Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

Hetven éve született Kinek írjuk? Festmények Waiblingenbe. Harmincöt festményt válogatott ki a zsűri a a kaposvári festőművész, Szirmayné Bayer Erzsébet műtermében arra a kiállításra, ame­lyet az NSZK-beli Waiblingenben rendeznek. A napokban indítják útnak őket, köztük a Szenti ászt ói viselet, a Menyasszony-öltöztetés, a Hajósiak és a Trombitás címűt is. Kiváló elmet kapott nyolc klub — közösségben Tudniillik a művészetkriti- kát. Természetesen nem az alkotónak, nem a műalkotás létrehozójának, hanem csak­is az olvasónak, a nézőnek, a befogadónak, a műalkoiás- ban élményt kereső ember­nek. De hát annax szüksé­ge van művészetkritikai írá­sokra? Olvassa őket? A na­pilapokban, hetilapokban, fo­lyóiratokban megjelent in- forrr.ációorientáló, értékelő írások eljutnak-e az olvasó­hoz? Kellenek-e neki ezek a kommentárok? Látszólag hét­köznapi kérdések, melyekre könnyű igenlő választ adni, ugyanakkor a kritikai írások valóságos hatásáról, értékte­remtő, érték tudatforma ló ere­jéről messzemenő bizonyta­lanság tapasztalható. Bizonyos, hogy a művésze­ti alkotás a társadalmi tu­datról kialakult ismeretek egyik legjelentősebb szférája, amely az emberi megismerés fontos forrása, hiszen, nem­csak hordozzák annak a kor­nak tudatállapotát, amelyben születtek, hanem hozzájárul­tak és hozzájárulnak a jelen­ben is annak megalkotásá­hoz. A művészet a maga sa­játos eszközeivel föltárja egy korszak valóságos társadalmi létét, megmutatja eszményeit vagy kiábrándultságát. Meg­mutatja, milyen irányban mozog. A társadalmi fejlődés felszádló vagy aláhulló ágá­ban él-e, milyen új erők munkálkodnak benne. Képet ad értékrendszeréről, arról, hogy az a társadalom éppen milyen feladatokkal küzd és ebben a küzdelemben részt vevő erők milyen értékeket képviselnek. A művészi alkotásban te­hát, és talán legpreg- nánsabban az irodalmi alko­tásiban, egy társadalmi kor­szak megismerésénél a leg­fontosabbal találkozhatunk; azzal, amivel sem a történe­lem, sem annak társtudomá­nyai nem tudhatnak eredmé­nyesen, lényegbe hatóidén foglalkozni: a műalkotásban megjelenő emberi tényezővel. Minden társadalomtudomány, más-más igen fontos összete­vőit vizsgálja a társadalom mozgásának, egyedül a mű­vészet az, amely a történe­lem — akár a jelen történe­lem — sodrásában csetiő- botló, vergődő embert kísérli meg felmutatni. Ábrázolni gondolkozásmódját, vizsgálni cselekedeteit, annak okait. Csak a művészet képes érzé­keltetni ki nem mondott, be nem vallott belső indítéko­kat, csak a művészet képes a szörnyűséget a maga igazi aljasságában undorítóvá ten­ni és a nagyszerűséget a ma­ga szemérmességében meg­mutatni. A motívumok feltárásának, bemutatásának, elemzésének Ígérve így rádöbbentheti az olvasót olyan művek élmény­világának a befogadására is. amelyek egyébként a megje­lenítés eszközei miatt meg idegenek a befogadó előtt. Természetesen a művészet- kritikár.ák az alkotó és a műa.kotás genézisének, szü­letésének bemutatásán túl többet is kell nyújtania. Be kell számolnia a műalkotás kelteti« élmény természeté­ről, sajátosságáról, erejéről, annas értékéről. Orientálnia keil, és meg keli ítélnie, el ke,l helyeznie . a művet az alkotó életútján, ha van ilyen — ez különösen első mű esetében nagy felelősség —, de ez a fontosabb: el kell helyeznie a.művet a be­fogadó tudatában is, meg keil határozni annak művé­szettörténeti, irodalomtörté­neti helyét, s mindezt anél­kül, hogy ne csökkentse a műalkotásban létrejött él­mény erejét, hatását, hanem azt megemelje. Minden olyan írásnak, amely műalkotással foglalko­zik, első és legfontosabb dol­ga az élmény, az olvasóra gyakorolt művészi hatás föl­ismerése, befogadása és en­nek továbbadása. Minden más csak az ehhez vezető mellékes körülménynek te­kinthető. A művész élete, pá­lyája, művei lexikális ismer­tetése, stílusvilága, témáinak sajátossága — mindezek kul­csai lehetnek a műben je­lentkező élménynek, de mint ilyenek: eszközök, amelyek­kel nyitni kell a cso­dát zárva tartó ajtót. És a jó műelemzésnek ki kell tudnia nyitni ezt a zárat, ki kell tárni az ajtót és föl kell vil­lantani az olvasó, a befoga­dó segítségére a műben rejlő csodát, hogy azt éppúgy el­varázsolja, mint ahogy elva­rázsolta a kritikust, a recen­zenst. Ha van ilyen! S ha nincs, pontosan és elemzően, világosan és tárgyilagosan meg kell mutatni, hogy miért nem jöhetett létre a művé­szet csodája; hogy hol gyen­gült a hatás. Legtöbbször azért, mert az alkotó az ön­maga által felállított tör­vényszerűségeket megtörte. Hiszen nem minden műalko­tás remekmű, és nem min­den alkotás az, ami annak látszik. Vannak kísérletek, vannak torzóik a teljességhez vezető úton; vannak félkész életművek, vannak olyan próbálkozások, amelyek csak ígéretek maradnak. És az életművekről is el kell mon­dani az igazai Szaiontay Mihály Fiatalok Kétnapos tanácskozás kez­dődött tegnap Kaposváron a klubvezetőknek; ez alkalom­mal adták át a megye pél­damutató közösségeinek a kiváló címei Nyolcán ré­szesültek benne. Tizenhár­mán dicsérő oklevelet kap­tak, pénteken pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét vették át Budapesten a lengyeltó­tiak. Buglya Sándor: Kell, hogy fontos legyek valahol cím­mel négy ifjúsági klubról készített dokumentumfil­met — ezt nézték meg teg­nap délelőtl majd külön- külön tanácskoztak az üze­mi-, a kisközségi- és a di­ákklubvezetők. Horgos Klárával, a megyei klubtanács titkárával be­szélgettünk a mozgalom me­gyei tapasztalatairól. — Évekig az egy helyben járás jellemezte mozgalmun­kat. Túljutottunk ezen; ám nem jelenti azt, hogy már nincsenek formálisan műkö­dő klubjaink, de egyre ke­vesebb ezeknek a száma. — Mi segítette elő a föl­lendülést ? — Elsősorban a pályáza­tok; ezek programot adtak a fiataloknak, amit a maguk sajátos közösségi összetéte­lük alapján valósítottak meg. önállóságra nevelte a fiatalokat a Mi világunk pá­lyázat, és sokat segítettek a különféle klubtalálkozók, amelyeken a jó tapasztala­tok közkinccsé váltak. Meg­erősödtek időközben a te­rületi klubtanácsok is. — Hány ifjúsági klubot tartanak számon megyénk­ben? — Százhetvennyolcat; en­nek kétharmada valóban méltó is az ifjúsági klub címre, rangra. — Néhány évvel ezelőtt sorra alakultak az üzemi, vállalati, intézményi ifjúsá­gi klubok. Milyen az élet ezekben ? — A vállalati klubok éle­te a legtevékenyebb, legtar­talmasabb. Főleg Kaposvá­ron. Néhány példa: a Mező­gép, az EIVRT kaposvári elektroncsőgyára, az Unió, a tejipar, és a Mezőgép mer- nyei gyárának ifjúsági klub­ja a legjobbak közül való. — Falusi klubjaink? — Lényegesen szerényebb feltételek között működnek. Évente ötszázezer forint tá­mogatást kap a megyei klub­mozgalom az ifjúsági alap­ból; ezt a pénzt elsősorban a falusi és iskolai közössé­gek között osztjuk szét be­rendezések vásárlására. — Hány éveseké elsősor­ban az ifjúsági klub? — Falun már a tizennégy évesek is szívesen járnak a klubba, városban az „idő­sebbek'’, a húsz éven felü­liek; addig, amíg nem men­nek katonának a fiúk,, nem alapítanak családot a fiata­lok. — Az ifjúsági klubok tag­jai találkoznak-e később a felnőttklubokban? — A felnőttek elsősorban szakmai érdeklődés szerint alakítanak klubokat. Sze­retnénk, ha az ifjúsági klu­bok példája nyomán az idő1 sebb korosztály is megta­lálná azt a formát, ami nyi­tottabbá tenné a hobbikö­röknél. — Kik kaptak az idén kiváló címet? — A lengyeltótiak, az EIVRT Tungsram ifjúsági klubja, a Kaposgép Palladi­um, a bodvicai Ady, a csur­gói Napsugár, az ádándi szakmunkásképző, a SZOT Ezüstpart és a somogytarnó- cai Ceres ifjúsági klub ér­demelte ki ezt a címet. H. B. Mindaz, amit a művészet irodalom nyújt, nemcsak tár­sadalomismeretünk, hanem önismeretünk egyik forrása is. Es ezért mindazoknak az írásoknak, amelyek