlik le — nagy elővigyázatosságot igényel. A biztonságos munkavégzés nem nélkülözhet egy sor technikai feltételt, a dolgozók pedig a munkakörülmények állandó javítását igénylik. nappal nyitva tartó benzin­kutaknál helyeztünk el két- két konténert. Az így árusí­tott vetőburgonya a gazdaság által forgalmazottnak csak néhány százalékát tette ki. Hatvan tonnát adtak el. Az árusítást — bizománybán — az Áfor kútkezelői végez­ték __Mivel ezt csak az idén k ezdték, főként a tapasztalat- szerzés volt a cél. A kisebb zökkenők ellenére úgy ítélik meg — a visszajelzések alap­ján —, hogy a fogyasztók jó­nak és követendőnek tartják próbálkozásukat. — A konténereket tovább­ra is szeretnénk kihasználni — mondja Gergő Sándor —; sőt számukat új árusítóhelye­ken növelni fogjuk. A szol­gáltatások és az áruk körét bővíteni akarjuk. A vetőbur­gonya után a nyár végéig virágföldet, ősszel pedig ét­kezesi burgonyát kívánunk árusítani. Mindezekre együttvéve az idén csaknem 17 millió fo­rintot költenek a Seíagnál, étkezési hozzájárulás nmén pedig 3,2 millió forintot fi­zetnek ki. Fokozott orvosi ellátásiban részesülnek a rászorulók a megye erdészeteiben, a gaz­daság gyáregységeiben. Az erdei munkások és a köz­pontból rendszeresen az er­dészeteket látogató dolgozók például — önkéntes jelentke­zés alapján — kullancscsípés elleni védőoltást is kapnak (erre az idén is az év első negyedében került sort, de ennek költsége csak töredéke az üzemegészségügyre fordí­tandó 4,4 millió forintnak. Majdnem négymilliót költe­nek az idén az erdei munka­helyekre, gépjavító műhe­lyekbe telepített öltözők, für­dők létesítésére, illetve fej­lesztésére. A munkában megrokkant, csökkent munkaképességűvé vált dolgozók rehabilitációja eredményes a Sefagnál: mél­tányossági alapon — figye­Szociális támogatás a Setagnál ­június elején: nyugdíjastalálkozó l[ Szerelik az első házat Kaposváron a Toldi-lakótelepen. A megyeszékhelyen a Béke—Füredi, valamint a Kinizsi-lakótelep közötti területen épülnek most lakások. Fiatalok a pártban nyilatkoznak az emberek, többen mondanak véleményt. Szóvá tették a növényter­mesztésben, a baromfiágazat­ban tapasztalt gondokat, s a vezetőség már intézkedett is: megszüntették a gazdaságta­lan csillagfürt termesztését, új vezető került a baromfi - telep élére. A munkafegyelem javítása, a munkaidő kihasználása na­pi feladat; itt van elég ten­nivaló. A szövetkezet pártve- zieitősége fontosnak tartja va­lamennyi tag szemléletének a formálását, az emberek poli­tikai nevelését; ezt a munkát tudatosan, következetesen végzik. — Azt tapasztaltuk, hogy szövetkezetünk dolgozói nem­csak a tsz gazdálkodása iránt, hanem a belpolitikai és a nemzetközi események iránt is érdeklődnek. A párt­oktatásokon, a vitakörök munkájában a beiskolázotta­kon kívül sok pártonkívüli is részt vett — vonja meg a titkár a nemrég befejeződött pártoktatás mérlegét. Jól fölkészültek a propa­gandistáik. Többen is nagyon sokat vállalnak a tsz-tagság szemléletének formálásából, politikai neveléséből. A párt­vezetőség; együtt a községi pártbizottsággal, rendszeresen ellenőrizte, segítette a párt- oktatást, a politikai vitakö­rök munkáját. A 600 hektáros gazdaság 500 tagja távol él a központ­tól, kis létszámú települése­ken. Ott néhány tagú párt- szervezetek és társadalmi szervezetek tevékenykednek. — Évek óta arra törek­szünk, hogy fiatalokkal, fizi­Bővül az ajtó- és aklakválaszték Jegyzetei fölé hajolva talá­lom Jánosa Sándort, a gyé­kényes! Csokonai Termelő- szövetkezet pártvezetőségé­nek titkárát. — Pártvezetőségi ülésre készülök. Arról tanácsko­zunk, hogy a pártvezetőség, kommunistáink — hat alap- szervezet, 102 párttag van —, miként segítették szövetkeze­tünket a gazdasági feladatok megoldásában és mit kell tennünk, hogy politikai mun­kánk, ennek nyomán a tsz gazdálkodása eredményesebb legyen. A készülő előterjesztésből látható, hogy önkritikusan, a korábbinál színvonalasabb, igényesebb politikai munkára törekszenek­— Kommunistáink az alap- szervezetekben a tervek ké­szítése előtt minden esetben tanácskoztak a gazdaság cél­jairól ; ezt tette a pártveze­tőség is. A tsz vezetősége fi­gyelembe vette javaslatain­kat ám a határozatok végre­hajtásának ellenőrzésére, a munka menet közbeni segíté­sére sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk, mint eddig — mondja Janosa Sándor. Ezt a következtetést von­ták le a kisgyűléseken hallott véleményekből. Tizenhárom ilyen tanácskozást tartottak a munkahelyeken. Zárszám­adás, illetve tervkészítés előtt, félévkor és az őszi munkák befejezése után tart­ják ezeket a kisgyüléseket. Azt tapasztalták, hogy kisebb közössége kiben őszintébben lembe véve a munkában töl­tött éveket, a rokkantság fo­kát és a szociális körülmé­nyeket — évente 1000—5000 forint egyszeri bérkiegészí­tést adnak a dolgozóknak. Erre a célra az idén félmil­lió forintot fizetnek ki. A szociálpolitikai és mun­kavédelmi kiadásokra szánt pénz felhasználása általában időarányosan történik, ám a kifizetések nagyobb része év végéi-e jut. Az idén először rendezik egységesen — min­den erdészetben, illetve gyár­egységben ugyanabban az időben — június 4-én — a nyugdíjastalálkozókat, s ez­után a Sefagnal minden év júniusának első szombatján tartják a nyugdíjasnapot. Az idén mintegy 360—400 részt­vevőre számítanak e találko­zókon. Üjdonság, hogy ezút­tal — és ezután minden ilyen alkalomkor — a szokásos vendéglátás és a gazdaságról szóló tájékoztató mellett anyagi juttatásban is része­sülnek e napon a nyugdíja­sok. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat új termék­családok kifejlesztésével nö­velte kínálatát. A vállalat zuglói gyára már sorozatban gyártja múlt évi őszi BNV nagydíjával kitüntetett la- kásajtó-családot. Több mint 20 féle változatban készülnek az ajtólapok, egyebek között üvegezett és furnérozott be­tétekkel, s ennek sokféle kombinációjával. Az ajtókat a tokkal és egyéb tartozékok­kal együtt szállítják a Tüzép-telepeknek. A vállalat kiskunhalasi gyára ebben az évben lénye­gében megkétszerezi a fenyő- fa-zsalutablával ellátott ab­lakok és erkélyajtók gyártá­sát. Ezzel elsősorban a csa­ládi házak és • nyaralók építőinek beszerzési gondjait enyhíti. Élénken érdeklődnek e termékek iránt a korábban épült családi házak és nyara- ralók tulajdonosai is. Ezért a vállalat ferencvárosi gyára most megkezdte az ablakokra kai munkásokkal, s főként nőkkel erősítsük sorainkat. Ezért kísértük nagy figye­lemmel a munkában helytál­ló, a vitakörökön és a párt­oktatásban részt vevő, politi­kánk iránt érdeklődő fiata­lok munkáját Nevelési lis­tánkon húsz név szerepel — beszél munkájukról a párt­vezetőség titkára. Az idén négy fiatallal gyarapodtak, így az utóbbi három évben összesen tizenöt kommunista került a soraik közé. Porrog- szentpálon például két fiatal leány — KISZ-tagok tevé­kenyen részt vettek a politi­kai vitakör munkájában — került a pártszervezetbe, így még az idén e községben ön­álló pártalapszervezetet ala­kítanak. Eddig a szomszédos Somogybükkösdhöz tartoztak a szentpáli kommunisták, s ez nehezítette a rendszeres pártéletet. Bükkösdön egy traktoros, Gyékényesen pedig egy gépkocsivezető — mind­kettő fiatal — került a párt­ba. A Csokonai Tsz pártvezető­sége júniusban értékeli az előző pártoktatási évet. ősz­től újabb oktatást indítanak; Gyékényesen, a tsz központ­jában pedig továbbképző po­litikai tanfolyam kezdődik — a szövetkezet brigád- és kö­zépvezetőinek —, hogy ered­ményesebben folytathassák a szövetkezet gazdasági céljait segítő politikai munkát. A tervezettnél egymillióval kevesebb nyereséget értek el tavaly, s ezen változtatni kí­vánnak. Politikai munkájuk­kal is azt akarják elérni, hogy az idei gazdasági ered­mények jobbak legyenek. Szalai László és erkélyajtókra utólag fel­szerelhető zsalutáblák gyár­tását. A csaknem valamennyi típusú faablakon elhelyezhe­tő zsalutáblák 90 centiméter szélességig egyszárnyú, s en­nél nagyobb ablakok részére kétszámyú kivitelben készül­nek. Az idén háromezer zsa­lutáblát gyártanak, s a ter­vek szerint jövőre meghá­romszorozzák a termelést. Ez év második felében megkezdik a hőszigetelt üve­gezéssel ellátott faablak- és erkélyajtó-szerkezetek soro­zatgyártását. Ezek a termé­kek a korábbi, úgynevezett egyesített szárnyú szerkeze­tekhez viszonyítva felére, egyharmadára csökkentik a hőveszteséget. Az idén ötezer s jövőre már 25 ezer ilyen ablakot és erkélyajtót készí­tenek. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents