Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-10 / 84. szám
I A lakodalmi arany titka Környezeti értékeink a déli parton Ebben a családban mindenkinek van valami különleges képessége, kedvtelése, „vasárnapi arca”. A dédnagymama, Kovács János né, amikor a gyúródeszka fölé hajol, hogy a hajdani lakodalmi levesek aranymetélt- jét elkészítse, nem gondol 73 éves élete sok küszködésére, keserűségére. Csak arra ügyel, hogy sikerüljön a varázslat . A lánya, Baracsi Istvánná a kertben, a szőlőben a törődést, a szakértelmet kívánó tőkék, gyümölcsfák között talál lelki felüdülést. S arra. hogy a munka, amit a háztájiban végez, erős férfiembernek is a becsületére válna, a legritkábban gondol. Férjét, a Nyírbátorból Siómarosra származott, ritka ügyes kezű műszerészt súlyos betegségekkel sújtotta a sors: műtötték a tüdejét, a gégéjét, a kórházak steril iszonyatából jött vissza a Sió-parti levegőre, hogy valóságos kis múzeumot rendezzen be az öreg házikó folyosóján. A tehén- kolomptól a különböző színű és mintázatú cserépedényekig. az enyészetből kimentett mezőgazdasági eszközökig a lehető legváltozatosabb gyűjtemény vall gazdája érdeklődési köréről, szaktudásáról. Két „állandó kiállítás” látható az alacsony mennyezetű siómarosi házban. A folyosón elhelyezett régészeti, néprajzi emlékek után egy egész szobára való hímzés kápráztatja a szemet. A? unoka, Baracsi Katalin (kél kisgyermek édesanyja) Ott piszkálgatta előttük a pedált is, azt hihették, hogy nemsokára felül a biciklijére, és elkerekezik valamerre, de nem akart elindulni. Fölemelte a földről a fegyverét, forgatta, vizsgálgatta azt is — most már nyilvánvaló volt, hogy nem vette ésZre a két fiút. Aztán távolba meredt, elgondolkodó tekintettel, ám egyetlen lökéssel fölpattant a biciklijére, s ez a mozdulata olyan erőt sugárzott, hogy Kerczák csak akkor merészelt megszólalni, amikor az imbolygó alak már eltűnt az állomásépületnél, s ráfordult az útra. — Hát ez elment — sóhajtotta Kerczák, miközben elindult a sínek közé gurult labdáért. Neviczky elkérte, dekázott vele, a térdén táncoltatta egyszer-kétszer, ha sikerült, a feje fölé rúgta, s megpróbálta úgy levenni a levegőből, hogy ne pattanjon messzire a lábától. Aztári úgy döntöttek, hogy csinálugyanis szabad idejében térítőkre. párnákra, fehér ingekre hímezi a népművészet tarka rétjéről szakított virágokat. Szerény és mégis gazdag ez a siómarosi ház. Fedele alatt, ilyenkor, este árnyak osonnak a rokkák, bugyoga- kotsók, buzsáki párnák között, s a vacsorazóasztalhoz elmosódott arcú emberek ülnek le, akik nagyon régen ízleltek utoljára lakodalmi húslevest és marosi bort. Ott. ahol százéves órák zenélik el az éjfélt, különösen jól érzik magukat az ősök, s nem vesznek el a mesek, a legendák sem. A két csöpp dédunoka már alszik. Nehány év múltán ők is megismerik ükapjukat, a néhai dohánygyári főfelügyelőt, aki — mesélik — üveg- kalitkaszerű helyiségben dolgozott a pesti üzemben, s bizony, emiatt is nagy tekintélynek örvendett. Dohányszínű pltönyt és magas, keményített inggallért viselt, s lehetséges, hogy olyanféle oldalszakálla volt, mint 1 Ferenc Józsefnek. Tény, hogy szaktekintélynek számított a dohányiparban, de az önhitt gép ezt nem méltányolta: egy óvatlanpillanatban levágta a kezét... — Ezután jöttünk Siómarosra — mondja a dédnagymama, Kovács Jánosné. — Három és fél éves voltam, amikor leköltöztünk (apám némi végkielégítést kapott a dohánygyártól), s mindjárt kitört az első világháború. nak két kaput, és fejelni fognak. Jól számítottak: a raktár- épület előtt letaposott tojás- dad alakú téren — mert olyan volt az, mint egy miniatűr tér, agyagos földje betonná szikkadt, amióta idehozták a vasutat, planí- rozta a nép az év minden szakában — nappali fényt árasztott a hold. A kertek alatt tücskök ciripeltek, de a faluból csak a kutyák ugatása ért el hozzájuk, tudták, ilyenkor már sokan alszanak. Innen jól látták a templomkert öreg tölgyeit és fenyőit, az ég gomolygó szürkeségébe kapaszkodó templomtornyot, arra emlékeztek, hogy egyszer már így ácsorogtak itt Holocsákkal, talán nem is volt olyan régen* akkor is ilyen nyugalom és békesség fészkelte be magát az esti faluba, és akkor közölte Ho- locsák Li bússal és velük, hogy Sztaiin meghalt. Hogy tél volt-e vagy tavasz vagy éppen nyár, mint éppen most, ezt már nem tudnák megmondani, de az biztos, hogy akkor is így emelkedett az égen a hold a Szamos felől. Holocsák és Li- bus halkan beszélgetett, mindenféléről, komolyan ilEgy-két pillanatra emlékszem. Például a felbolydult utcára; mintha búcsú lett VQlna... Azután sok családnak kellet elbúcsúznia örökre az apától, a legény fiútól.. . Hiába, a férfiak sohasem maradnak békében. A férfiak ebben a családban nem sok szerencsével jártak, bar egyik ügyesebb kezű iparos volt. mint a másik. Példa erre a dédapa szerencsétlensége vagy éppen Baracsi István sorsa. Kovács néni férje szintén aranykezű iparos volt. Kőművesmester. A legjobb helyeken bízták meg munkával az egész Dunántúlon, sőt Budapesten is. Csak hát... Neki meg olyan természete volt, hogy az útjába eső kocsmákat nem bírta elkerülni. És ha pénze volt — egy-egy vállalkozás után vagy közben — mindig akadt hűséges ivócimbora is. Szóval: a családért az asz- szonynak kellett vállalnia a gondokat. Kovácsék voltak a tejkezelők a faluban. Az asszony, mivel férje olyankor még rendszerint nem ért haza, minden reggel szekérre rakta a súlyos kannákat, befogta a lovat, s vitte a tejet Siófokra. A ló minden kocsmánál megállt, így emlékezett hűtlen gazdájára. Kovács Jánosné erős kézzel tartotta a gyeplőt; akkor már tudta, hogy csak magára számíthat. Zöldséggel, tejföllel járta az úri házakat, az üdülőket, a vendéglőket, s a háború után még Budapestre is föl-föl utazott nehéz bátyújával. Vonattetőn vitte az árut, de a lányait polgáriba járatta. És közben — körülményei ellenére is — megőrzött minden régi álmot, amelyek valaha kislánvkorá- ban a levágott kezű dohányfelügyelő házában gyűltek köréje. Ma is ..üzletasszony”. A lánya terményeit árusítja a siófoki vásárcsarnokban. Sokan fölkeresik — még külföldiek is —, hogy megtanulják tőle a lakodalmi arany metélt titkát, ö készségesen megmutat, elmagyaráz mindent. A titok mégis titok marad. lesztgették a szavakat egymáshoz, és az állomásfőnöknek nem volt kedve viccelni, mint a régi időkben. 9. Sztálin halálakor az volt a felsőbbség kívánsága, hogy senki se csoportosuljon, hangoskodjon, „feküdjenek le az emberek és aludjanak”. Tudták, hogy rendőrök cirkálnak a faluban, csak éppen a raktárépülethez nem jöttek el, ahol Holocsák állomásfőnök teher- vonatra várt Libus Oszkárral. Abban az időben egyre gyakrabban jelent meg a faluban Libus Oszkár. Vala- hononan csak előkerült, de Holocsák már régebbről ismerhette, mert tegezte, bizalmasan beszélgetett vele. Sztálin halálakor, azon az éjszakán, valamiért sürgősen el kellett utaznia, s a személyvonatok már elmentek, csak éjfél előtt jött egy teherszerelvény, s Holocsák segítségével fölszállt rá. Csak hónapok múltán látták újra a faluban. A dekázgató Neviczky mögött hirtelen megjelent az allomásfőnök, elkérte a labdát a fiútól, és többször neA Balaton vonzerejét a fürdési lehetőség, a kedvező klimatikus viszonyok és a balatoni táj adja. Az üdülőkörzet regionális rendezési tervének fő célja a tó és környékének védelme, az üdülés kulturált feltételeinek megteremtése és a természeti környezet óvása. A megnövekedett üdülőforgalom elsősorban a part menti területekre nehezedik. A tó tehermentesítésének legcélszerűbb módja az üdülési övezet térbeli „széthúzása”, a természeti, táji értékek bekapcsolása az üdülésbe, a hazai és idegenforgalmi turizmus céljaként. Az üdülő- vendégek a főszezon fürdésre kevésbé alkalmas napjain, s főként az elő- és utószezonban keresik a kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket. A tóparton az erdőnek egyre nagyobb szerepe van. A kirándulni vágyókat elsősorban azok a helyek vonzzák, ahol különleges látnivalók, műemlékek is akadnak. Az útba ejthető csárda, vendéglő ugyancsak növeli a kirándulási kedvet. A somogyi parton a Balaton közelében levő erdőfól- tok természetvédelmi területek. A védelem biztosítja az erdők fennmaradását és a kulturált kirándulás lehetőségét. A déli part nyugati térségének kiemelkedő idegenforgalmi értéke a jól ismert balatonszentgyörgyi Csillagvár. Tőle mintegy öt kilométerre kék túrajelzés vezet a Bari-hegyi kápolnáig. Egy hegyháti kocsiúton továbbhaladva gyönyörű körkép tárul föl, a „világvégi mene- dély”. Említésre méltó tájképi érték a közelben levő Battyánpuszta és Magyarkút is. Balatonszentgyörgy térségében új erdei autóspihenő épült erdei kilátóval, szalonnasütőkkel. padokkal, asztalokkal ellátva. A Nagybereki Állami Gazdaság területén kisvasúttal közelíthető meg a fehérvízi — országos jelentőségű — természetvédelmi terület. Rendkívül gazdag állat- és növényvilága a Kis-Balato- néhoz hasonló. A láp, mély fekvésű területein még eredeti állapotban található meg a balatoni nád. és mocsárvilág. A gazdáság az Ibusz-szal közösen szervez ide túrákat. A fonyódi természetvédelmi erdőt a település három részre osztja. A Várhegy a villanegyed koronája, a Balaton déli partjának legma- I gasabb pontja, festői szépsékirúgta a raktár falának. Közben azt magyarázta, hogy a régi világban milyen nagy kapus volt ő, s hogy arra már nem emlékezhet csak pár ember, mert a többség, akikkel együtt játszott, ottmaradt a háborúban ... Nem részletezte tovább a régi időket. Ügy rúgott a labdába, mintha haragudna rá, egyre erősebben és erősebben, dongott a raktár fala. Holocsáknak mind gyakrabban kellett a visszapattanó labda után futnia, amíg egyszer csak megunta a for- golódást, erőlködést, s lefeküdt a kemény földre. A két fiú várta, mikor tápászkodik mar föl. A labda ott gubbasztott a fejétől pár lépésre, innen újra megcélozhatja a raktár falát. Ha ehhez van kedve, akkor csinálja csak, ők hagyják, meg örülnek is neki,, látván miiyen nagy örömet okoz számára a játék. De Holocsák csak nem mozdult. Kerczák odalépett hozzá, s alig hitt a szemének: az I állomásfőnök elaludt. Na- ' gyón sajnálja a dolgot, mert éppen el akarta neki mesélni a katolikusok és a reformátusok meccsét, s tudta jól, ha Holocsák teheti, el fog jönni, mert mindig kijött a meccsekre. Holocsák buzdította a falut a legjobban, még azon az emlékezetes mérkőzésen is, amit az agitálok ellen játszottak évekkel ezelőtt. (Folytat juk.) gű kilátóhely. A fölfelé törő utak mellett pihenőpadok, esőbeállók, a Sípos-erdei részen levő erdei tornapálya népszerű a sportkedvelő kirándulók körében. A magaspart fölötti sétány a parkjellegű Kossuth-erdő. A gerincről szép kilátás nyílik a tóra és a szemben levő Badacsonyra. Itt találjuk Szaplonczay Manó Fonyód üdülőhely-alapítójának emlékoszlopát. A boglárlellei Várdomb is védett terület. A tetőről szép panoráma tárul elénk. Gyermekjátszótér, szalonnasütőhely, padok, asztalok, nádtetős esőbeálló várja a kirándulókat. A szomszédos Kápolna-domb hasznosítását és lehetőségeit már Európa-szerte ismerik. A Kis-hegy a leilei falurész szabadtéri művelődési központja előtt bevezető útról közelíthető meg. Az út mentén présház, vendéglő van. A dombtetőn egyszerű kis barokk kápolna áll, mögötte kirándulóerdő. A somogytú- ri Kunffy-képtár és park könnyen megközelíthető, So- mogyváron pedig a bencés apátság föltárt romkertjét látogatják egyre többen. A falu déli oldalán parkerdő épült. Az erdőn áthaladó sétaút a festői szépségű halastavak partján húzódik. A A magyar szénhidrogénipari kutató intézet munkatársai a gázturbinák üzemelése során felszabaduló — mindeddig kárbavesző — hulla- ékhő hasznosítására fejlesztettek ki berendezést, együttműködve a Gáz- és Olajszállító Vállalattal, valamint a Városföldi Állami Gazdasággal. A fogyasztók biztonságos földgázellátása szükségessé teszi, hogy gázturbina meghajtású nyomásfokozó kompresszorokat üzemeltessenek az országos táwezeparkerdő közvetlenül csatlakozik a Széchenyi-kastély parkjához; ez történelmi kertjeink közül az egyik jelentősebb. Jól ismert épület a niklai Berzsenyi-kúria, amely kertjével együtt irodalomtörténeti és kultúrtörténeti emlékhely. Zala községben Zichy Mihály képeiből állandó kiállítás és szép park várja a látogatókat. Balatonföldvár és Balatonszárszó találkozásánál a déli part legnagyobb forgalmú kirándulóerdeje húzódik dél felé. A jól feltárt parkerdőhöz vendéglő, szalonnasütők és piknikhelyek tartoznak. Gönye-tetőn a kilátóról ellátni Badacsonytól Kenéséig, és a szemben levő Tihanyi félszigetben is gyönyörködhetnek a kirándulók. A kereki Fejérkő vára, Kőröshegyen a gótikus műemlék templom, Szán- tódpusztán pedig az agrártörténeti és irodalomtörténeti emlékhely várja a látogatókat. A felsorolt környezeti és kulturális objektumok csak töredékei a dél-balatoni üdülőkörzet nemzeti értékeinek. ték-hálózaton; ezek az erőgépek működésűikkor hót is termelnek. A kutató inézet munkatársai kidolgozták annak a módját, hogyan lehet a gázturbinák működésékor keletkezőt hulladékhőt a berendezések üzemeltetéséhez szükséges mechanikai energiává átalakítani. ^Ezenkívül mező- gazdasági célokra is felhasználják: az állami gazdaság fóliatelepét fűtik vele. Az így termelt energia költsége egy- barmada-egyötöde csak a hagyományosnak. Engedményes bútorvásár 1983. április 15—30-ig. Egyes lakószobák, szekrénysorok, kárpitozott bútorok 10—30 százalékos engedménnyel kaphatók. Siófok, Fő utca 142. szám alatti bútorboltunkban. SIÓFOKI ÁFÉSZ (80596) A RAPOSTÄJ MG. TERMELŐSZÖVETKEZET fölvesz autószerelőket, mezőgazdasági gépszerelőket, vagy mezőgazdasági gépszerelésben jártas egyéb szakmunkásokat. Jelentkezés a Toponári u. 35. sz. alatti tsz-irodában, a munkaügyi előadónál. (222113) Szapudi András Dr. Tarján Lászlóné megyei környezet- és természetvédelmi titkár Hulladék hőből energia