a művé­szeti alkotásban objektiváló- dott társadalmi tudatot segí­tenek az értékhierarchiában elhelyezni — tanulmányok­nak, esszéknek, kritikáknak, recenzióknak —, fontos sze­repe kell legyen szellemi éle­tünkben. A művészetkritika elsősor­ban informál. Beszámol a műalkotás helyéről, termé­szetéről — általában a világ­ban. Megjelöli annak legfon­tosabb forrás vidékeit, vala­mit elmond a benne létrejött művészi világ természetéről. Mert minden alkotó saját, önmagára' jellemző világot teremt, amelynek földrajza, mitológiája, szereplői van­nak, és azoknak sajátos szo­ciológiája, pszichológiája. Egy nagy alkotó — akár fes­tő, szobrász, író — világa épp ezért a különböző müvekben is felismerhető, mert a meg- jelenítes esztétikai törvényei közös jegyeket mutatnak. Ugyanakkor ezekben a mü­vekben, az életmű összessé­gében meghúzódik egy olyan arkölcsiség is, amely a tár­sadalom jobbítására törek­szik, amely az olvasónak, a befogadónak olyan értékren­det sugall, amitől annak ér­téktudata mindenképpen vál­tozik. Különösen, ha a befo­gadót informáló művészetkri­tika világos, elemző munká­val nyomatékosítani tudja az alkotónak ezt a sízándékát. 1 Könyv, keresztúri címzéssel Bél Mátyás emlékezetére Barna csomagolópapírban fehér borítós könyv, rajta portré: Bél Mátyásé. Lapo­zom, és jóleső érzés tölt el; itt, Somogybán adták ki. Mégpedig egy közös községi tanács, a balatonkeresztúri. A címe: Bél Mátyás emléke­zete Balatonkeresztúron. Dr. Marton István szerkesztette a jó ügyhöz méltó buzgalom­mal. Annak az 1978 szeptem­berében tartott ünnepségnek, tanácskozásnak a dokumen­tuma. amelyet a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Ba­latoni Intéző Bizottság, a megyei tanács idegenforgal­mi hivatala, a Siotour és a községi közös tanács hívott életre. A könyv tartalmazza az előadásokat, és a sajtó­ban megjelent reagálásokat, a rádióban elhangzott emlé­kezés szövegét is. Az előszó­ban világosan megjelölik a célt a kiadók „ ... nemcsak Bél Mátyás arcképének mi­nél teljesebb bemutatása a cél, hanem az is, hogy ez a korábban Európa-szerte ne­vezetes, de ma már saját ha­zájában is alig ismert tudós hazai és nemzetközi tudomá­nyos munkássága, áldozatos hazaszeretete, népe felvirá­goztatásáért folytatott kitartó küzdelme világító például szolgáljon nekünk is, mai munkánkban." Ügy legyen! Ki is volt tulajdonképpen Bél Mátyás? Ocsován szüle­tett 1684-ben, Pozsony és Né- metóvár között hunyt el 1749-ben. Nevéhez új oktatá­si rendszer fűződik. Magyar- ország egyetemes — politi­kai és fizikai földrajzi, törté­neti, nyelvtörténeti, néprajzi, gazdasági és orvosi — képét akarta megrajzolni, ezért nagyszabású terv alapján kutatást szervezett; a hatal­mas mű első része el is ké­szült Notitia Hungáriáé no­vae historico-geographica címmel, s a második részből is megjetent egy kötet. Bél sokoldalú munkásságának egyik eredményeként látott napvilágot német—magyar nyelvkönyve. A magyar tu­domány fejlődésében egy évszázadig éreztette hatását, s magáénak vallja őt — hi­szen munkálkodása mindkét nép kulturális életében je­lentős tényező volt — a szlo­vák irodalom is. A polihosztor karakteres arcképét kapjuk a keresztúri kiadvány segítségével úgy, hogy szinte percről percre visszatérhetünk egy öt évvel ezelőtti eseményhez, a Bala- ton-parti rendezvénysorozat­hoz. De hát miért is került az idegenforgalmi hivatal hez való viszonyát elemzi. Dr. Zákányt Ferenc az ide­genforgalom szemszögéből vizsgálta meg az életművet. Dr. V. Kovács Sándor a tu­dós irodalmi lexikonénak kézirattöredékeiről adott ösz- szefoglalót, Tóth István Bél Mátyás pécs—baranyai kap­csolatairól beszélt. A sajtó- visszhangban újra olvashat­juk Szapudi András akkori tudósítását. Kalauz ez a kötet Bél Má­tyáshoz, Balatonkeresztúrról címezve. L. L. turistaházára aj az emléktábla? A honismereti iroda­lom úttörője 1731- tól több ízben is tartózkodott Fes- tetich Pál keresz­túri kastélyában, s itt írta meg So­mogy, Veszprém, Zala történeti földrajzát. A kiadvány nemcsak Keresz- tury Dezső és dr. Marton István el­mélyült elemző jellegű beszédét közli, hanem * az átvevők nevében szóló Csala József és Bárdos János szavait is. Jól érezte a szerkesztő, hogy Bél Mátyás alakjához még közelebb viszi a mai embert a vers: Galambost László, Ta- káts. Gyula, Keresztury De­zső lírája. Somogyi Sándor Bél Má­tyás földrajzi munkásságá­ról értekezett azon a tudo­mányos akadémiai kihelye­zett emlékülésen, dr. Mészá­ros Vince pedig az örökség jelentőségéről beszélt. Latos Dezső a pedagógus Bél Má­tyást rajzolja az olvasó elé, míg Lóé** István megyé­Stefan Heym Könyvmáglya, emigráció .. 1 A huszadik század német írói között a-ligria akad olyan, akinek megítéléséhez — szin­te vízválasztóként — ne han­gozna el ez a két szó. A h-t- leri hatalomátvételt követően 1933-ban föllobbanó könyv- máglyák — a gondolatok ki­irtására —, és a szellem el­pusztítóinak adható, immár egyetlen feleiként az emigrá­ció. Stefan Heym is az emig­ránsok között volt. Noha ak­kor — alig húszévesen — legföljebb még csak író*a- nonc. (Érdemes fölidéznünk: kor- és sorstársai közül Heinrich Mann például 6?,, Thomas Mann 53, Leonhard Frank 51, Arnold Zweig 46 éves volt, s már • a fiatal Brecht is 35. évét taposta.) Az ifjúkori trauma — sokak­hoz hasonlóan — Stefan Heym esetében is sorsdöntő hatásúnak bizonyult. A má­sodik világháborúba torkolló fasizmus mindvégig élete legmegrendítőbb élménye. „Aki nem élte át, nem ért­heti. Olyan az, mintha egy más korból vagy egy másik bolygóról ereszkednék le hoz­zánk — más neműek a ta­pasztalatai, mások a reakciói, mint a mieink ...” — irta jó­val később. Heym 1913. április 10-án született, hetven évvel ez­előtt, jómódú polgári család­ból. Már diákként a mun­kásmozgalom vonzáskörébe került (hogy idővel a szocia­lizmus eszmevilágához is mind közelebb jusson). Ért­hető, hogy 1938-ban neki is menekülnie kellett. Először Csehszlovákiában újságírós- kodott, ott érte a chicagói egyetem meghívása. Az ösz­töndíjas évek kiegyensúlyo­zottságának azonban hama­rosan vége szakadt; követ­keztek az „életiskola” há­nyattatásai. Volt tányérmo- sogató, pincér, áruházi eladó, kereskedelmi ügynök, nyom­dai korrektor. Tanított anya­nyelven, es tökéletesen meg­tanult angolul. (Legtöbb munkáját angolul írta!) Mégis az istenek kegj jé- nek mondható: mar első iro­dalmi próbálkozásai (versei, színművei) látványos ered­ményeket hoztak. Huszon­négy éves volt, amikor meg­bízták egy német nyelvű amerikai lap szerkesztésével. S2únte ontotta a riportokat, publicisztikai írásokat. Már , vérévé vált az amerikai an­gol, amikor első regényét megírta. A Glase napp-ügy- gyel (1942) egy csapásra si­kert aratott. E könyv a cseh­szlovák nemzeti ellenállás véres napjait eleveníti meg... S második, világhírt hozó regénye ugyanúgy olvastatja magát. A Keresztes vitézek a háború utolsó szakaszának markáns rajza — persze az amerikai hadvezetés és liao- viselési politika leplezésé­vel a háttérben. Amerikai szemmel, s számos önéletraj­zi vonatkozással. Stefan Heym az amerikai hadsereg katonájaként (később tisztje­ként) vett részt a norman­diai partraszállásban, a fran­ciaországi harcokban, majd Németország fasizmus alóli felszabad!tásában. Akkor ka­pott kitüntetéseit és tiszti kinevezéseit tiltakozáskép­pen visszaküldte az elnöki hivatalnak, amikor az ameri­kaiak megtámadták a ko­reaiakat. (1952-ben át is köl­tözött Berlin ^eleti zónájá­ba.) Kalandokban gazdag élet — termékeny írópálya. Ha csupán érintjük legfontosabb állomásait. Születésének het­venedik évfordulóján nem árt fölidéznünk: az egyik leg­népszerűbb, legolvasottabb író — világszerte. Munkáit sok nyelvre lefordították. Alig akad könyve, amely ne volna olvasható magyarul is. M. T. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents